Szolnok Megyei Néplap, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-25 / 174. szám
1C0. július 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kevesebb a jelentés, hatékonyabb a AZ IKTATÓKÖNYV adatai szerint a törökszentmiklósi járási tanács mezőgazdasági osztályára tavaly 1932 akta érkezett. Az idén fél év alatt, pontosabban július 20-ig 1453 ügydarabot iktattak. Miért érdekes e két szám összehasonlítása? Azért, mert közben intézkedéseket tettek tanácsi vonalon is a túlzott adminisztráció csökkentésére. A helyes törekvéseknek az adatok tanulsága szerint az említett szervnél nem sok foganatja volt. Azt szokták mondani, hogy a számok önmagukért beszélnek. Most mégis szükséges a magyarázat. Nem arról van szó, hogy a mezőgazdasági osztályon — figyelmen kívül hagyva az intézkedéseket — most is nyakra-főre gyártanák a különböző kimutatásokat, írásos jelentéseket. Más az oka annak, hogy az iktatókönyvben már ilyen magas sorszámnál tartanak. A megszűnt kunhegyesi járás felét a törökszentmiklósihoz csatolták; S főként ezekről a területekről kaptak leveleket; Többen bizonyára úgy vélték, hogy ebben a járásban majd másként bírlják el a dolgokat, s ezért régi földügyekkel, egyéni sérelmekkel is felkeresték a mező- gazdasági osztályt. Ezzel csak a papírmunka szaporodott. mert válaszolni tellett az illetőknek, hogy megértsék: ebben a járásban is a törvények, rendeletek szerint döntenek a vitás ügyekben. Az osztály munkatársai, szakemberei most már valóban azzal foglalkozhatnak, ami a feladatuk; Az állattenyésztők jelenleg is a közös gazdaságokban járnak, minősítik az állatokat: Nem véletlen,- hogy jó eredményt értek el a mezőgazdasági tanulók szerződtetésében is. A szakoktatási előadónak jobban futotta az ideje arra, hogy személyesen beszélgessen a nyolcadik osztályt végzett gyermekekkel,- jobban együttműködjön a pedagógusokkal, a különböző mezőgazdasági szakma ismertetésében. Jelenleg a tervezett tanulólétszámnak a duplájánál tartanak, s a szerződtetés még folyik; MEGGYŐZÉSSEL, rendszeres ellenőrzéssel sikerült elérni, hogy a termelőszövetkezetekben felkészültek az öntözésre. A ti- szapüspöki Rákóczi, a fegyvemeki Kossuth Tsz-ben kukoricát, a kunhegyesi Lenin és fegyvernek! Vörös Csillag Tsz-ben pedig legelőt öntöztek. Az eddig eltelt idő is bizonyítja, hogy helyes volt a papírmunka, az írásos jelentések stb. csökkentése, mert így az osztály szakemberei tevékenyebben segíthetik a termelőszövetkezetek gazdálkodását. N. K. Ebédelnek az óvodások a jászapáti II. sz. óvodában mokrácia szélesítése a dolgozóknak — mindenekelőtt a munkásosztálynak és a termelés területén munkálkodó értelmiségieknek — a gazdasági építő munka irányításába való fokozottabb bevonása azt a célt szolgálja. hogy segítse elő a dolgozók alkotó kezdeményezésének kibontakozását a szocializmus építésében, gyorsítsa a gazdasági előrehaladást, járuljon hozzá a népjólét további emeléséhez és ezek következtében tovább erősítse a néphatalom, a proletárdiktatúra államát. Az üzemi tanácsok, a tradíciókkal és nagy tapasztalatokkal rendelkező szak- szervezetek irányításával biztosítani tudják az üzem dolgozói részére, hogy a vállalatok gazdasíági irányításába, a termelés társadalmi ellenőrzésébe fokozottabban bekapcsolódhassanak, illetve elősegíthessék a terv- gazdálkodás érvényesítésében. az állami vállalatok termelésének fokozását, a társadalmi tulajdon megszilárdítását. valamint erősíteni tudják az állami vállalatok egyszemélyi felelős vezetését. Az üzemi demokrácia létének és érvényesülésének másik nagy területe a termelési tanácskozás. A törvényesen is elrendelt termelési tanácskozásokat megelőzően is nagy segítséget jelentett minden esetben a vállalatok terveinek meny- nyiségi és minőségi teljesítésében az, hogy a dolgozók általában és részleteiben is megismerjék feladataikat, de ugyanakkor saját maguk i® véleménnyel, javaslattal járulnak hozzá a célkitűzések megvalósításához. Ahol ezek a tanácskozások nem formálisak, hanem valóban a termelést elősegítő, a feladatokat meghatározó intézménnyé váltak, ott az eredmény sem marad él, különösen ott nem. ahol az üzemi demokrácia egy kisebb fórumának a kiépítése is mind szélesebb körben kap helyet a szocialista brigádmozgalomban, ami szintén olyan intézménynek tekintendő, amelyben a kollektí- va tagjai a szocialista demokrácia új vonásait találják meg a termelés, az önművelés és a szocialista együttélés terén egyaránt. A népgazdaság másik nagy ágáról, a mezőgazdaságról szólva, szintén nagy helyet kap a demokratizmus érvényesülése, annál is inkább, mert a termelési viszonyok kialakítása, a termelési egységek szervezete már maga is egy demokratikus tömörülés a termelőszövetkezeteket, mint önkéntes társulásokat figyelembe véve. A termelő- szövetkezetek egész működését és tevékenységét a szocialista demokratizmus kell. hogy áthassa. Maga az a tény, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1959. évi 7. sz törvényerejű rendeleté, ami a mezőgazdasá. gi termelőszövetkezetek működését szabályozza, annak szerveiről szóló fejezetében, illetve a 48. §-ban leszögezi, hogy „a termelő- szövetkezet legfőbb szerve a közgyűlés, amelyet a tagok összessége alkot”. Ugyanakkor a törvényerejű rendelet az alapvető, legfontosabb kérdéseknek az eldöntését kizárólagosan a közgyűlésre bízza. De végső soron minden intézkedés az egész tagság akaratából fakad. mert az általa választott vezetőséget beszámoltathatja és a saját tagjai sorából ellenőrző bizottságot választ, amely a vezetőség és az egész gazdaság munkáját figyelemmel kiséri és kötelezően beszámol a tagságnak. Ezenkívül még olyan különböző bizottságokat alakíthat a szövetkezet — amelyet saját alapszabályában rögzít —, ami az egyes részfeladatok szervezését, illetve ellenőrzését végzi. A törvényerejű rendelet szabályozza az állami szervek részére is a termelőszövetkezet irányításával kapcsolatos tennivalókat. a tagság demokratikus jogainak biztosítása érdekében. De ugyanakkor szabályozza azokat a kötelezettségeket is a tagok számára —, amelyet a saját maguk által jóváhagyott alapszabály szerint is rögzítenek — a munka végzése, a termelőszövetkezet jó gazdálkodása, a közös vagyon védelme érdekében. összességében: élnek szövetkezeteink a demokratikus lehetőségeikkel és minden irányból igyekeznek a szervek ezt tiszteletben tartani. Ez azonban nagyban összefügg a termelőszövetkezet gazdasági megerősödésével, a tagok szövetkezetükhöz való ragaszkodásának elmélyülésével. ALLOVIZI UUllfliMS Munkatársunk rí portsorozata a Tisza Cipőgyárból ...„Néhány helyen a vezetők módszere eltér a szocialista vezetési elvektől, gorombaság, durvaság tapasztalható a dolgozó emberekkel szemben.” (A megyei pártbizottság június 23-i ülésének anyagából.) A Tisza Cipőgyár műhelyei messziről nézve állóvíznek látszanak, melynek titkairól csak egy-egy pillantás, egy-egy mozdulat árulkodik. Beszélgetés közben, már-már az igazság küszöbén merev, makacs tartózkodás vesz körül. — Letagadom, érti?! — Miért tagadja le? — Mert úgyis nelcem gyűlik meg a bajom. Kinyírnak és nem én leszek az első — mondta a tűzőnő, amikor kilépési szándékának okáról kérdeztem. — Fél? — Amíg itt vagyok, félek. — Mitől? — A megtorlástól. Tudom, hogy „meghurcolnak* Szűkreszabott szavak és semmi több. Ennek ellenére . elvittem a történetet Sebestyén Ferenchez, a pártalapszervezet titkárához. — Tudom, hogy gyávák, bátortalanok az emberek. Egyik-másik művezető durva, nem riad vissza a megfélemlítéstől sem. Nekem kötelességem a bíráló szavakat is kimondani. Ezért egyes vezetők éppen hogy csak megtűrnek, mellőznek. — Miből következtet erre? — A raktár létszámában szerepelek, de itt a gumigyárban művezető vagyok. Havonta igazoltatni kell, hogy megérdemlem a póf- díjat. Egyik főnök küld a másikhoz, írja alá az, miért éppen ő. Azt hiszi véletlenül tesznek ki a hercehurcának? Hát nem. Hogy őszinte legyek: hat évem van a nyugdíjig, nem akarom kirúgatni magam. Mások is megmondták nyíltan, hogy nem mernek őszintén beszélni... Egy eset rávall, hogy nem véletlenül. S. R.-né a 47/b műhelyben dolgozott már jónéhány esztendeje. Egy napon: — Behivatott a művezetőnőm s kérve könyörgött, adjak neki kölcsön tízezer forintot. Három hőnap alatt megadja, így ígérte. Lejárt az idő, de bizony nem törlesztett egy fillért sem, sőt újra kért. — És adott? — Igen. — Miért? — Nem mertem nem adni. Esküdözött égre-földre, hogy így kitüntet, meg úgy megjutalmaz... — Erre mit telelt? — Hogy nekem más nem kell. csak az adósságát fizesse vissza. — Megadta ami járt? — Két esztendő alatt, ötszáz forintonként. Mikor aztán az utolsó részletet az uramnak odaadta, már nem volt megállásom előtte. — Egyetlen hibás munkáért kitett a szégyentáblára. A sok ezer jó között ráakadt egyetlen hibásra s ezért így megcsúfolt. Kötözködött velem... Az egész műhely előtt nekem támadt: „Terád még gondom lesz”. Ezzel fenyegetett. S. R.-né addig talpalt, addig könyörgött, amíg más műhelybe nem került. A művezietőnőről kiderültek viselt dolgai, s ezért leváltották. Ma fizikai munkás. Mindenki megnyugodhatna ebben, hiszen a visszaélésekért megbüntették. De a dolgozók semmivel sem lettek ettől bátrabbak. Egymás után sokukkal beszéltem. Megismételték, amit Cs. K.-né mondott. —Itt a munkásnak nem lehet igaza. Hogy merne beszélni valaki, amikor a műhelygyűléseken fejünkhöz vágják: „Akinek nem tetszik, az mehet. Egy hea A szocialista domekratiz- musról és annak kiszélesítéséről, társadalmi életünk számos más területéről is lehetne számot adni. Azon túl. hogy a különböző tömegszervezetek és tömeg- mozgalmak a saját maguk demokratikus életüket éli jc, olyan egyéb feladatokba is részt vesznek, amely az egész dolgozó nép életére meghatározó szerepet játszik. A szakszervezetek mind több olyan állami feladatot látnak el, amit korábban az állmai szervek végeztek és ezt a jövőben még fokozottabban kell, hogy tegyék. De hasonlóképpen a vöröskereszt, a nőtanács, a Hazafias Népfront, a TIT különböző bizottságaival ég tevékenységével javaslattevő szervvé vált és nem egv esetben a jó javaslatok _ végrehajtásában aktív szervező feladatot is ellát. A tömegszervezeteken túl, a különböző intézményekben is az élet, a működés a szocialista demokratizmus elvének megfelelően folyik, mint például a tantestületek. Korábban az iskola vezetését az iskola igazgatója kizárólagos joggal végezte. Ma olyan segítőtárssal rendelkezik, mint az iskola tanács, vagy a rendtartás 5. §-ának betartásával a nevelői közösség, amely olvan kérdésekben mond véleményt és dönt, mint az iskola munkaterve, az oktatás, nevelési eljárások rendje, a házirend és más oivan jellegű kérdések, amik az iskola életét, sorsát hosz- szabb időre meghatározzák. Amikor a szocialista demokratizmusról. annak ki- szélesedéséről és előnyeiről szólunk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy bizony egyes esetekben azonos feladatokat ellátó szerveket, intézményeket, bi_ zottságokat hoztunk létre és nem egy esetben a különböző szerveknél létrehozott bizottságokban ugyanazok a személyek kapnak helyet. E túlszervezetiség megszüntetésére figyelmes, körültekintő felülvizsgálatot kell végezni — elsősorban annak érdekében, hogy a társadalmi életben aktívan résztvevő dolgozók ne legyenek túlterhelve, másrészt pedig azért, hogy a túlszervezetiség ne lehessen a bürokratizmus melegágya, ami pedig a demokratizmus tovább szélesedésének, erősödésének legfőbb ellensége. A demokratizmusról szólva — a marxizmus—lenin- izmus tanításainak figyelembevételével — egy pillanatra sem feledkezhetünk meg, hogy a mi demokratizmusunk a centralizmussal párosul, illetve a marxizmust, a demokratikus centralizmust valljuk ma. gunkénak. Ebből fakad, hogy a különböző szervek és intézmények javaslatait az irányító szervek, főhatóságok kell, hogy figyelembe vegyék döntéseik, határozataik kialakításánál. Amikor azonban egy problémakörben már felsőbb szinten határozat született, akkor nem annak- további vitatásáról lehet szó. hanem csak arról, hogy hogyan kell megszervezni annak minél eredményesebb, maradéktalanabb végrehajtását. lyett száz vár munkára s kapunál”. Káré Lászlónét is kiüldözték. Kotlámé sem járt másképpen. Menni kellett mindkettőjüknek. Tudom, hogy amiért őszintén beszélek, engem is meghurcolnak... Sebestyén elvtárs egy-két ilyen beszélgetést végighallgatott. Magunkra maradtunk. — Látja úgy van, ahogy mondtam. Kétszeresen nehéz elviselni Most néhány véleményt idézek a jegyzetfüzetemből. Dr. Zentai Márton üzemorvos: Az asszonyok sokat panaszkodnak a durva bánásmódra. Nem egyszer előfordul, hogy ájulton hoznak le valakit a műhelyből: A szalag mellett dolgozni nagy idegfeszültséggel jár, ezért a gorombaságot kétszeresen nehéz elviselni. Van egy betegem. A mestere üldözte, az egész műhely előtt csúnyán szidalmazta. Az eredmény: szorongással jön be dolgozni, tudathasadásos tünetek. Egy másik eset: bejön hozzám egy munkás zúzódásos sérüléssel. Magával mi történt? — kérdezem. Semmi, elestem — felelte zavartan. Aztán elmondta az igazságot. Felszólalt a termelési tanácskozáson. Kellemetlen dolgokról beszélt. A gyűlés után összeverték az öltözőben. A történetek szereplőit nem nevezem meg. De olyan fórum előtt, ahol nem kötelez az orvosi titoktartás, bizonyíthatok. Márton József az üzemi pártbizottság titkára: Nem egy olyan eseit volt, amikor a bíráló csodák csodája létszámfeletti lett a műhelyben. Dobálgatták ide- oda, s ezért nem keresett. A debreceni gyáregységben két főművezetőt azért váltottak le. mert visszaéltek a hatalmukkal: így akartak szeretőt találni. Fellépünk a bíráló szó elnyomóival szemben. Ha panaszt tesznek nálunk, vizsgálatot indítunk. s ha bebizonyosodik a bejelentő állítása nem vagyunk kíméletesek. Legutóbb egyik művezetőt tűrhetetlen magatartása miatt kizártunk a pártból. Grósz István: vezérigazgató: Aki hozzám jön panasszal azt megvédem.^ Legyen itt vizsgálat. Talán a járási pártbizottság vagy a Szakszervezetek Megyei Tanácsa kiküldhetne a gyárba egy bizottságot. A legmesz- szebbmenőkig segíteném a bizottság munkáját. Beszéljen bátran mindenki s én szavatolom, bántódása nem eshet. (Folytatjuk) Fábián Péter Szúnyogirtás Szolnokon Az élősdiekre kedvező időjárás miatt Szolnokon is sok a szúnyog. Ezért a megyei tanács vb határozata alapján a Közegészségügyi és Járványügyi Állomás jú. iius 26 és 31 között szúnyogirtást végez. A vegyszeres szúnyogir- tást a Cukorgyár és a megyei kórház környékén, a Tisza-ligetben, a Tisza- menti szabad fürdő területén, valamint a Zagyva mindkét partján a torkolattól a vasúti hídig végzik. A vegyszerezés reggel 4 órától 21 óráig tart. Ez idő alatt ajánlatos az ajtókat, ablakokat bezárni, nehogy a szél a vegyianyagot a la. kásba vigye. Különös óvatosság szükséges a méh-családoknál. A permetezés ideje alatt legalább öt kilométer távolságra szükséges őket eltelepíteni, hogy elkerüljék a tömeges pusztulásit
