Szolnok Megyei Néplap, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-08 / 159. szám
1MB. tfttus 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A másodnövények termesztésére kedvező az időjárás Mit tanácsol a tudományos kutató ? Az 1964—65-ös rendkívül kedvezőtlen, csapadékos gazdasági év mezőgazdasági üzemeink többségét nehéz helyzet elé állította. Az október elején beköszöntött tartós esőzések miatt jelentős terület maradt szántat- lan, amit tavasszal is csak részben sikerült megművelni és bevetni. A vetésekegyrészét a belvizek tették tönkre. A teripelésből ezideig kiesett szántóterület nagyobbrészt a takarmánynövényeket érinti, amihez még hozzá kell tennünk, hogy az évelő pillangósok igen megritkult állományától sem remélhetünk jó termést. Mindezek égetően vetik fel, hogy mezőgazdasági üzemeink minden lehetőséget maximálisan használjanak ki a takarmánykiesés pótlására. A még műveletien és belvízkár« szenvedett területek hasznosítása Aranyérmes úttörők A még műveletlen, illetve belvízkárt szenvedett területeken a kielégítő terméseredmény érdekében a jó talaj munka mellett főként a gyorsaságra, a vetés mielőbbi elvégzésére kell törekedni. Csak olyan mélyen műveljük meg a talajt, hogy a kívánatos magágymélység meg legyen, illetve minél kevesebb utómunkára legyen szükség. — Igen jónak bizonyult a kukorica és napraforgó együttes vetése is. Tekintettel a korlátolt vetőmag beszerzési lehetőségekre az említett növényeket dupla gabonasortávolságra vessük. így kukoricából 70—80, napraforgóból 30, cirokból 20—25 és szudáni fűből 22—25 kilogramm vetőmag szükséges katasztrálig holdanként. A dupla gabonasortávolságra vetett növények a tenyész- idő alatt ápolásra nem szorulnak, esetleg a kelés előtti hengenezés válhat szükségessé. Július elejei vetés esetén a kölestől még kielégítő szemtermés várható. A kölest gabonasortávolságra vessük, holdanként 20— 25 kilogramm magmennyi- séggel. Számításba jöhet még a muhar is, elsősorban szénának, ebből haldanként 18—20 kilogramm vetőmag szükséges. A július elején elvetett növények szeptember közepétől zöld takarmányozásra már felhasználhatók. Silózásukat úgy kell megszervezni, hogy október 7— 10 között — a korai fagyok előtt — betakarításukat befejezzék. A 80—85 százalékos víztartalmú növények ugyanis a fagy hatására súlyuknak 50—60 százalékát (s elveszíthetik. A zöldtömegre termesztett növények közül a napraforgó betakarítása halasztható legkésőbbre, mivel ez a korai fagyokra csak kisebb mértékben reagál. Minél több tarlóba vessünk másodnövónyt A jelenlegi szűkös takarmánytermés kilátások miatt fokozott mértékben kell élnünk a tarlóvetési lehetőségek kihasználásával. Az őszi búza után — későbbi érése, valamint nagyobb vetésterülete és a betakarítási nehézségek miatt — csak igen jól gépesített s a különböző munkákat jól szervező üzemekben várható a másodnövényektől kielégítő termés- eredmény. Ezért elsősorban őszi árpa után vessünk másodnövényt. Aratását úgy kell megszervezni, hogy azzal párhuzamosan haladjon a szalma betakarítása is. Az őszi árra tarlóját a talaj jelenlegi nedvességi állapota mellett legcélszerűbb diszktillerrel, míg magasabb tarián több testű ekével előkészíteni. A talajelőkészítéssel egyidejűleg 100— 200 kilogramm pétisót dolgozzunk be holdanként, egyrészt a másodnövények táplálóanyag szükségletének, másrészt a tarlómaradványok mielőbbi enyészetének biztosítása érdekében. Több éves üzemi méretű — 20 holdas — kísérleteink alapján kukorica-csalamá- déből 120—150, napraforgő- csalamádéból 150—200. cirok-csalamádéból 110—140, míg szudáni fűből 100—120 mázsa zöldtömeg érthető el holdanként. A kukoricának és napraforgónak borsóval A skandináv szövetkezeti központok elnökeinek múlt évi magyarországi látogatását viszonzó magyar szövetkezeti delegáció a napokban érkezett haza csaknem egy hónapos dániai, norvégiai, illetve svédországi körútjáról. — Hazatérőben a magyar szövetkezeti vezetők találkoztak és tárgyalásokat folytattak a Német Szövetségi Köztársaságban a mezőgazdasági szövetkezetek központi szövetsége és a német fogyasztási szövetkezetek központi szövetségének vezetőivel. — A magyar szövetkezeti delegáció — mint Szirmai Jenő, a SZÖVOSZ elnöke, a delegáció vezetője, az MTI munkatársának adott nyilatkozatában rámutatott — bővítette szövetkezeteink társadalmi kapcsolatait. — Gazdasági tárgyalásaink elsősorban a magyar gyümölcs-, zöldségexport lehetőségeit javítják. — A dán szövetkezetek felajánlották, hogy a magyar zöldség-gyümölcs, valatörténő vetése valamivel kevesebb termést ad, de a takarmány minősége rendszerint kárpótolja a csekélyebb hozamot. Megyénkben mintegy 100 ezer holdon biztosítható a különböző takarmánynövények sikeres termesztése. Ha holdanként csak 100 mázsa zöldtömeg takarmánynyal számolunk, ez akkor is 100 ezer vagon zöldtakarmányt jelent, amely mintegy 50 ezer számos állat téli tömegtakarmány szükségletét fedezi. A mező- gazdasági üzemeknek tehát mindent meg kell tenniök e lehetőség jó kihasználására. Dr. Mihályfalvy István mint konzervipari készítmények bevezetésére „magyar heteket” rendeznek egyes nagy supermarket- jeikben. A norvégok elsősorban cukor, bútor, sportáruk és konzerveink iránt érdeklődtek, s bár a beviteli tilalmak ennek meglehetősen szűk határt szabnak, valószínűleg lehetőség lesz a Norvégiába irányuló zöldség-, gyümölcs-szállítások növelésére is. A részletek megvitatására ősszel norvég szövetkezeti kereskedelmi delegáció érkezik Budapestre. Svédországi gazdasági tárgyalásaink eredménye a zöldség-, gyümölcs-szállítások növekedésében jut majd kifejezésre, de határozott érdeklődést mutattak konfekció- és más iparcikkek iránt is. A tárgyalások — még ebben az évben — Budapesten folytatódnak. Hasonló eredménnyel végződtek az NSZK szövetkezeteivel folytatott gazdasági tárgyalásaink is — fejezte be nyilatkozatát Szirmai Jenő. Ezerkettőszázharminckét úttörő pajtás adott találkozót egymásnak Csillebércen, hogy tíz kellemes napot töltsenek el a tábor 208 holdas területén, az árnyas fák alatt meghúzódó sátrakban, sportpályákon, a strandokon, a budai hegyek kirándulóhelyein. A tíz nap fénypontja a kulturális szemle aranyérmeseinek országos bemutatója volt. Nyolc művészeti ág küldöttei szerepeltek a tábor zászlókkal díszített színpadán. A vers és mesemondás kedvelői között ott van a szolnoki kertvárosi iskola hatodik osztályos tanulója, Vincze Gabi is. A hangszerek ifjú művészjelöltjei, az ének, a muzsika tolmácsolói, az irodalmi és képzőművészeti pályázatok nyertesei, a bábjáték és népitánc képviselői között ötven Szolnok megyei pajtás található. Közöttük is a jászberényi tánccsoport és a szolnoki Üjvárosi iskola ti- zenkéttagú kamarakórusa. Több mint félmillió leány és fiú vett részt az őrsi „Ki mit tud?’-on, a raj és csapatbemutatón, a járási, városi kerületi szemlén,’ amíg közülük a legjobbak eljutottak Csillebércre, az országos kulturális táborba. Olaj tört fel lapén Szeged magasabb házairól jól látható a várossal határos Tápé község új nevezetessége, az olaj, ameiy több mint 30 méter magasságba tör fel, egy ter- málkútnak tervezett forrásból. A kutat az ottani Tisza- táj Termelőszövetkezet fú- ratta 500 holdas konyhakertészete számára. Azt tervezték, hogy a termálvízzel valóságos kombinátot, hatalmas üvegházakat, süldőszéllásokat, istállókat, műhelyeket és egyéb épületeket fűtenek majd. A kútfúrók már le is hatoltak a tervezett 2200 méteres mélységig, ahonnan 90 fokos víz feltörésére számítottak. Az úgynevezett belövésre szerdán reggel került sor, a termálvíz helyett azonban a várakozók legnagyobb meglepetésére, fekete olaj tört fel, nagy nyomással és robajjal. Elszakította a víz fogadására tervezett elzárószerkezeteket, s — a szakrétők becslése szerint — percenként mintegy 3000 liter jóminőségű olaj lövell a magasba. Az olaj pillanatok alatt elárasztota a kút környékét, majd gyorsan megtalálta az utat az úgv- nevezett tápéi érhez, amely a Tisza szábályozásakor keletkezett. Most ezen a 16 holdas területen lassan fekete olajtó alakul ki. A rendükívüli esemény híre gyorsan szétfutott a faluban,' majd Szegeden is és nagy tömeg gyűlt össze a környéken. A kivonult rendőrséggel és tűzoltósággal együtt sokan nyújtottak segítséget a Tiszatáj Termelőszövetkezet tagjainak állatállományuk megmentéséhez. A levegőből esőként zuhogó, s a föld felszínén is ömlő olajáradat ugyanis elöntéssel fenyegeti a tsz majorját, ahol a kombájn- színek, gépszínek mellett az istállókban mintegy 2000 sertés, sokszáz ló és szarvas- marha került veszélybe. Az állatok egy részét a falu gazdáinál helyezték biztonságba, más részüknek, a szarvasmarháknak, a közeli pusztán készítenek szükségszállást. Az olajfeltörés nemcsak a községbelieket, hanem az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt Üllésről és Szolnokról odaérkezett szakértőit is meglepte. Ahogy a motorzúgás elhal a pajta előtt, Radics Veronika maris kiront az ajtón. Vissza is perdül abban a minutában, repül a nyári karton bőszoknya utána. — Terus néni, Vándor Terus néni! Itthon van a Karcsi! özvegy Panyi Mátyásáé kezében hegyével az égnek mered a dohányfűző tű. — A Karcsi? Nemcsak szeles- kedsz, Verőn? Jaj, akkor én már megyek is elébe. Indul ki a pajta homályából, a világosságot árasztó szűk ajtó irányába. Ám a beáradó napfényt hirtelen elfogja valaki — Jónapot kívánok, Kezitcsóko- lom, édesanyám. — Fiam! Hát ezt megse gondoltam volna. Karcsi kezetcsókol az anyjának, és csak aztán az arcát, jobbról- balról. Csattanás, cuppanó nélkül, nem úgy. mint ahogy Panyi Má- tyásné teszi. Ettől el is restelli magát egy kicsit. Aztán nagy zavarában nem tudva mihez kezdeni, visszaszalad a fejőszékért, ami' minden reggel magával hoz ide a pajtába. — Üljél csak le, kisfiam. Na, üljél le. — A. Köszönöm, édesanyám, ülhetek én eleget. A pajtában nagy csend van körülöttük. Mindenki Karcsit nézi. Egy darabka dohánylevelet se akasztottak még zsinegre azóta, ahogy Karcsi ide belépett. Poz- derka András, a munkacsapatvezető pedig feszeng már nagyon, hogyan szólítaná meg a gyereket. Gyorsan meg is találja a módját, mégpedig diplomatikusan. — Akkor, Terus. te már mára fejezzed be. Menjél csak te a fiaddM. Pozderka András számítása bevált. Mert erre mindenki őrá néz, doktor Panyi Károly tudományos kutató elsőként. — Jóegészséget, András bácsi. De régen nem láttam. Panyiné viszont már néz Is ki a pajta elé. ahol ott áll a szilvakék Skoda személyautó. Panyi Má- tyásné ugyan nem ismeri az autóA LÁTOGATÁS márkákat. Azt látja, hogy fénylő, ragyogó kocsi ás az tudja, hogy ez a Karcsié. Irta, hogy OTP-részletre vásárolta. Két pillanat múlva, ha arra kényszerítenék, sem tudná visszaidézni, hogyan is jutott be a fia mellé az első ülésre. Megelégedetten nézi: a pajtában nem maradt ember. mindenki őket kíséri. Karcsit figyelik, milyen elegánsan, lepkeszerű szökkenéssel indít. — Karcsikám! Jaj, álljál meg egy percre. Megvárja, míg a motorzúgás le- halkulására és a fékezés hangjára felfigyel mindenki Azok is, akik már indultak az épületbe. Csak akkor, csak utána kiáltja oda: — András! Akkor mára engem már ne várjatok vissza. Mehetünk, Karcsi! Alig érnek azonban a műútra, máris a fejéhez kap megint. — Karcsi fiam! Hát a fejőszéket meg otthagytuk. Gyerünk vissza érte. — Nem mehetünk vissza, édesanyám. Akkor oda a szerencsénk. S úgy meghúzatja a motort, megugratja a gépet, hogy akit csak az út mentén találnak, jól televágják porral. Néznek is az emberek morcosán a jármű után, de Panyi Mátyásné nagy kedvvel, széles örömmel integet nekik. A bolt előtt hirtelen felkiált: — Jaj, hát kenyér sincs még otthon. Karcsi a fékre lép. noha úgy tudja, az édesanyja mindig maga sütötte még a kenyerét idáig Kinyitja az ajtót, kötözgeti a cipője fűzőjét, várja, hogy minél több ember gyűljön itt is össze. Benn is előre áll a sor mellett és amilyen hangosan telik tőle, rászól a boltosra: — Sietnék nagyon Lacikám, ke. Ne várakoztassuk meg a Karcsi fiamat. Itt áll kint az üzlet előtt, saját taxijával. A bolttól nincs messze a kocsma, ott megint megálljt vezényel Panyiné. — Karcsikám, látod-e hát sört meg nem vettem. Karcsi ellenkezik. — Köszönöm, édesanyám, de amióta vezetek, egy cseppet sem iszom. — De legalább málnát, fiam. Nagyon elszokhattál te már ettől a vasízű falusi víztől. Otthon aztán Panyinénak az jut eszébe: lám, milyen furcsa is a világ. Itt van ez a nagydarab jóvágású fiatalember, dr. Panyi Károly tudományos kutató. Hány ember tiszteli, hány ember dolgozik irányításával? És ő meg csak szól neki egyet, s máris azt teszí. amit ö kíván. Ki is próbálja, meddig tart ez az engedelmesség. Tudni akarja... Vacsora után, mikor az, a fényes Fecske feliratú cigarettadobozból előhalász egyet egyet, azt mondja neki: — Karcsikám, ne gyújts rá, kisfiam. Nem bírja ez a kutya fejem, hallod. Ügy átjárja egész nap az a nyers dohányszag. Ijedten lesi, mi következik most. Karcsi visszateszi a cigarettát a többi közé. Kisvártatva aludni tér a szobájába. Másnap reggel hatkor talpon van már, kiveti magát az ágyból Meglepi a nagy csend, ami körülveszi. Pizsamában ballag a kerten át megtudni, hová lett az édesanyja. Ott van az udvar hátulján. Két nagy vödör víz meg mellette. Abba mártogatja szabályos mozdulatokkal a fakult, kopott, régi perlzál szoknyadarabot és súrolja, mossa már az autó hátsó kerekét. Karcsi megtorpan és elakad benne a lélegzet is. Áll hallgatagon, majdnem gyökeret eresztve. Meg se tudna szólalni most. De Panyiné észreveszi így is. Feláll, még majdnem egyenesre erőlködött testtar- fással. — Miért nem pihentél még, fiam? Ezt? Ezt csak azért tisztítom, mert tudod-e mit gondoltam én most, fiam? Azt, hogy elvinnél engem nagyanyádhoz, nagyon megörülne neki. Karcsi bólint. A nagyanyja itt lakik három utcával odébb. A kertek alatt gyalogosan menve fe- lányi út sincsen, mint így körül kerülve kocsival. Dehát... Mert érti már... Bólint még egyszer nagyon komolyan. Magában már megfogadja: körülvezet majd a falun és az alvégről hajt be. De olyan nagyon lassan, de csak annyira lépésben, hogy ennek a kicsi, édeshiú asz- szonykának maradjon ideje mív- derűdnek megmutogatnia magát. Borzák Lajos Bővülnek a magyar és a skandináv szövetkezetek társadalmi gazdasági kapcsolatai
