Szolnok Megyei Néplap, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-10 / 161. szám
?965. Július K). SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Fiatal háziasszonyoknak — a befőzésről Előkészületek A befőzésre készülni kell. Nemcsak a hozzávalókat lehet előre beszerezni, — a cukrot, a celofánt, a hólyagpapírt (pergament) és a gumit —, hanem az üveget is tanácsos előző napon kimosni. Törölgetni nem kell, sőt nem is szabad: a legjobb tiszta kosárba borítva szárítani. Az üvegeket fedjük le konyharuhával, hogy por ne érhesse őket. A szirupot is megfőzhetjük előre, nem baj, ha több, mint ameny- nyire szükségünk van, meg nem romlik, és friss kompot készítéséhez, saláta éde- sítéshez is felhasználhat- juk. CSAK EGÉSZSÉGES GYÜMÖLCSÖT TEGYÜNK EL! A gyümölcsöt az utolsó pillanatban vásároljuk csak meg, vagy szedjük le. A hullott, kukacos, hibás, túlérett gyümölcs befőzésre nem alkalmas. Ezeket gondosan válogassuk ki, s fogyasszuk el nyersen, — vagy főzzünk belőlle kom- pótot. Lekvárnak jó az érettebb gyümölcs is. Szirupkészítéshez legjobb a kristálycukor. Üvegenként 8—10 deka cukrot számítsunk. Annyi vízzel tegyük fel főzni, hogy éppen ellepje. Forrás közben a habját szedjük le merőkanállal; hidegen kell rá- tölteni a már üvegekbe rakott gyümölcsre. Betöltés után ízesíthetjük kis darabka vaníliával, kanálka rummal, vékony karika citrommal, egy-két szem szekfűszeggel. A gyümölcstisztításra kefl a legnagyobb gondot fordítani. Egyetlen romlott vagy tisztátlan szem tönkretehet egy egész üveg befőttet! — Az aprószemű gyümölcsöt — meggyet, ribizlit, málnát — a legjobb szitán, folyó víz alatt megmosni. A barackot, almát, körtét hámozás után vágjuk félbe, szabadítsuk meg a magjától vagy a magházától, s dobjuk azonnal hideg, citromos vízbe, így nem bar- nul meg. Aprószemű almát nem kell félbevágni, — krumpihámozóval is kiváj- hatjuk a csutkáját. — A sárga- és őszibarack lehé- jazása történhet úgy is, hogy a gyümölcsöt apránként, lobogva forró vízbe dobjuk, néhány pillanat után kiszedjük, és rögtön hámozzuk. így nagyon könnyen lejön a héja. Töltés közben az üvegeket ütögessük tenyerünkhöz, hogy a gyümölcs jól elhelyezkedjék és minél több férjen el bennük, GŐZÖLÉSSEL VAGY ANÉLKÜL Bekötés előtt az üveget, de különösen a szélét tisztítsuk meg vizes ruhával, hogy ne maradjon ragacsos. Bekötéshez legjobb a celofán; vizesen helyezzük az üveg szájára és gumival szorítsuk le. xjiőzölés. — A gőzölőfazekat béleljük ki újságpapírral vagy ronggyal. Az üvegeket egyenként burkoljuk be ugyancsak papírral vagy ronggyal, mert sehol sem szabad közvetlenül érintkezniük az átforrósodott edény falával; a közöket is tömjük ki. Any- nyi hideg vizet öntsünk az edénybe, hogy az üvegeket félig érje. Fedjük be, és hevítsük forrásig. Tíz perc forrás után lefedve, sőt pokróccal beborítva hagyjuk tovább gőzölni kihűlésig. Gőzölés nélkül is eltehetünk gyümölcsöt, így megőrizhetjük vitamintartalmának egy részét. — Az eljárás a következő: a megtisztított gyümölcsöt súlyával egyenlő mennyiségű cukorral hintjük be, s így hagyjuk állni 24 óráig. Naponta többször keverjük meg. Utána azonnal üvegekbe töltjük. A lekvárfőzés úgy történik, hogy először is a megtisztított gyümölcsöt darálón áthajtjuk. Főzzük nagyon lassan, folytonosan ke- vergetve, hogy le ne ragadjon. (Csak teljesen szag- és zsíradékmentes, semmi másra nem használt edény- alkalmas erre a célra.) A lekvárt természetesen nem kell gőzölni. Tanácsos a befőtteket időnként ellenőrizni, s ha valamelyik penészedni kezd, szedjük le róla a romlott részt, s gőzöljük újra át. Ha befőttet bontunk, fogyasszuk el az üveg egész tartalmát; a lekvárt többször is nyfogathatjuk, nem romlik meg. Nagyvárosok divatja Minden külföldön járó nő érdeklődéssel figyeli, mit viselnek, mi a divat a külföldi világvárosokban. Olvasóink bizonyára szívesen veszik, — ha most erről szól nyári divattudósításunk, Párizs az európai divat bölcsője. Ez különösen a női divatra vonatkozik. Itt tervezik, itt alkotják meg mindazt, amit nemcsak Európában, hanem világszerte viselnek, s íelöltenek majd a nők. Nos, Párizsban a »divatos nőtípus” karcsú, ruhája derékig testhezálló, és a szoknya körben hullámzó, bő. Ezen a nyáron a legkedveltebb két ruhatípus. Az egyik a hűvösebb napokra készült ingruha: laza derék, hosszú manzsettában végződő ujj, kihajtható inggalér, és rakott, vagy hólos, letűzött szoknya. A másik ruhatípus meleg napokra, ujj nélkül, körlok- nisan, vagy körben plisszé- eett szoknyával. (Első rajzunk.) Ezeket a ruhákat a nagy konfekcióáruházak elérhető áron árusítják, sőt, aki varrni tud, az átlag méretre kiszabott „ruhát” ta- eakban hazaviheti, — megvarrniAmi igazán érdekes, hogy a párizsi nők ismét felfedezték a pöttyös anyagmintát, A rózsaszín alapú, feketepöttyös muszlintól a fehér alapú sárgapöttyös kartonig sokféle szín és pöttynagyság jellemző a nyári ruhákra- A pötty „uralmát” jelzi — már a tavaszi bemutatókon feltűnést, és tetszést aratott —, hogy a ruha mellett a kesztyű, a cipő és az esernyő is fehér alapon feketepöttyös anyagból készült. Ez azonban a divat túlzása, mi egyelőre a pöttyös ruhákat fogadjuk elRóma napfényes utcáin, a nők öltözködésében a színek B legmegkapóbbak- A déli éghajlat, a napsütés lehetővé eszi a színek merész alkalmazását- A legtöbb nyári ruha alapja fehér s a virágminták — kontúrosan elmosódottan — vad színekben pompáznak a ruhaanyagokon- Az olasz nők legkedveltebb viselete a kissé karcsúsított szellős, könnyű mosóanyagból készült „kisruha”. (Második rajzunk.) Kivágása elől kissé mélyített, hátul azonban derékig fut- Derékon keskeny zsinórpántol használnak öv helyett- Csak ritkán díszíti gallér a ruhát, inkább színes szegés fut körben a nyakkivágásnál, a kar- öltőnél és a ruha alján- A gallér mindig fehér, keményített pikéből készült, s — a fiatal lányok — fekete, vagy négerbarna szatenmas- nit kötnek alá — csokorra- Ezeket a könnyű „kisruhá- kat” szellős papucs-szandálok, színes nagy íülklipszek és a karon viselt nagyszemu gyöngykarkötők egészítik ki. Prága éghajlata hűvösebb, mint Rómáé, Érthető, ha a divattervezők az időjáráshoz alkalmazkodót kreáltak erre a nyárra- Ez pedig a horgolt ruha, kabát, blúz, kosztüm... Prágában ezekben a napokban a legtöbb nő szabadidejében horgol. A nagymamák csipkemintáit, a kislánykori „minta-szalagokat” szedik elő, s mintákat csereberélnek, hogy elkészíthessék az esti fehér aranyszállal erősített blúzt, a sárga horgolt- ruhát- (Harmadik rajzunk^ Rájöttek a horgolás mennyire sokféle és gazdag lehetőséget nyújt az öltözködés variálásához. Berlinben ezen a nyáron ezerféle formában a „matróz stílus” az uralkodó. (Negyedik rajzunk.) A ruha alapanyaga jól mosható vászon. A színek: kék, fehér, piros és sárga. Az új divat nem a tengerész-ruha szolgai utánzása, hanem inkább a díszítőelemeinek, és jellegzetességének okos éz ötletes felhasználása- A tengerparti nyári üdüléskor a hosszú nadrághoz matrózblúzt viselnek a nőkKovács Margit Strandcikk — gyermekeknek A Divatáru Nagykereskedelmi Vállalat fürdőruha kiállításán láttunk néhány öltözéket, amit a gyerekek nyáron, az otthoni játékhoz, nyaraláshoz, vagy s-trandoláshoz jól használhatnak. A 2—10 éves lánykáknak készült strandcikkek mellett sok szép shortot, ha- lászmadrág-garnitúrát, fürdőruhát láttunk nagyobb lányok, balkfisok részére is. Az utóbbiaknál bikini, ha- iásanadrág, camping-gami- túra a legújabb divatvonalak szerint készül. A frottír köntös egész évben fontos darab a gyermekek ruhatárában, de nyáron különösen az. A kiállításon igen ízléses, mintás, változatos fazonú köntösöket láttunk kisebb- nagyobb lányok, fiúk részére Üjdonság a „Malipol”- köntös. Alapanyaga különleges eljárással készült, szálai szilárdak, nem húzódnak. a vizet jól felszívják. A fürdőruha kiállítás anyagából kiderült: a kereskedelem messzemenően gondolt a gyermekek igényeire is. A szülők olcsón és csinosan öltöztethetik az Ifjabb korosztály képviselőit, FEKETE GYULA: A Kis pilóta Esztendőre vagy kettőre felülök a repülőre... Szállók, szállók, jaj de szépen át a magas kerítésen, át a házon, át a fán, át a templom kakasán, át az erdőn, nádon, éren, míg a fecskét utolérem! Eshet eső, fújhat szél, a pilóta útrakél: úgy elrepül, mint a lepke, felrepül a felleg ekbe, s fellegeknél magasabban fürdik a napsugarakban! ELMEM A HÁZ r gyszer a gazdagember elhatározta, hogy új házat ^ építtet magának. Hívatta hát a szegényembert) majd mondóleáját így fejezte be: — Meglátod, jól megfizetek érte. A szegényember mindjárt a munkához látott. Szélsebesen rakta egymásra a piros téglákat, csakhamar takaros fal emelkedett. De ezen a napon olyan hideg volt, hogy majd megfagyott vékony, ócska gúnyájában. A gazdagember ott ült a közelében. Kihozatta mind a hét bundáját, s úgy betakarózott, hogy forróság öntötte el. A szegényembernek azonban a világért nem adott volna egyet sem. Látta ezt a szegényember, de nem szólt érte, csők azt mondta a téglának: — Aki felrakott a falra, azt védd meg a hideg elől, óvjad széltől és esőtől! Nagyot nevetett erre a gazdagember, ebédet hozatott magának: finom sültpecsenyét, vöröslő bort, és kré- mes-habos tortát. Olyan sok volt, hogy meg se tudta enni, de inkább odaadta a kutyának, csakhogy a szegényembert ne kelljen megkínálnia! Látta ezt a szegényember, de nem szólt érte, csak azt mondta a tűzhelynek: — Aki erős vasból formált, annak ebédjét készítsed, jóízűre süssed-főzzed! M szegényember keze olyan gyorsan mozgott, ” amint bútorokat faragott, hogy a gazdagember szinte beleszédült. Ledűlt a vastag bundákra, el is aludt nyomban és nemsokára úgy horkolt, hogy az egész udvar visszhangzott tőle. Látta ezt a szegényember, de nem szólt érte, csak azt mondta az ágynak: — Aki fából kifaragott, azt pihentesd lágy párnádon, arra szálljon békés álom! Estére elkészült a ház. Olyan szépen, s takarosait állt az udvar közepén, hogy öröm volt nézni! Már csak a lakójára várt. A gazdagember felébredt, előkapta a furkósbotját és kiverte az udvarból a szegényembert. — Itt a fizetséged, itt a fizetséged! — kiabálta. Aztán nevetve bement a házba, A szegényember pedig hazaballagott. Megérkezett az éjszaka. Sűrű feketeséggel burkolta be a házakat, utcákat, az egész falut. Mindenki okult már. Az új házban furcsa mozgolódás kezdődött. Az ágy kiugrott a gazdagember alól. Az ajtó és az ablak magától kitárult és kiment rajta az ágy, az asztal, a székek, a szekrény. Lábra kelt a tűzhely is, még parázslóit benne a tűz és rajta volt a vacsora maradéka. Végűi megindultak a falak, a gazdagember meg ottmaradt a szabad ég alatt. S a csapat nyomában ott szaladt siránkozva a gazdagember furkósbotja is. kérve, ne hagyják őt egymagában a gazdagembemél. MM egérkeztek az üres udvarra, ahol a szegényember pihent. Köréje álltak a falak, fellépett rájuk a háztető és a háztető hegyibe ült a kémény. Ajtó, ablak becsukódott, s a szegényember bent aludt már a szép, új házban, amit épített. A furkósbot pedig elhelyezke* dett az ajtó mellett és úgy őrizte a házat, mintha mindig az lett volna a dolga. Hajnalodon. Felébredt a gazdagember. Meglepődve látta, hogy a puszta földön aludt és szép, új házának immár se híre, se hamva. Siránkozott, jajveszékelt. Köréje gyűlt az egész falu és szájtátva bámulták. Akkor a szegényember kiállt a háza élé és megkér, dezte a gaz&agembert: — Ki rakta fel a falat? — Te, szegényember. — És ki csinálta a tűzhelyet? — Te, szegényember. — Hát a bútorokat ki faragta? — Azt is te, szegényember. — Te pedig furkósbottal fizettél — folytatta a szegényember. — Hát most én is fizetek neked! — felkapta a furkósbolot és úgy elkergette vele a gazdagembert, hogy még a föld is porzott utána. Balázs Éva Mondóka Egy, érik a meggy, kettő, megmosta az eső, három, fent ülök a fámon, négy, nem elég még, öt, de sok van fönt, hat. a meggyről megmarad a mag, hét, eszek én még, nyolc, hasad el ne rontsd, kilenc, mind a tied lesz, tíz, nem eszi meg a estet Donk» László
