Szolnok Megyei Néplap, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-07 / 158. szám
1868. július 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kellemetlenkedő jóbarátok Szemináriumvezetők nem születnek K iadós határjárás, s a hozzátartozó beszélgetés után a gazdász a szobájába invitál. Ha már ilyen jóbarátók lettünk, hadd mutassak meg valamit — mondja. Ezért kerültem én ide — teszi még hozzá. Első pillanatban eléggé nehézfejűnek bizonyultam, nem értettem az összefüggést. Amit a kezembe ad, az ugyanis feljegyzés 1960-bóL Abban az esztendőben az ország egyik leghíresebb állami gazdaságának főagro- nómusaként írásba foglalta kifogásait az észszerűtlen összevonások ellen. Akkor fejlesztettek mammutüzem- mé néhány állami gazdaságot Azóta vissza is kicsinyítették, de erre ráment tanulópénzül jónéhány millió. S az agrármérnök észrevétele után maradt minden változatlan? Dehogyis. Kivívta az összevonást erőltető felettesek haragját. Valamilyen okot kisütöttek, amivel elüldözték a ..nehéz embert”. Es hogy a bírálók ártalmatlanná tételére milyen raffináit — vagy inkább milyen megvetendő? — dolgokat ki tudnak agyalni. arra itt van mindjárt két eset. Nem nevezzük meg a két intézményt, annyira ügyesen kiszámított esetekről van szó, hogy szinte lehetetlen bizonyítani; íme az egyik: a kereskedelemben helyezikedett el egy fiatalember; Nem makulátlan emberről van szó, s bér nem nagy dolgokban, de meg-megsértette a munkafegyelmet, Ezt ugyan még elnézték volna neki, de ezenkívül mást is megsértett. Az „élni és élni hagynii” gyáva, poshadt, polgári életeivel. Szóvátett minden csalárdságot, gazságot, ráadásul párttaggyűlésen. ami után már eltussolni se lehetett az ügyet. Ibocsátották. De olyan nyilvánvalóan jogtalanul, hogy a Területi Egyeztető Bizottság visszahelyezte. És most jött az ördögi ötlet. Előléptették. Hamarjában létesítettek egy kirendeltséget és kinevezték a vezetőjévé.- Csakhogy mit ad isten, negyedév se telik bele, takarékosságra hivatkozva, megszüntetik a kirendeltséget, így vezetője létszámon felülivé lesz. Ilyen esetben már fel lehet mondani; El is küldték Akik a történetet ismerik, mind esküsznek, hogy megtorlásul történt így. No, de ki tudja bizonyítani? Olyan sikamlós ez az ügy, mint a békanyál, úgy csúszik, mászik ki az ember kezéből. Hiszen párthatározat és állami törvény is védi nálunk a közérdekű bejelentőket. De hol van az a bolond ember, aki ilyen címen mond fel beosztottjának? Ki az a rövid- eszű, aki a bírálat elhangzása után azonnal alkalmazza a retorziót? Esztendők eltelhetnek, mire „kijön a lépés”, megérkezik az alkalom a visszafizetésre. A véleményt formáló ember már gyanútlanná is lesz, mikor váratlanul és kivédhetetlenül „kiütik”. Falfehér arccal kereste fel egy másik férfi a szerkesztőséget. Bejelentése nyomán egy újsácikket irtunk, állt is minden szava, úgy ahogy a közérdekű észrevételben kaptuk. Két évvel ezelőtt történt. És most a bejelentőt elbocsáj- tották. Most? Természetesen, hiszen most törvényes lehetőséget . kaptak arra. hogy az utcára tegyék. Létszámfeletti lett. Igaz, hogy egyes egyedül az egész munkahelyen. S az is igaz. hogy rá egy hónapra ugyanoda felvettek egy embert. Visszakapták a státuszt! Dohát akkor miért nem az előző alkalmazottjukat vették vissza, a technikust a szakmunkás ellenében? Beszéltünk a telep munkásaival. Nagyrészük azt vallja: belekeveredett egy újságcikkbe, haragszanak rá érte. Ez a munkások véleménye, ezt a tanulságot vonták le az esetből. Mások azt mondják: ő se volt feddhetetlen. Egyébként régóta gondolkozom azon, hogyan lehetséges, hogy előbb vagy utóbb hány meg hány bíráló típusú emberről kiderül, — támadható felülete van. A magyarázat nagyon is egyszerű: maszületett bárány ár- tatlanságú ember csak a bibliai legendákban létezhet, a valószerű életben sosem volt és sosem lesz. Az már aztán lelkismeretesség vagy leükiismeretlenség dolga, hogy ilyen esetben a megjegyzést tevők botlásait felnagyítsák, állandóan napirenden tartsák, lejáras. sák ókét a közvélemény előtt. Hagyják botlani, sőt várják a botlásait, s már kész is a képlet: ime minden erkölcsi alap nélkül furkálódott az intrdkus. S aztán ki tudja megvédeni? Egy-kettőre rövid úton szoktak megszabadulni e „kellemetlenkedőktől”. Kellemetlenkedők-e vagy jóbarátok? Egy eléggé naív, de világos hasonlatot hadd tegyek. Az-e a barátom, aki a gödörbe fordulás előtt rámordít: vissza onnan? — Vagy az, aki váltig báKarcagon a szociális otthon dolgozói fizetésüknek 1 százalékát, a városi tanács dolgozói pedig egynapi fizetésüket, 4200 forintot ajánlottak fel. Az általános iskolai diákotthon és a napközis konyha dolgozói sördélutánt rendeztek, ennek bevételét — 500 forintot — adták az árvízkárok helyreállítására. A kórház dolgozói is egynapi keresetüket, 7000 forintot adtak. A Rövid- és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat szolnoki lerakatának 52 dolgozója összesen 2900 forintot, keresetüknek mintzonygatja; nagyon jó úton haladok, tartsam csak az irányt, mert ez jóra vezet? S miután nyakamat törtem, még kenetteljesen szánalmat is kelt sajnálkozásával. Ki hát a becsületes alapállású elvtárs, barát, munkatárs? Csak az, aki szól: Igazgató elvtárs, ez nem jól lesz így; főnök, ezt így nem jól teszed; direktor, változtass a magatartásodon! Így, ilyen kritikai szellemben, ilyen munkatársakkal könnyű lehet a vezetés, hiszen a vezetők minden cselekedetük helyességét lemérhetik. És biztonságosan lehet így vezetni, hiszen a kritikus szemű emberek, műszerként jeleznek minden kilengést. Biztonságot adnak, s nekik mógsincs mindig biztonságuk. K i védj e hél őket? A bírálók a szocialista társadalom emberei. Azt akarják, s azért nem csukják be pörös szájukat, hogy ez a társadalom mindenkinek a legjobb, legtökéletesebb legyen, mindenki örömet találjon benne. Ugyanezt akarják a kommunisták. Nekik, a pártszervezeteknek kell, mindenki előtt és akár mindenkivel szemben is a szabad véleménynyilvánítás szentségét betartatni. Borzák Lajos egy 5 százalékát fizetik be. Kisújszálláson július 17- én a művelődési otthon és a tömegszervezetek bált rendeznek, melynek teljes bevételét e célra fordítják. A postás szakszervezet megyei bizottsága közölte, hogy az alábbi postahivatalok dolgozói egynapi fizetésüket adják az árvízkárosultak megsegítésére; jászberényi l-es és 2-es, jászboldogházai, jászfelső- szentgyörgyi, _ jászteleki, jászágói, jászfényszarui, iászjákóhalmai, alattyáni, jánoshidai, pórteleki, pusztamonostori és újerdői postahivatal. 1300 aratópár tan a kunszentmártoni járás szövetkezetei 5»en Vasárnap több közös gazdaságban kombájnok is aratták az őszi árpát a kunszentmártoni járásban. Vasárnap este azonban vihar, hétfőn pedig hatalmas záporeső zúdult a gabonatáblákra. Helyenként még a homokos táblákon is víz van, s így nemcsak a gépek, hanem a kéziaratók is kiszorultak róluk. A cser- keszöllői Magyar—Román Barátság Tsz-ben hétfőn háromszáz kaszás pár hiába várta az eső szünetét: nem tudtak aratni. Az őszi árpa mindenütt kaszára érett, a betakarítás sürget, mert a kalász könnyen letörik. A viharos szél már így is kárt tett benne. Ezért a járási tanács szakvezetői a szövetkezetek vezetőivel egyetértésben úgy döntöttek, nem lehet várni arra, míg a kombájnok is mindenütt dolgozhatnak. — összesen 5336 holdról kell betakarítani az őszi árpát. A termés jó, 15 mázsás átlagot ígér.A mélyebb talajon lánctalpas traktorral vontatott rendrevágókkal, másutt kévekötő gépekkel vágják az őszi árpát. A rendrevágőval aratott víznyomásos táblákon kévébe kötik a gabonát és a partosabb részekre hordják ki. A járás szövetkezeteiben 1300 aratópár dolgozik. A kézi aratók létszámát tovább akarják növelni. — Az őszi árpa aratása — a permetezést kivéve — most minden más munkát megelőz a gazdaságokban. A kávé is felelős... A dohány után az amerikai orvosok a kávéfogyasztást is felelőssé tették a tüdőrákért. Húsz ország statisztikai adatai alapján úgy találták, hogy összefüggés van a prosztata rák és a kávéfogyasztás között. Svédországban, ahol egy lakosra évi 8 kg kávéfogyasztás esik, a legnagyobb a száma ennek a megbetegedésnek, 17-szer akkora, mint Japánban, ahol szinte kizárólag teát isznak. — De a kávé feltételezett káros hatásának mechanizmusa még nem ismeretes. *Z EGYIK kiskeres- kedelmi vállalat pártszervezetének titkára egy tanácskozáson azt mondta: A vállalatnál nagy szükség van az alkalmazottak politikai, ideológiai nevelésére. Vannak is mindig olyanok, akik szeretnének tanulni és jelentkeznek is a szemináriumokra. De csak módjával tudnak eleget tenni ezeknek a kéréseknek, mert kevés olyan ember van a vállalatnál, akire rá lehetne bízni egy szeminárium vezetését. Akik vannak, azok mind propagandisták már. Ez említett pártszervezet titkárának az elképzelése leegyszerűsítve körülbelül ez: kerítünk egy embert, aki jól érti a marxizmust', akire hallgatnak a tanulni akaró emberek, és kész a szeminárium. A pártéletben és a pártoktatásban a közeljövőben az eddiginél fokozottabban kell gondolnunk arra, hogy a párttagok bátran vitatkozzanak azokkal a nézetekkel, felfogásokkal, amelyek idegenek a marxizmustól. Ezt nagyon sokban segíthetik a propagandisták. Ez éppen egyik feladatuk. Nagy Három magyar kutató, Tyihák Ernő, a Gyógynövénykutató Intézet munkatársa, Juhász Károly, a Kertészeti Főiskola zöldségtermesztési tanszékének munkatársa és Gulyás András, a Daránypusztai Állami Gazdaság laboratórium vezető vegyészmérnöke újabb „vallomásra’’ igyekeznek bírni a magyar paprikát. Azért újabbra, mert a paprika egyszer már sikeresen „vallott”: — Szent-Györgyi Albert annak idején paprikából állította elő a C-vitamint, — amiért Nobel-díjat kapott. Most a világhírű vetemény drogjából alkaloid, illetve alkaloid jellegű anyagok izolálásával foglalkoznak az említett kutatók, a jelek szerint eredményesen; — eddig két új alkaloidát fedeztek fel. A kísérletek egy részének színhelye a délmagyarországi Daránypuszta állami gazdasága, az ország feladat ez és nem is csoda, ha egy-egy ember megfelelő gyakorlat nélkül nem vállalkozik, a maga jószántából, nem ajánlkozik erre. || A IGAZAN akar" * nak, találnak megoldást arra, hogy mindenki tudjon tanulni, legyen, aki vezesse a foglalkozásokat. A szolnoki járásban például sok alapszervezetben az a gyakorlat, hogy a propagandista mellé helyettest is választanak ki az oktatás előkészítése során. Ök ketten egymást segítve dolgoznak. így betegség, vagy más, valóban sürgős elfoglaltság esetén nem kell helyettesítőt keresni, a szemináriumot megtarthatják, mert ott a helyettes propagandista. Közben pedig 6, mint a pártoktatás „gyakornoka” tanul, s ha elég felkészültséget érez, vállalkozik egy-egy foglalkozás levezetésére. így lesz idővel gyakorlott, képzett propagandista a helyettesekből, akik nem fejest ugranak a munkába, hanem megtanulják, begyakorolják a pártmunka egyik legszebb, legfontosabb „szakmáját”, a szemináriumvezetést. (BE.) legnagyobb gyógynövénytermesztő üzeme, ahol többi között olajat vonnak ki a paprikából. Nemcsak jelentős mennyiségben — tavaly például 4000 kilogramm paprikaolajat állítottak elő — hanem különféle minőségben is. A paprikaolajat ugyanis több iparág hasznosítja, elsősorban a gyógyszer és az élelmiszeripar. A csípős paprikából készülő olaj, illetve egyik alkaloidája, a kapszaicin például fájdalomcsillapítók értékes hatóanyaga. — Kereskedelmi ára: 372 000 forint kilogrammonként. Eddig a kapszaicin a gazdaság laboratóriumában került előállításra, de még idén megkezdődik üzemszerű, analitikai tisztaságú termelése. A gazdaság most létesülő kapszaicin-üzeme terv szerint havonta egy kilogrammot állít majd elő az értékes gyógyszeralapanyagból. Kölfentértif prózában Itt fenn a hegyen jó a várakozás, ■ a annak jöttét várjuk, aki kedves nekünk. Kétszer jut hetenként ebből az örömből: ácsorogni a fák alatt, lesve, hogy jön-e már. S feltűnik az emberek között... Megismerem messziről, szemem szomjasan issza be alakját, s az öröm szinte ízlelhetően árad szét minden porcikámban. A feleségem jön, most lépett be a szanatórium kapuján. Lassan, fáradt léptekkel közeledik az emelkedőn. Mennyire ismerem már minden mozdulatát! Hányszor jött így felém! Ugyanitt, ezen az úton... Akkor is beteg voltam, amikor első gyermekünket várta. Jött. két nappal a szülés előtt is, aprókat lépve, meg-meg- állva. kezét mellére szorítva, s úgy csit- títgatta a szívét. Szelíd, hunyorgó szemmel már mesz- sziről azt fürkészi, láthat-e rajtam valami változást? Én pedig arcát nézem. Ugyanolyan, mint régen: a legkedvesebb. A szél gyengéden hátrasimítja a laza kontybái kiszabadult szálakat. — Szervusz! De jó, hogy ma ilyen korán jöttél... — Jól vagy? — kérdezi halkan. Szemei közelről is megvizsgálnak, sugara átjár, mint a röntgensugár. Meleg is, hűvös is egyszerre a szája és amikor átölelem vékonyka vállait, mintha egészsége átköltözne belém, hirtelen erősnek érzem magamat. — Gyere, üljünk ide a padra. A nap is idesüt — Jó. — Ha fázunk, sétálunk majd egy kicsit Letelepszünk, s egy pillanatra mosolya álarca alól elővillan a fáradtság. Gyorsan megsímogatja az arcom, hogy belémrekessze a kérdést. Tudom anélkül is... Nálunk más a rend, mint amit az úristen meghagyott a világ teremtése után. A hetedik nap a nagytakarításé. A gyerekeken is olyan az ing két nap után, mintha kubikosok lennének... — A gyerekek? — Megvannak. Akár az ördögök. Sírtak, hogy jönnek ők is, hozzád, — És te...? — Elbontottam két párnahuzatot az éjjel. Amit sohasem használtunk Fehír inget varratok, szerepelnek az óvodában... A cipót megvetted magadnak? — Sötétkék ruhát találtam nekik az egyik üzletben. Ha látnád, milyen jól áll öcsinek... Csak... Hamar kinövi. A vasárnap délután zajai dünnyög- nek körülöttünk. A fogaskerekűt kurta kis trombitaszó indítja, s nyomban ide- hallik, amint az áram felsivít a motorokban. Madarak és gyerekek kiáltása száll néha hozzánk. A nap melege nyugalmat áraszt, elkerül bennünket a szel is egy-egy pillanatig. Évődéssel akarom elhessegetni a némaságot, amely egyszerre ránktelepült. — Mondtam már Neked? Csak néz rám. kicsit hunyorgón, mintha ostoba tréfa következnék. — ...hogy Te vagy a legjobb feleség a világon? Néz, némán, s amikor megszólal, könnyben úsznak a szemei. — Tudom... Mert akarattal csinálom... Könnyesen néz... Nagy ég! Nem ismertem eddig a szemeit! Ámulok, mint. Andrej^ Bolkonszkij az austerlitzi ütközet után, amikor az árokban feküdt sebesülten s rázuhant az ég kék magassága. Szűcs Andor Mcqqy szüret Júszszcntandrásón Megkezdődött a meggy íel vásárlása Jászszentandrá- son is. Három nap alatt Jakus Jánosné az fmsz felvásárlója 13 mázsa meggyet vett át a termelőktől A 10 200-as csekkszámlára Ismét „vallomásra” készül a magyar paprika
