Szolnok Megyei Néplap, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-28 / 176. szám

1965; Július 28j SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s A SZERKESZTŐSÉG Szegedi Szabadtéri Olvasóink írják HOGY TISZAFÖLDVÁR SZEBB LEGYEN Községünkben jelentős összeget költenek járda, villanyhálózat, iskola, or­vosi rendelő, strandfürdő építésére. Ezeket a létesít­ményeket azonban illő vol­na megbecsülni is. Sok min­dent tehetnének a község lakói társadalmi munká­ban, saját érdekükben. így elérhető lenne, hogy Tisza- földvár arculata szebbé, gondozottabbá váljék. Egy kicsit kellene adni a külsőségekre is. Szedje ki mindenki saját háza előtt a gazt, takarítsa ki az árkot, söpörje és locsol­ja fel akár naponta is az utcát. Sok helyütt letörde­lik a vízcsapokat a közki­folyókról, a közúti átjárók­nál a vontatók és lovasko­csik összetörik a kerékve­tőket, kis fákat tördelnek ki, életveszélyesen szágul­doznak a járdán motoro­sok, kerékpárosok, sokszor jogosítvány nélkül. A közös feladatok meg­oldásában ne a szavak, ha­nem a tettek beszéljenek, ne csak a jogokkal éljünk, hanem teljesítsük köteles­ségeinket is. Szlama Ferenc Tiszaföldvár KÉTSZEMÉLYES GUMIJAVÍTÖ A Kunhegyest Gépállomás idén élüzem lett, mely címet jó munkájával meg is érdemelte, most mégis egy hiányosságról szeretnék szólni. A gépállomást villamos gumijavító üzemmel sze­relték fel, itt azonban csak két fő dolgozik. Viszont a környező tsz-eknél többszáz gumikerekes járművet használnak, melyeket mind itt kellene javítani. Azon­ban még most is előfordul, hogy a javításra beszállí­tott gumikat nem tudják átvenni, mert január óta vannak bent olyan gumik, melyek megreperálására ed­dig nem került sor. Véleményem szerint a gumijavító műhely létszá­mát feltétlenül emelni kellene, hogy gyorsabban tud­ják a gumikat javítani. Ez nagy segítség lenne a gu­mi kiutalásban mutatkozó nehézségek áthidalásánál. Szabó Gyula gép. csop. vez. Vörös Csepel Tsz, Kenderes ŐRIZZÜK MEG A DOLGOZÓK BIZALMÁT Helyeslem a Szolnok megyei Néplapban július 7-én megjelent ..»Kellemetlenkedő jóbarátok”, illetve a július 14-i „Min­denáron védjük meg az igazságos bírálókat” című cikkeket. Ezeket a gondolatokat kí­vánom egy kissé tovább fűzni; Azzal a kérdés, sei kezdeném, hogy lehetséges-e napjainkban a bí­rálat elfojtása? Sajnos, itt-ott elő­fordul ilyesmi, beszélnek róla az emberek, írnak az újságok, foglalko­zik a kérdéssel a ILLÉS ENDRE KENGYELEN A kengyeli színjátszók Illés Endre: Türelmetlen szeretők című drámáját mutatták be a közelmúlt­ban. Sok aggodalmat oko­zott, hogy sikerül-e úgy előadni ezt a darabot, hogy a közönség megértse. Rá­adásul az író előtt is vizs­gázniuk kellett. Vélemé­nyem szerint sikerült fel- tárniok századunk egyik betegségét, a türelmetlensé­get. A sikervacsorán maga az író mondott kritikát. — Nagy öröm volt szá­momra, hogy darabom imigyen véleked­nek: minden úgy megy itt, ahogy mi akarjuk, csu­pán azt az egy­két kellemetlen­kedőt kell huszár­vágással elintézni. Azt viszont már megtanultuk, hogy ez a munkastílus nem vezet jóra, könnyen elveszít, heti így a dol­gozó a munkaked­vét. Az ilyen he­lyi vonatkozású visszásságoknak úgy lehet elejét venni, ha közép­szintű vezetőink erre is, arra is jobban szétnéz­nek. Tóth András Nagykörű ilyen sikert aratott Ken­gyelen. Az előadás engem is lekötött, így talán csak akkor örültem, amikor a darab 150. előadásán vet­tem részt. Különösen jól megoldották a harmadik felvonást, ahol sikerült megteremteni a feszültsé­get. Természetesen volt né­hány mozgáshiba, technikai darabosság, a kengyeliek teljesítménye azonban így is elismerésre méltó. Bekker Sándor Kengyel, Kossuth u. 41. sz: rádió és a tv is. Most, amikor tör­vény és párthatá­rozat tiltja a. bí­rálat elfojtását, helyenként mégis megesik ilyesmi. De akkor hogy dolgozik ott a pártszervezet, ügyelnek-e az il­letékesek? Ilyes­mi csak ott for­dulhat elő. ahol az emberek igaz­ságérzete nincs ki­fejlődve, vagy hiányzik az elvi szilárdság Ez vi­szont a politikai nevelőmunka hiá. nyát tükrözi. Ilyen helyeken a fel­adataikról megfe­ledkezett vezetők Panaszok, intézkedések ÜVEGCSERÉP A LEKVÁRBAN P. S.-né kengyeli olva­sónk a közelmúltban gyü­mölcslekvárért küldte kis­fiát a kengyeli fmsz-bolt- ba. A lekvárban azonban üvegszilánk volt, mely meg­sértette a gyermek száját. Mikor az asszony vissza­ment másnap, a boltos elő­ször sértve. védte igazát, — végül elmondta, hogy a lekvárt üvegben kapta, — mely eltörött. Hogy az áru kárba ne vesszen, kimérve próbálta eladni. A pénzt a vevő visszakapta. A köz­ségben viszont felháborod­va beszélnek az eseményről, mert súlyosabb következ­ményei is lehettek volna e lelkiismeretlenségnek. Levelünkre a földműves­szövetkezetek törökszent­miklósi járási központja ré­széről Erdős Lajos ig. el­nök közölte, hogy beszéltek a szóbanforgó boltvezető­vel. <5 elmondotta, hogy az üveg valóban törött volt, de nem gondolt a követ­kezményre. Gondoskodtak arról, hogy az ellenőrzések alkalmával kísérjék figye­lemmel a boltvezetők mun­káját és óvatosabban bán­janak a törött göngyöleg­gel. Mivel a szóbanforgó dolgozó eddig fegyelmi vét­séget nem követett el, csu­pán figyelmeztetésben ré­szesítették; NINCS ZÖLDSÉG-GYÜMÖ LCS A VIII. KERÜLETBEN Köztudomású, hogy a VIII. kerület Szolnok legnagyobb munkáskerülete. Ugyan­csak sokszor szó volt már az áruelosztásról. Azonban a VIII. kerületi szövetkeze­ti zöldségboltba lépve csak harmad-negyed napról visz- ezamaradt burgonya, kara­lábé „tárul” a vevő elé. A boltvezető hiába rendeli meg az árut, vagy kap. vagy nem, vagy csak a ren­delt mennyiség egy hánya­dát, ami persze percek alatt elfogy. Az a háziasz- szony, aki délután négyig dolgozik, már csak üres boltot talál, gyümölcsöt pe­dig jóformán soha. — Nem tudom, miért bánnak ve­lünk ilyen mostohán? Soős Gvuláné Szolnok, Béke u, 31. Játékok 1965. KÉT NAP — KÉT BEMUTATÓ Jelenet a Turandot II. felvonásából Turandot (Amy Shuard) és Kalaf (Ni kóla Nikolov) kettőse ÚJ BÁNK BÁN HOVÁ TŰNT A BLOKK? H. G. olvasónk panaszol­ta. hogy a kunszentmártoni 1-es önkiszolgáló boltban Sípos Istvánná pénztárosnő fölényesen bánik a vásár­lókkal, kapkod. Blokkot pe­dig a vásárlók nem kap­nak, így nem ellenőrizhetik a számlázást, még otthon sem. Egy ízben, délutáni vásárláskor egy doboz gyu­fát, Tervet, csomag marqa. rint vett, íme az ára: 30 fo­rint 40 fillér! Hogy lehet ez? A panasz alapján a boltban brigádértekezletet hívtak össze, s a tagok úgy hatá­roztak, ha Síposné nem vál­tozik meg — fentemlített viselkedését ők is észrevet­ték — leváltják, s mint cso- magolót alkalmazzák. Egy­úttal szóbeli figyelmeztetés­ben részesítették, mert nem úgy bánik a vevőkkel es munkatársaival, mint ahogy egy szocialista brigád tag­jához illik. KARCAGI SZÁGULDÓK írnak az újságok a fele­lőtlenül, életveszélyesen közlekedőkről, de intézke­dés nem történik. Pedig nemcsak az országúton tör­ténik ilyesmi. Mennyi sza­bálytalanságot követnék el a kerékpárosok, motorosok a mellékutcákban is. A jár­dán hajtanak, száguldoz­nak, gyerekeket ki sem me. rönk engedni a házból. Ha a kerékpárokat is rend­számtáblával szerelnék fel, könnyen felelősségre lehet­ne vonni a vétkeseket. Rácz Imréné Karcag, Attila u. 31; IBUSZ kirendeltség Törökszentmiklós és Vi­déke Körzeti Földműves­szövetkezet IBUSZ kiren­deltséggel rendelkezik, tsz-ek, vállalatok, iskolák, intézmények és magánfe­lek részére. Foglalkozunk valamennyi belföldi, kül­földi társasutazásokkal, ta­nulmányi és sportkirándu­lásokkal, országjárások szervezésével és lebonyolí­tásával; Bővebb felvilágo­sítás szervezési irodánk­ban: Törökszentmiklósi Földművesszövetkezet, Kos­suth Lajos út 139, Tel.: 70, A megnyitó a hagyomá­nyokhoz, a tudatosan vál­lalt Erkel kultuszhoz iga­zodott. Mégis hozott meg­lepetést. A már bevált si­keres produkció felújítása helyett Békés András ren­dező egy szinte teljesen új Bánk bán előadást állított színpadra. Érdekes módon éppen ezen a nagy színpadon megkísérelte a katonajó- zsefi gondolatok felé visz- szaterelni a látványos ope­rát és a szereplők, a sta­tisztéria átgondolt mozga­tásával hangsúlyozni a dráma erővonalait, az egyéni tettek mögött húzó­dó társadalmi indulatokat. Az együttes-jellegű pro­dukcióból akaratlanul ki­emelkedett Moldován Ste­fánia csodálatos Melinda alakítása. A cselekményre kitűnően reagálva, a leg­finomabb árnyalatokat is érvényre juttatva énekelt. A Tisza-parti jelenetben a lehető legtöbbet nyújtotta. A Gertrud szerepét először éneklő Komlóssy Erzsébet új: fiatal, lobbanékony, szép királynőt — asszonyt formált. Szép hangját jól érvényesítette, látható él­vezettel használta ki a já­tékbeli lehetőségeket. Si- mándy József indiszponált kezdés után egyre jobban belefonódott az együttesbe. Szigeti László (Ottó), Virá­gos Mihály (Tiborc), Sza- bady István (Petur), Tréfás István (Biberach) hangban és játékban egyaránt rá­szolgált a percekig zúgó tapsra, a siker fő részese volt. Marczis Demeter érez­hetően rekedtséggel küzdött. PARÁDÉS SZEREPOSZTÁSÚ TURANDOT Szeged eddigi legnagyobb sikerei a külföldi vendég- művészek közreműködésé­vel bemutatott operákhoz fűződtek. Ebből adódóan érthető nagy várakozás előzte meg Puccini utolsó, monumentális operájának Dom-téri bemutatóját is. Szinetár Miklós rendező — és a színpadraállításban döntő szerepet kapó Fülöp Zoltán díszlettervező — Gozzi meséjéből a szűnni nem akaró bosszúállás ér­telmetlenségét hangsúlyoz­za. Az egész színpad a mondanivaló szolgálatában áll. Az első felvonás súlyos, misztikus sötétsége, a má­sodik felvonás fehérben- aranyban ragyogó kripta­palotája ugyanazt mondja, amit a három miniszter énekel triójában: itt a bosz- szúállás már önmagáért va­ló értelmetlen külsőséggé vált. A falak előtt zúgolódó tömeg pedig azt jelzi, hogy az egykor ért sérelem újból és újból való felelevenítése, a megbékélni nem akarás népszerűtlen, tarthatatlan. Ez, a megbékélés és a szeretet megtalálásáig nyú­ló értelmi ív, olyan alapot ad a rendezőnek, amire az opera minden díszét rá lehet építeni: a látványos­ság ornamentikáját is. A szegedi előadás legfőbb ér­teke: úgy nyújt felejthetetlen látványt, hogy azzal a mon­danivalót. az opera gondo­lati magját hangsúlyozza, hogy a széles hömpölygésű, gazdag színskálájú zene hangulatát vizuálisan is ki tudja fejezni. Ha csupán a magyar sze­replők nevét soroljuk fel — Szalma Ferenc (Timur), Radnai György, Réti József, Palcsó Sándor (a három miniszter), Réti Csaba (Al- tum császár) és Gregor Jó­zsef (Mandarin) — már akkor is sejthető az elő­adás zenei színvonala, hi­szen az epizódokat is ki­emelkedő művészeink ének­lik — kitűnően. De úgy hiszem, nem tévedek, ha leírom: Nikola Nikolov bol­gár tenorista (a New York-Í Metropolitan és a milánói Scaűa tagja) az egyik leg­nagyobb művészegyéniség, aki ezen a színpadon fel­lépett. Szárnyaló tenorja olaszosan hajlékony, a leg­nagyobb magasságban ia erőteljesen kristálytiszta. Ráadásul a fiatal művészt külső adottságai is ideális Kalaffá avatják. — Amy Shuard (a londoni Covent Garden tagja) királynői al­kat. Különleges színű drá­mai szopránja szinte erre a szerepre predesztinálja. Nem véletlen, hogy világ­szerte Turandot-ot énekel; Rajta kívül kevesen lehet­nek, akik ennyire azono­sulni tudnak a Puccini megálmodta hercegkisasz- szonnyal. Az igazi megle­petéssel azonban Jeanette Pilou szolgál. Az Olaszor­szágban élő görög művész­nőre már korábbi buda­pesti fellépésekor is fel­figyelt a közönség. A köz­ben eltelt idő alatt azonban eszközei tovább gazdagod­tak. Csodálatosan tisztán, könnyedén énekel. Nem csak fiatalos bájával, az egész teret betöltő játékával ejti rabul a közönséget, hanem játékával is. Lili-ja felejthetetlen; A Vaszy Viktor által ve­zényelt zenekar és a Pless László által betanított kórus mindkét produkció sikerének alapját jelentette. A buda­pesti és szegedi zenészek illetve énekesek ugyanis a hatalmas tömegielenetekre épülő produkciók legfőbb tényezőivé váltak, s mint az elmúlt években, ezúttal is feladatuk magaslatán ál­lottak. Hasonlókat mond­hatunk az Operaház tánco­sairól, akik Barkoczy Sán­dor koreográfiáját vitték sikerre. Reméljük a kitűnő kezde­tet jó folytatás is követi, s nem kell csalódniuk azok­nak a tízezreknek, akik a nem olcsó jegyek megvál. tásával szavaztak a Szege­di Szabadtéri Játékok lét­jogosultsága mellett. Varga Áka* Vigyázat, / közvetlenkednek! aiem örül, kedves nézőtársam — vagy maga ott, igen, ön, ott a tizedik sorban ülő mosolygó fiatalasszony — hogy a színpadon most az ön kívánságára játsszik a zenekar. Vagy nem maga kérte ezt a számot, és maga sem? Érdekes, pedig a műsor­közlő azt állította, hogy a közönség közül egy vala­kitől érkezett hozzá a kérés, játsszák el Lavotta sze­relmét. Most aztán tessék ellenőrizni, hogy a jászberényi szabadtéri színpadon jelenlevő közel félezer ember közül ki volt az az egy! Vigyázat, kedves közönség, be akarják önöket ke­ríteni! Közvetlenkednek önökkel, el akarják hitetni, hogy cigányzene mellett most úgy istenigazából „ma­gyaros” módon mulatnak. Lám, még rendelhetnek is. Nem tudom, hogy más miként van vele, nekem rossz lett a számíze ettől az ügyetlen konferanszié fo­gástól. A kellemesnek ígérkező szórakozást — mert az ŐRI július 25-i jászberényi magyarnóta estje kellemes szórakozást ígért — felesleges volt ilyen erőltetett közvetlenkedéssel megzavarni. Ugye, Önöknek is, akik azon az estén ott voltak, Önöknek is jobban tetszett volna Vörös Sári. Boros Jolán és Mozsár Imre műsora, ha ilyen disszonáns epizódok nem zavarják. És hogy tetszettek a fellépő művészek számai, azt tapsukkal bizonyították. Sajnos, az est szereplői között akadt olyan is, aki nem tudott különbséget tenni az udvarias taps és a tetszésnyilvánítás között. Nem tehetek róla, de egész idő alatt, míg Vattai Szabó Gyula volt a színpadon, azon tűnődtem, vajon hány oktávval énekel a tényleges hangja és vajon hány klasszissal a megszokott színvonala alatt. Saj­nos, a közönség udvariasságát minduntalan félreér­tette, szinte az volt az érzésem, hogy nem akar meg­válni többé a pódiumtól. Nem baj. Legalább most Önök is különbséget te­hettek a között, hogy hogyan kell és hogy hogyan nem kell magyamótát énekelni. (R. G.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom