Szolnok Megyei Néplap, 1965. augusztus (16. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-29 / 203. szám
JM§ aatruaetua as. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 3 Nemzetközileg elismert tudományos munkát végeznek a szolnoki amatőr csillagászok Magyar és külföldi tudományos intézetek megbízásai Százezer forint értékű társadalmi munka Egy tanulságos utazás A kerekeken guruló falu Körülbelül félmillióra tehető azoknak a száma, akik hétvégén útrakelnek, hogy munkahelyükről hazatérjenek családjukhoz. Munkásvonatok robognak ilyenkor az ország egyik végétől a másikig. Mindegyik kocsi egy-egy kerekeken guruló falu. Péntek esténként Buda- pest pályaudvarain veszteglő szerelvények lépcsőin Pénteken délután külföldi útjáról tartott élmény- beszámolót a TIT klubban Tokodi Lajos, a szolnoki URÁNIA csillagvizsgáló igazgatója. —- Elmondotta, hogy Münchenben meglátogatta dr. Werner Sander és dr. Walter Sorgenfrei amatőr csillagászokat, valamint a Bayerische Volkssternwarte (bajor népi csillagvizsgáló állomás) székházát. A két amatőr csillagász műszaki felszerelésének és kutató módszereinek ismertetését az előadó vetített képekkel is illusztrálta; A müncheni amatőrök nem forgó kupolákat, hanem oldalra letolható tetőket alkalmaznak. Fontosabb megfigyeléseikről az amatőr csillagászok lapjában tudósítják egymást. Dr. Sorgenfrei az égi fényképezés egyik legnevesebb specialistája. — Minthogy az égboltról készült fényképek expozíciós ideje rendszerint hosszú (nem ritkán fél óra is) a fényképezőgépet pontos óramű tartja szinkronban a föld elfordulásával; A Bayerische Volksstern- warté-t amatőr csillagászok hozták létre 1947-ben s idők során vezető helyre jutott a népi csillagdák között. Üzemek és magánmecénások tartják fenn. Az érdekes beszámoló után megkérdeztük az előadót, hogy milyen tanulságokat jelent a külföldi út a magyar amatőrök számára és milyen tevékenységet folytatnak a szolnoki amatőr csillagászok? — A németek előbb kezdték, mint mi és nagyobb anyagi lehetőségeik vannak; De mi is tagjai vagyunk az amatőr csillagászok nemzetközi hálózatának, tudományos megfigyeléseket végzünk és társadalmi munkában olyan berendezéseket készítettünk, ami kivívta a külföld elismerését. Hans Oberndorfer, a müncheni népi csillagda igazgatója ugyancsak elcsodálkozott, amikor közöltem vele, hogy az ő 25 centiméteres reflektorukkal szemben a szolnoki URÁNIÁ-nak 30 centiméteres reflektora van, amely társadalmi munkában készült, A tükör csiszolását dr. Kulin György, a budapesti URÁNIA csillagvizsgáló intézet igazgatója végezte a szolnoki amatőrök részére. Elgondolkoztató — viszont, hogy őnáluk a csillagászat iskolai tantárgy. Ami a tudományos megfigyeléseket illeti, ebben a tekintetben mi sem vagyunk elmaradva. A Magyar Tudományos Akadémia, a moszkvai Kozmosz Intézet és a son- nebergi csillagvizsgáló intézet megbízásából a csillagfedések, a Jupiter-hol- dak fogyatkozásait és a mesterséges holdak megfigyeléseit végezzük. A moszkvai Kozmosz Intézettől két speciális távcsövet kaptunk, melyeket nemrégen szereltünk fel a cukorgyári csillagvizsgáló állomáson. Ezek elsősorban a szputnyikok megfigyelését szolgálják. A felszerelést magunk végeztük. — Szakosztályunk a cukorgyár anyagi támogatásával működik, tagjaink pedig jelentős társadalmi munkával járulnak hozzá a berendezések tökéletesítésé- haz. Fél év alatt a megyében hat távcsövet szerelt fel tizennégy tagunk, amivel Kulin György becslése szerint több mint százezer A Statisztikai Hivatal munkatársai részletesen felmérték tudományos kutatásunk helyzetét. Egyebek közt megállapították, hogy hazánkban mintegy 900 helyen folytatnak tudományos kutató munkát. A kutatóhelyek 14,5 százaléka intézet, 71,9 százaléka egyetemi. illetve főiskolai tanszék, 13,6 százalék egyéb, főleg vállalati kutatóhely. A kutatók és oktatók együttes száma már 1963- ban meghaladta a tizen- négyezret és a segédszemélyzettel együtt csaknem harmincötezren dolgoztak a különböző kutatóhelyeken. Az állami szektorban átlag minden századik dolgozó foglalkozik munkaidejének legalább egy részében kutatással. Figyelemre méltó megállapítása a statisztikusoknak, hogy az elmúlt esztendőkben a kutatásokra fordítható szellemi és anyagi erő túlságosan elaprózódott. A kutatók például 1963-ban kereken tizenkétezer tudományos témán dolgoztak. Tudományos életünk statisztikai „térképéből’’ az is kitűnik, hogy a kutatás irányítása erősen szerteáfiazós forinttal gazdagították a magyar amatőr csillagászati berendezések értékét. a kutatóintézeteket és egyéb kutatóhelyeket tizennyolc minisztérium, illetve országos főhatóság tartja kézben, ami megnehezíti a koordinálást. 1963-ban például az akadémia tagjainak 87, a tudományok doktorainak 75, a kandidátusoknak 68 és az aspiránsoknak 72 százaléka dolgozott egyetemi tanszékeken legalább min- mányos kutatóintézetben. Országosan majdnem minden ötödik kutatónak, a tanszéken legalább minden negyedik kutatónak, illetve oktatónak van tudományos fokozata, vagy dolgozik annak megszerzésén, mint aspiráns. A tudományos dolgozók összetételét vizsgálva a statisztikusok megállapították, hogy minden ötödik kutató, az intézeti segéd- személyzet minden harmadik, a tanszéki segédszemélyzet minden második tagja nő. 1963 végén 2500 nő fejtett ki intézeti vagy tanszéki tudományos kutatótevékenységet. A vezetők között azonban csak három százalékkal szerepel- M» krétával írott helységnevek hirdetik, hogy az ország melyik vidékére szállítják utasaikat. íratlan törvény, hogy oda csak falubeli szállhat fel és ha véletlen mégis idegen keveredik közéjük, könnyen meglehet, hogy egész úton állnia kell. hiszen hosszú évek alatt alakult ki a szigorú ülésrend. életkora 55—60 év, és a tagság egynegyede nyugdíjas. Szükség lenne tehát a mezőgazdaságban a munkáskézre. A tradíció Csábító lehet az is, hogy a havibérért dolgozók egyenlő összegben kapják jövedelmüket egész évben, míg a tsz-tagok jövedelmének nagy részét csak a zárszámadás után fizetik ki. Azonban erre is van megoldás. A Petőfi Termelő- szövetkezetben például havi 10 forint előleget fizetnek munkaegységenként. Ez havonta átlag 500 forintot jelent. A megélhetési kényszer tehát nem a legfontosabb rugója a jászladánvi- ak elvándorlásának. Marad tehát egy másik, amit úgy fogalmazhatnék meg, hogy a foglalkozás kényszere — a tradíció. Az ingázóknak csak egy hányada ipari munkás, többségükben „tanult” földmunkások, útépítők. Ezt csinálta már az apjuk, a nagyapjuk is, hiszen régen a jászladányi kubikosok Európa-hírűek voltait; Dolgoztak a Tisza és a Duna gátjainak építésénél, munkát vállaltak Bécsben és Prágában. A ki golyózás szólás-mondág például a jászladányi kubikosoktól ered, akik kigolyózták a „bandából’ ’azt a társukat, aki nem bírta a munkacsapat tempóját. Tanácselnök: A ladányi- aknak már egy kicsit a vérükben van a vándorlás. Vannak olyanok is, akiknek három-négy munkakönyviek telt be, mire nyugdíjba mentek. Évekkel ezelőtt a tanács és a párt-végrehajtóbizott- ság is foglalkozott a kérdéssel. Megállapították, hogy az elvándorlás egyik oka, hogy a község nem tudja kielégíteni a nagyobb igényeket. — 1959-ig alig volt közművesítve. 59 után építettek 22 kilométer villanyvezetéket, 5 kilométer hosszú vízhálózatot, három és félmillió forintért művelődési házat. Hívták haza a messze vidékeken dolgozó ladányiakat: Gyertek, építsétek meg idehaza a beton-; járdát, a vívezetéket! Nem jöttek. Tanácselnökhelyettes: Budapest mellett. Érden ladá-; nyiak dolgoznak a tanácsnál is. Betonjárdát építenek,' Haza nem jöttek. * Délután van. A főtéren, ülök a parkban, virágzó rózsa tövek között. Újra vő-' giggondolom, amit napközben hallottam, amit tapasztaltam. Szembén az üzletsor előtt asszonyok járnak. Csupa nő. Férfi csak elvétve akad közöttük. Látszólag nagyon álmos, mozdulatlan a község. De a mélyben mozgásban ^ van. az egész falu. A tanyákról a községbe költöztek és a községben élók be akarnak költözni a városokba. Ez lepne a természetes mozgásirány? A problémák gyökeres megoldását csak ipartelepítés jelenthetné, az ipari munkalehetőség megteremtése. Nagy, jászladányi be“ ruházásokra azonban egyelőre nincs elegendő erőnk. Évek, talán évtizedek kellenek hozzá. * Az állomáson vonatra várok. Már bent ülök a Szolnok felé induló szerelvény egyik kocsijában, amikor megérkezik az ellenvonat. A Szolnokra járó ingázókat hozza. Rövid időre benépesedik a környék. Ök naponként megteszik ezt az utat, 30 kilométert oda-vissza. Rideg Gabe Amikor utazik a falu Még néhány perc van csak az indulásig. A kocsiban levők szorongva lesik az ablakon, nem marad-e le vajon a Jóska, vagy a Pista, ki lesz-e az ultipart'. Aztán döcögve megindul a szerelvény. Még néhány üres hely van, de Kőbánya után már azok is megtelnek. Szentségtörő dolog lenne. ha avatatlan elfglalná Mari néni helyét, aki Kőbányán száll fel, két kezében szatyrokat cipelve, amelyekben a sörgyárból hozza természetbeni járandóságát. Mari néni az utazó falu gebines italmérője. A kocsiban mindenki jól ismeri és ő is ismer mindenkit. Mari néninél hitel is van. Hamarosan gazdára találnak a családiüvegek, a beszélgetés is megindul és kártyacimborák is egymásra találnak. Van téma bőven, hiszen azok, akik odahaza szomszédok, talán az ország két egymástól távoleső vidékén dolgoznak és csak ilyenkor találkoznak. így éli társadalmi életét a vasúti kocsiba zárt kis közösség. A házak előtt lévő kis padok helyett itt a fapadoson cserélik ki gondolataikat. Könyvet csak ritkán látni a kezükben, újságot néha, leginkább csak a kártyalapokat forgatják. Hétezer pohár sör Jászladány a guruló falvak között is talán az egyik legtekintélyesebb. Hétvégén 8—10 kocsiból álló vonat fut be ingázókkal tömve Pestről, a máskor oly elhagyott kis állomásra. Az 5114 felnőtt lakos közül kétezer ember eljár a községből munkába. A keresőképes lakosság több mint 40 százaléka. És amikor megérkeznek... A községbe vezető út mentén két italbolt várja a megszomjazott hazatérőket. Fmsz szakember: A hétvégén ugrásszerűen megnövekedik a községi italboltok forgalma. Még akkor is, ha nincs fizetéses nap akkortájt. % Az állomással szemben lévő italbolt ilyenkor sokszor 7 ezer pohár sör értékének megfelelő összeget forgalmaz. Tanácselnökhelyettes: Sai- nos. nekünk is nagy problémánk a hétvégi italozás, de egyelőre nincs mit tennünk ellene. Furcsamód a vendéglátó egységek ennek ellenére félévi italtervüket csak 37.1 százalékra teljesítették. Mi lenne vajon 100 százalékos tervteljesítés esetén? Az italboltok forgalmának fellendítésével az ingázók egy része kielégítettnek véli minden kulturális igényét. Szerencsére a kép mégsem ennyire sötét. A községben jelenleg 258 tv készülék, 1337 rádió van és jórészt olyan csaladokban, ahol a családfő eljáró munkás. Szombat, vasárnap számukra a televízió is nyújthat kulturált szórakozást. Sok ingázó él ezzel a lehetőséggel. Vannak olyanok is, akik már ezen is tovább léptek. Könyvtáros: Az eljáró munkások közül könyvtári tag alig van. Igaz, a feleségek többsége olvasó. _ Nem egyszer jönnek hozzám azzal a kéréssel is. hogy szombatra adjak eggyel több színházjegyet nekik, mert akkor a férjük is itthon lesz, A könyv tehát így, vagy úgy ezekbe a családokba is bekerül és feltételezhetően nemcsak a családtagok olvasnak. Mégis ezeknek az embereknek a művelődése még megoldatlan probléma. Hiszen utópisztikus gondolat lenne még, hogy Mari néni kantinját például könyvbizományos váltsa fel a vonaton. Márpedig az ingázók szabad idejük javát utazással töltik. Lakat az ajtón Az állomásról igyekeztem befelé a községbe, figyelve a házakat, amelyek már külsejükkel is árulkodnak róla, vajon kik laknak bennük. Az egyik alacsony ab- lakú öreg ház falán hirdetés kapta meg a szememet: „Ez a ház eladó”. Az ablakok fatáblája zárva, a ház ajtaján lakat. Vajon mi történhetett lakóival? Talán kihaltak, vagy elköltöztek? Az utolsó előtti népszámláláskor Jászladány lakosainak száma még meghaladta a tízezret. Most csak 8800. Pedig a környező tanyavilág is eltűnőben van már. Három év alatt 36 tanyát bontottak le és lakói a faluba költöztek. Mivel magyarázható mégis ez a jelentős csökkenés? Akik Jászladánytól távol dolgoznak, azoknak törekvése, hogy előbb-utóbb munkahelyükhöz közelebb költözzenek. Valóságos nép- vándorlás ütötte fel a fejét. Sok az eladó ház és olyan Is akad, amelyik már lakatlan. Mi lehet e vándorlás oka? Talán a megélhetési kényszer? Nem gondolnám. Igaz. Jászladány számottevő ipari munka lehetőseggel nem rendelkezik. Az iparban dolgozók tehát utazásra kényszerülnek. Tavaly a községben a tsz-tagok átlagos jövedelme 14 232 forint volt. Az eljáró munkások átlagkeresete ugyanakkor 18—20 000 forint. A különbség tetemes, de a tsz-tagok átlagHáromezer tonna kő A pénteki ipari aktívaülésen mondta Csatári József, a 7. sz. AKÖV üzemi pártvezetőségének titkára: „Mintegy nyolcszázezer forint bírságot fizettünk ki a _MÁV-nak fekbér és kocsiálláspénz címén; Mi is hibásak vagyunk ebben.” De vajon kinek a számlájára írjuk, hogy a kecskeméti és a debreceni útépítő vállalat nem hajlandó 3000 tonna követ elszállíttatni a karcagi vasútállomásról? Ugyan kinek? És meddig... De meddig?! — f —p ^»ooco(X)<>xkx>ooocooooocx)ooQoooooooooooooooooooooocxxyxx3ocxxxxxxxx>ooo(x>ooooc>' LL Újfajta öntöző telepek épülnek A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság dolgozói Tö- rökszentmiklóson 500, Alsónémedin 1530 holdas azbeszt cement nyomócsöves öntözőtelepcket építenek. Az új öntözőtelep lényege az, hogy a vizet szállító öntözőcsöveket a felszín alatt mélyen, fagyhatáron alul helyezik el. A két öntözőtelep nagy részén gyümölcsöt fognak öntözni Statisztikai vizsgálat a tudományos kutatás helyzetéről
