Szolnok Megyei Néplap, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-29 / 177. szám

1M; jÚlíUS 29; SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A „szabad“ vándorélet helyett: munka Nagykörűben 1963-ban felépült 11 ház. A megyei tanács vb adott pénzt, bon­tott anyagot vettek Szolno­kon, a cigányok nekiláttak vályogot vetni. A tsz-ek építőbrigádjai és a ktsz is segítettek; A Bihari-telep a hullám­téren, az erdőszélen állt. Néhány viskót akkor elvitt az áradás. A régi fészket sokan ennek ellenére sem szívesen hagyták ott. Mit sajnáltak? Talán a meg­szokott, addigi életet. No igen, beköltözni a kis új házakba, beilleszkedni a fa. lu közösségének munkás életébe — bizonnyal nem látszott olyan egyszerűnek. A „szabad”, vándorló élet helyett élni, dolgozni, mint mások — ez a cél. Tavaly ismét két ház ké­szült el, s ez évben is ennyit építenek; A régi _ telep megszűnt tehát. Óriási lépés volt ez: az évszázados életformát felcserélték az újjal, a szá­mukra szokatlannal. A leg­többen dolgozni kezdtek, állandó munkán. Az új keret megvan az életükhöz. E keretet azon­ban meg kell tölteni tarta­lommal. Sokhelyt villany van, s ettől egy lépés a rádió, a kultúrál tabb szó­rakozás, az igényesebb élet. A két életforma közötti szakadékot nem lehet át­lépni egyik napról a má­sikra. Sok megértő szeretet, s mindenekelőtt határozott erély kell a velük való fog­lalkozáshoz. Aki nem tud velük bánni, az csak ve­szekedhet, kiabálhat, akkor sem hallgatnak rá. — Nem dédelgetni kell őket — mondta az iskola- igazgató. — Szigorúan, de igazságosan kell beszélni velük. Előfordul, hogy aki hagyja magát, azt becsap­ják. Tavaly a hivatalsegéd fát akart vágatni egyikük­kel. Odaadta a pénzt, s a fiatalember meglépett. Az­tán beszéltem én vele, s akkor elvégezte, amit vál­lalt. Az iskolában nincs annyi hiányzás, mint korábban volt. de a kezdeti rend után megint kezdtek elma­radozni, néhány szabálysér­tési eljárás, bírságolás után azonban fölhagytak vele. Most már eljönnek az isko­lába a szülök, ha el akar­ják kérni a gyereküket. — Persze őket is éppúgy ke­zelik, mint a többi gyere­ket, illetve a nevelők velük még többet foglalkoznak, korrepetálják őket. Most tavasszal ismét min­denkit behívtak a tanács­hoz, s beszélgettek velük. A Vöröskeresztes aktívák meglátogatták őket otthon. Legutóbb egy gyűlésen be­szélték meg a problémáikat. — Azelőtt az istentől sem féltek — mondta az igaz­gató. — Múltkor szóltam nekik, hogy majd megné­zem a portájukat, nos. el­mondhatom, hogy szépen rendbehozták. A két Lukács-testvér, — Zoltán és Kálmán kivéte­lével — mostanában nem tartózkodnak otthon, s csak annyit tudnak róluk a fa­luban. hogy talán Szajolba mentek, vályogot készíte­nek. ök még nem vállal­tak állandó munkát. Kál- mánék egy régebbi házat kaptak, de azt annyira el­hanyagolták. hogy teljesen romossá vált, s most ki kell költöztetni őket. — Amit elkezdtünk, azt végig is kell vinni — mond­ják a faluban — és ez a nehezebb: a nevelés. Kulturális pangás a Tiszamenti Vegyiművekben A vegyiművek moziter­mét bárki megirigyelhetné; ízléses helyiség, kényelmes székek, hangulatos környe­zet, szélesvászon. — Igen. A hangulatos környezetben bosszankod­nak az emberek, a hátsó sorokból ugyanis semmit sem látni. Függönykábel van, függöny nincs. Leg­feljebb modem felfogású függöny nélküli darabokat játszhatnánk — ha volna színjátszó csoportunk — hűti le lelkesedésünket Már­ta Lajos, az üzemi szak- szervezeti bizottság titkára. Évről évre visszatérünk a vegyiművek kulturális életére és évről évre nega­tívumok megállapításával kell zárnunk a cikket. — Miért? Három év szünet A kultúrához elsősorban kulturális környezetre van szükség. Ezt az 1951-ben épült — bár nem minden tekintetben megefelelő, mégis modemnek mondha­tó — művelődési otthon biztosítaná. Csakhogy: most helyezték üzembe az új, modem mozigépet az átala­kított nagyteremben. Az átalakítás kerek három esz­tendőn át tartott Ez azt is jelenti, hogy nagyobb sza­bású, hírverő jellegű ren­dezvényt itt nem lehetett tartani. És bár a klubosítás felé halad a kulturális élet, nem nélkülözhetjük még jó ideig a közös szórakozás művelődési élményét jelen­tő nagytermet, a színházi előadások, a népszerű hang­versenyek, a helyi bemuta­tók forró hangulatát. Szó­val a három év szünet leg­alább annyira nem hasz­nált, mint az a három hó­nap, ami alatt az emeleti helyiségek, klub, könyvtár, tv-szoba működése is szü­netelt nemrég. Lemorzsolódás: 52 százalék Egy és egynegyed éve írtunk az oktatásról. Már­ta Lajos elmondotta, hogy az akkori felmérések nem voltak pontosak, az ötszáz- egynéhány általános isko­lát nem végzett ember, aki­ről számot adtak, sokkal kevesebb volt már akkor is. Jelenleg 284-en vannak olyanok, akiknek nincs meg az általános iskolai végzettsége. Ez az 1050 üzemi dolgozóra vonatkozó szám, mert a többszáz fős építőmunkás gárdát nem mérték fel, itt az arány tör­vényszerűen még rosszabb. Hatvanhárman jelentkez­tek általános iskolába az év elején. Év végén har­mincegyen vizsgáztak. A lemorzsolódás oka: műszak­problémák, a nehézségektől való visszariadás, családi ügyek és nem utolsósorban az anyagi ösztönzés hiánya. A kép nem valami vi­gasztaló. Zömmel a kisebb képzettségűek, a most in­dulók riadnak vissza a ta­gadhatatlanul nehéz _ útról. Mert van olyan, aki már az ötödik szakmát, a har­madik diplomát gyűjti, ez igaz. De a lemorzsolódók az elsőtől riadnak vissza! Mennyit tehetne például egy-egy korrepetáló szak­kör, előkészítő tanfolyam, műsoros ismeretterjesztő előadás az iskolai anyag tárgyköréből. Dehát ehhez is ember és idő kellene. Ami van .. . Van egy fotószakkör hu­szonhét taggal. Minden év­ben két kiállítást rendez­tek. ez évben egyet sem. Pedig jó lenne. A tizenkét tagú csillagászati szakkör szépen működik. S irodal­mi szakkör is van. Nézzük csak a munkanaolóját: minden hónapban kétszer összejövetel. Viták a vers­értelmezésről. Dürrenmatt- ről. Tizennyolcán vannak. Radnóti műsorral készültek az év folyamán. Csak egy a bükkenő. A napló rögzíti az egyes próbákon megje­lentek számát. Egy esetben voltak tizenegyen. Voltak már nyolcán. de inkább öten-hatan. Egy ízben meg csak hárman. Barkács kör gyermekek­nek. Aztán öt-hat felnőtt is barkácsol, de ez nem igazi szakkör, még program­juk sincs. Újabban nagy reményekre jogosít a KTSZ zenés klubnap, amelyből eddig már hármat tartottak. Két éve nem működik vi­szont a műszaki klub. pedig annakidején igen népszerű volt. Szeptemberben kíván­ják újra életre hívni. Igein nagy szükség lenne rá, Kinek? Hetvennyolc család a la­kótelepen. akik meglehető­sen befelé élnek, ezenkívül négyszázan laknak munkás­szálláson. Ebből kellene verbuválódnia a törzsközön­ségnek. A sok vidéki be­járó — nagy gond. Ezek­nek a lakhelyükön kellene gondoskodni kultúráról, a helyi művelődési otthonnal együttműködve. Történtek ilyen kísérletek már. Tó­szegen például munkásaka­démia indult — igen mér­sékelt sikerrel. De azért újra kellene próbálkozni. Esetleg szórakoztató műso­rokkal is. Elég elcsépelt igazság: A TVM a megye egyik leg­fontosabb üzeme. Virágzó kulturális életet teremthet­ne ott egy rátermett nép­művelő. ha maximális se­gítséget kapna a gazdasági és tömegszervezeti vezetők­től. Ez lehetne leghatéko­nyabb orvosság a kulturális pangás betegségére. — ht — SAJTÓHIBA?! A Népművelés című fo- mindig lehet pusztán lyóirat júliusi számát la- sajtóhiba is. pozgatva egy szolnoki vo- Az azonban már kissé natkozású cikkre bukkan- különös, hogy a cikkben tam. A cikk címe: II. Al- szereplő egyik kép, amely földi Néptánc Fesztivál aláírása szerint a szol- Szolnokon. Az még hagy- noki Tisza Táncegyüttes ján, hogy a folyóirat jü- Rács és árnyék című liusban értékel egy május táncjátékának egyik jele- 2-án lezajlott eseményt, netéről készült, valóban Azt a tévedést azonban Rács és árnyék, csak ép- már szeretném helyreiga- pen nem táncban, hanem zítani, hogy a cikk alá- prózában és nem a Tisza írójaként szereplő városi Táncegyüttes, hanem a tanács vb elnökhelyettese martfűi öntevékeny szín­nem Szurmay Jenő. ha- játszók előadásában, nem Szurmay Ernő; Az Lehet, hogy ez még elírásnak bizonyára ősem mindig csupán csak saj- nagyon örül, ám ez még tóhiba? — rideg — Néger íilmtáisaság Hollywoodiban Két évi vakáció 4 Külföldi iilmhirek Vittorio de Sica terve­zett filmje az első Ameri­kába kivándorolt olaszok­ról szól, akik 1880. és 86. között nem kaptak másutt munkát, mint a New York-Boston vasútépítke­A kisasszonyok később jönnek zésen; embertelen körül­mények között. A film címe: AZ ARANY AZ UT­CÁN HEVER, s főszerepét előreláthatólag Mastroian- ni alakítja. Július 26-án megkezdő­Svédországba exportálnak a vezsenyi kosárfonók Ebben az évben új készítményeit szállítja mind külföldi, mind belföldi, megrendelőinek a vezsenyi ko­sárfonó htsz. Az újfajta pálcás békési fotelből, a lris békési gyermekszékekből és a vezsenyi gyermekszé­kekből egymillió forint értéket exportálnak Svédor­szágba, Belgiumba és Hollandiába. A szállításokat ők közvetlenül eszközük, melyhez a fuvarleveleiket azAR- TEX Külkereskedelmi Vállalattól kapják A belkereskedelem részére 1 200 000 forint érték­ben szállítanak különféle vesszőbútort. Fotelből egy év alatt különböző méretekben mintegy 28—30 ezret készítenek. A vezsenyi kosárfonó htsz 1951-ben alakult, s azóta hatvannyolc—hetven embernek ad munkát. Szorgalmasan dolgoznak a vezsenyi kosárfonók. Bizo­nyítja, hogy idei féléves tervüket is 102 százalékra teljesítették: Csehszlovákiába utazik a jász fényszarui sárgadinnye Megkezdték a sárgadiny. nye exportálását megyénk termelőszövetkezetei. Első­nek tegnap a jászfényszarui MÉK kirendeltségen ke­resztül a Lehelkürt Terrhe. lőszövetkezet dinnyései — Józsa István és Bohók Lász­ló — adtak el 60 métemtá- zsa sárgadinnyét Csehszlo­vákiába, Fejlesztésre vár a túrkevei türdőtelep — Ha lenne úszómeden­cénk, többen látogatnák a fürdőt — mondotta Herczeg Ilona, a túrkevei fürdőte­lep pénztárosa. Kiderült, hogy a fürdő a helyi Búza­kalász Tsz kezelésében van. s a közös gazdaság nem sok gondot fordít annak fejlesz­tésére. Jelenleg két gyógymeden­céjük és egy gyermekme­dencéjük van. A víz 36—38 fokos. Emiatt a fiatalság nem látogatja a fürdőt. A vasárnapi kánikulában is mindössze hétszázhúsz fel­nőtt és négyszázötven gyer­mek töltötte napját a túr­kevei fürdőben. Érdemes lenne illetéke­seknek felülvizsgálni: szük- séges-e fejleszteni a túr­kevei strandot, s megtalálni módját annak, hogy a vá­ros fiataljai is szívesen tölt­sék ott szabadidejüket. Kezdődő barátság Rangadó volt... A hu­szonkét játékos még a leg­jobb barátságban lépett a pályára. Megszokták, hogy a kollégiális szeretet, amely a magánéletben egymáshoz fűzi őket, a pályán néha összezördüléssé változzék. Úgy voltak, mint az ügy­védek, akik a tárgyalóte­remben veszekedtek, ké­sőbb pedig kedélyesen be­szélgetve söröztek a ven­déglőben. Ezen a mérkőzésen a kö­zönség is csendesen visel­kedett, egészen addig, amíg a bíró tizenegyest ítélt az okkersárga-halványkék me- zű csapat javára. Kovácsi, akinek a szíve ezekért a színekért rajon­gott, lelkesen tapsolt a dön­tésnek, míg Barókai, aki szenvedélyes szurkolója volt a fekete-csauszínű csapat­nak, ordítani kezdett: — Csalás! Szemüveget a bírónak! Aljasság ezért ti­zenegyest ítélni! — Tiszta tizenegyes! — szólt oda egyelőre még hal­kan Kovácsi. Erre most már a bíró he­lyett Kovácsira zúdult a durva kifejezések özöne, ö sem volt rest, és többrend­beli becsületsértés lett be­lőle. Vagy tíz percig ordí­toztak egymással, amikor Borókai megelégelte a szó­beli inzultusok sokaságát, tegezni kezdte ellenfelét, mégpedig így: — Na, gyere ide. te háj- fejű, hogy palacsintát csi­náljak belőled! Majd adok én neked jogos tizenegyest! Tizenegy jogos pofont kapsz! A másik nevetni kezdett­— Te girhes alak! Te akarsz velem kikezdeni? Már rég kitapostam volna a beledet, ha nem lenne magas vérnyomásom! A drukker, aki palacsin­tát akart Kovácsiból csi­nálni, szelíddé változott hangon kérdezte: — Mennyi? — Ha nem vigyázok, két­száz. — Az semmi Az enyém gyakran kétszázhúsz. — Mit szed? — Rausedilt. — Én erposidot; — És ha felmegy, erősen lüktet a halántéka? — De mennyire! — Hátul a tarkónál? — Mintha mázsás súly lenne rajta. — Pontosan így érzem. Séta? — Este jó másfél óra. — Kevés. Sétáljon vacso. ra előtt egy órát és utána még egy jó órát. — Gondolja? — Meglátja, jót tesz. Ami pedig a tizenegyest illeti, lehet, hogy magának van igaza Talán valóban túl szigorú volt a bíró. — Egyáltalán nem. Most, hogy visszagondolok a gáncsra, azt hiszem, való­ban nagyon durva volt. És lövőhelyzetben gáncsolták el a játékost. Jogos volt a tizenegyes! Amikor véget ért a mér­kőzés, betértek a közeli eszpresszóba. Duplát ren­deltek, egy kicsit erősköd- tek, hogy ki fizessen. Ko­vácsi erposiddal kínálta meg a másikat, aki rause­dilt tukmált sporttársára. így kezdődött egy barát­ság... Palásti László dik a XII. Pulai Filmfesz­tivál. Az elmúlt év jugo­szláv filmtermése 20 já­tékfilm, de ebből 12-t ne­veznek be a seregszemlére; a többit tájékoztató jelle­gű vetítésen mutatják be. Figyelemre méltó az új jugoszláv filmek tematikai és műfaji összetétele. So­ha ennyi mai témájú film nem készült még a stúdi­ókban: 20 közül 14 mai tárgyú, s ebből 3 vígjáték. Karéi Zeman meqkezdte Julius Verne: KÉT ÉVI VAKÁCIÓ című regénye filmváltozatának előkészü­leteit; Ivó Tornán A KIS­ASSZONYOK KÉSŐBB JÖNNEK címmel bűnügyi film felvételeit kezdi mén 'augusztusban. Jugoszláv dokumentum­film készül a vajdasági és a baranyai árvízről. Dénes Ottó rendező irányításával filmre vették a közelmúlt nagy árvízkatasztrófájának legdrámaibb pillanatait; a filmesek az árvíz sújtotta területeken 5000 méter nyersanyagot használtak fel. November 12—18 között Becsben Magyar Filmhetet tartanak, viszonzásképpen 1966. áprilisában Budapes­ten Osztrák Filmhetet re-- deznek. Elio Petri A TIZEDIK ÁLDOZAT című olasz filmjének főszerepét Mar- cello Mastroianni játssza. Partnere Ursula Andress. A film Robert Shaddey utópisztikus regénye alap­ján készült, s egy olyan világról szól, amelyben már nem lehetséges a há­ború, mert a pusztító fegy­verek alkalmazása magát a támadót is elpusztítja. A kritikus az „Angol édes élet”-nek nevezi John Schlesinger DARLING cí­mű filmjét, amely egy könnyűvérű nőről szól, s az ő története jó alkalom az angol felsőkörök bírá­latára. Főszerepét a Hazu­dós Billy című filmben megismert Julie Christie játsza. Hollywoodban Messiau Productions elnevezéssel olyan filmtársaság alakult, amely kizárólag négerek által írt, rendezett és ját­szott filmeket készít. Az első produkció címe PAP ST ROSE-NAK, egy fehér pap és egy fiatal néger története a déli államok­ban folyó fajüldözés tük­rében. A további tervek között szerepel a Svejk néger változata és egy gyerekfilm az Ezeregyéj­szaka alapján.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom