Szolnok Megyei Néplap, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-16 / 166. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XVI. évfolyam. 166. szám. Ára 50 fillér 1965. július 16., péntek. Ki marad hátul, az ajtót betenni? Marsrakéta Mit érdemes hozni ? A határozottság a türelem testvére Dient mindegyik vállalat dicsekedhet félév eredményeivel Rosszul számított a Tisza Cipőgyár 0 Nagy volt az elemi kár a tégla és cserépiparban 0 Csekély a lemaradás a szolnoki járműjavítóban G yakran megtörté­nik, hogy felelős poszton álló, alap­jában véve rendes, ro­konszenves emberek meg­tévednek. Könnyelmű, rossz társaságba kerül­nek, kártyáznak, italoz­nak, kisebb-nagyobb bot­rányba keverednek. S a felettesek ahelyett, hogy erős kézzel, idejében visz- szatartanák őket, hosszú időn át türelmesen elné­zik a helytelen viselke­dést Majd egy szép na­pon — türelmüket veszt­ve — rásütik a rendbon­tókra az alkalmatlanság bélyegét és útilaput köt­nek a sarkukra. S ha ilyen esetekben egy-egy hivatalban vagy akár termelőszövetkezet­ben is felvetődik a kér­dés, miért nem lehetett ésszerűbb, emberségesebb megoldást találni, az il­letékesek rendszerint azt válaszolják, hogy libera­lizmus lett volna tovább várni; betelt a mérték. „Ők nem nevelő intézet”, s különben is felelős posztokra kész emberek kellenek, nem pedig olya­nok, akiket alapvető dol­gokra is figyelmeztetni kell. Kész ember. Igényes követelés. Vajon hol áll­na most a tsz-mozgalom, ha a szervezést annak idején ehhez a feltételhez kötöttük volna? Kész em­bereket a kezdet-kezde­tén? Honnan? Hiszen a mozgalom is új volt, s kész szövetkezeti ember­ré csak a közös élet, a gondok, a feladatok nö­vekedése közben neve­lődhettek a falu leg­jobbjai. Hagy valóban azzá nevelődjenek, ah­hoz még ma is rengeteg türelem, jószándék és se­gítség szükséges. A türelem fontos és hasznos erény, s ha jól élünk ve­le, mindég beérik a gyü­mölcse. Ehhez azonban a bizalmon kívül mély emberismeretre van szük­ség. Tudni kell, ki az az ember, aki megér­demli a türelmet. Ismer­ni kell a felfogásában, a becsületében rejlő érté­keket* tehetsége bizonyí­tékait, a családját, a faluban kivívott em­beri rangját. — Mindazt tehát, ami jelenét, jövő­jét, lehetőségeit megha­tározza. A legtöbb he­lyen éppen azzal véte­nek a türelem ellen, hogy nem veszik figye­lembe az emberekben rejlő lehetőségeket. Csak a bosszantó jelenséget látják és liberalizmusnak tartanák türelemmel meg­birkózni a jelenséggel. S azt sem veszik észre, hogy aki türelmetlen, az a szocialista együttélésre A korábbi évekhez ha­sonlóan azok a mezőgazda- sági tanulók, akik az el­méleti és gyakorlati okta­tásban jó eredményt értek el, ingyenes jutalomüdülés­ben részesülnek. Az idén jellemző egyéb követel­mények ellen is vét. I gaz, hogy a türe­lem ellen — túlzott türelmességgel, ha­tározatlansággal is lehet véteni. S a fejlődés so­rán évről éyre másként kell türelmesnek lenni, öt-hat éve még türelem­mel kellett várni, hogy az új szövetkezeti elnö­kök sora a nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges alapvető ismereteket meg­szerezze. Ma az ilyen vá­rakozás már igényte­lenség, hiszen éppen a türelmes várakozás eredményeként — el­nökeinek — zöme ott­honossá lett a vezetés­ben, technikusi, vagy még magasabb fokon is­meri az agrotechnikát. Arra is sok példa van viszont, hogy méltatlan emberek visszaélnek a türelemmel. Nem segít rajtuk a haladékok sora, a türelmes várakozás, mind mélyebbre és mé­lyebbre zuhannak, vagy legalább is nem fejlőd­nek. Pedig a szigorú, idő­ben történő emberséges felelősségrevonás segíthe­tett volna. Ezért kell is­merni az embereket, hogy adott esetben kiderüljön, mire van szükség: türe­lemre, vagy határozott fellépésre? Mert a fele­lőtlen elnézés már való­ban nem türelem, hanem liberalizmus, tehetetlen­ség, esetleg cinkosság, összefonódás, korrupció lapulhat mögötte. A türelem nem cso­daszer, de elen­gedhetetlen kel­léke az emberek nevelé­sének. De a visszaélőkkel szemben nincs helye sem­miféle türelemnek. Sú­lyos hibákat, szándékos bűnöket elnézni ugyan­csak bűn, felelőtlen libe­ralizmus. — Márpedig a türelem és a liberaliz­mus nem fémek meg együtt, ha némelyek ösz- szekeverik is a két fo­galmat. A türelem épít, teremt, a liberalizmus mindezt lerombolja és beszennyezi. Ismerni kell a türelem határait. Tudni kell, hogy a türelem mit sem ér határozottság nélkül. A türelem bizalom az em­berben, hit az ember le­hetőségeiben, s egyben határozott fellépés a hi­bák, az elhatalmasodott rossz tulajdonságokkal szemben. Csak így fej­lődhetnek a szép eré­nyek. csak így pusztul­hat ki a rossz tulajdon­ságok gyökere is. Ezért testvére a türe­lem a határozottságnak. K. Gy. hetvenegyen jogosultak er­re. A lányok Siófokon — a Munkaügyi Minisztérium 4. számú üdülőjében tölte­nek két hetet, a fiúk egy- része pedig Üjhután. A többiek vándortáborozáson vesznek részt. , ___, t, A sikeres első negyedév és az áprilisi, májusi ered­mények alapján bíztunk ab­ban, hogy a szolnoki jár­műjavító jól zárja az idei első félévet. Bár kétségte­len, hogy a korábbi évek­hez viszonyítva sok javulás van, a tervüket nem telje­sítettek; Az előirányzott 117,3 millió forintos termelési értékből 116,2-et valósí­tottak meg. A lemaradás 0,8 százalék, lényegesen kisebb, mint ta­valy ilyenkor volt. A fenti teljesítményt a tervezett munkáslétszám foglalkozta­tásával érték el. Az ÉM. Szolnok megyei Állami Tégla- és Cserép­ipari Vállalat alaposan le­maradt a terv teljesítésé­ben. Az előírt 55,2 millió forint helyett csak 47,5-et termelt. Ezt sem eléggé gazdaságosan. Noha lét­számtervét 3,6 százalékkal túllépte, csak 89,1 százalé­kos termelékenységi szin­tet tartott be. Égetett téglából 4,6 mil­lióval kevesebbet gyár­tott, mint kellett volna. A kedvezőtlen időjárás miatt sok volt a termeléski­esés, a gyártás üteme sem felelt meg a követelmé­nyeknek. Emellett rengeteg félkészterméket pusztított el az eső. A Tisza Cipőgyár vezetői elszámították magukat, amikor tavaly november— decemberben hozzáfogtak Holtszezon van ilyenkor az erdőgazdaságokban. Azaz mégsem, mert Mádai Lász­lónak, a kunszentmártoni erdőgazdaság erdészeti ve­zetőjének tájékoztatója sze­rint; van mit tenni nyáron is. — Jelenleg például a ta­vasszal és a tavaly ősszel elültetett fiatal fákat sza­badítjuk meg a gyomtól. Az viszont igaz, hogy ten­nivalóik zöme tavaszra és őszre esik. Az idén eddig több mint százhúsz katasztrális. holdat fásítottak be. A járásban több termelőszövetkezetnek telepítettek erdősávokat ne­mesnyár- és tölgyfából. — Ősszel pedig újabb 70 hold- nyi területen ültetnek be­lőle. A gazdaság másik fontos feladata a fakitermelés. Évi tervük mintegy ezer köb­méter. Ennek nagyobb» szá­zalékát már teljesítették is. A kitermelt fából 300 köb­métert ipari célra — bá­egyes, 1965. evre várt meg­rendelések gyártásához, ugyanis nem kaptak olyan mennyiségre és modellre megbízást, mint remélték. Az üzem termelése a prog­rammal szemben február­ban körülbelül 83 százalé­kos volt. A gyárnak szabad kapacitása maradt. Febru­ár 17-étől például a ra­gasztott tornacipő műhely­ben egy műszak leállt. Az első negyedévben már a következő három hónap megrendeléseinek terhére gyártottak. A gyakori modellváltozás miatt a veszteségidő is gyarapodott. A városban nem emlé­keznek ilyen nehéz aratás­ra. Az 1500 hold termésé­ből háromszázat vágtak le nyafának, szerszámfának — szállítottak, míg a többit tüzelőnek. Lemaradás van viszont a termelőszövetkezetek te­rületén. az útmenti és a foiyók árterületén lévő fák kitermelésében. A tervnek mintegy 60 százaléka telje­sült eddig. Mádai László szerint azonban a tervezett mennyiség év végére meg­lesz. A kitermelést eddig akadályozta az árvíz. A fo­lyók apadása nyomán most már megkezdődhet a munka. Ma kezdődik az őzbak kilövés. A MAVAD tájé­koztatása szerint a Szolnok megyei vadásztársaságok­hoz olasz, francia és nyu­gatnémet vadászok érkez­nek. A megyében mintegy Ilyen körülmények között az ütemes termelést sem biztosíthatták. Meg is létszák mindez az első félév eredményein. A teljes termelés 334,9 millió forintos tervét 331 millióra teljesítették, ami 1,2 száza­lékos lemaradásnak felel meg. Nem foglalkoztatták az engedélyezett munkás­létszámot, (98,4 százalékos felhasználás). A termelé­kenységi mutató kedvező, 100,6 százalék. Az összes lábbeli-termelés mintegy 200 ezer párral volt keve­sebb a tervezettnél. kézi erővel. A Dózsa és az Ady Tsz-ekben gumicsiz­mában vágták az árpát. A kötött, szikes réti agyag­talajokat csaknem térdig elborította a víz, s nem várhattak arra, míg fel­szikkad a föld. A gazdák a partosabb részekre hord­ták ki a takarmánygabo­nát, ott kötötték kévébe, s rakták keresztekbe. Szer­dán már igazi kánikula volt, az utolsó holdakat mégis kézzel kellett levágni az Ady Tsz-ben. Az aratást megelőző he­tekben a tsz pártszerveze­tek taggyűléseken foglal­koztak a betakarítással. A kommunisták, a meghívott páronkívüli aktivistákkal, üzemegység és brigádveze­tőkkel együtt vitatták meg, hogy mit tegyenek e nehéz helyzetben. A taggyűlése­ken javasolták a gumicsiz­más aratást, s itt javasol­ták, hogy a sok száz hold- nyi vizes, vetetlen föld 25—30 kapitális golyóérett őzbak kilövésére kerülhet sor. A külföldi vadászok egy 500 grammos őzbak- agancsért 14 ezer forintot fizetnek. Öntözik a cukorrépát és a kukoricát A gyakori esőzések miatt általában az a vélemény alakult ki, hogy elegendő a talajnedvesség a növé­nyek fejlődéséhez. Az igaz, hogy sok csapadék hullott, azonban az összetömődött föld a jelenlegi magas hő­mérséklet hatására gyor­san párologtatja a felhal­mozódott nedvességet. Ezért több közös gazdaság­ban megkezdték az öntö­zést A törökszentmiklósi Aranykalász és Kossuth, a kengyeli Mező Imre, a rá- kóczifalvai Rákóczi, a jász- ladányi Petőfi és a túrke- vei Búzakalász Tsz-ben kukoricára és cukorrépára juttatnak mesterséges csa­padékot. A kukorica öntö­zése különösen indokolt, mert július második felé­ben történik a virágzás, majd a terméskötés, mely­hez nagymennyiségű vízre van szüksége a növénynek. helyett tarlóba, öntözhető földbe vessenek másod­növényt. Mint azt az őszi­árpa gyors betakarítása is igazolja, a taggyűléseken elhangzott javaslatok meg­valósulnak. Az emberek becsülettel helytállnak. A vízborításos földek kivételével tiszta a határ A növényeket kétszer, a cukorrépát már háromszor megkapálták. A kombáj- nosokra sincs panasz. A süppedő földön elakadt arató-cséplőket a készlet­ben álló traktorok vontat­ták ki. Mégis folytatták a munkát. A kisújszállási operatív bizottság is elégedett a kö­zös gazdaságok munkájá­val. A betakarítást és a ta­lajmunkákat mindenütt szervezetten végzik. A kombájnokat a szalmale- húzók majd a szántótrak­torok követik. A partosabb és öntözhető árpatarlókba 600—700 holdon vetnek másodnövényt. Igen nagy szükség lesz a télen az itt termett takarmányokra. A Búzakalász és a Dózsa Tsz- ben már megkezdték a csalamádé vetését. A betakarítás egyik szakasza befejeződött a város határában, s meg­kezdték az ősziárpa csép- lését. A neheze azonban még hátra van. összesen 6300 holdon kell a búzát levágni és elcsépelni. A kenyérgabonát nem akar­ják kézzel aratni. A tava­szi árpa után 20 kombájn 14 aratógép és három rend- revágó fog hozzá a jó ter­mést ígérő búza betakarí­tásához. Hetvenegy Mezőgazdasági fa tus ló juta Iont iidő lése A tavaszi százhúsz után ősszel újabb hetven holdnyi erdősávot telepítenek a kunszentmártoni járásban-1 - p Kisúj szálláson befejeződött az őszi árpa aratása Aratás gumicsizmában ifül* Hétszáz holdon vetnek másodnövényt •sllj! A kommunisták jó példája A kisújszállási határban, szerda estig befejező­dött az őszi árpa aratása. A város négy termelőszö­vetkezetében, ahol a korábbi években már csaknem Í00 százalékig gépesítették a kalászosok betakarítá­sát, az idén újból elő kellett szedni a kézikaszákat. ülföldi puskásokat várnak — m. I,

Next

/
Oldalképek
Tartalom