Szolnok Megyei Néplap, 1965. augusztus (16. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-18 / 194. szám
1065. augusztus 18, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL .......-......* ............................ O lvasóink írják Tilos a taxi telefonszáma? mel élek a lakásban, tekintélyes összeget fordítottam a szerelési munkák Én nem ! Én sem ! elvégeztetésére, — sajnos azonban ennek eddig nem sok hasznát vettem. Nehezen várom, mikor lesz végre világosság a lakásomban? Tóth Sándor Mezőtúr — Vajon akkor ki ? Augusztus 11-én délután negyed hétkor felhívtam telefonon a mentőket, mert egy éves kisfiam rosszul lett és kórházba akartam szállíttatni. A mentőorvos azt javasolta, hogy az SZTK-ba vigyem előbb, s ha ott azt mondják: a gyermeknek szüksége van kórházi ápolásra, akkor kijönnek. Ez érthetetlen számomra, hiszen sürgős esetekben úgy tudom, a mentőknek kötelességük hívásra megj elenni. Mindenesetre megfogadtam a tanácsot, s taxival szerettem volna elvinni gyermekemet az SZTK-ba. Nem tudtam a telefonszámot, s felhívtam a 08-at. Ott az ügyeletes bemondta a számot, az egyiket. Általános tapasztalat, hogy a taxi számai foglaltak. — Ezért kértem, hogy a másikat is mondja meg. Arra azonban nem volt hajlandó. Talán tilos a taxi száma? Bíró László' Szolnok A napokban vá. lasztóim kerestek fel azzal a panasszal, hogy nem kaptak dinnyét a termelőszövetkezetben, s tegyem ezt szóvá illetékes helyen. Többször hangzik el ilyen panasz. A községben ugyanis, bár a termelőszövetkezetekben termelnek zöldségfélét, azt mégsem lehet kapni sem a boltban, de még a piacon sem. Tanácsülésen is szóvátettem ezt, ahol a tsz elnöke kijelentette. ők nem fogják biztosítani a zöldséggyümölcsöt, mert az ráfizetéses. Az áruhiányt ezzel indokolta az fmsz ügyintézője is. Hát ha ők nem gondoskodnak a község zöldséggyümölcs ellátásáról, vajon kinek a feladata ez? Nagy Mátyár Jászágó Neki sem mindegy, de a népgazdaságnak sem Fizetnék, ha Hetvenöt éves vagyok, a feleségem hetvenkilenc. Mindketten betegek vagyunk. Jánoshidán 16-5 hold földdel léptem a termelő- szövetkezetbe még öt esztendővel ezelőtt. Az első években megadták a hat mázsa fejadagot és 208 forintos áron számolták azt el. Az utóbbi időben azonban csak akkor kapom meg a fejadagot, ha előre kifizetem a búza árát. Igenám, de nincs miből. Eddig lenne miből ugyanis mindig a földjáradékból vonták le annak árát. s az ki is futotta. Most azonban kaptam egy felszólítást, miszerint a kenyér- gabona járandóságomat csak akkor kapom meg, ha ellenértékét, az 1035 forintot a tsz pénztárába befizetem. Szükségem van a búzára, fizetni azonban nem tudok, s méltánytalannak tartom ezt az eljárást. Bálint Károly Jánoshdda A Ceglédi Gépjavító Állomáson dolgozom egy éve. Ügy vettek fél, hogy gép van, munka nincs — keressek magamnak. Az egy év alatt szinte állandóan Szolnok megyei tsz-ekben dolgozom. Jelenleg is a szajoli Vörös Csepel Tsz-ben vagyok, egy Sz—100-as géppel. Sajnos, azonban nem dolgozhatom, mert nincs üzemanyag. Telefonon többször, sőt személyesen is kértem Ceglédről, de mindhiába. Eddig a tsz-től kaptam kölcsön, de most már ott sincs. Két hete kaptam olyan utasítást, hogy a géppel menjek át Abonyba. A járólánc azonban rossz, s erre képtelen vagyok. Akkor vasúton menjek át, szólt az utasítás. Nem merem megkísérelni, mert esetleg a lánc után tönkre megy a csillagkerék is. Ez pedig a lánccal együtt 120 ezer forintba kerülne. Családos ember vagyok, nem mindegy, hogy mennyit keresek, de gondolom, a népgazdaságnak sem, hogy egy gép áll, illetve tönkre megy, Tóth András a Ceglédi Gépjavító Állo- lomás dolgozója. Tiszafüreden van egy jó szeszfőzde és még sincs. Ugyanis már két hete hitegetnek bennünket, hogy megkezdik a pálinka- főzést, de ezidáig Erjed a cefre Szolnokról még nem jöttek ki, hogy azt üzembe helyezzék. Nem jól van ez így. Összeszedtük a sok epret, gyümölcsöt és a cefre érik, erjed, lassan teljesen értékét veszti. Fáradságos munkánk és a cefre vész kárba emiatt; özv. Markás Andrásné Tiszafüred Az autóbusz vajon nem mindenkié ? Sokat beszélünk az udvariasságról, emberségről, nálunk azonban ez nem tapasztalható. Zagyvarélcasról járok be dolgozni Szolnokra. Egy alkalommal a reggeli munkásvonathoz induló autóbuszt vártuk zuhogó esőben, de o gépjármű kii'ön intésünkre sem állt meg a megállóhelyen. Annak ellenére történt ez, hogy a gépkocsivezető látta átázott ruhánkat, s az autóbuszon is Volt annyi hely. hogy felfértünk volna. Másfél órás késéssel, teljesen átázva értünk munkahelyünkre. Nem tudom, mivel magyarázza az ilyen autóbusz- vezető tettét, akkor, amikor szemünk láttára vesz fel utasokat a megállók között. Ügy tudjuk, azok barátai. Vajon az autóbusz nem mindenkié? Pálinkás István Zagyvarékas Még az építőipari vállalatnak is illik válaszolni Az ÉM Szolnok megyei Építőipari Vállalat az általa épített Szolnok, Ságvá- ri körút K/I. és K/II. épületek kéményeit a központi döntőbizottság jogerős határozata alapján kötelesek kijavítani. — A javítási munkákat ismertető lakógyűlésen a vállalat képviselői részéről elhangzottakkal kapcsolatban a K/I. épület huszonöt lakója július 6-án ajánlott levelet küldött a vállalatnak. A levélben a későbbi viták elkerülése és megelőzése végett választ vártak néhány kérdésre a vállalattól. Arra azonban várhattak, mert egy hónap után még mindig nem kapták meg. Mi az oka a hallgatásnak? Szeretnénk, ha a vállalat kötelességének érezné a válaszadást. Ságvári körút K/I. épület lakói Hagyomány tisztelők A törökszentmiklósi Bercsényi Miklós gimnázium fiataljainak ezúttal harmadszor is sikerült elnyerniük a KISZ KB emlékzászlaját a Lékai János ifjúsági építőtáborban. Az évenként induló három brigád közül egy mindig megnyeri a versenyt. így a brigádok mindig egymástól veszik át a zászlót. ■s már hagyomány- nyá lesz. hogy a törökszentmikló- siak lesznek az elsők. B. S. Kengyel Az ígéret hídja Már három hónapja hitegetnek bennünket, hogy -..egesinálják házunk előtt az átjárót. Amikor a csatornát megépítették, akkor kaptunk egy rendes átjárót. Az út betonozásakor azonban ismét tönkretették azt, és rendes átjáró helyett csak ígérgetéseket kapunk. Hamarosan bejön az őszi esős időszak és kis unokámmal gondban vagyunk, hogyan járunk majd át a járd ás oldalra. özv. Győré Mihályné Tiszavárkony Mikor lesz végre világosság? Két évvel ezelőtt OTP kölcsönnel házat építettem Mezőtúron az Esze Tamás utcában. A villanyszerelési munkákat is elvégezték, a villany bekapcsolása azonban még a mai napig sem történt meg. Ez ügyben többször fordultam már kéréssel a mezőtúri üzem- vezetőséghez. Két kisgyermekemmel és felesé gemAz illetékesek intézkedtek Megszűnik a bűz Juhász László, Szolnok, Gutemberg tér 8 szám alatti lakos panasszal fordult szerkesztőségünkhöz. — Elmondota, hogy lakóháza mellett van a Felszabadulási Halászati Tsz halfeld olgozó részlege, s emiatt egészségtelen, bűzös a levegő. Nyáron a hal hulladék miatt keletkező szag szinte elviselhetetlen. Idős, beteges ember, igényelné a friss levegőt, emiatt a lakását nem tudja szellőztetni. Panaszának intézésére az Állami Közegészségügyi felügyelőt kértük meg, aki az alábbiakat válaszolta: A Felszabadulás Halászati Tsz elleni panasz jogos. Utasítottam a tsz vezetőit, hogy a hulladékanyagot megfelelően, zártan tárolják és naponta gondoskodjanak annak elszállításáról. Remélhetőleg így megszűnik a bűz a környéken. OROSZ MIHÁLY : ii PirajL , Hifii — A kis hülye... Egy hónapja ígérgeti, hogy megadja. És még ő az okos. Jegyezd meg, szép lehetsz, de okos nem. Aki fizet, az pe- tyegtet. Nem tudod? Lábas tajtékzott. — Megbánod még, Faragó. Lehet, hogy aki fizet, az petyégtet. De egy pofonból kettő visszajár! Nagy pofon, Faragó! Valaki megfogja Lábas karját. — Hagyd Feri, ittál. Egy kicsit be vagy zsongva. Faragó e pillanatban ösz- tönszerűen félre lépett. Szerencséje volt, az ütés csak a vállát érte. Nagy Andris villogó szemekkel nézett körül, és dühösen markolta a piszkavasat. Teli torokból ordított. — Te fokoztál le... Te dög!... Te... Faragó úr...— markában újra ütésre lendül a vas. Valaki vissza- kézből akkora pofont adott neki, hogy keresztülbukott az asztalon. Vigyorogva fel- tápászkodott. Lábas magábaroskadtan ült a széken, öklével szétmázolta könnyeit, — Engem megpofozni... Ezt megkeserüli, esküszöm... — szipogta, fokáig békítgették őket, — bár mindenki tudta, hogy felesleges. Végül is a fotosok indítványozták, — hogy kezdjék el a szakköri munkát. Az egyik Faragót, a másik Lábast fogta karon és elindultak a laboratórium felé. Kopogtak. — Bújj be — hangzott bentről. A labor félhomályában csak a dolgok körvonalai látszottak. Hosszú, keskeny asztal állt szorosan a fai mellett, rajta a nagyítógép. sötétkamra lámpa, különféle hívó és fixáló folyadékokat tartalmazó tálak, csipeszek. Munkához láttak. Az előbbi veszekedés keltette feszültség még nem oszlott el. Faragó a középső hokedlire ült a nagyítógép elé. Ketten mellé telepedtek, jobb és baloldalról közrefogták. Két másik katona a hátuk mögött állva figyelte a fehér fémlapon Hozzászólás cikkeinkhez Kártyások, akik nem olvassák a Néplapot A Néplap augusztus 11-i számában „Kártyások, tkik nem olvassák a Néplapot" című írásukban arról írtak, hogy Jászapátiban az AC 34-93 forgalmi rendszámú Moszkvics vállalati gépkocsiban három személy mintegy másfél óráit kártyázott. Az ügyet megvizsgáltuk, s megállapítottuk, hogy az eset valóban megtörtént. A Papír Nagykereskedelmi Vállalat és a Délmagyarországi Üveg- Porcelánértékesítő Vállalat instruktora 13.45 órakor érkezett a 2-es számú bolthoz, rendelés felvétele végett. A boltot zárva találták. Mivel ez időben a szakmánk cikkeit tartó boltok Jászapátin zár* va vannak, nem találtok más megoldást, mint hogy beálltak a bolt melletti mellékutcába, árnyékos helyre és ott várakozás közben a kocsiban kártyáztak, míg a bolt kinyitott, A boltok nyári ■ hosszas déli zárva tartása hátráltatja vállalatunk munkáját. Éppen ezért a földművesszövetkezetek vezetőivel tárgyalunk, s megkérjük őket: tegyék lehetővé a folyamatos rendelés feladását, még a déli zárvatartasi idő alatt is. Üveg- és Porcelánértékesítő Vállalat — Szolnok Levelekre válaszolunk Meddig jár a táppénz ? M. I.-né kunszentmártoni olvasónk az iránt érdeklődött, hogy meddig jár SZTK kezelés, kórházi ápolás és táppénz. Érdeklődött továbbá, hogy nyugdíjazás után a lakót kite- hetik-e a szolgálati lakásból. Kérdésére a következőket válaszoljuk: A kereső- képtelen dolgozót munkabér vesztesége pótlására legfeljebb egy éven át, gü- mőkóro® betegség esetén pedig legfeljebb két éven át táppénzben kell részesíteni. Ha a dolgozó keresőképtelenségét közvetlenül megelőzően egy, illetőleg két évnél rövidebb ideig állt folyamatos munkaviszonyban, táppénzt csak a folyamatos munka- viszonyának megfelelő időn át kaphat. A dolgozót a betegségi biztosítás egyes szolgáltatásaiban a munkaviszony megszűnése után is részesíteni kell. Az ezekre vonatkozó szabályokat a Minisztertanács állapította meg. E renedelkezés szerint, ha a dolgozó táppénz jogosultsága, vagy kórházi ápolása munkaviszonyának megszűnését követő 15 napon túl fejeződik be, orvosi gyógykezelés valamint minden olyan szolgáltatás, amely a gyógykezeléshez szükséges, még legfeljebb 13 héten át jár: A lakástörvény rendelkezése szerint, ha a munkaviszony bármilyen címen megszűnik, a szolgálati lakásra létesített bérleti jogviszony is megszűnik és a bérlő köteles a lakást 15 napon belül kiüríteni. Ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor a bérlő részére másik megfelelő lakást ajánlottak fel. Megfeleő lakást a munkaadónak kötelessége biztosítani. megjelenő negatív képet. — Levlapra? — kérdezte Faragó. — Ja, — hagyta rá jobboldali szomszédja. A többiek nem szóltak. Kint valaki a kilincset babrálta. — Eresszetek be — szólt egy furcsa hang, majd röhögés hallatszott. — Én is hadd fixirozzak: 4 ndris várt bebocsátásra. — Menj a másik utcába — kiáltotta dühösen Faragó. — Engedjük be — szánta meg valaki. — Akkor békén marad. — Legfeljebb szétcsapja a fejemet — morgott magában Faragó. — Ügy se megy el az ajtóból. Lábas köhintett. Ajtót nyitott. Andris vihogva beosont. Faragó beállította a gép magasságát és megforgatta a lencsét. A fehér fémlapon kirajzolódtak a kontúrok. — Jó lesz? — kérdezte. — Fáin! — lelkesedett Nagy Andris. — Jó — dörmögte valaki, majd Nagy Andrisnak címezte: — Kuss. Faragó jobboldali szomszédja közbeszólt: — Vedd nagyobbra, és akkor csak ezt a részét — és ujjával megmutatta a kifényképezendő részletet. — Persze, — szólt a baloldali szomszéd — a fotózásban tulajdonképpen nem a fényképezés a művészet, azt mindenki meg tudja csinálni — hanem a vágás. Az, hogv mit emelünk ki a képből. Szóval az egyensúly. — Az összhang — hangzott hátulról. Lábas hallgatott. faragó mégegyszer élesre állította a képet, majd a lencse elé fordította a piros fényszűrőt. — Papírt tett a vetített kép alá és ide-oda tologatva beállította; — Hat másodperc... jó lesz? — kérdezte. — Várj! — szólt a jobboldali szomszédja, és egész halkan számolt: — Vedd nyolcra. A többiek egyetértettek. — Mérjétek — mondta Faragó, majd fennhangon számolt: — Három, kettő, egy, nulla, most! — gyors mozdulattal félrekattintotta a piros fényszűrőt. A fotoKórusban számoltak. — Egyes... kettes... négyes... hetes. Most! A piros fényszűrő visszakattant a lencse elé. Halk reccsenés hallatszott, majd mély, hörgő sóhaj. Egy pillanatig mozdulatlan volt mindenki, aztán az asztal a padló felé dőlt, magával rántva a mellette ülőket. A nagyító a kőre csattant, üvegek csörömpöltek, folyadék loccsant. Tálak zuhantak a padlóra. Valaki panaszosan felnyögött: — Mi az istent csináltok, marhák?! Nagy Andris röhögött. — A nagyító! — hallatszott félénken. — Lesz ebből balhé... — Gyújtsátok meg a villanyt! (Folytatjuk)
