Szolnok Megyei Néplap, 1965. augusztus (16. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-26 / 200. szám
1MB. augusztus 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Puhog a dinnye, baj van a dinnyével Elégedetlenek a fogyasztók, elment a termelők kedve — Tíz vagonnal a tehenek „dinnyéztek” — Mit mondanak a jászfényszaruiak ? Négyen ülünk az akácfa árnyékában. Józsa István dinnyés, Kocka Pál elnök, Jáger Sándor diny- nye értékesítő. És mind a hárman bosszúsan ismétel, getik. — Leállunk a dinnyével Az idén is nagyon ráfizettünk. — Görögdinnyét nem szabad termelni! A Jászságban terülnek el a megye nagy dinnyeföldjei. — Jászfelsőszent- györgyön ugyan a legnagyobb, de azt kérték a járásnál, azokat most ne idegesítsük a dinnyével, van úgy is elég bajuk. Az idén se sikerült vele a számításuk. A jászágóiak pedig azt jelentették be: náluk jövőre csak annyit termelnek belőle, hogy éppen ne menjenek dinnyét lopni tagjaik. Jászfénysza- ru tehát a legstabilabb dinnyés falu. Legalábbis az volt. Korábban, még az egyéni gazdálkodás idejére visszanyúlóan is átlagban hétszáz holdon termesztettek dinnyét a faluban. Most nincs háromszáz hold se. S fogadkoznak, hogy jövőre ebből is kevéske marad. Oka ennek nem egy van: Az egyik. A dinnye nagyon munkaigényes,, nagy szakértelmet kívánó növény. Kevés a munkaerő, csökkenteni kellett a diny- nyeföldet. Csányiakkal, a híres csényi dinnyésekkel termeltetnek részesre. — Csányból évente félezernél több család indul el tavaszon a jászsági községekbe „dirmyézni”: De nem erről van szó elsősorban. A Lehel Kürt Termelőszövetkezet megalakulása óta foglalkozik dinnyetermesztéssel. — S még egy esztendőt kivéve — 1963-at emlegetik —sose jött ki a lépés: Erdős főkönyvelő pontos adatokkal szolgál a múlt évre vonatkozóan is. Tavaly a termelőszövetkezet holdan- kénti jövedelme (?) 346 forint volt görögdinnyéből. El is határozták akkor, egy holdat se tovább. De csak addig próbálkoztak, míg az idénre is beültettek 77 holdat, s mint várják, 40 ezer forintnyi végösz- szegű ráfizetésük lesz. — Holdanként 500 forintot visz el a görögdinnye. Az idén sehogyse fordult rá az időjárás, ez igaz. Dehát mi volt tavaly és az előző években? Azt mondja az elnök: — A szomszédos szent- györgyi Egyetértés Tsz-t majdnem „sírba tette” tavaly a dinnye. Az értékesítésre terelődik a szó. Panaszkodnak esőstől. A termelőszövetkezetek szerződésre termesztik a dinnyét, a MÉK a termeltető. Látogatásunk napján 270 mázsa dinnyét vásárolt tőlük 1,20 forintért kilogrammját. Ugyanazon a napon az üzletekben 2,50 forintért lehetett kapni. De mondanak más példákat. Még a primőráru sárgadinnyét 5 forintért vették ét tőlük, amikor a piaci ár 14 forint volt. S ami téljesen érthetetlen: ugyanazon a napon, ugyancsak az I. osztályú sárgadinnyét a szomszédos Zsámbékon 7,20 forintért vásárolták fel. S jönnek sorban a még furcsább esetek. A MÉK a dinnyetermés egyharmadát nem veszi át, mondván: nem szabvány áru. .Emiatt tavaly 10 vagon dinnyét a tehenekkel etettek meg a Lehel Kürt Tsz-ben. Az idén piacra vitték a ..nem szabvány” dinnyét. És tessék figyelni: amikor a MÉK-től az I. osztályú dinnyéért kaptak 5 forintot, a piacon azt a diny- nvér. — amit a MÉK semennyiért át nem vett volna tőlünk — 7 forintért ad. ták el. Miután a fogyasztót sosem az érdekli, szabványos dinnyét eszik-e vagy sem, csak hozzájuthasson és elfogadható áron. A továbbiakban kiderül, a dinnye érése nem a napfénytől, a tenyészidő- től függ, hanem a MÉK-től. A dinnye akkor érik meg, amikor a MÉK azt mondja: erre és erre a napra ennyit és ennyit szedjenek le. Igaz. hogy a szövetkezet heti és 48 órás előjelzésszerű jelentést tehet a várható mennyiségről. De a mennyiség soha sem haladhatja meg az egv héttel előre jelentett tételt. A dinnyét a _ vasútállomáshoz szállítják a jász- fényszarui termelőszövetkezetek. Ott bevagonírozzák, valahol kivagonírozzák és ugyanott elszállítják az üzletekbe, ahol árusításra kerül. így rázódik, megy tönkre a dinnye a hosszú utazgatás közben, s így derül ki, hogy az 1,20 forintért vásárolt dinnye miért kerül a fogyasztókhoz 2,50 forintért. És így derül M újólag, hogy a MÉK jelenlegi felvásárlási mechanikája élet. képtelenné lett, már régen túlhaladta az élet, á fejlődés. Elbürokratizálódott és ha valameddig még így marad, csak arra lesz jó, hogy végképp leszoktassa a dinnyetermesztésről a szövetkezeteket; Hogyan lehetne változtatni? Nem vagyunk kereskedelmi szakemberek, nem is a mi dolgunk ezt kiokoskodni, de jelezzük, mégse lehet véletlen a rengeteg egyöntetű panasz. Nem az ottani MÉK-nél dolgozó embereket hibáztatják — Tudjuk, hogy a MÉK Szolnok megyei vezetői is sokat rágódnak, bánkódnak. Egyáltalán a mechanizáció, a felépítettség tűnik rossznak: Világos, hogy ez sokáig nem mehet így Dinnyeszerető és rendszerető nép vagyunk. Mindkettő érdekében „helyére” kívánkozik a dinnyetermesztés ügye. B. L. A szolnoki Sütőipari Vállalatnál új lisztből készül a kenyér. A központi üzemben három műszakban dolgoznak. Sohn János a dagasztógépnél. Talajművelési bemutató Karcagon A megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya, a Hazafias Népfront megyei elnöksége, az Agrártudományi Egyesület Szolnok megyei szervezete a Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézetben a rossz időjárás ellenére is nagy érdeklődés mellett tartották meg a talajművelési tanasz- talatcserét. Nyíri Béla, a megyei tanács vb elnökhelyettese megnyitója után dr. Sipos Sándor, az intézet igazgatóhelyettese előadást tartott az agrotechnikai kutatások újabb eredményeiről. Előadásában részletesen beszélt a talajművelés, a műtrágyázás és a kémiai javítóanyagok hatásáról. Az intézet kifejezetten talajKÖZGYŰLÉS ÉS ZENE Újságolják a jászalsó- szentgyörgyi Petőfi Termelőszövetkezet székházéban: — közgyűlés lesz ma este náluk. Igyekeznek is haza az emberek a határból, a munkából, hogy rendbetegyék magukat, s ott légynek a községi művelődési házban hét órára. Ahogy járjuk a falu utcáit estébe hajlóan feltűnik, hogy cintányérral, trombitával, dobbal igyekszik egy férfi társaság a falu művelődési otthonába. — Biztosan a közgyűlésre — szánja tréfának „pilótánk” a dolgot. Ám tréfás jóslata valósággá lesz. Az új épület nyitott ablakain zene árad szét hamarosan. — Amíg a közgyűlés meg nem kezdődik, játszik a termelőszövetkezeti zenekar. A Petőfi Tsz ugyanis zenekart tart fenn: Zilahy János egy műszak alatt 1800 . veknit süt ki. Tagjai Vágó Imre traktoros, Ronyecz István könyvelő meg még két „társadalmi zenész”. A zenekarnak nincs sok elfoglaltsága, de hagyományaihoz tartozik, hogy minden közgyűlés előtt és után szórakoztassa a gazdákat. Ez már alakulás óta így van Szent- györgyön. Az első pillanatban meglhökenünk, mert hiszen szokatlan, a megyében szinte ismeretlen szokásról van szó. De a szentgyörgyiek azt mondják, nagyszerű ez. B. L. Képzeli beszélgetés A hegy tetején, forgalmas út könyökénél, parányi lakatosműhely áll fészerféle házikóban, lim-lomokkal teli kis udvar közepén. Figyelmes ■ arcú, kunkori fehér bajszú, aprótermetű öregecske szöszmötöl az udvaron, okuláréját madzag tartja. Látástól vakulásig ott matat a rozsdás kerekek meg csodarabok között. — Foltos kék nadrág van rajta, meg színehagyott zeke, de mindkettő tiszta. Valahányszor arra jártam, elácsorogtam házikója közelében, de soha nem láttam senkit betérni hozzá, valami szeretnivalóval, ö mégis munkálkodva töltötte napjait s talán soha nem pihent meg. Hümmögve keresgélt ócska kincsei közt. aztán bement a kis házba s nemsokára szelíd kopá- csolás hallatszott. Egy délután odaálltam kapuja elé és — magamban — így beszélgettem az öreggel... — Hohó... Csalafinta vagy, Nagyapám! Semmi hasznosat sem csinálsz. Azt hiszed, nem veszem észre ? Csak kopogsz egész nap. mint valami harkály... — Élek. — Jó, jó, hogy élsz... De mi értelme van vénségedre a kalapácsolásnak? — Értelme?! Ember vagyok még én is. az ember meg dolgozni szokott... — Ez még neked kenyeret ád? Nem hiszem el! Ne lenne lányod, akihez unokát őrizni mehetnél? — ...Vagy fiúgyermeked, hogy gondod viselné? Vagy ha már nem áldott meg gyerekekkel a sors, éppen teneked ne jutna valami nyugalmas otthon, itt, vagy amott, ahol sakkal, kártyával oszthatnád meg társakkal az időt? Ne is haragudj... a munka kezedben... mímelt dolog, nem egyéb... — Nem. nem öcsém. A munka az sohase mímelt. Ha úgy végzik, már naplopás a neve, — Igaz, de akkor magyarázd meg, mit csinálsz? — Láthatod magad is. Ez műhely, itt egy satu, belé- fogva meg az anyag. Ennél többet, öcskös, a dologhoz te nem értesz... — Még hogy nem értek? Figyellek én, hetek óta! Mondd meg telkedre: egy kulcsot, vagy egy aprócska zárat szerkesztettél legalább? Csak jársz-kelsz a vasaid között, egyiket ma ide, holnap oda telepíted- fúrsz, faragsz — cél és értelem nélkül? Te ezt is munkának nevezed? — Munkának. Én pedig azt látom, gorombán beszélsz. Munkának nevezem, mert az effajta dolgokhoz én jobban értek. Akárki vagy elhiheted. ha én mondom... — Elhiszem, Apó... Nem akartalak megbántani, A kíváncsiság nem hagy nyugodni, az bíztatott, hogy megszólítsalak... De hiába hitetlenkedem a dolgaidban. Néked ez a munka már nem kenyered. Valid be, inkább csak emlékeid között kotorászol... — Nem kenyerem ez a munka? Meglehet, igazad van. Mert sokkalta több kenyeremnél... — Igazán? — Levegőm, pipám, orvosságom és pihenésem... — Szépen beszélsz... — Mondd tovább, Nagyapám. — Nincs tovább. Mindent megmondtam. A többit megtudod majd, ha engedi neked az élet, hogy koromat megérd. És feltéve, ha dolgozni szerettél. — Kérlek! Beszélj! Apámat se hallgatnám tisztes- ségtudóbban. És bocsáss meg, ha tiszteletlen voltam hozzád az előbb, — Fiatal vagy... — Mondd meg végre, e sok rozsdás kacat között nap nap után mit csinálsz? — Megmondtam: élek... Nincs mit magyaráznom... — Jó. de... — Ha nem csinálnám, nem is élnék. Majd megtanulod: a munka nemcsak kenyér... nyugalom is, ha úgy hozza a sorja... De menj most már, feltartottál sokáig, pedig sietnem kell ezzel a... Máskor beszélgetünk még, ha kedved kívánja... — Jó egészséget, Nagyapám! Szűcs Andor javítással ugyan nem foglalkozik, de a szikes talajok termőerejének növelése csak úgy képzelhető el, ha a kémiai javítóanyagokkal együtt megfelelő szervesés műtrágyát juttatunk a talajba. Az intézet kísérleti eredményei bizonyítják, hogy a művelés és a műtrágyázás csak együttesen fejtheti ki eredményesen termésnövelő hatását. Előadása végén utalt a vetésváltás jelentőségére és kísérleti eredmények tapasztalataiból hasznos útmutatást adott a gyakorlati gazdáknak. Az előadást vita követte. Többek között dr. Szabó Sándor, a túrkevei Búzakalász Tsz főagronómusa szerint a szikes talaj művelésben valóban nagy jelentősége van a talajlazításnak, amit eszköz hiányában sajnos nem tudnak elvégezni. Javasolta: az altalajlazítást is érdemes lenne a talajjavitási munkákkal együtt elvégeztetni a talajjavító vállalattal. Tóth András, a tiszainokai Szabadság Tsz főagronómusa az előadottakhoz hozzáfűzte, gondoskodni kell a talajjavítás fenntartásáról, ezért 3—4 évenként úgynevezett fenntartó me- szezésekre van szükség. Dr. Kurucz Gyula, a kísérleti intézet igazgatója bulgáriai tapasztalatait ismertette; Ott hasonlóan a hazai kísérletekhez a művelési mélységek a búza termés- eredményére értékelhetően nincs hatással. Monokulturális búzatermesztésben a termés harmadik, negyedik évbeni leromlását elsősorban a tarlómaradványokból következő fertőzés okozza. A vita tapasztalatait Nyíri Béla foglalta össze. Felhívta a figyelmet arra, hogy az itt elhangzottakat is a körülményeknek megfelelően kell alkalmazni. Továbbá utalt arra, hogy az eredményesebb gazdálkodás érdekében megfelelően vezessék a tábla- törzskönyvet, hogy a gazdálkodást a felgyűlt tapasztalatok alapján lehessen folytatni. Az előadás második részében Karczagi Gábor, a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság főmérnöke tartott tájékoztatást a rétegvonalas rizstelepítés módszereiről. A délutáni órákban az intézet területén újabb talajművelési gépeket mutattak be. Nagy érdeklődéssel tanulmányozták a résztvevők az NDK gyártmányú P—812 típusú „kombinátot”, amely tavaszi vetésű növények talajelőkészítését egy menetben oldja meg. Az egy és több késes lazító bemutatásán kívül a látogatók megismerkedtek az ÉV—18-as típusú egyirányú tárcsával, amelyre műtrágyaszóráshoz szükséges szekrényen kívül vetőládát is fel lehet szerelni. Borsos János A Zeneműkiadó Vállalathoz —* „mutatóba” már beérkezett az új Zenei Lexikon — G—N-nel kezdődő címszavakat tartalmazó második kötetének néhány példánya. Előreláthatólag két-három hétbe telik, míg elkészülnek a 40 500 darab szépkiállítású könyv bekötésével, 4 a könyv- és zenemű boltok szeptemberben megkezdetik a kötet árusítását.
