Szolnok Megyei Néplap, 1965. augusztus (16. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-03 / 181. szám
i 965. augusztus 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 82 kihasználatlan traktor A tiszafüredi járás közös gazdaságai elmaradtak a talajmunkákkal A fizikai erő mellé okos számítgatás is kell A tiszafüredi járás termelőszövetkezeteiben a több mint hatezer hold őszi árpa aratását július 18-án befejezték. A hét közepéig a tavaszi árpa felét, a kenyér- gabonának kis híján egynegyedét vágták le. Az aratással tehát nincs különösebb baj. Annál inkább a talajmunkával. A számadatok szerint járási szinten a tarlónak csupán 10.8 százalékát szántották fel. Mi az oka a lemaradásnak? A gépállomás föagronómusa szerint — a járás 17 szövetkezete közül mindössze öt igényli a munkánkat. Ezekben a gazdaságokban kilenc gépünk egy műszakban végzi a talajmunkát — mondta Gulyás József, a Tiszafüredi Gépállomás föagronómusa. — Nem jól van ez így. Gyorsítani kell a talajmunka ütemét. Ennek t érdekében ismét felkeressük a tsz-ek vezetőit, hogy az eddiginél jobban együttműködve sürgősen változtathassunk a jelenlegi helyzeten. Előre tudtuk, hogy a kombájnok és szántótraktorok egyidejű üzemeltetéséhez kevés az erőnk. A 40 kombájnra nyolcvan embert kellett biztosítanunk. A műhelymunkások és a lánctalpas géppel dolgozó traktorosok közül együttesen huszonkettőn ültót kombájnra; A tsz-ekkel idejében megegyeztünk, hogy géphez értő embereiket átadják gépállomásunknak a nyári munkák idejére. Néhány helyen, ahol ez meg is történt. a jobb kereseti lehetőség miatt már ott hagyták a gépet az emberek. — Ilyen gondjaink vannak, s ezeket csak a tszvezet őkkel együtt oldhatjuk meg. Mielőbb meg kell ezt tennünk, mert a talajmunka nagyon sürgős. Egy termelőszövetkezeti szakember véleménye Molnár Pál, a tiszaőrsi Búzakalász Tsz főagronó- musa így vélekedik: — Az aratáshoz többféle járulékos munka kapcsolódik. Ezek közé tartozik a talajmunka is, amelynek a jó megszervezése épp oly fontos, mint a gabona betakarításáé. Az aratás kezdetén nálunk is voltak zökkenők. De most már elmondhatjuk. hogy párhuzamosan halad a munka. A 12 szántótraktorunk közül 8 két műszakban üzemel. S a gépek lehetőleg egy táblán dolgoznak. Vetőszántást és másodvetést 260 holdon végeztünk, 160 holdon tarlóhántást. A gépek napi teljesítménye alapján úgy számítjuk, hogy az aratást augusztus 15-re, a talajmunkát pedig 20-ára letudjuk Mit mond az operatív bizottság elnöke — Elöljáróban azt említem — kezdte Erdélyi Ferenc, a jársi tanács vb elnökhelyettese. egyben az operatív bizottság elnöke —. hogy a jelentés és adatszolgáltatás nem pontos. A 10.8 százalék csupán az ősziek alá történt szántásnak felel meg. Nincs benne a tarló- hántás s a másodvetés sem. De ezek hozzáadásával sem lehetünk elégedettek a talajmunka ütemével. A 18 SZ—100-as. a 34 DT—54-es és a 30 DT—413-as traktor nincs kihasználva. Számításunk szerint heti négyezer hold tál ajmunkát lehet elvégezni, ha mindenütt kellően szervezik, irányítják a gépeket. Természetesen ehhez az is szükséges, hogy kettős, illetve nyújtott műszakban üzemeljenek a traktorok; A Kunhegyes) 1 Gépállomás — területünkön ők is dolgoznak — igyekszik ezt biztosítani. a Tiszafüredi Gépállomásnak viszont csak egy traktora üzemel két műszakban. A tsz-ekben is gépre kell ülniük a traktorhoz értő embereknek. Az elmondottakhoz csupán annyit fűzünk, hogy a tiszafüredi járásban — és máshol is — az szükséges, hogy felszámolják a pató- pálos, ráérünk arra még hangulatot. Az erők összevonásával. jó szervezéssel biztosítani lehet, hogy az aratással párhuzamosan haladjon a többi időszerű munka is. N. K. Háromszáz Tagon kenyérgabona az államnak A mezőhéki Táncsics Tsz tábláin 18 kombájn aratja és csépeli a gabonát, Befejezték — 943 holdon — az őszi árpa betakarítását, mely tisztított állapotban 21,1 mázsás átlaggal fizetett. A búza szintén rekord- termést hozott Mezőhéken. Tavaly 15,3 mázsát takarítottak be holdanként, most 20 mázsa körüli átlagot várnak. Erre feljogosítja őket, hogy az Etoil de Shoy francia fajta és a magyar Fertődi 293-as 20 mázsás átlagot adott. Pedig — mint Csótó István elnök mondotta — ezek a gyengébb tábláik. A Bezosztája ennél jóval többel bíztat. A termelőszövetkezet 300 vagon búza értékesítését tervezi. Ebből 104 vagonnal vetőmagként adnak el. Az eredeti tervhez képest a gazdaság 60 vagonnal több gabonát értékesít. A magasabb termésátlagok lehetővé teszik, hogy 300 vagonnál is több gabonát adjanak el az államnak. Azt mondják a tiszabői tsz-tagok: beleszakadhatunk mi a munkába, akkor se megyünk ötről a hatra. Meg is magyarázzák, miért: Hagyomány már az náluk, hogy a vezetők csak maguk intézkednek, a szövetkezet tagjait nem hallgatják meg. — Mondanánk pedig a véleményünket — mondja a Fazekas házaspár és szavukra legalább harmincán helyeselnek. — Még a megtorlástól sem félünk különösebben, mert a kapa mellé, a mi helyünkbe olyan nagyon senki sem pályázik. Minek koptassuk az eszünket minek keveredjünk vitába viszont, ha úgysem meghallgatják, csak elhallgatják, amit mondunk? A „minek beszéljünk’’- nek a vége júniusban is az lett. hogy nem tudták megtartani a közgyűlést, mert a több mint négyszáz tag közül harmincán sem jöttek össze. Rengeteg megbeszélni való lett volna pedig az aratási előkészületekről, a 4 „láthatatlan“ művezetőnek A Z ALUMÍNIUMEDÉNY és a háztartási hűtőszekrény-gyártás meghonosodása. valamint e termékek állandó mennyiségi növekedése következtében állandóan szaporodott a nődolgozók száma a jászberényi Hűtőgépgyárban. Ma körülbelül hatszáz nő dolgozik az üzemben, s a megye legnagyobb könnyűipari bázisa a Tisza Cipőgyár után — ahol több mint két és félezren vannak, — ilyen szempontból a második helyet foglalja el. A jóformán minden korosztályt magában foglaló, tekintélyes létszámú női munkaerőnek a termelésben végzett tevékenységét a vállalat vezetői elismerik, becsülik. A Hűtgépgyárban a Szakszervezeti Bizottsággal és a KISZ-szervezettel együttműködve, nagyon jól dolgozó nőbizottság segíti a nők sokrétű problémáinak megoldását, politikai, világnézeti fejlődését. Ebben az üzemben azonban ahol jól szervezett, ütemes és gazdaságos termelés folyik, ahol a dolgozók anyagi szempontból is megtalálják számításukat, ahol a dolgozók szociális ellátottsága szinte kifogástalan — már hosszú ideje felszámolásra váró hiányosságok tanyáznak. Ezek már most is, de a jövőben még nagyobb gondot okoznak majd a nők megnyugtató módon történő foglalkoztatása és a női középvezetés megoldatlansága miatt. A közel hatszáz női dolgozónak csupán a két-há- rom százaléka jár munkába a Jászberény- környéki községekből. Ez azt jelenti, hogy a bölcsőde és óvoda jelenleg is botrányosan szűk befogadóképessége a jövőben megoldhatatlan kérdés elé állítja a vállalat vezetőit. Az az anya. aki nem tudja gyermekét bölcsődébe adni, vagy egyéb felügyelet alá helyezni, a többműszakos termelés miatt kénytelen lesz munkahelyétől megválni. A TERMELÉS FEJLŐDÉSÉVEL — sajnos országos probléma — nem fejlődik arányosan a fenti intézmények befogadóképessége. A vállalat nem rendelkezik bölcsőde építésére felhasználható „kerettel” s egyébként is a gyermekintézmények fejlesztése tanácsi feladat. Sajnos Jászberény város távlati fejlesztési tervében sem szerepel új bölcsőde vagy óvoda építése, sem a mostaniak bővítése. Ez az egyik súlyos gond, amely a dolgozó nők. a nőbizottság és a vállalat vezetőinek vállát nyomja. ■A másik sem -sokkal kisebb. A magas női létszám ellenére a Hűtőgépgyárban egyetlen művezetőd vagy üzemvezetői poszton sem találhatók meg a gyengébb nem képviselői. Sajnálatos módon a női szocialista brigádok legtöbbjének férfi a vezetője, mint például a mélyhúzó üzemben lévő „Petőfi” jelvényes szocialista brigádnak is. Egyébként az idén hat női szocialista brigád küzd a cím elnyeréséért, illetve megtartásáért. A felső vezetés szintjén nem ilyen kedvezőtlen a helyzet. Nő a főkönyvelő, az igazgatási főosztály vezetője, a termelési főosztály- vezetőhelyettes, a munkaügyi- és a munkásellátási osztályvezető. A női főosztályvezetők és a fizikai dolgozók között azonban óriási űr tátong. H ogyan lehetne ezt a szakadékot áthidalni? Természetesen továbbképzéssel. tanulással. Ezzel azonban probléma van. Az az asszony, aki öt vagy hat évet fizikai munkával töltött, többet szeretne keresni az átlagos havi 1300— 1400 forintnál. Ennek a vágyának hangot is ad, mire azt a választ kapja, hogy tanuljon, szerezzen megfelelő képesítést magasabb munkakör ellátására. A kifogás ilyenkor mindig az, hogy „családom van, nem érek rá”. Valóban. A családos anyák a napi munka után, az otthoni tennivalók ellátása mellett nehezen tudnak időt szakítani a tanulásra. A gyermektelen asszonyok azonban jobban. Az érthetetlen inkább az. hogy lányok sem vállalkoznak arra, hogy egy technikusi oklevél vagy mérnöki diploma megszerzésével jogot formáljanak művezetői. vagy üzemvezetői pozíció betöltésére. U ÍG AZ ELŐZŐ prob- ■ * léma nehezen megoldható — mint mondtuk országos gond — addig az utóbbin változtatni sokkal könnyebb lenne, amire vállalati, de egyéni érdekből is mielőbb sort kellene keríteni a hűtőgépgyári nőknek. A nődolgozók és az őket szervezetté formáló üzemi nőbizottság a termelő munkán kívül sok hasznos tevékenységgel hívják fel magukra az egész gyár figyelmét. Minden házassság és szülés kicsit az ő gondjuk is. Törődnek a nyugdíjasokkal, az önkéntes véradás és a női brigádok megszervezésében is sokat segédkeztek. Ezen kívül a nőbizottság a beteglátogatást is a kezében tartja és remekül csinálja. Huszonnégy órán belül minden beteget meglátogatnak, s ennek is köszönhető, hogy jelentősen lecsökkent a „képzelt betegek” száma. A KISZ-ben a fiatalok 60—65 százaléka leány, s az ő lekötöttségük nagyobb mint a fiúké. Míg a fiúk csak az ifjúsági szervezetben és valamely munka vagy szocialista brigádban dolgoznak, addig a lányok az ifjúsági mozgalomban, valamilyen brigádban, s legtöbbször a nőbizottságban is tevékenykednek. A hűtőgépgyári nők a munkán, a családi fészek melegének biztosításán, és sok-sok gondjukon túl egy kis áldozattal a gyárban is barátságos légkört varázsolnak. — bj — A tehenész brigád gyűlése A karcagi November 7 Tsz éves tej termelési terve 3956 hektoliter. Ebből az első félévben 1400 hektolitert számítottak értékesíteni. A féléves felméréskor 240 hektoliter volt a lemaradás. A tehenészek a minap brigád gyűlésen beszélték meg, milyen módon "kitolhatják a hiányt. A lelkiismeretes munkára, a hozamok növelésére serkent a terven felül kifejt tejért járó prémium is. ámelv literenként 50 fillér. Ezenkívül minden 90 napos. 130 kg-os leválasztott borjú után 100 Ft a prémium. munka pontos elosztásáról; Nagyon kellett volna beszélni az árvízzel járó károkról. Arról, hogy épp a nagyüzemi szervezettség adta lehetőség alapján pótolhatják a víz okozta kiesést. Már javában zajlott a részes kapálás is, de még jóformán mindenki azon sopánkodott, hogy nem a tsz-tagok, hanem családtagjaik nevére írtak művelési szerződést. így mindenkitől jövedelemadót vonnak majd, s erről előre nem tájékoztatták őket. Papp Mihály, a mostani tsz-elnök — aki maga is fizikai dolgozó volt a szövetkezetben — jó szándékkal kezdett munkához. Megvolt a lehetősége annak, hogy vele összefogva az évek óta tartó szervezetlenséget megszüntessék, pénztelenségüket kiegyensúlyozott gazdasági helyzetre váltsák át. Megszűnjön az. hogy az óvatosan tervezgetett 20— 30 forintos munkaegységenkénti jövedelemnek szinte egy évtizeden át csak a felét osszák, s az év elején kidolgozott terveket csak hézagosán hajtják végre. Halvány reménysugár volt igaz, a mostani elnök szereplése a változáshoz, mert akinek leghamarabb fel kellett volna ezt ismerni, akitől az új elnök segítséget várhatott volna — a pártszervezet — nem segített. Négyesi Sándor párttitkárnak sem elég akarata, sem elképzelése nem volt ehhez, a pártvezetőségnek úgyszintén. Tisztázniuk kellett volna pedig mindenekelőtt azt, hogy egyedül a kimerültségig feszített munka nem hozhat eredményt, hanem csak az, ha a fizikai erőfeszítés mellé egy közös munkára szövetkezett kollektíva, okos számítgatás, a gondos, jó szervezés is társul Fizikai erőfeszítésben ugyanis nincs hiány, a Petőfi Tsz-ben. A tavasszal, mire jött. a tiszai árvíz, az ártéri földön megkapálták az 500 holdnyi kukoricát — amiből 130 hold háztáji terület volt — rendbetették a szőlőt. És a tanerőre roppant éhes külső földeken már kapálták a cukorrépát: Ahogy lehetett, a víznyomásos foltokat is körülka- parcsolták az utolsó talpalatnyiig. Százával dolgoztak a határban akkor is, ha a vezetők közül senki nem volt még a községben sem. — Mégis mindig azt vágják a községi, meg a szövetkezeti vezetők a fejünkhöz, hogy azért nincs jövedelmünk, mert nem dolgozunk — mondja Bozsó Mihály, Baranyi Mihály, Czégér Lajosné, és aki csak hallja, mindenki így véli. Sőt hozzáfűzik, hogy a községi tanácselnök és az eddigi tsz párttitkár is nagyobb mestere a poharaz- gatásnak, mint a munka '& összehangolásának. Aztán sorolják: tavaly hagyták a tsz szakvezetők elperegni a borsót, rengeteg csöves kukoricát leszántottak, munkaegységre nsszegvű’töríék a hatalmas búzatarlókon a kanarékot. aztán legtöbbjét leszántották, stb.. stb. Az ilyenekért Rimóczi főa-ronómust okol'ák — Azt sem teszik meg, hogy a háztájiból elszállíttassák a trágyát. Pedig odaadnánk egy kis alomszalmáért — mondja T7'gyesi András. — Sokan már eladják. A fegyverneki tsz-ek pénzt is adnak értej Vannak olyanok is, akiket nem zavar a közösség gondja/akik inkább kihasználják a szövetkezet vezetésében levő gyengeséget; Amikor árvíz volt, sokan elsősorban azt szorgalmazták, hogy a háztájit azonnal mérjék ki újból a közös kukoricavetésből. Akkor is, ha a közös állatállománynak nem marad takarmány. Azon, hogy milyen módon pótolják a kárt, a kiesést, csak kevesen töprengtek. A vezetőség a borsót most harmadába adta ki aratni; Voltak, akik nem átallották azért kardoskodni, hogy a learatott szemtermésnek a felét vihessék. S nem volt, aki, vagy nem voltak, akik határt szabjanak az ilyen végleteknek, akik netovábbot intsenek a harácsolók- nak. Mindez azt mutatja, hogy a fizikai erőfeszítéseiket nem egészíti ki ebben a szövetkezetben sem a vezetőség, sem a szövetkezetben dolgozó párttagok következetessége, felelősségérzete, Hiányzik az a törekvés, hogy a nagyüzemi gazdálkodás lehetőségei alapján erősítsék, gyarapítsák a közös gazdaságot, s ezáltal a szövetkezet tagjai is boldoguljanak. A szövetkezeti tagok többségének azonban nincs is alkalma kifejteni a véleményét, úgy, hogy az ne csak egymás közötti őrlő- dés legyen, hanem útkeresés, útmutatás a közösség boldogulásához. A pártszervezet, amelynek ezt kezdeményeznie kellene, erőtlen: A taggyűlésekre a párttagoknak 40—50 százaléka, ha eljárj A járási pártbizottság közbelépése A járási pártbizottság most határozottan hozzáfogott a tiszabői „hagyomány’* eltüntetéséhez. Szinte minden párttagot felkerestek, meghallgattak (jó lett volna a pártonkívüliek közül is néhánnnyal beszélni) ennek alapján összesítik a tapasztalatokat, meghatározzák a teendőket. Nagyon kellett ez a vizsgálat. A tények ismerete segíti őket abban, hogy a tiszabői gondok megoldásához segítséget nyújtsanak; Ami viszont a tények ismeretével egyformán fontos: legyenek következetesek. Tiszabőn csak az segíthet, ha azokat a különböző községi és termelőszövetkezeti poszton levő vezetőket — akik a mértéktelen italozásoktól a közösség lebecsüléséig sok mindennel eljátszották a józan köznép bizalmát — leváltják. Helyükre pedig olyan emberek kerülnek, akik nemcsak szavakban, hanem tettekben is együttműködnek azokkal, akiktől tulajdonképpen függ: megközelíti-e a közeljövőben az igazán nagyüzemi szintet a Petőfi Tsz gazdálkodása, javul-e tiszabői tsz-tagok megélhetési lehetősége? Borsi Eszter ~/V<£iapU*
