Szolnok Megyei Néplap, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-10 / 161. szám

?965. Július K). SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Fiatal háziasszonyoknak — a befőzésről Előkészületek A befőzésre készülni kell. Nemcsak a hozzávalókat lehet előre beszerezni, — a cukrot, a celofánt, a hó­lyagpapírt (pergament) és a gumit —, hanem az üve­get is tanácsos előző na­pon kimosni. Törölgetni nem kell, sőt nem is sza­bad: a legjobb tiszta ko­sárba borítva szárítani. Az üvegeket fedjük le kony­haruhával, hogy por ne ér­hesse őket. A szirupot is megfőzhetjük előre, nem baj, ha több, mint ameny- nyire szükségünk van, meg nem romlik, és friss kom­pot készítéséhez, saláta éde- sítéshez is felhasználhat- juk. CSAK EGÉSZSÉGES GYÜMÖLCSÖT TEGYÜNK EL! A gyümölcsöt az utolsó pillanatban vásároljuk csak meg, vagy szedjük le. A hullott, kukacos, hibás, túlérett gyümölcs befőzés­re nem alkalmas. Ezeket gondosan válogassuk ki, s fogyasszuk el nyersen, — vagy főzzünk belőlle kom- pótot. Lekvárnak jó az érettebb gyümölcs is. Szirupkészítéshez legjobb a kristálycukor. Üvegen­ként 8—10 deka cukrot számítsunk. Annyi vízzel tegyük fel főzni, hogy ép­pen ellepje. Forrás közben a habját szedjük le merő­kanállal; hidegen kell rá- tölteni a már üvegekbe ra­kott gyümölcsre. Betöltés után ízesíthetjük kis da­rabka vaníliával, kanálka rummal, vékony karika citrommal, egy-két szem szekfűszeggel. A gyümölcstisztításra kefl a legnagyobb gondot fordí­tani. Egyetlen romlott vagy tisztátlan szem tönkretehet egy egész üveg befőttet! — Az aprószemű gyümölcsöt — meggyet, ribizlit, mál­nát — a legjobb szitán, fo­lyó víz alatt megmosni. A barackot, almát, körtét há­mozás után vágjuk félbe, szabadítsuk meg a magjá­tól vagy a magházától, s dobjuk azonnal hideg, cit­romos vízbe, így nem bar- nul meg. Aprószemű almát nem kell félbevágni, — krumpihámozóval is kiváj- hatjuk a csutkáját. — A sárga- és őszibarack lehé- jazása történhet úgy is, hogy a gyümölcsöt aprán­ként, lobogva forró vízbe dobjuk, néhány pillanat után kiszedjük, és rögtön hámozzuk. így nagyon könnyen lejön a héja. Töltés közben az üvege­ket ütögessük tenyerünk­höz, hogy a gyümölcs jól elhelyezkedjék és minél több férjen el bennük, GŐZÖLÉSSEL VAGY ANÉLKÜL Bekötés előtt az üveget, de különösen a szélét tisz­títsuk meg vizes ruhával, hogy ne maradjon raga­csos. Bekötéshez legjobb a celofán; vizesen helyezzük az üveg szájára és gumi­val szorítsuk le. xjiőzölés. — A gőzölőfa­zekat béleljük ki újságpa­pírral vagy ronggyal. Az üvegeket egyenként bur­koljuk be ugyancsak pa­pírral vagy ronggyal, mert sehol sem szabad közvetle­nül érintkezniük az átfor­rósodott edény falával; a közöket is tömjük ki. Any- nyi hideg vizet öntsünk az edénybe, hogy az üvege­ket félig érje. Fedjük be, és hevítsük forrásig. Tíz perc forrás után lefedve, sőt pokróccal beborítva hagyjuk tovább gőzölni ki­hűlésig. Gőzölés nélkül is elte­hetünk gyümölcsöt, így megőrizhetjük vitamintar­talmának egy részét. — Az eljárás a következő: a megtisztított gyümölcsöt súlyával egyenlő mennyi­ségű cukorral hintjük be, s így hagyjuk állni 24 óráig. Naponta többször ke­verjük meg. Utána azon­nal üvegekbe töltjük. A lekvárfőzés úgy törté­nik, hogy először is a meg­tisztított gyümölcsöt dará­lón áthajtjuk. Főzzük na­gyon lassan, folytonosan ke- vergetve, hogy le ne ra­gadjon. (Csak teljesen szag- és zsíradékmentes, semmi másra nem használt edény- alkalmas erre a célra.) A lekvárt természetesen nem kell gőzölni. Tanácsos a befőtteket időnként ellenőrizni, s ha valamelyik penészedni kezd, szedjük le róla a romlott részt, s gőzöljük újra át. Ha befőttet bontunk, fo­gyasszuk el az üveg egész tartalmát; a lekvárt több­ször is nyfogathatjuk, nem romlik meg. Nagyvárosok divatja Minden külföldön járó nő érdeklődéssel figyeli, mit vi­selnek, mi a divat a külföldi világvárosokban. Olvasóink bizonyára szívesen veszik, — ha most erről szól nyári di­vattudósításunk, Párizs az európai divat bölcsője. Ez különösen a női divatra vonatkozik. Itt ter­vezik, itt alkotják meg mind­azt, amit nemcsak Európá­ban, hanem világszerte vi­selnek, s íelöltenek majd a nők. Nos, Párizsban a »divatos nőtípus” karcsú, ruhája de­rékig testhezálló, és a szok­nya körben hullámzó, bő. Ezen a nyáron a legkedvel­tebb két ruhatípus. Az egyik a hűvösebb napokra készült ingruha: laza derék, hosszú manzsettában végződő ujj, ki­hajtható inggalér, és rakott, vagy hólos, letűzött szoknya. A másik ruhatípus meleg napokra, ujj nélkül, körlok- nisan, vagy körben plisszé- eett szoknyával. (Első raj­zunk.) Ezeket a ruhákat a nagy konfekcióáruházak el­érhető áron árusítják, sőt, aki varrni tud, az átlag mé­retre kiszabott „ruhát” ta- eakban hazaviheti, — meg­varrni­Ami igazán érdekes, hogy a párizsi nők ismét felfedez­ték a pöttyös anyagmintát, A rózsaszín alapú, fekete­pöttyös muszlintól a fehér alapú sárgapöttyös kartonig sokféle szín és pöttynagyság jellemző a nyári ruhákra- A pötty „uralmát” jelzi — már a tavaszi bemutatókon feltűnést, és tetszést aratott —, hogy a ruha mellett a kesztyű, a cipő és az eser­nyő is fehér alapon fekete­pöttyös anyagból készült. Ez azonban a divat túlzása, mi egyelőre a pöttyös ruhákat fogadjuk el­Róma napfényes utcáin, a nők öltözködésében a színek B legmegkapóbbak- A déli éghajlat, a napsütés lehetővé eszi a színek merész alkal­mazását- A legtöbb nyári ruha alapja fehér s a virág­minták — kontúrosan elmo­sódottan — vad színekben pompáznak a ruhaanyago­kon- Az olasz nők legkedvel­tebb viselete a kissé karcsú­sított szellős, könnyű mosó­anyagból készült „kisruha”. (Második rajzunk.) Kivágása elől kissé mélyített, hátul azonban derékig fut- Deré­kon keskeny zsinórpántol használnak öv helyett- Csak ritkán díszíti gallér a ruhát, inkább színes szegés fut kör­ben a nyakkivágásnál, a kar- öltőnél és a ruha alján- A gallér mindig fehér, kemé­nyített pikéből készült, s — a fiatal lányok — fekete, vagy négerbarna szatenmas- nit kötnek alá — csokorra- Ezeket a könnyű „kisruhá- kat” szellős papucs-szandá­lok, színes nagy íülklipszek és a karon viselt nagyszemu gyöngykarkötők egészítik ki. Prága éghajlata hűvösebb, mint Rómáé, Érthető, ha a divattervezők az időjáráshoz alkalmazkodót kreáltak erre a nyárra- Ez pedig a horgolt ruha, kabát, blúz, kosztüm... Prágában ezekben a napok­ban a legtöbb nő szabadide­jében horgol. A nagymamák csipkemintáit, a kislánykori „minta-szalagokat” szedik elő, s mintákat csereberél­nek, hogy elkészíthessék az esti fehér aranyszállal erősí­tett blúzt, a sárga horgolt- ruhát- (Harmadik rajzunk^ Rájöttek a horgolás mennyi­re sokféle és gazdag lehető­séget nyújt az öltözködés variálásához. Berlinben ezen a nyáron ezerféle formában a „matróz stílus” az uralkodó. (Negye­dik rajzunk.) A ruha alap­anyaga jól mosható vászon. A színek: kék, fehér, piros és sárga. Az új divat nem a tengerész-ruha szolgai utánzása, hanem inkább a díszítőelemeinek, és jellegze­tességének okos éz ötletes felhasználása- A tengerparti nyári üdüléskor a hosszú nadrághoz matrózblúzt visel­nek a nők­Kovács Margit Strandcikk — gyermekeknek A Divatáru Nagykereske­delmi Vállalat fürdőruha kiállításán láttunk néhány öltözéket, amit a gyerekek nyáron, az otthoni játék­hoz, nyaraláshoz, vagy s-trandoláshoz jól használ­hatnak. A 2—10 éves lánykáknak készült strandcikkek mel­lett sok szép shortot, ha- lászmadrág-garnitúrát, für­dőruhát láttunk nagyobb lányok, balkfisok részére is. Az utóbbiaknál bikini, ha- iásanadrág, camping-gami- túra a legújabb divatvona­lak szerint készül. A frottír köntös egész évben fontos darab a gyer­mekek ruhatárában, de nyáron különösen az. A kiállításon igen ízléses, mintás, változatos fazonú köntösöket láttunk kisebb- nagyobb lányok, fiúk részé­re Üjdonság a „Malipol”- köntös. Alapanyaga külön­leges eljárással készült, szálai szilárdak, nem hú­zódnak. a vizet jól fel­szívják. A fürdőruha kiállítás anyagából kiderült: a ke­reskedelem messzemenően gondolt a gyermekek igé­nyeire is. A szülők olcsón és csinosan öltöztethetik az Ifjabb korosztály képvise­lőit, FEKETE GYULA: A Kis pilóta Esztendőre vagy kettőre felülök a repülőre... Szállók, szállók, jaj de szépen át a magas kerítésen, át a házon, át a fán, át a templom kakasán, át az erdőn, nádon, éren, míg a fecskét utolérem! Eshet eső, fújhat szél, a pilóta útrakél: úgy elrepül, mint a lepke, felrepül a felleg ekbe, s fellegeknél magasabban fürdik a napsugarakban! ELMEM A HÁZ r gyszer a gazdagember elhatározta, hogy új házat ^ építtet magának. Hívatta hát a szegényembert) majd mondóleáját így fejezte be: — Meglátod, jól megfizetek érte. A szegényember mindjárt a munkához látott. Szél­sebesen rakta egymásra a piros téglákat, csakhamar takaros fal emelkedett. De ezen a napon olyan hideg volt, hogy majd megfagyott vékony, ócska gúnyájában. A gazdagember ott ült a közelében. Kihozatta mind a hét bundáját, s úgy betakarózott, hogy forróság öntötte el. A szegényembernek azonban a világért nem adott volna egyet sem. Látta ezt a szegényember, de nem szólt érte, csők azt mondta a téglának: — Aki felrakott a falra, azt védd meg a hideg elől, óvjad széltől és esőtől! Nagyot nevetett erre a gazdagember, ebédet hoza­tott magának: finom sültpecsenyét, vöröslő bort, és kré- mes-habos tortát. Olyan sok volt, hogy meg se tudta enni, de inkább odaadta a kutyának, csakhogy a sze­gényembert ne kelljen megkínálnia! Látta ezt a szegényember, de nem szólt érte, csak azt mondta a tűzhelynek: — Aki erős vasból formált, annak ebédjét készítsed, jóízűre süssed-főzzed! M szegényember keze olyan gyorsan mozgott, ” amint bútorokat faragott, hogy a gazdagember szinte beleszédült. Ledűlt a vastag bundákra, el is aludt nyomban és nemsokára úgy horkolt, hogy az egész udvar visszhang­zott tőle. Látta ezt a szegényember, de nem szólt érte, csak azt mondta az ágynak: — Aki fából kifaragott, azt pihentesd lágy párnádon, arra szálljon békés álom! Estére elkészült a ház. Olyan szépen, s takarosait állt az udvar közepén, hogy öröm volt nézni! Már csak a lakójára várt. A gazdagember felébredt, előkapta a furkósbotját és kiverte az udvarból a szegényembert. — Itt a fizetséged, itt a fizetséged! — kiabálta. Aztán nevetve bement a házba, A szegényember pedig hazaballagott. Megérkezett az éjszaka. Sűrű feketeséggel burkolta be a házakat, utcákat, az egész falut. Mindenki okult már. Az új házban furcsa mozgolódás kezdődött. Az ágy kiugrott a gazdagember alól. Az ajtó és az ablak magá­tól kitárult és kiment rajta az ágy, az asztal, a székek, a szekrény. Lábra kelt a tűzhely is, még parázslóit benne a tűz és rajta volt a vacsora maradéka. Végűi megindultak a falak, a gazdagember meg ottmaradt a szabad ég alatt. S a csapat nyomában ott szaladt sirán­kozva a gazdagember furkósbotja is. kérve, ne hagyják őt egymagában a gazdagembemél. MM egérkeztek az üres udvarra, ahol a szegényember pihent. Köréje álltak a falak, fellépett rájuk a háztető és a háztető hegyibe ült a kémény. Ajtó, ablak becsukódott, s a szegényember bent aludt már a szép, új házban, amit épített. A furkósbot pedig elhelyezke* dett az ajtó mellett és úgy őrizte a házat, mintha min­dig az lett volna a dolga. Hajnalodon. Felébredt a gazdagember. Meglepődve látta, hogy a puszta földön aludt és szép, új házának immár se híre, se hamva. Siránkozott, jajveszékelt. Kö­réje gyűlt az egész falu és szájtátva bámulták. Akkor a szegényember kiállt a háza élé és megkér, dezte a gaz&agembert: — Ki rakta fel a falat? — Te, szegényember. — És ki csinálta a tűzhelyet? — Te, szegényember. — Hát a bútorokat ki faragta? — Azt is te, szegényember. — Te pedig furkósbottal fizettél — folytatta a sze­gényember. — Hát most én is fizetek neked! — fel­kapta a furkósbolot és úgy elkergette vele a gazdag­embert, hogy még a föld is porzott utána. Balázs Éva Mondóka Egy, érik a meggy, kettő, megmosta az eső, három, fent ülök a fámon, négy, nem elég még, öt, de sok van fönt, hat. a meggyről megmarad a mag, hét, eszek én még, nyolc, hasad el ne rontsd, kilenc, mind a tied lesz, tíz, nem eszi meg a estet Donk» László

Next

/
Oldalképek
Tartalom