Szolnok Megyei Néplap, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-03 / 155. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Még mindig hiányzik Szolnok körül a zöldségtermelő övezet Csökkent a kertészetek területe Szolnokiak a legnagyobb veszedelemben Néztem a tv-híradó műsorát. A riporter három jugoszláv lakossal beszélgetett. — A szolnokiaknak köszönhetjük, hogy nem vitte el a dunai ár városunkat — monda az egyik jugosz­láv ember. — Éjt-nappallá téve dolgoztak s dolgoz­nak, _ hogy védjenek minket a bajtól. Másnap felhívtam a Középtiszavidéki Vízügyi Igaz­gatóságot telefonon; — Látták a műsort? — Sajnos, nem. csak hallottunk róla — válaszolta Hegedűs Lajos vízügyi igazgató. — Mi tegnap voltunk lent Jugoszláviában, örülünk, hogy jó elhelyezést kaptak embereink. Egy iskolában laknak, jó ellátás­ban részesülnek. Mi pedig hetenként küldjük nekik a tiszta fehérneműt. — Munkájuk eredménye? — Eddig kilenc munkahelyen Apatin térségében dolgoztak. Pátrialemezekkel védték a töltést. A na­pokban mentek át Újvidék térségébe segíteni A szolnoki vízügyesek harmadik hete ott dolgoz­nak, ahol a legnagyobb a veszedelem. S ők üzenték: szívesen teszik. Szerintem rájuk illik a jelszó: hét­köznapok hősei. A megyeszékhely házi zenekara Egy öntevékeny együttes három évtizede Évek óta sok szó esik ar­ról, hogy meg kell oldani Szolnok város zöldség el­látását. Nyilvánvaló, hogy ezt a város környéki zöld­övezet létesítésével, a kör­nyező termelőszövetkezetek zöldség-, gyümölcstermelé­sének növelésével lehet el­érni. A zöldség ellátás te­hát elsősorban nem keres­kedelmi, hanem termelési kérdés. A mezőgazdaság átszer­vezése után örvendetesen fellendült a szolnoki járás­ban a zöldségtermesztés. — Ezt az alábbi számok is visszatükrözik: 1961-ben 1785 hold, 1962- ben 1919 hold, 1963-ban 2574, 1964-ben 2214, 1965- ben 1832 hold területen termeltek zöldségféléket. A felsorolt adatok is iga­zolják, hogy a zöldségter­mesztés 1963-ban érte el a tetőpontot. Közismert, hogy ebben az évben dömping volt a zöldségfélékből, s jó- néhány termelőszövetkezet­ben a szerződés ellenére is értékesítési nehézségek vol­tak; A szervezési hiba miatt mégsem volt zavar­talan és egyenletes a város ellátása. A szolnoki járás hat zöldségtermesztő közös gaz­daságába látogattunk el, s kerestük az okát annak, hogy az utóbbi két évben miért csökkent a kertésze­tek területe. A termelőszö­vetkezetek vezetői, szakem­berei eltérően nyilatkoztak. A kőtelki Ady Tsz-ben a szántóterületnek mindössze tíz százalékát tudják éven­te trágyázni. A kertészeti növények trágyaigényesek. •A trágyát az állattenyész­tés adja, ennek fejlesztése viszont el sem képzelhető a takarmánytermő terület növelése nélkül. Átmeneti­leg tehát csökkenteniük kellett a kertészet terüle­tét, helyette több cukorré­pát és takarmánynövényt vetettek. Jelenleg három­száz holdon kertészkednek, két év alatt százhuszon­nyolc holddal csökkent a zöldségtermesztő területük. Olyan gondok is adód­nak, hogy a rendkívül munkaigényes kertészethez nem mindenütt rendelkez­nek elegendő munkaerővel; A szolnoki Lenin Tsz-ben például a traktorosokat és az idős embereket leszá­mítva minden tagra 28—30 hold föld jut. A kívülállók­ra sem számíthatnak min­den esetben, s ilyen bi­zonytalanságra nem lehet kertészetet alapozni. Tisza- várkonyban a Petőfi Tsz- ben a kertészkedéshez értő emberek hiánya miatt tér­tek át a zöldborsó és zöld­bab termesztésére. A termelőszövetkezetek­ben helyesen, a gazdasá­gosságra törekednek. A hozamok növelésével ki­sebb területről azonos, vagy nagyobb mennyisé­gű termést igyekeznek betakarítani. Ilyen jelenséggel találkoz­tunk Szajolban, Kőtelken és a tószegi Dózsa Tsz-ben is. Az utóbbi közös gazda­ságban két évvel ezelőtt 16 ezer, tavaly már több mint 38 000 forint volt az egy holdra jutó kertészeti ter­mékek árbevétele. Ezzel is magyarázzák a vetésterüle­tek csökkentését. A termelőszövetkezetek indokai külön-külön vizs­gálva elfogadhatóak, de ösz- szességében mégis nyugta­lanító a kertészeti területek csökkenése. A szolnoki já­rásban 1963-hoz viszonyít­va 742 holddal, az említett hat tsz-ben pedig 281 hold­dal csökkent a zöldségter­mő terület. Nem hisszük, hogy az intenzívebb gaz­dálkodással is pótolni le­hetne ekkora terület ter­méskiesését Végeredmény­ben, ez a központi áru­alapra és a város ellátásra kedvezőtlenül hat. A közös gazdaságok áru- értékesítése igen sokrétű. Általános tapasztalat, — hogy szívesebben szer­ződnek a konzervgyárral, mert az válogatás nélkül, nagy tételben és gyorsan szállítja el termékeiket. A kőtelki Ady Tsz például 265 hold termését szerződte le a konzervgyárral, s a primőr kivételével egyálta­lán nem ad át zöldségfélét a MÉK-nek. (Korábban szinte minden árujukat a MÉK útján értékesítették.) Kissé furcsa, hogy a Szol­nok város termelőszövetke­zete, a Lenin Tsz egyálta­lán nem kötött szerződést a MÉK-kel 100 hold zöld­borsójukat és a 85 hold pa­radicsomuk termését a kon­zervgyárnak adják. — A nagykörűi Haladás Tsz szintén a konzervgyárral szerződött 1600 mázsa pap­rikára, s majdnem ennyi paradicsomra. S csupán a legkorábbi termésből ad valamennyit a MÉK-nek. A MÉK-kel leszerződött terület, illetve az arról át­adott termék a központi árualapot gyarapítja. — E készletekből fedezik a la­kosság szükségleteit, vala­mint az export igényeket. A tsz vezetői is tudják ezt, mégis a meglátogatott hat közös gazdaságból csupán kettő, a tiszavárkonyi Pe­tőfi és a szajoli Vörös Cse­pel szerződött a MÉK-kel, a többi helyen inkább más úton-módon értékesítik ter­mékeiket. A város környéki közös gazdaságok szívesen ad­ják át áruikat a kiskeres­kedelmi vállalatnak és a nagy üzemek konyhái­nak. A szajoli Vörös Csepel Tsz 10—12 boltba szállít zöld­ségfélét, a tószegi Dózsa Tsz pedig ellátja a jármű­javító, a cukorgyár, a ve­gyiművek, az állami építő vállalat és a Szolnoki Álla­mi Gazdaság piroskai üzemegységének üzemi­konyháit. A tüdőkórháznak a szajoliak, és a tószegiek visznek zöldségféléket. Ez az értékesítési mód mind­két fél számára -előnyös. — Az üzletek és az üzemi konyhák a hajnali órákban friss zöldárut kapnak, a tsz-ek pedig magasabb árat — a fogyasztói ár kilenc­ven százalékát — kapják termékeikért. Mégsem le­het egyértelműen helyesel­ni ezt az értékesítési mód­szert, mert a központi áru­Nincs nagyobb kárhozat a mezőgazdászok számára Péter-Pál idején, mint tét­lenül ülni. A kalász már kezdi lefelé hajtani a fe­jét. az idő meg csak vajú­dik. Azt mondják, a baj nem jár egyedül. A fülledt mérlegházban ketten ültek. A főagronó- mus hátát a mérleg karjá­nak vetette és nagyokat fújva, törölgette fekete bo­rostái közt gyöngyöző izzad- ságcseppeket. Főnöke, ala­csony és ugyancsak boros­tás főagronómus, szórako­zottan játszott a napszem­üvegével és kifejezéstelen arccal nézett a nyitott aj­tón kifelé. Látószögében egyszeresek két poros pa­pucs jelent meg. A lábbelik elnyűtt barna harisnyában folytatódtak, melyeket bo­kától felfelé fekete szok­nya takart. alap ezekkel a készletek­kel nem számolhat. Jónéhány tsz Szolnokon, a megye területén, — sőt Budapesten is létesített piaci standokat, vagy zöld­ségboltot. A kőtelki Ady Tsz 35 hold termését Szol­nokon, illetve a helyi bolt­jukban értékesíti. A nagy­körűi Haladás Tsz Túrke- vén, Szolnokon, Csataszö­gön, Hunyadfalván üzemel­tet zöldségboltot, ezenkívül több fmsz-szel szerződéses viszonyban van, a jászla- dányi Petőfi Tsz-szel pedig társult annak budapesti boltja ellátására. A szolno­ki Lenin Tsz viszont a kő­telki Ady és a szolnoki Vörös Mező Tsz segítségé­vel biztosítja két szolnoki zöldségboltjába az árut. A zöldségtermesztés és értékesítés helyzetét nem a teljesség Igényével vizs­gáltuk a szolnoki járás hat szövetkezetében. Az itt szerzett tapasztalatok azonban így is elgondol­koztatóak. Kitűnik, hogy a sokat em­legetett város körül zöld­ségtermelő övezet még min­dig megoldatlan. Jó lenne, ha a járási tanács mező- gazdasági osztálya, a ter­melőszövetkezeti vezetők­kel együtt — adottságaik mérlegelésével — keresnék a kivezető utat, hogy a következő esztendőkben csökkenés helyett növeked­jen a tsz-ek zöldségterme­lő területe. Az ajtóban álló emberi alakon igen harcias volt még az állcsúcsra kötött kendő csomója, mely arra volt hivatva, hogy beszéd közben fel-alá mozogjon. A szájszélek keskenyen össze­záródtak. mögötte már for­golódott a nyelv, mint tü­relmetlen vulkán, végső ki­törésre várt. A szemek, mint kiélesített késpengék villogtak a redőnyszerűen ráncolt keskeny homlok alatt. — Tessék. Borcsa néni — mondta a helyettes egy ha­lálraítélt belenyugvásával. Borcsa néni leült agy padra Még egyszer átgon­dolta, hogy mit fog ő oda­mondogatni, aztán vádoló kézmozdulattal előre bö­kött. — Hogy intéztétek ti az én háztájimat? — Hogy? — csodálkoztak el mindketten. Haza érke zeit Apró Autal Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök- helyettese pénteken hajnal­ban hazaérkezett Lenin- grádból, ahol részt vett a KGST végrehajtó bizottsá­gának 18. ülésszakán. Importanyagok a papírgyárnál A Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság terven fe­lüli vizsgálataként a Szol­nok megyei NEB az im­portanyagokkal való gazdál­kodás (ellátottság, felhasz­nálás stb.) helyzetét vizs­gálta a szolnoki papírgyár­ban. A cellulóze-üzem és a papírgyártó részleg te­vékenységét elemezték, a zacskókészítő üzemrész im­portanyag-felhasználása ugyanis jelentéktelen. A használt 12 féle im­portanyag együttes rész­aránya az anyagköltségen belül évről évre csökken. Közülük mind mennyiség­ben, mind értékben legelői állnak a rostanyagok. Ezek felhasználása is csökkenő tendenciát mutat. Helyettük elsősorban szalmacellulózét és hudladékpapírt használ­nak. A rostanyagokkal való gazdálkodást szigorúan fi­gyelemmel kísérik, s a vesz­teségek csökkentésére újí­tási feladatterveket dolgoz­tak ki. A tárolás nem a legmegfelelőbb, s kívánatos lenne a sósavlefejtő-állomás és a vegyszerelőkészítő be­rendezések mielőbbi kiala­kítása. A hazai anyagokkal tör­tént helyettesítés 1961-től csaknem 7 millió forint megtakarítást eredménye­zett. A NEB több határozati javaslatot hozott a papír- gyártás megjavításával kap­csolatosan, — Ügy — csapott le Bor csa néni — ti nem tudjá- tik, hogy tizenöt sor helyett tizenkettőt kaptam... meg aztán hányszor könyörög­tem, hogy ne a lapost osz- szátok... engem akartok át­rázni... A főagronómus úgy érez. te, közbe kell szólni. — De Borcsa néni, ez Tóthoz, a brigádvezetőhöz tartozik. Meg azért maga mindig megkapta a terüle­tét rendesen. — Még hogy én... rende­sen... — csapott le Borcsa néni — és a cukorrépa ••• ötezer kvadrátot szedtem fel az ősszel... oszt mennyi cukrot kaptam? — Mennyit? — Mit tudom én? — Jól van. Borcsa néni, majd utánanézek a dolog­nak — mondta a főagronó­Harmine év * alatt nem egy kísérlet történt Szol­nokon zenekar alakítására. Az itt élők tanúi lehettek lelkes kezdeményeknek és csendes bukásoknak. Elég ha csak az utóbbi években megalakult és szétesett szimfonikus zenekar példá­jára utalunk. Annál becsülendőbb an­nak a lelkes vasutas gárdá­nak a példamutató maga­tartása, amelyiket ott lehet látni valamennyi ünnepsé­günkön, a társadalmi teme­téseken, zenekari fesztivá­lokon. A szolnoki vasutas zenekar igazi öntevékeny együttes, tagjai sokszor még a keresetkiesést is vállal­ták egy-egy szereplés ér­dekében. A gyors számvetés meg­mutatta, hogy a harminc mus türelme határán. — Ugyan, mit törődtök ti az öregekkel. De én nem szólok még a közgyűlésen se. — Borcsa néni! — emelte fel a hangját a helyettes. — Magának mindig baj volt a háztáji követeléseivel. — Miii?! —süvöltött Bor- csa néni... Az ajtóban újabb árnyék jelent meg. Tóth brigádve­zető. — Borcsa néni — lihe­gett —, a kiszesek már há­rom sor kukoricáját meg- kapálták társadalmi mun­kában. Hol járt egész dél­előtt? — Bent. kedvesem, a vá­rosban. Megittam egy dup­lát, meg olyan jól elbeszél­gettem itt a vezetőkkel; A főagronómus. mikor a motorja felé ment, érezte, remeg a térde. Helyettese az istálló falának dőlve el­mélázó arccal idegnyugta­tót kapott be. év alatt több mint hétszáz szereplésével dicsekedhet a zenekar. Ebben az évben a Vörös Hadsereg Napján, az űrhajós házaspár foga­dásán, nagy politikai ün­nepeinken, három társadal­mi temetésen szerepeltek és sikerrel képviselték a me­gyét az alföldi fúvószene­kari fesztiválon, ahol az aranyérmet nyerték, össze­sen tizenöt nyilvános fel­lépésük volt eddig, ezévben. Az együttes szorgalmasan gyakorol, a harminchat ze­nész lelkiismeretesen jele­nik meg a keddi próbákon, amikor is László Ferenc karnagy irányítása mellett igyekeznek minél magasabb színvonalat elérni. Az együttes repertoárján a hu­szonnyolc indulón kívül harminc hangversenyszám, térzene alkalmával előad­ható fúvószenekari darab szerepel. A zenekar igen népszerű a városban. Szeretik, tá­mogatják őket a különböző szervek és az egyes zene­kari tagok megbecsülésével sincsenek problémák., Gyak­ran szerepelnek a juitalma- zottak, kitüntetettek között. A régi gárdából már csak hárman vannak. Ezek közül az egyik, Kalicz Béla mondotta: — Nálunk becsületbeli ügy a szereplés. Ezt a ze­nekart jóbarátság, össze- forrottság jellemzi. Mi re­giek már kevesen vagyunK a harminchat között. De az egészen fiatalok sincsenek sokkal többen. Az után­pótlásra pedig szükség lenne. TúHus 11-én a vasutas­napon újra hallhatjuk a szolnoki utcákon városunk házi zenekarát. Ez a kis írás köszöntse őket a har­minc éves működés tisz­teletére. — ht — • OTP hitellevélre Most vásároljon: Danuvia motorkerékpárt Kerékpárt Rádiót Carmen és Kékes televíziót Porszívót Padlókefélőt V illany tűzhelyet kaphatnak a szaküzle- ; tekben. 1 Nagy Katalin Máthé László Kapálják a paszternák gyökeret a felsőszent­györgyi Egyetértés Tsz-ben Borcsa néni

Next

/
Oldalképek
Tartalom