Szolnok Megyei Néplap, 1965. augusztus (16. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-17 / 193. szám
IMS. augusztus 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Dolgos, vidám lányok Alcsiszigefen A „fejetlenek“, „gézengúzok“, „mezei bolhák“ sokat nevetnek A „mackók“ dörmögnek A nyári szünidőben negyedszerre népesült be a Tisza-ligeti KISZ építőtábor. A délelőttök csendesek. Ilyenkor a lányok a Héki Állami Gazdaság al- csiszigeti kertészetében dolgoznak. Fürge kézzel szedik a zöldhüvelyű babot, amelyet külföldön és a hazai konzerviparban is kedvelnek. — A napi normánk 32 láda. Ezt még mindig tudtuk teljesíteni, ha másként nem, úgy, hogy egyik nap vitte a másikat — mondta Kollár Margit, az egyik nyolctagú munkacsapat vezetője. — A derekunk még nem szokta meg a hajlongást — toldotta meg az információt Szirom Júlia; — Látod, milyen jó, hogy 6,fejetlenek” vagyunk. Az legalább nem fáj — évőd- tek nevetve a lányok; — Fejetlenek? Ez mit jelent? — Ez a tréfás neve a munkacsapatunknak. De lehetne vidám is, mert sokat nevetünk, mókázunk: Szerdán esett az eső, nem dolgoztunk. Sátorlapokba öltözve sétáltunk, s Lukács Editet és Ollerinyi Lillát egy nadrágba ráztuk. Elfértek, mert ilyen bő — mutatják kuncogva a rajtuk lötyögő overállt. A kunszentmártoni diáklányok egyik kis csapatát F; Tóth Gizi dirigálja. A hatórás munkaidőt ők is jól kihasználják; Csütörtökön — túlteljesítve a normát — 38 láda babot szedtek ie: Szőke Zita, Kovács Ági, Fehér Mária, Kiss Rozália és a három Kati —Tóth, Kiss, Tan — egymás szavába vágva mesélték: — Tegnap vendégségbe jöttek hozzánk a szomszéd sátor lakói; Az egyik ágyra annyian ültünk, hogy egyszer csak leszakadt. Aztán meg majdnem lemaradtunk a vacsoráról, annyira elmerültünk a rádió hallgatásában. Tánczene volt. De még az sem érte volna meg, ha nem kapunk vacsorát, mert mindig finomat főznék: Tegnap ebédre rántott csirke volt, s utána még fagyi 39: Ä ,,gézengúzok” közül Papp Erzsi jár az élem A többiek sem hagyták abba a munkát, beszélgetés közben is gyorsan járt a kezüki — Á tiszaföldvári lányokkal versenyezünk. Három napig egyforma volt a teljesítményünk — sorolta a helyes, barna Kovács Erzsi. —- Nálunk Papp Erzsi diktálja az iramot: Ügyesen gyorsan dolgozik. Ha később indul a soron, akkor is utolér bennünket. Ma fél nyolckor kezdtük a szedést, még nincs tizenegy óra, s már megvan a napi normánk — újságolták a „gézengúzok”! A „mezei bolhák” nevű munkacsapat tagjai még most is nevetnek Gőzön Ella esetén. A kislány madártojást talált a fasorban, büszkén mutogatta, majd óvatosan overállja felső zsebébe tette. A munka és a vidám beszélgetés közben megfeledkezett kincséről, magához ölelt egy ládát, s rögtön olyan „illatos” lett a ruhája, hogy a közelében lévők is majdnem elszédültek: A „mackók” is nyolcán vannak. Sinkó Mária vezetésével dolgoznak. Szorgalmuk nem vitatható, mert csütörtökön is 42 láda babot szedtek. Mégis elégedetlenek. — Versenyben vannak a brigádok, de nem azonosak a feltételeink. Volt. amikor, mi közvetlenül ládába szedtünk, mások vödörbe. S még ha egyforma volna a láda. De a nagyobbakba egy vödörrel több bab fér. — Az ilyen apró bajokat, bosszúságokat is igyekszünk elhárítani. Megérdemlik a lányok, mert dicséretre- méltó szorgalommal dolgoznak. Bőven adnak munkát Pomázi Péterné tíztagú munkacsapatának, amely csomagolja, szállításra készíti a babot. Nagy Katalin A szolnoki Lenin Tsz I. sz. üzemegységében egy szovjet bálázó gép dolgozik. Eddig 100 hold borsó-, 37 hold árpa- és 270 hold búzaszalmát bálázott be. VALLOMÁSOK Vasárnap fél tizenkettőkor Kaposvári Gyula, a Damjanich Múzeum igazgatója nyitotta meg a múzeum kiállító termeiben Csorba Tibor, városunkban tartózkodó varsói festőművész kamarakiállítását. Két teremben a művész akvarelljeit mutatják be. Az utóbbi évek válogatott termését; Csorba Tibor képei a személytelen természetet ábrázolják, a művész mégis mindig az ember jelenlétéről vall alkotásaiban, egy tájleíró lírai költemény szubjektivitásával. Lengyel és magyar tájak elevenednek meg ezen a kis kiállításon, harmonikuson ötvöződve az embert körülvevő egyetemes és emberséges természeti világba. A kiállítás megnyitójának vendégei előtt maga a művész tartott nagyon élvezetes tárlatvezetést: az alkotás körülményeiről és a szándékról beszélve, amely az alkotásra ösztönözte. * Egy koradélután a múzeumban találkoztam először Csorba Tiborral. A hatvan év körüli mester megnyerő közvetlenséggel invitált egy nyugalmas helyre, ahol zavartalanul beszélgethetünk. Ilyen nyugalmas helyre találtunk a TIT-klubban. Oly sok kérdeznivalóm volt, annyi mindent szerettem volna megtudni, hogy lassan tovatűnt a szabályos interjú utolsó maradványa is és beszélgetésünk kötetlen társalgássá alakult. — Az akvarellt, amelyet művelek, tartom a leglíraibb képzőművészeti műfajnak, Szeretem Varsót, megörökítem a házait, utcáit. Néha lengyel barátaim nevetve jegyzik meg, hogy ne kém mégiscsak van egy külön Varsóm, amely más, mint az ő városuk, de úgy érzem az enyém is igazi. Érdekes, pezsgő a lengyel képzőművészeti élet. Lengyelországban nagy hatásuk van az absztraktoknak is, Csorba Tibor azonban mindvégig megmaradt a realizmus talaján, művészeSZOLNOKI PAPÍRGYÁR keres TMK gyakorlattal rendelkező gépészmérnököt Megegyezés esetén lakást is biztosít. Jelentkezni lehet írásban vagy személyesen a Szolnoki Papírgyár személyzeti osztályán. VÍZFESTÉKKEL Csorba Tibor kamarakiállítása Szolnokon Beszélgetés az alkotóval te mégsem konzervatív, de a látvány élményét sohasem áldozza fel az absztrakció oltárán. — Félő, hogy ebből a pezsgésből, amely a lengyel képzőművészetre jellemző, most nem születik meg a várt új. A KOP-ok. a párizsi iskolát követő lengyel képzőművészek nem tudnak szabadulni a renoarizmus- tól, az absztraktok is csak divatot követnek, a Pop art-ot és az OP art-ot. Egy lengyel kritikus munkámmal kapcsolatosan Antheust említette, aki erejét a földtől nyerte. Én azt hiszem, hogy a lengyel képzőművészek egy részére, sajnos, nem érvényes ez a görög legenda, egy kicsit gyökér- telennek tűnik, amit csinálnak. Egy művész sohasem pihenhet, még akkor sem. ha történetesen a szabadságát tölti. Csorba Tibor Szolnokon is dolgozik. Számára már nem ismeretlen az Alföld, hiszen a harmincas években itt tanároskodott. Most a Közép-Tisza vidék színvilága, hangulata ihleti alkotásra. — Először, mint afféle „hegyi ember” egy kicsit idegenekedtem az Alföld laposságától, aztán felfedeztem, hogy ez a táj csodálatos lehetőségeket rejt magában egy akvarellista számára. Szeretnék sokat utazgatni Szolnok megyében is. Remélem, sok. élménnyel gazdagodom ez alatt a két hét alatt. Mappámban máris gyűlnek ezeknek a benyomásoknak a hatására fogant művek. Rideg Gábor Jól fizet a kender Megkezdték a betakarítását Tiszaföldváron Jó időbe telik, amíg egy fordulót megtesznek a kenderkombájnnal. Körbe vágják a kétszáz holdas táblát. Ekkora területen termelik ezt a fontos ipari növényt a tiszaföldvári Szabad Nép Tsz gazdái. Varga Sándor elnökhelyettes csak annyit mond, amikor a tetthelyre érünk: — Na hát ez a mi kenderünk. Most sem igen lesz benne másodosztályú. Tavaly is szinte valamennyit elsőosztályúként vette át a kendergyár. Távolabb álldogált az egyik kender kombájn. A két fiatalember — Kürtös János traktoros és Petykó Sándor gépkezelő — forgolódott körülötte. — Ha nem vigyáznánk, törne, szakadna a gép, mert gyakran felcsavarodnak ezek az elszáradt szálak — mondta Kürtös János. — Különösen itt a forgóban sok benne a dögkender. így nevezik a növekedésben lemaradt, elszáradt szálakat. Ez nehezíti meg A KGM figyelmébe! Alkatrészhiány miatt állnak a D4—K típusú traktorok De mit tegyenek azokkal a gépekkel, melyeken nincs hydraulika-kormány — ki fizeti ki az átépítést? Törik a sebességváltó mély- hornyú golyóscsapágya, belező iker-fogaskereke, a felező hajtott fogaskereke, napkereke, bolygó fogaskereke. A szükséges alkatrész hiányzik az AGROKER raktáraiból. Az ipar nem tud annyit gyártani, mint amennyit a mezőgazdaság igényel. Az okát nem látjuk világosan. Talán az illető gyár tervtel.iesítése. exporttervének teliesítése zökkenőmentesebb, ha elhanyagolja az alkatrész- gyártást? A D4—K—70-es traktort hazai gyár, a Vöröscsillag Traktorgvár gyártotta. — Nem kell valuta sem, hogv legyen hozzá alkatrész. E géptípusra a Szolnok megyei állami gazdaságokban 1800—2000 normálhold traktoronként! munkát terveztek. Ez nem kis szám. — Márpedie a F)4—K traktorok fele alkatrészhiánv miatt áll a megyében, s mintegy 40—50 ezer nor- málholddal kevesebb 1a- laímnnkát tudnak elvégezni. Ez kihat a lövő évi termelésre is Az illetékesektől kérdezzük, hosv a 270 ezer forint értékű traktor ilven ..alkatrész ellátása” lehetővé teszi-e a géMindig büszkék vagyunk, amikor a magyar ipar egy-egy újtípusú traktort, vagy munkagépet gyárt a rr. /(»gazdaságnak. így volt ez 1962—63-ban is, amikor 42 D4—K traktor érkezett megyénk állami gazdaságaiba. Az állami gazdaságok műszaki és gazdaságvezetőinél azonban rövid ideig tartott az öröm. Az első széria nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Sok az üzemzavar, a konstruktőrök is tudják, s a javított típuson már megszüntették a hiba egy részét. pék jobb kihasználását, az olcsóbb termelést és a termelékenyebb munkát? A Központi Bizottság 1964. december 10-i határozata kimondja, hogy az alkatrészellátást az idén 40 százalékkal kell javítani. E fontos határozatot miért nem hajtják végre a Vöröscsillag Traktorgyár és a Hajtóműgyár vezetői? — Miért nem intézkednek, hogy a többmilliós alkatrész megrendelést visszaigazolják és leszállítsák az AGROKER-nek. Lehet-e üzemelni a traktorokat akkor, ha az UA— UB—31—C—021-es cikk- számú alkatrészt 1965. márciusa óta, vagy a D4—K iker fogaskereket 1965 io- rilis óta — több fontos alkatrészt az idén egyáltalán nem — szállítottak a szolnoki AGROKFR-nek. Néhány alkatrészoroblé- mát összeköttetés útján — szabálytalanul — a gvártő vállalattól szereznek be a gazdaságok De kénytelenek erre. Több tízezer kilométert autóznak el. Sesítséeet kérünk a Kohó- és Géoioari Minisztériumtól a magvar wárt- mánvú traktorok 1D4—K. U—28. T)T—4121 alkatrészellátásában Tudjuk hogv ez nem csnnán Szolnok megyei probléma, épp ezért rövid időn belül rendezni kell. Ha a KGM kapacitása nem bírja az alkatrészellátást, biztosítsanak hozzá alapanyagot. A Földművelésügyi Minisztériumhoz tartozó megyei mezőgazdasági gépjavító vállalatok, gépállomások és gépjavító állomások megfelelő műszaki felkészültséggel rendelkeznek és segíteni tudnának a probléma megoldásában. Csak meg kell bízni őket alkatrész- gyártással. Nem lehet elfogadni, hogy az alkatrész- ellátás a KGM kizárólagos, egyedüli feladata. — Nem szabad eltűrni, hogy a traktorok tucatjai alkatrészhiány miatt álljanak a megyében. Molnár János MSZMP megyei bizottsága mezőgazdasági osztály a vágását — magyarázta az elnökhelyettes. — Nem vágtunk még kendert, de talán csak nem fog ki rajtunk, ugy-e? — fordult társához a traktoros. Csupán helyeslő bólin- tás volt a válasz. Szavak nélkül is értik egymást. A szállításnál és egyéb munkáknál is együtt dolgoztak. Még pedig igen szorgalmasan, amit az is bizonyít, hogy Kürtös Jánosnak ötszáz, Petykó Sándornak négyszázöt munkaegységet írtak jóvá hét hónap alatt. A hatalmas kenderföld másik szélén is pihent a kombájn. Rojkó István és Gulyás Károly alatta feküdt. Zsebkéssel vágták- nyiszálták a felcsavarodott; szívós kenderszálakat. — Nem győzzük élesíteni a bicskát — mondta Gulyás Károly, az ifjú gépkezelő. — Kaszakés kell ide. Olyan, mint amilyent a cséplőgépeknél a kévevágók használnak — jegyezte meg Varga elvtárs. Nem szólt erről többet, de bizonyára intézkedett, hiszen látta, hogy a zsebkéssel csak küszködnek. — Elszakadt a lánc, a patentszem tört el — küldte a szót a gép alól Rojkó István. — Ezt meg tudjuk csinálni, de a kihordótengely-ékkel be kellett menni a műhelybe. Oda-vissza tíz kilométer. Emiatt órák hosszat vesztegeltünk. Különösen kezdetkor — amíg az ember és a gép is bele nem rázódik a munkába — adódnak ilyen bajok. Az is igaz viszont, hogy az idén a betakarító gépeket is próbára teszi a kender. A Szabad Nép Tsz- ben is vagy négymétersre nőtt. Nagy Miklós tsz-elnök azt számolgatta, hogy ha sikerül jó minőségben betakarítani a kendert, a tervezett nyolcszázezer forintnál többet hoz, bizonyára még az egymillió forintot is fölözi. A közös gazdaság még egy évben sem fizetett rá erre a növényre, s most is kiváló termés betakarítását kezdték meg; N. K. TERMELŐSZÖVETKEZETEK FIGYELEM! A JÁSZBERÉNYI GÉPÁLLOMÁS Szolnok megyében megyei szinten üzemanyagtartály lehelyezésére van kijelölve. Á gépállomás vállalja a tartályokhoz szükséges szerelvények elkészítését, beszerzését, szigetelését és minden műszaki munka elvégzését. CÍM: Állami Mezőgazdasági Gépállomás Jászberény, Hatvani út. Telefon: 2—49.
