Szolnok Megyei Néplap, 1965. augusztus (16. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-18 / 194. szám
1965. augusztus 18, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 1925. augusztus 18.: A KMP első. újjáalakuló kongresszusa Sötétruhás, vékonydongá. jú harminc körüli paraszt- ember nézelődött, a hőséget lehelő bécsi utcán. Odahaza, Magyarországon az urak István királyt ünnepelni készültek, ő meg ideruccant Ausztriába néhány napra. Megszokta, hogy ne kérdezősködjék. Rátalál a ház”a, melyet keresett, a Glockengasse 6-ra. Itt — ebben a jellegtelen szürke házban működött az a kis könyvtár, ahol az alkalmazottak már befejezték napi munkájukat, s ma derült ábrázattal távoztak, mert három napi szabadságot kaptak — ahol neki kopog- tatás után jelszóval kellett jelentkeznie. Huszonketten voltak Ezúttal küldöttként érkezett Bécsbe. Itt tartották konferenciájukat a magyar kommunisták. A legjelentősebbet 1919 óta. Arról kellett dönteni, hogyan milyen irányba vezessék tovább a nagy vérveszteség után újra harcrakész osztagokat, a Kommunisták Magyarországi Pártja illegális szervezeteit. Megérkezett a határon túlról őri Károly is, aztán Hámán Kató és a többiek. Itt találkoztak a párt vezetőivel, Kun Bélával, Landler Jenővel, Alpári Gyulával. Huszonketten jelentek meg. 1925. augusztus 18-án reggel, hárman ültek az asztalfőn: Kun, Landler és Gőgös. Megkezdődött a tanácskozás. Mégcsak a napirendről beszéltek, amikor felállt Hámán Kató és azt mondta: — Elvtársak, indítványozom, ne legyen ez a mi tanácskozásunk konferencia, legyen a KMP első, újjáalakuló kongresszusa. Indokolt volt a javaslat, az otthoni ideiglenességet meg kellett szüntetni, elérkezettnek látszott az idő, hogy a szervezettség, a tervszerűség helyreálljon, a munkában egységes irányítás és végrehajtás érvényesüljön. Elfogadták Hámán Kató indítványát, s elhatározták: az ellenforradalmi hatóságok megtévesztésére ezt az augusztusi tanácskozást úgy emlegetik majd a sajtóban: a KMP újjáalakuló májusi kongresszusa. munkásmozgalomban uralkodók voltak, s amelyek a kongresszus határozataiban testet öltve, hosszabb időre megszabták a kommunisták és szövetségeseik teendőit Magyarországon. Gőgös, Őri, Hámán Kató és a többiek csakúgy mint a kommunisták soraiba lépő, Vági István a KMP első kongresszusának útmutatásai alapján folytatták áldozatos küzdelmüket osztályukért, a magyar dolgozó népért. V. F. Ülést tartott az Universiade szervező bizottsága A Budapesten augusztus 20—29 között sorra kerülő Universiade szervező bizottsága kedden délelőtt a Sportcsarnok I. emeleti tanácstermében ülést tartott. Az ülést Kutas István a szervező bizottság elnöke nyitotta meg, majd a bizottság meghallgatta és elfogadta az Universiade előkészületeinek állásáról, valamint a magyar Universiade csoport felkészítéséről szóló jelentést. A szer- ■ vező bizottság ülése Kutas í István zárszavával ért vé- l get. A magyarországi helyzet Otthon az illegális mozgalom mellett legális baloldali munkáspárt, — az MSZMP működött és erősödött. Néhány hónappal korábban bontott zászlót, tagjai túlnyomórészt baloldali szociáldemokraták voltak, s olyan forradalmárok, akik — mint Gőgös is — a pártban végzett látható és legális tevékenységükön kívül a KMP illegális sejtjeiben is tevékenykedtek. A bécsi tanácskozást gondosan előkészítették. A magyarországi viszonyokat már hónapokkal korábban behatóan tanulmányozta a Kommunista Internacionálé titkársága, az irányelveket pedig az az Organizációs Bizottság készítette elő, amely átmenetileg a Központi Bizottságot helyettesítette. Hogyan tovább ? A tanácskozáson több órán át tartó élénk és mélyreható vita folyt a közép- és nyugat-európai, valamint a távolkeleti helyzetről, a nemzetközi erőviszonyokról, a munkás- mozgalom problémáiról. Ezt követően a hazai viszonyok alakulásából igyekeztek olyan következtetéseket levonni, amelyek reális alapot nyújthattak a tőkés elnyomás elleni harc folytatásához. Dönteniük kellett arról is, milyen taktikát alkalmaznak a forradalmi erők a szociáldemokrata párt vezérkarával szemben, hogyan dolgozzék a baloldali ellenzék a szakszervezetekben, milyen álláspontot foglaljanak el a kommunisták a parasztkérdésben. A negyven évvel ezelőtt lezajlott bécsi illegális pártkongresszus megválasztotta a Központi Bizottságot, melynek tagjai a kongresszust követően részben külföldön, részben illegálisan itthon, dacolva a rájuk leselkedő életveszéllyel, — folytatták munkájukat; A szolnoki Tisza malomban eddig 140 vagon új gabonát őröUek meg. Képön kön: Harinka Géza főmolnár ellenőrzi a liszt finomságát, s egyben a hengerek beállítását Az új forradalomért A kongresszus után vált ismertté Kun Béla „Lesz-e még forradalom Magyarországon” című írása, amely a bécsi „Üj Március” című folyóiratában látott napvilágot. Ez, és több más korabeli írás, magába foglalja azokat a nézeteket, melyek akkor a forradalmi Nemzetközi vitorlásverseny a Balatonon Balatonfüred lesz a színhelye augusztus 22—29 között a magyar bajnokság keretében sorra kerülő nagyszabású nemzetközi vitorlásversenynek, amelyen előreláthatólag külföldről 7 ország — NDK, NSZK. Anglia, Ausztria, Lengyel- ország, Csehszlovákia és Románia — 89 versenyzője 49 hajóval áll rajthoz. A magyar színeket mintegy 150 versenyző képviseli 80 hajóval. Mesrőgazdasági dolgozók árvédelmi kitüntetése Az árvédelemben és az árvíz okozta károk csökkentésében kiemelkedő munkát végzett mezőgazdasági dolgozóknak kitüntetéseket adott át kedden délelőtt a Földművelésügyi Minisztériumban Hont János, a miniszter első helyettese. Ketten a munkaérdemrend ezüst, ketten a munkaérdemrend bronz fokozatát, tízen az „árvízvédelemért” emlékérmet kapták. A modern otthon egyik legfontosabb tartozéka! OTP hitelakcióban is kapható! „Hajtani keli... ” TOMPA LÁSZLÓ | meg is mondta nyíltan, hogy ő bizony szívesebben állna a satu mellett, mint újságba valókat felelgessen. Különben is igazságtalan az egész, mivel a brigádról írni helyénvalónak tartja, de csak egyről, s éppen róla, azt nem. A közösség csinált mindent, nem is lehet különbséget tenni közöttük — bizonygatta. Az eredmények születésének nincs más titka, mint az: „Rájöttünk, hogy hajtani kell.” A szolnoki járműjavítóban nevük van. Háromszor nyerték el a szocialista címet. Elvük: napi nyolc órából nyolcat kell dolgozni. Kell leleményesség is. — Nincs anyag. Bontanak a hulladékből. kijavítják, s máris olyan, mintha új lenne. — Megtehetnék, hogy leállnak. Ha adnak anyagot, dolgozunk. Mondják ugyan, ráijesztésképpen, mert néha az is használ. A VII/A osztály pártszervezetének titkára azt mondta, nálunk Tompáék- ra lehet a legjobban szá- rnítani. Pedig a többi brigád alaposan megszorította őket. a nyomukba ért. „És ha utolérnek, az sem baj” — mondta a brigádvezető. | F.í HT^ZFM Tompa Lászlónak, hogy mindez a közösség érdeme. Az is, hogy ő ilyen. Példamutató munkát végez, mert kommunistának tartja magát. Az idén lett munkásőr, s azt is elhatározta, kéri a Igénytelen igénylők? „Sürgető a művelődési ház bővítése, jobb berendezése, mert a dolgozók ma már igénylik a kultúrált szórakozást, a szép környezetet, a...” És így tovább. Ügy tűnhet sokszor, ha az ember némely „lelkes” népművelő kívánságát hallgatja, mintha valóban már nem is kellene más... Pedighát. Nézzünk csak egy-két, pontosabban két példát. Szerda este. Fegyvernek. A művelődési ház előcsarnokában néhány fiatal legény biliárdozik. Ez az előcsarnok nem valami szép, könnyen arra lehetne gondolni, hogy' azért jönnek ide szórakozni... Mégsem, mert van még három jól berendezett, csinos kis szobája, rádióval, tévével, újságokkal, sakkal és egyéb társasjátékokkal — és azokban senkit sem látunk. Ugyanazon este Törökszentmiklós. A Vasas kulb újjáépítése befejezéshez közeleg. A büfé már megnyílt, sokan is vannak, csendesen iszogatnak, beszélgetnek. Egyik asztalnál kártyáznak, a színházteremben néhányan biliárdoznak (a biliárdszoba még nem kész). Ketten-hárman kalapban, sapkában üldögélnek. Pedighát ezt a klubot azért szépítették s szépítik még tovább, mert a „dolgozók igénylik a kultúrált környezetet”. Dehát ki mit igénye] és miért? Nem igényelnek néha túl sokat a művelődési ház igazgatók, klubvezetők, szakkörvezetők és művészeti előadók — anélkül, hogy felmérnék a tényleges igényeket és anélkül, hogy aztán igyekeznének a megkapott új berendezéseket ki is használni? Elismerjük, sokszor nehéz „elérni”, hogy a művelődési házakat bővítsék, jobb felszerelést kapjanak. De ennek anyagi akadályai vannak. Néha azonban úgy tűnik, sokkal 'nehezebb elérni (aminek pedig nincsenek anyagi akadályai), hogy a kapott javakat ki is használják azok. akiknek adják. Ók lennének annyira igénytelenek — a látogatók. a közönség? Vagy inkább azok, akik nem tudják a szép új helyiségeket népszerűvé tenni, s ha van' ott élet, nem mernek szólni egy-két embernek, aki még nem érzi igazán magáénak az új berendezésű klubot? L. L. Munkában bővelkedő hetek Jó ütemben, szervezetten halad a talajmunka A kengyeli Dózsa Tsz a gépesített gazdaságok közé tartozik. A traktorosokat, műhelymunkásokat minden szál a közöshöz köti. Társaikkal együtt gazdái a termelőszövetkezetnek, s így is dolgoznak. Ezekben a munkában bővelkedő hetekben is nagyszerűen helytálltak a gépesítés dolgozói. A gazdaság szakvezetői úgy szervezték meg a gabona aratását, hogy azzal párhuzamban a járulékos munkákkal is haladjanak. Mindenki tudta a feladatát, s egésa emberkénk végezte azt. A kombájnosok — Nagy István, Csikós József, Nachtigán Károly, Kácsor Zsigmond, Székács Lajos és Polovits István, valamint segédvezetőik — a mintegy 3000 hold aratmivalóból több minit 2000 hold termését takarították be. pártalapszervezetet, fogadja el tagjelöltfelvételi kérelmét. Huszonkilenc éves. Albérletben lakik a feleségével, s a gyerekkel. — Reménykedik, hogy az idén kap szövetkezeti lakást. Néha nem látunk eléggé a szavak mögé. Azért, mert, ha valamit egyszerűen mondanak el, az szürkének hat. íme: „hajtani kell”. Ugye szürke és szegényes így? De a műhelyben, ahol Tompáékra mindig számítanak, mert lehet rájuk számítani, ott életet kapnak ezek a szavak — a munkájukban. F. P. — MINTEGY száz kombájn érkezett megyénk termelőszövetkezetei be. A kisegítő gépek Bács, Csongrád és Pest megyéből jöttek. A vendégkombájnosok elsősorban a jászsági és a szolnoki járás termelőszövetkezeteiben dolgoznak. — Lehetőleg egy táblán dolgozott a hat kombájn — mondta Czesznek János fö- agronómus. — Csala JózseJ és Szollár László traktoros nyomukban járt a szalma- lehúzóval. Amikor dolgozni lehetett naponta 80 holdat tettek szabaddá a szántógépek számára. Az erőgépek jó kihasználása érdekében úgy szerveztük a munkát, hogy például a csépléshez beosztott 17 MTZ traktor nyújtott műszakban dolgozott. Amikor a cséplőgépek leálltak, a traktorosok még fél éjszaka tarlót bántottak, összesen 700 holdon végeztük el ezt a munkát azokon a táblákon, amelyekre szervestrágyát szórunk. — összesen hány holdon végeztek talajmunkát? — A tarlóhántáson kívül mintegy 1000 holdon mélyszántást és 180 holdon vetőszántást. Az alapműtra- gyát 200 holdra szórtuk ki, tervünk szerint 900 holdat műtrágyázunk. Augusztus végén az őszi takarmány- keverékkel megkezdődik a vetés. Aztán az ötszáz hold őszi árpa és a 2060 hold búza kerül sorra. A borsóföldeket már úgy készítjük, hogy jóminőségű magágya legyen a kenyérgabonának. A kombájnok és az erőgépek nagyobb kiesés nélkül dolgoztak, ami annak köszönhető, hogy Tóth Imre főgépész, valamint a műhelymunkások és Kör- möndi János körzeti szerelő is lelkiismeretesen, az időt és energiát nem sajnálva végezte munkáját. A jó szervezés, a gépesítés dolgozóinak helytállása jórészt hozzájárult ahhoz, hogy a Dózsa Tsz előnyt szerzett a talajmunkában. Ez egyben annak is biztosítéka, hogy idejében földbe kerülhet az őszi gabona vetőmag}»
