Szolnok Megyei Néplap, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-09 / 160. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1965. július 9. Még a monszunos időszakban kettévágják Dél-Vietnam darázs-derekát A délvietnami kormány és az amerikai hadvezető­ség szempontjából nagyon nehézzé vált a helyzet a középvietnami fennsíkon. A UPI jelentése szerint a Vietcong a csütörtöki nap folyamán is számos sikeres ütközetet vívott és terü­letnyereséget ért el. Min­den jel arra vall, hogy ha­marosan be kell vetni azt a nyolcezer tengerészgyalo­gost is ellenük, akit szer­dán Da Nang-ban szállí­tottak partra. A kiéleződött helyzetből katonai megfi­gyelők ismét arra követ­keztetnek, hogy a mostani monszunos időszakot a DNFF valószínűleg felhasz­nálja arra, hogy Dél-Viet­nam északi és déli részét elválassza egymástól: el­vágja az ország „darázsde­rekát...” Kedden éjjel elesett Dák To, amely valamivel több mint 30 kilométernyire fek­szik Kontumtól. Ameri­kaiakkal megerősített dél­vietnami kormánycsapato­kat küldtek a helyőrség felmentésére. Az egy zász­lóaljnál valamivel kisebb egység azonban csütörtökön délelőtt, Saigontól hatvan kilométernyire északnyu­gatra az egyik partizán­egység csapdájába rohant és az AP jelentése szerint a háromszáz főnyi délviet­Á Közös Piac válsága De Gaulle idegháborúja Bumedien ezredes, az al­gériai forradalmi tanács elnöke valószínűleg pénte­ken mutatja be új kormá­nyát — jelenti a Reuter tudósítója jói értesült kö­rökre hivatkozva. Az értesülések szerint Buteflika továbbra is kül­ügyminiszter marad és Me- degri ideiglenes belügymi­nisztert véglegesítik hiva­talában. Ben Belláról továbbra is csak kósza hírek keringe­nek. A hatóságok szerint jó egészségnek örvend, tar­tózkodási helyét azonban hivatalosan mind máig nem nami alakulat szinte teljes egészében. megsemmisült. Négy amerikai „katonai tanácsadó” is a zászlóalj­jal tartott. Sorsuk ismeret­leni Déltájban a DNFF nagyszabású akciót in­dított Binh Doung tarto­mányban, Xom Dua hely­őrség ellen. Aknalövedékek csapódtak Trim Tam hely­ségre is. A kormánycsapa­tok és az amerikaiak vesz­teségét még nem közölték. A Saigontól 55 kilomé­ternyire északra fekvő „D- hadiövezetben” amerikai, délivetnami és ausztráliai egységek csütörtökön foly­tatták a „tisztogató had­műveleteket”. Ezt az akciót mára akarják befejezni. A Julius Nyerere, Tanzánia elnöke beszédet mondott azon a gyűlésen, amelyet a közölték Megbízható algíri körökben csütörtökön „me­rő kitalálásnak” minősítet­ték a US. Weekly News című amerikai lapnak azt a hírét, amely szerint a volt elnököt sivatagi bör­tönéből átszállították a fő­város egyik kórházának idegosztályára. Hasonlóképpen semmi értesülés nincs Ben Bella 70 éves édesanyjának sor­sáról, aki fia letartóztatása idején Algírban tartózko­dott. Egyesek tudni vélik, hogy súlyosan megbetege­dett, sőt, hogy szívroham­ban meghalt. délivetnami fővárostól — észak-keleti irányban, szin­tén körülbelül 50 kilomé­ternyire, a 173. amerikai légideszantbrigád egy auszt­ráliai zászlóalj támogatá­sával második napja dúlja a vidéket. Mint Saigonban egy amerikai szóvivő kö­zölte, „ez a legnagyobb szabású akció, amelyet ez az egység valaha is végre­hajtott”. Az amerikai ejtő­ernyősök és az ausztráliai partizánvadászok falvat fa­lu után rohannak le, majd miután megállapításuk sze­rint a Vietcong kiürítette a községet, sorra felgyújt­ják a házakat. „Helyenként az ellenség igen keményen harcol”. tanganyikai Afrikai Nem­zeti Unió Párt (TANÚ) megalakulásának 11. évfor­dulója alkalmából rendez­tek. Nyerere beszédében hangsúlyozta, hogy Tanzá­nia továbbra is kész csatla­kozni a kelet-afrikai szö­vetséghez. * A Csombe-kormány hí­veként ismert René Nuzi, a Kongói Országos Ifjúsági Szövetség elnöke, Leopold- ville-i sajtóértekezletén éle­sen bírálta a Csombe-kor­mány gazdasági és szociális politikáját. — Kijelentette: Kongó lakossága Csőmbe egy évi uralkodása alatt többet éhezett, mint bár­mikor, * Csütörtökön a szovjet kormány vendégeként Moszkvába érkezett Takeo Miki japán külkereskedel­mi miniszter, aki pénteken résztvesz a moszkvai japán ipari kiállítás ünnepélyes megnyitásán. A Közös Piac elleni francia fenyegető gesztu­sokat londoni egybehangzó vélemények De Gaulle ideg- háborújanak tekintik, amellyel a tábornok a maga követeléseit (agrárpolitika, esetleg a közös piac struk­túrájának megváltoztatása) akarja kiverekedni. De nem tartják valószínűnek Lon­donban, hogy szét akarná robbantani a közös piacot, amely óriási exportelőnyö­ket nyújt a francia mező­gazdaságnak és iparnak. — Ezek elvesztése politikai válságot idézhető elő Fran­ciaországban. Angol sajtó­körök lehetségesnek tartják, hogy De Gaulle szövetsé­geseket fog keresni ezen harcához és esetleg leeresz­kedő diplomáciai vállvere- getéssel vagy homályos : ígéretekkel az angol kor- í mány erkölcsi vagy diplo­máciai támogatását igyek­szik majd elnyerni. Az angol közvélemény és sajtó tanácsa: az ango1 kormány szorítkozzon leg­alább egyelőre a néző sze­repére, és intik Wilsont, hagyja abba a közös piac és Anglia közötti hídverésj erőfeszítéseit. Utalnak arra, hogy a francia lépések kö­vetkezményed még bizony­talanok. A Daily Telegraph sze­rint Anglia ha most De Gaulle mellé áll, elveszí­tené becsületét az ötök közt levő hűséges barátai sze­mében. A Scotsman szerint az ötök nem lesznek hajlan­dók politikai visszavonu­lásra De Gaulle elől, ami válságot robbanthat ki nem­csak a közös piac, hanem De Gaulle számára is. Az olasz polgári sajtó nem lát „könyű kiutat” a közös piac legújabb válsá­gából. A kereszténydemok­rata Awenire D.Italia Sa- ragat bonni tárgyalásaira hivatkozva azt írja, hogy a megbeszéléseik arra szol­gálnak: ne mélyítsék tovább a szakadékot az őt tagállam és Franciaország között. A Corriere Deila Sera szerint azonban „még csak látni sem lehet a kiutat”. Az olasz—nyugatnémet tárgya­lásokra utalva, a lap meg­állapítja: „csak a foltoz­gatásra, az elszakadt részek öss ze t ű zd el ge lésére gondol­nak. Sem Olaszországnak, sem Nyugat-Németország- nak nincs receptje a közös piac válságának, e hallat­lanul nehéz kérdésnek a megoldására. zál kereskedelem igényeinek kielégítése és a tiszta nyereség lesz a ruha és cipőgyárak tevékenységének mércéje Az OSZSZSZK parlamenti ülésszaka Csütörtökön megkezdte munkáját az Oroszországi Föderáció (OSZSZSZK) parlamentjének ülésszaka. Az ülésszak munkájában részt vesznek a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet kormány vezetői. A csütörtök délelőtti ü'é- ! sen Valentyin Gyakov, az j OSZSZSZK Minisztertaná­csának elnökhelyettese szá­molt be a kereskedelem és a közétkeztetés megjavítá­sának kérdéseiről. Valentyin Gyakov egye­bek között elmondotta, hogy hat év alatt (1959—1965) negyven százalékkal emel­kedett a kiskereskedelmi forgalom volumene. Ebben az évben kétszer annyi közszükségleti és kulturcik- ket hoznak forgalomba, — mint 1958-ban. Különösen nagymérték­ben emelik a hűtőgépek, motorkerékpárok, bútorok és zongorák gyártását. „Az ipar és a kereskede­lem kapcsolatainak megja­vítása fontos feltétele a dolgozók kívánságai töké­letesebb kielégítésének” — jelentette ki Gyakov, majd hivatkozott a moszkvai Bolsevicska és a gorkiji Majak konfekciógyár kísér­letére, ahol a kereskedelem rendelé­sének teljesítése és a tisz­ta nyereség volt a gyár tevékenységének fő kri­tériuma. „A gyakorlat bebizonyítot­ta e kísérletek életképes­ségét” — mondotta Gya­kov és közölte, hogy a kö­zeljövőben Moszkva és Le­ningrad valamennyi kon­fekció- és cipőipari válla­lata áttér az új tervezési rendszerre. Gyakov megemlítette, a falusi áruforgalom roha­mos emelkedését. A pa­rasztcsaládok közszükségle­ti és kulturcikkvásárlásai a hétéves terv időszakában 69 százalékkal emelkedtek. Hangsúlyozta, hogy a háztáji gazdaságok in­dokolatlan korlátozásá­nak megszüntetése már érezteti kedvező hatását a piacokon. Több mezőgazdasági ter­mék kerül a piacokra és csökkentek az árak; A miniszterelnökhelyet­tes elmondotta, hogy a hét­éves terv időszakában csaknem három milliárd rubelt fordítottak a keres­kedelem fejlesztésére. — Hangsúlyozta a reklám je­lentőségét. Bumedien rövidesen bemutatja új kormányát BERLIN-TOKYO-MOSZKVA fäieyb/zko NEW YORK- BELGRAD - LONDON PORTUGÁLIA III. SINTRA Sok mindent megtartott a középkorból Portugália. A feudális maradványok a fő­városiban nem láthatók. An­nál inkább a falvakban, A számok is arról beszél­nek, hogy Portugália meg­rekedt valahol a XVII— XVIII. században. A mező. gazdasággal és halászattal a lakosságnak 70 százaléka foglalkozik. 860 ezer pa­rasztnak egyáltalán nincs földje. A búza és a kukori­ca hektáronként 20 kg mű­trágyát kap. Európában itt a legalacsonyabb a gabona termésátlaga. Egyedül a szőlő- és néhol a gyümölcs- kultúra ért el az átlagos európai színvonalat. A por­tugál parasztok fele nem tanul írni és olvasni. Lisszabonból Sintra felé utazva megelevenedik a kö­zépkor. A 62 kilométeres autóút szántóföldeken, gyü­mölcsösökön, erdőségeken visz át. A cseresznye érik A citrom is. A búzának hajlik a kalásza. A földeken sehol egy gép. A táj csendjét nem zavarja traktor dübörgése. A gör­nyedő parasztok majdnem mindent kézzel végeznek. A szállításban a szamár, az öszvér, legjobb esetben a ló segíti a parasztot. A sza­már és az öszvér a leggya- koribb. Aki saját földiér dolgozik. apró állataival közlekedik. Amíg a gazda kásái, a szamár, az öszvér pihen és legel a parcella szélén. A szerpentínes utakon változatos a táj, dúslombú gyümölcsösöket váltja a szántó és néhol a kopár hegyek sivársága. A ke­gyetlen vízhiányban — nem messze a tengertől — nemcsak a parasztházak, hanem az utak is összeszű­külnek. Rajta felfelé lassan, bánatosan kocog a szamár- vóntatta kétkerekű vízhor­dó kordé. Sintra városkában épült a portugál királyok monu­mentális palotája, a Sintra Palacio, a mórok kiűzése után, a XII. században. A kiűzött hódítók stílusa még­is érvényesül. A királyi palotában a gát, és a sajá­tos portugál Emánuel-stílus mellett a legerősebb a mór hatás. A városkában nagy az élénkség, sok a turista. Órán­ként százával keresik fel a múzeummá avatott egykori királyi palotát. Ha a Sintra Palacio National falai meg­szólalhatnának, sokat be­szélhetnének a portugál nép változatos történetéről. A kiállított értékes okmányok, fegyverek, történeti tárgyak némán emlékeztetnek a múltra. A mórok kiűzése után Tengerész Henrik az egy­háztól és a földbirtokosok­tól támogatva, a palotában határoz arról, hogy legjobb hajósait, katonáit elküldi távoli földrészek meghódí­tására. A múzeumban lát­hatók az India. Afrika te­kintélyes részét — a máso­dik évezred közepe táján — meghódító portugál har­cosok fegyvered és az őket szállító hajók miniatűrjei. Ez a korszak a XV. és a XVI. század, a portugál királyság fénykora. E hata. lom megőrzéséért a jezsui­ták javaslatára bevezették az inkvizíciót. Az inkvizí­ció — ismerhető fel a kiál­lított dokumentumokból —• 300 évig segítette a hata­lom megtartását. A XIX. század elején kezdődik a haladó és a re­akciós erők nyílt összetűzé­se. Nagy kár, hogy erről a korszakról a múzeum csak töredék illusztrációt mutat 1820—1847-ig nyolc jelentő­sebb forradalom, vagy el­lenforradalmi megmozdulás jelzi a portugál történelem mozgását. Királyokat űztek el, majd véres terrorral — angol beavatkozással — ko. rónákat szereztek vissza, A híres és gazdag mú­zeum elhallgatja azt, hogy 1875-ben megalakult a por­tugál szocialista párt. 1906- ban kitört a portugál köz- társasági felkelés, amely 5 éves hősi harc után, 1910. október 4-én győzelemmel végződött. Ez a dátum a portugál királyi monarcmá­nak a végét is jelenti. A demokratikus átalakulás azonban nem vált teljessé. Nem osztották fel a földet sem. Megmaradtak a nagy­birtokok és az egyházi ha­talmasságok. A forradalom felemás programja adott lehetőséget arra, hogy a reakció ismét felülkere­kedjék. Az első világháború után, 1921-ben a kommunista párt is megalakult. A por­tugál munkásmozgalom is­mét a demokratikus átala­kulást követeli. Ám a re­akció a bevált módszerrel* angol segítséggel vérbe fojt­ja a haladás híveit. Car- mona tábornok lesz a köz- társasági elnök. Carmona 1932-ben Salazart bízza meg kormányalakítással. A nyílt fasiszta rendszer került ha­talomra. Szétzúzzák az ösz- szes demokratikus szerve­zetet. A _ történelemről regélő palotának minden része művészi alkotás. Csodálato­san szép a parkja. Neveze­tes a palota két kupolás tornya, A tornyok tulaj­doniképpen kemencék. — Mindegyikben egy-egy ök­röt lehet megsütni. Sintrá- nak nemcsak a királyi pa­lota adja a nevezetességet. Nagyon szépek a városka utcái. Minden együtt — az emberek népviseleti ruhá­ban — élményt adó. Az utat folytatva szép uradalmi kastélyok, földes­úri villáik, nagy kolostorok és apró parasztházak vált­ják egymást. A földeken görnyedt dolgozók, A magasabb pontokról felcsillan a tenger, a vég­telen Atlanti-óceán. Cabo de Rocában vagyok. A ten­ger partján kereszt, rajta felirat: „Itt végződik a ten­ger, itt kezdődik a föld.” Ez Európa legnyugatibb pontja. Következik: IV. Erről ne beszéljünk Ló nyal Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom