Szolnok Megyei Néplap, 1965. augusztus (16. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-31 / 204. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! M E B¥EI (A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG fes A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 204. szám. Ära 50 fillér 1965. augusztus 31., kedd. Háziasszonyok „másodállása" A Szolnok megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ki- •enc háziipari szövetkezetben vizsgálta meg augusz­tusban az export termelést. Alapos vizsgálat volt, — amely az export termelést elősegítő és gátló tényező­ket is igyekeztek feltárni. Kádár János Jugoszláviába érkezett AZ ÖSSZEFOGLALÓ JE­LENTÉSBŐL kitűnik, hogy a, vizsgálat alá vont kilenc szövetkezetben ebben az esztendőben a tavalyi azo­nos időszakhoz viszonyítva 66 százalékkal emelkedett az export „termelés. Négy helyett az idén mindössze két szövetkezet nem telje­sítette tervelőirányzatát. A lemaradást tavaly is, az idén is a megrendelés hiá­nya okozta. A kilenc szövetkezet készárutermelési tervét az első félévben 116 szá­zalékra teljesítette, több mint 40 millió forint ter­melési értéket ért el. A vizsgálat megállapította, hogy a lemaradások rend­szerint az első és a harma­dik negyedévben jelentkez­nek. Nem ismeretlen már az sem, hogy miért. Az év első hónapjában a tervfel­adatok még csak értékmu­tatókat jeleznek, a gyárt­mányféleségek megrendelé­se később történik. Ez az egyik ok, a harmadik ne­gyedévben pedig a nyári mezőgazdasági munkák hát­ráltatják a háziipar terv­teljesítését, a jobb kerese­ti lehetőségek ..elcsábítják” a bedolgozók többségét. — Ezt a jövőben a tervezés­nél figyelembe is kell ven­ni, nem lehet mint az ál­lami vagy tanácsi iparban az évet négy egyenlő rész­re osztani. AZ EXPORTTERV telje­sítésével három szövetkezet — a mezőtúri Agyagipari Hsz 27, a törökszentmikló­si hsz 21 százalékkal, a tiszafüredi Kosárfonó Hsz csak néhány százalékkal — máradt le 1965 első félévé­ben. Az első kettőnél a lemaradás a rendelésállo­mány hiányára, míg az utóbbinál a várható jó vesszőtermésre való túlvál­lalásra — ami nem „ütött” be — vezethető vissza. A kosárfonó szövetkezet­nél eddig megoldatlan prob­lémát jelentett a megfelelő mennyiségű és minőségű fűzvesszővel való ellátás. Egyre több mezőgazda- sági termelőszövetkezet dolgozza fel a saját ma­ga termelte vesszőt, ami állandó anyagellátási za­varokat okoz a hsz-eknél. E probléma egyik részét a törökszentmiklósiak már régen megoldották, hiszen több mint 20 holdnyi fűz- vesszőteleppel rendelkez­nek. Természetesen e kér­désben a végleges megol­dás az lesz, ha felső szin­ten megállapodás jön lét­re a mezőgazdasággal a jelentős valutát hozó fonott bútorok és egyéb fonott áruk alapanyagának bizto­sítására; A VIZSGÁLATI jelentés rámutat arra, hogy egyes termékeknek, például a vert csipkének és kézimun­kának a munkabére rend­kívül alacsony. A kézimun­kát és vert csinkét készí­tő dolgozók teljesítménye alapján járó óradíj mind­össze 1,80—2 forint között mozog. Ez egyáltalán nem ösztönző a bedolgozó ta­gokra, ezért a mezőgazda- sági munkák idején inkább a nagyobb jövedelmet biz­tosító tsz-ekben, vagy ál­lami gazdaságokban vállal­nak munkát. MEGYÉNK KILENC há­ziipari szövetkezete az ösz- szes árutermelés 38,3 szá­zalékát, majdnem 16 millió forintnak megfelelő termé­ket a legmagasabb igények kielégítésével exportra ké­szít. Nem jelentéktelen, uci-. elhanyagolható az a de­A tiszaföldvári Lenin Tsz gazdái kitísztották a vető­magot, előkészítették a csá­vázásihoz. Göncző Károly, Gulyás Ferenc és Báránd László készül arra, hogy a köz­ponti üzemegységben meg­kezdje az őszi árpa veté­sét. A közös gazdaságban több mint kétezer holdon kerül földbe ezen az őszön a búza vetőmagja. A szük­séges vetőmag nagy részét — 20 vagonnal — a Héki Állami Gazdaságtól kap­ják, tisztított, fémzárolt Bezosztája 1-es búzát. A kenyérgabona vetését is úgy szervezik a Lenin Tsz- ben, hogy a tervezett terü­let 45—50 százalékán szep­temberben földbe kerüljön a mag; MA : gépszemle a Nagykunsági Állami Gazdaságban Három nagyteljesítményű géppel tisztítják a vető­magnak szánt árpát és bú­zát a Nagykunsági Állami Gazdaságban. Más gazda­ságok részére 32 vagon ve­tőmagot tisztítottak, fém­zároltak, saját szükségle­tükre pedig 12 vagon árpát és 40 vagon búzát. Várják a növényvédő állomás csá­vázógépeit, mert szeptem­ber 1-én megkezdődik a vetés. Először a 700 hold őszi takarmánykeverék magja kerül a földbe, s ezt követi az 1100 hold őszi árpa és a 2611 hold búza. Több mint ezer holdon ta­karmánynak kétszerest vet­nek. A vetőgépek javítását, karbantartását kis híján befejezték, a mai gépszem­lén ellenőrzik, hogy milyen minőségben. Remélhetőleg nem talál sok hibát a szemle bizottság, előttük is s majd a vetés idején is jól vizsgáznak a gépek ja­vítói; A tószegi Dózsa Tsz-ben is a vetésre való ió felkészü­A tavalyi első félévhez képest 36 százalékkal több export viza, melyet ezáltal a há­ziipar minden esztendő­ben — és egyre többet — a népgazdaság asztalára tesz. Ezenkívül nagyon fontos ügyet szolgál a háziipar azzal is, hogy a megyénk­ben lévő többezer asszony­nak munkát, keresetet H*. tosít. Nyugodtan mondhatjuk, hogy minden komolyabb termelőeszköz és beruhá­zás nélkül szinte „másod­állásban”, a háztartási munkák elvégzése mellett egy évben körülbelül 80 millió forintot termelnek a bedolgozó tagok. Ezt a le­hetőséget még tovább le­het és kell is fokozni. lés most a legfontosabb feladat. A traktorosok már 1200 hold vetőszántást vé­geztek, jelenleg a talaj le­zárásán munkálkodnak. — Mások a műtrágyaszórók­kal dolgoznak, az ősziek alá szórják az alap-műtrá­gyát. A vetőmagvak tisztí­tása, előkészítése is mun­kát ad. Még így is, hogy a vetőmag többségét tisztít­va, fémzárolva a Szolnoki Állami Gazdaságból szál­lítják a termelőszövetkezet­be, Naponta 160 mázsa vetőmagot tisztítanak ki A kétpói Szabadság Tsz- ben még van munkája a Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának el­ső titkára megkezdte ez évi rendes szabadságát. A sza­badság egy részét Joszip Broz Titonak, a JKSZ Köz­ponti Bizottsága főtitkárá­nak, a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársa­ság elnökének meghívására Jugoszláviában tölti. Kádár János és felesége hétfőn érkezett Jugoszlá­viába. A vendégeket szál­lító IL—14 különrepülőgép pontosan 13 órakor eresz­kedett le a ljubljanai nem­zetközi repülőtér betonpá­lyájára. A magyar és ju­goszláv nemzeti zászlókkal feldíszített repülőtéren Ká­dár János és felesége fo­cséplő csapatoknak. Az erő­gépek viszont már az ősziek alá szántják a földet. Az igyekezet érthető, hiszen nemcsak a takarmánykeve­réket és az őszi árpát, ha­nem az 1422 hold búzának is legalább a 30 százalékát szeptemberben akarják el­vetni a szövetkezeti gaz­dák. A napokban megkez­dik a vetőmag tisztítását. Szovjet gyártmányú, nagy­teljesítményű tisztítógépük­kel naponta 160 mázsa ve­tőmagot készíthetnek elő. Porcsávázást alkalmaznak, s ezt a munkát a vetéssel párhuzamosan végzik. Ha­marosan a vetőgépek is munkához látnak a Sza­badság Tsz földjein. gadtatására megjelent Jo­szip Btoz Tito, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségé­nek főtitkára, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság elnöke és felesége Jovanka Broz, Edvard Kar­deli, a jugoszláv szövetségi nemzetgyűlés elnöke, a JKSZ Központi Bizottsága titkára és felesége, Miha Marinko, a Szlovén Kom­munisták Szövetsége Köz­ponti Bizottságának titkára, Jankó Szmole. a Szlovén Kommunisták Szövetsége KB VB tagja, a szlován köztársasági kormány elnö­ke, Iván Macsek, a szlován nemzetgyűlés elnöke és Dusán Csalics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság budapesti nagykö­vete és felesége. Kádár János fogadtatásán jelen volt Zágor György, hazánk belgrádi nagykövete és felesége is. Az ünnepélyes fogadta­tás után Kádár János és felesége a szlován főváros­tól 40 kilométerre levő Vil­la Bledbe hajtatott. A ma­gyar vendégeket elkísér te Joszip Broz Tito és fele­sége, Edvard Kardelj, va­lamint felesége, Jankó Szmole, Miha Marinko, Iván Macsek, Dusán Gsa- lics és Zágör György. Az utóbbi héten sok eső hullott, amely ismét hát­ráltatta a munkát. Másrészt viszont hasznos is volt, mert remélhetőleg köny- nyebb lesz és meggyorsul a szántás, magasabb lesz a gépek teljesítménye. Ez szükséges is, mert sürget a talajelőkészítés és a vetés. A megyei operatív bizott­ság tegnapi ülésén a be­számolókból kitűnt, hogy az utóbbi héten nem sokat haladt előre a talaimunka. S talán csak a karcagi szö­vetkezeteket említhetjük, hol egy hét alatt 1000 hol­don végezték el a vetőszán­tást. A tiszafüredi járás­ban az ősziek alá végzendő szántásnak nem egészen 37, a kunszentmártoni járásban 39 százalékát tudták le ed­dig. Jászberény város ter­melőszövetkezeteiben is az a gond, hogy a 2500 hold vetőszántás elvégzése után most már hogyan biztosít­sanak szabad területet a traktoroknakv Ennek nem­csak az.időjárás az oka, s nem is csupán Jászberény­ben van ilyen gond. Sok helyen kint van még a szalma a tarlón, vagy pedig a gabona keresztsorok. — Megyénkben még 8000 hold termése csépeletlen. Az operatív bizottság uta­sítja a járási, városi ope­ratív bizottságokat, hogy a cséplés mielőbbi befejezése érdekében biztosítsák a ke­resztek kombájnnal történő cséplését is. Megyeszerte jól halad — bár az utóbbi héten egy kicsit csökkent az ütem — Ma: Nyugdíjba ment a tanító bácsi * Parajra'us, emberség, bánásmód * Mozart Berekfürdőn * Javítóvizsga * Mit gondol asszonyom ? * A vasárnap sportja a gabona felvásárlása. Ta­nácsi szektorból, vagyis a termelőszövetkezetekből 12 080 vagon búza került az állam raktáraiba. Az állami gazdaságok eddig 1159 vagon kenyérgabonát értékesítettek. Nem ilyen kedvező a kép a trágyázásról, vető- szántásról és silózásról. Az állami gazdaságokban is a vetőszántásnak 55 százalé­kát végezték el, az istálló- trágya kiszórásában 40 szá­zaléknál tartanak (tavaly hasonló időszakban 60 szá­zalék volt), a silózás pedig alig több mint 20 százalék. A termelőszövetkezetek többségében szintén jóval kisebbek e munkák szám­adatai. mint tavaly hasonló időszakban voltak. Nehéz hetek következnek, mert egy időben sok min­dent el kell végezni a gaz­daságokban. Ezért hozott olyan határozatot a megyei operatív bizottság, hogy az őszi munkákról, a felkészü­lésről tartott járási, városi értekezletek után most már a termelőszövetkezetekben brigádonként határozzák meg a vetés megkezdését. S a munkát úgy szervez­zék. hogy szeptemberben az őszi árpa elvetésén túl, a búza egy része is földbe kerüljön. Minden brigád tudja, hogy területén hány hold kenyérgabonát kell el­vetni szeptember 30-ig. Mindez azt igényli, hogy valamennyi gazdaságban szervezetten. felelősségér­zettel s minden munkára alkalmas időt iól kihasznál­va dolgozzanak. Visszaérkeztek az amerikai űrhajósok Az amerikai Gemini—5. két pilótája, Charles Conrad és Gordon Cooper Készen a nagy munkára MÁR CSAK VETNI KELL Sürget a talajelőkészítés, a vetés Ülésezett a megyei operatív bizottság

Next

/
Oldalképek
Tartalom