Szolnok Megyei Néplap, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-01 / 153. szám
1985. július 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 „Kicsi a mi falunk, de nagyon szeretjük" Kulturotthont avattak, egészségházra gyűjtenek a jásziványiak Egy akarattal, ■ •• ta T| r m közös munkával jutottak előbbre Fél év telt el, amióta a pártszervezetek politikai intézkedési_tervüket összeállították. Juhász Jánost, a Mezőgazdasági gépjavító Vállalat ___pártszervezetének t itkárát — aki egyben az üzem főtechnológusa is — kérdeztük: hogyan „kelhet életre’’ a terv, hogyan valósíthatják meg mindazt, amit abban összefoglaltak. Lépcsőzetes munkakezdés használhattunk volna ezért az első negyedévben. Több mint tizenegyezer órát megtakarítottunk, az igényeket pedig aránylag jói kielégítettük. Egyáltalán nem mondjuk, hogy csak az üzem vezetőinek az érdeme ez. Legalább olyan érdemük azoknak a műhelymunkásoknak, akik tudják, hogy mindannyiunk érdeke a jó együttműködés, a takarékoskodás. ra is,_ hogy nemcsak a munkát követeltük meg egymástól, hanem gondot fordítottunk arra is, hogy meg legyenek annak feltételei. Volt olyan eset — nem is kevés — hogy reggelenként beérkezett tíz- tizenkét kocsi javításra váró gépekkel. Lerakodni viszont csak délután tudtak, mert a motoros villás targoncák nem működtek, vagy amelyik ép volt, nem ahhoz az üzemrészhez tartozott, ahol éppen rakodtak volna. így azit nem is vehették igénybe. Ezt látva az üzemrészi kezelésből áttettük ezeket a targoncákat raktári kezelésbe, hogy akiknek sürgősen kell, minden különösebb huzavona nélkül hozzájuthassanak. A hibás gépeket pedig kijavítottuk. tünk. Számokkal bizonyítottuk, hogy százezreiket is ellazsálhatunk így az idén. A megyei NEB ülésén Álltunk a hidroforház mellett Kiss Istvánnal, a községi tanács vb elnökével. Pista bácsi pedig — kinek titulusa hivatalsegéd, ő a tanács mindenese — felnyitotta a vízszállító berendezést rejtő építmény ajtaját. — Nézze csak — szólt az elnök — betört a talajvíz. Nem tudjuk használni. A gépeket 'is el kellett szállítani. Pedig sok pénzünk van benne, 50—60 ezer forintba került. — Ki építette? — Az ÉPSZER dolgozói. Azt mondják, ha majd lehúzódik a talajvíz, kijavítják. Várjunk. Nem akarok én vitatkozni a mérnökökkel, de talán mindjárt meg lehetett volna úgy építeni, hogy ne történjen meg a baj. — Mekkora ez a tartály? — Negyvenkét hektoliteres. Már úgy építtettük, hogy ez látja el az óvodát, az orvosi rendelőt, a tanácsházát, a kultúrházat, meg az új egészségházat, ha meg lesz. Egyelőre az új kultúrháznak örvendünk. Évek óta kuporgatták a jásziványiak a pénzüket egy művelődési házra. Régi vágya volt ez a falu népének. Egyszóval június 6-án ünnepeltek. Délután Berkesi András íróval találkoztak a könyvbarátok, este vacsora volt* utána tánc. — Sokan eljöttek a bankettre? — Sokan-e? — szólt nevetve az elnök. — Négyszázan. Tizenhat forintba került egy vacsora. Amikor már takarították az új művelődési házat, találkoztam Budai Vincénével. — Olyan hatvanon felüli asz- szony. Azt mondja nekem: kedves fiami én még nem voltam bán kettőn, de most eljövök. — Elnök elvtárs ide való Jásziványba? — Jászapáti születésű vagyok. — Onnét került ide? — Nem. Itt születtem az egyik tanyán, — ? — Nem érti? — Akkor, amikor én megláttam a világot, Jász- vvány még nem létezett, öt tanya volt itt a falu helyén, meg egy templom. Jászapátihoz tartoztunk. — Önálló községgé 1949-ben lettünk. — S ma? — Körülbelül száz lakóépület van a faluban. Azóta épült az iskola, a tanácsháza... Minden esztendőben gyarapodunk valamicskét. Ez a művelődési ház is több mint egymillióba került. Jövőre óvodát építünk, ugyancsak községfejlesztésből. A mostani óvodaépületet pedig iskolának alakítjuk át, mivel jelenleg három szükségtantermünk van. Azokat akarjuk megszüntetni. Természetesen az óvodát sem tudjuk egy év alatt megcsináltatni. Kicsi a község, 1160 a lélekszám. Nem sok a községfejlesztés sem, 160 000 forint egy esztendőben. — Ügy tervezzük, 1967-ben fejezzük be az óvoda építését. — Az előbb szólt valami egészségházról is... — Annak építését 1968- ban kezdjük el. Ide épül majd ni, a kultúrházzal szembe. Orvosi rendelő, orvosi lakás, védőnői rendelő lesz benne, meg háromnégy kádas tisztasági fürdő. Gverekek szaladtak a járdán el mellettünk. Néhány perc múlva már a zöld vetések között cikáztak, mint apró színes madárkák. Utánuk néztem, s feltűnt: — Jól látom? Villanypóznák vannak a szántó- földön? — Jól. Arra épül majd tovább a község. Már felparcelláztuk azt a területet is. A villanyvezeték elkészült, most már építkezhetnek az emberek. Egyébként nincs a faluban olyan ház, ahol ne lenne villany, és nincs olyan utcánk, ahol ne vezetne járda. Késő délutánba hajlott, amikor sorra jártuk az új művelődési ház termeit. Az egyik helyiségben éppen akkor állították sorba a székeket a televízió előtt. Este előadás lesz a Tv-ben, biztosan sokan jönnek megnézni. — De csak késő este. — Nyár van, az emberek tovább dolgoznak a földeken. A héten megkezdjük az aratást. A művelődési házA Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság területén továbbra is apad a Tisza. — Szolnokon a tetőzés óta 86 centiméterrel alacsonyabb a víz, június 30-án déli 12 órakor 708 centiméter. A Zagyván és a Tárnán is levonult az előző napokban kialakult kisebb árhullám. A Tiszán Dóba—Oballa vonalától északra eső terülenak kevés látogatója lesz ezután. Majd ősszel, akkor jöjjön el újra hozzánk. — Olyan fiatalok élnek itt, akik szeretnek művelődni. Tudja-e, hogy a község lakosságának huszonöt százaléka tagja a községi könyvtárnak? Mi pedig minden évben adunk néhány ezer forintot könyv- vásárlásra. Van könyvbarál bizottság a faluban, sőt az úttörők még arra is vállalkoztak, hogy a mesz- szelakóknak, az öregeknek könyvet visznek olvasásra. Kicsi a mi falunk, de mi, akik itt élünk, nagyon szeretjük. ten 30-án este 20 órától megszűnt az I- fokú készültség- Ettől délre továbbra is I. fokú készültség marad- A Hortobágy—Berettyón is megszűnt az árvízvédelmi készültség. A Körösön további intézkedésig egyelőre marad- A tószegi; tiszajenői, ve- zsenyi nyárigátak védelmi helyzete az apadó vízre való tekintettel mind jobban javul— Az egyik legfontosabb tanulságnak azt tartom, hogy az alapszervezetben szinte mindannyian dolgoztunk. S volt még egy nagy segítségünk: a Központi Bizottság december 10—i határozata. Ez sok, már előzőleg felmerült gondjaink jogosságáról adott bizonyságot. — Év elején már nagy volt ügyfeleink igénye a motorfőjavítások iránt. — Harminchatezer túlórát fel— Az volt a törekvésünk, az éves politikai intézkedési tervekkel, hogy a feladat meghatározás mindenki számára érthető és pontos legyen. Az, hogy az üzemben mindenki tudja és el is végezze a reá váró munkát. Sok volt azonban a munkaidőből való kiesés, részben a reggeli késések miatt. Még több volt az üzem kapuján belüli tétlenség. Könnyebb, bár kevésbé célravezető eljárás lett volna például rádörögni egymásra, főleg a műhelyi dolgozókra azért, mert késnek. — Ehelyett azt a módot választottuk a városi közlekedési nehézségek miatt — ami a késésekben nagyon jelentős szerepet játszott — lépcsőzetesre változtattuk a munkakezdést. — Sorolhatok példát arfl percek értéke Mindez eddig azpmban olyan dolog, amiben az adminisztrációs intézkedés és az emberekkel való közvetlen beszélgetés aránya nagyjából megegyezett. A pártvezetőség e törekvéseihez jól kapcsolódott az üzem dolgozóinak akarata. — Olyan esetben viszont, amikor a szép szóból, a meggyőző beszédből több kellett, nehezebb volt a dolgunk. A vezetőség tagjai a szakemberekkel együtt azt látták a műhelyekben, hogy tíz-tizenöt-húsz percig is — ebéd előtt, ebéd után, munkaidő befejezése előtt — tétlenül várakoznak. Nem voltunk restek kidolgozni, hogy egy-egy műhely, egy-egy üzemrész miatt így emmnyit veszitegnap az alábbi vizsgálatok tapasztalatait tárgyalták meg: — A közúti gépjárművek, a mezőgazdasági gépek és erőgépek pótalkatrész-ellátásának helyzete; Az üzemi dolgozók — különösen azok, akik faluról kerültek városba — szívesen, s általában hozzáértéssel kertészkednek. Már eddig is sokan vásároltak, vagy béreltek ki- sebb-nagyobb telkeket, s helyenként — mint Budaörsön a Ganz-MÁVAG dolgozód — szövetkezeti alapon szervezték meg az egyes munkákat. A Szövetkezetek Országos Szövetsége sokoldalúan támogatja e hazánkban újszerű szövetkezeti forma széleskörű elterjedését a városok és az ipartelepek környékén. Tíz megyében és a fővárosban megkezdődött az ilyen célra eladható vagy hosszú időre — 20, 30, 50 évre — bérbeadható parlag, illetve állami tartalékterületek felmérése is. — E munkát — a helyi tanácsok együttműködésével — a megyei földművesszövetkezeti központok végzik. A terv szerint a kertszövetkezet alapítására alkalmas eladható, hogy hosszú időre bérbeadható területeken 200—400 négyszögöles parcellákat alakítanak ki. — Helyenként — ahol az Ennek a nyereségrészesedésben is mindannyian kárát látjuk. — A feladat megjelöléssel és a kollektív munka hangsúlyozásával kezdtem. Sokáig folytathatnám még erről a tapasztalataimat. — Azzal többek között, hogy a pártvezetőség tagjainak még nagyon sokan segítenek az alapszervezet tagjai közül. Huszonkét elvtárs például azt a feladatot kapta az intézkedési terv alapján, hogy patronálja a szocialista címért versenyző brigádok megalakítását, működését. Tavaly több is benevezett, de valójában csak egy brigád versenyzett ezért a címért. Most tizenkilenc. fi városi párt VB. levele — Minderről az alapvető feladatainkat összefoglaló tervünkben jóformán ennyi van: segítenünk kell a munkaidő teljes kihasználáséit, és ennek érdekében megszervezni a fokozottabb ellenőrzést. A gyakorlati megvalósításban tehát így „keltettük életre” az év elején összeállított tervet. — összefoglalóul felolvasom a Szolnok városi pártvégrehajtóbizottság júniusban hozzánk küldött levelének két sorát: „A vállalat Párt-, KISZ- és szak- szervezete jó munkájával hozzájárult ahhoz a nagyon komoly előrehaladáshoz, ami a gépjavítóban most tapasztalható...” Ez az elismerés jól esik és éves Intézkedési tervünk második szakaszának ugyanilyen eredményes megvalósítására serkenti alapszervezetünk tagjait. (BE) — Az importanyagokkal való gazdálkodás (ellátottság, felhasználás stb.)j — A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóságnál az újítások, másodállások, mellékfoglalkozások vizsgálata. adottságok ezt lehetővé teszik — kisebb — esetleg 50—100 négyszögöles parcellákat is kialakítanak. A szövetkezeti tagok bérlik, vagy megvásárolják a parcellákat. A helyi földművesszövetkezetek, a járási és megyei földművesszövetkezeti központok facsemete, dugvány, szőlőoltvány, műtrágya-, és növényvédőszer beszerzéssel* segítik a kertszövetkezeteket. A parcellák nagyságának, a helyi talaj és éghajlati adottságoknak megfelelő — tanácsadó jellegű — telepítési tervek kiadásával igyekeznek elősegíteni, hogy mindenki a lehető leggazdaságosabban hasznosítsa telkét. Segítséget nyújtanak törpevízművek. esetleg raktárak építéséhez, a termelés, értékesítés megszervezéséhez és gépeket is kölcsönöznek a kertszövetkezeteknek. — A kertszövetkezeti parcellák nem tekinthetők házhelynek. Vikendház építésre azonban lehetőség lesz: már készülnek is az olcsón kivitelezhető csinos* szövetkezeti vikendházak típustervei* AZ IKREK Mellém telepednek a gyorsvonat étkező kocsijában. Három egyforma ember, két kicsi és egy nagy. A fiúk lehetnek ötévesek, ikrek. Amikor felfészkelnek a bőrülésre, kérdésekkel ostromolják az apjukat. Helyesebben csak az egyik kérdez, a két tojás közül a világosabb, az élénkebb tekintetű. Veszélyes kor ez a gyerekeknél, a homo sapiens első nyiladozó megnyilvánulásának az időszaka, most kóstolgatják a „mi?”, „minek?”, „mért?” titokoldó szavak ízét. — Apu, minek van az a szíj az asztal lábán? — faggatja a szürkeszemű kisfiú a férfit, aki mindjárt kész is a válasszal. — Azzal zárják el az utat, ha megtelik az egyik rész. Megdühödöm, haragszom az apura, hogy tudálékos önteltséggel vezeti félre a fiát. ahelyett, hogy bevalianá: — Nem tudom? Ki akarom javítani, szeretnem, hogy a kicsi az igazságot tudná, még akkor is, ha ilyen apró kis .részigazságról van szó. de meggondolom magam és hallgatok. A bosszúság nyomán azonban titkolt ellenszenv ébred fel bennem a férfi iránt és megmérő szemmel figyelem tovább. Az ikrek között idegen alig tehet különbséget, furcsa módon az apa szere- tetében mégsem egyenlően osztoznak. A szürke szeművel szinte elérzékenyült szeretettel foglalkozik, a másikhoz csak vezényszó szerű utasításokat vet oda. — Ülj rendesen! Vigyázz, mert hidea! A pincér közben két egyforma pohárban limonádét tesz az ikrek elé. A kérdéseket egy időre szürcsölés, önfeledt majszolás váltja fel és amíg nézem őket, rájövök, hogy a szürke szemű az apjára hasonlít. Ugyanaz a kissé vizenyős zöldes szürke szem. világos szemöldök. Találékonyabb, ügyesebb, mint a másik. Felnőttesen fogja a poharat, amaz a kanalat orrához szor'l- va, kínlódva iszik. Szelíd, nagy barna szemei vannak, egy árnyalattal a hajszíne is sötétebb és a bőre is mintha hamvasabb lenne, olyan, mint az őszibaracké. Olyan ez a három ember — tűnődöm —, mintha egymás tükörképe lenne, csak a fénytörésük más. Érdekes kísérlet, megmutathatja egy ember jellemét. A férfi a két ikerben önmagát szereti jobban, hiszen különbséget csak így lehet köztük tenni Fizetek és elindulok visszafelé, a vagonokon keresztül, amerről az ikrek jöttek. Az egyik kupé sarkában egy isz- szony ül. Három kis- gyerek csimpaszkodik belé, karjukkal befonják, odahurkol- ják a helyéhez. A fia szeméről ismerek rá. Fullasztó a meleg, a levegő szinte megrekedt a lemezfalak között. Nem tudom, hoznak-e neki legalább egy pohár hűsítőt. Rideg Gábor Varga Viktória Békevilágkongresszus Helsinkiben — Megérkeztek a küldöttek. (Mészáros András rajza) Tovább apad a Tisza, a Zagyván és a Tárnán is levonult a kisebb árhullám Munkás kertszövetkezeteket szerveznek a földművesszövetkezetek
