Szolnok Megyei Néplap, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-03 / 155. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Még mindig hiányzik Szolnok körül a zöldségtermelő övezet Csökkent a kertészetek területe Szolnokiak a legnagyobb veszedelemben Néztem a tv-híradó műsorát. A riporter három jugoszláv lakossal beszélgetett. — A szolnokiaknak köszönhetjük, hogy nem vitte el a dunai ár városunkat — monda az egyik jugoszláv ember. — Éjt-nappallá téve dolgoztak s dolgoznak, _ hogy védjenek minket a bajtól. Másnap felhívtam a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóságot telefonon; — Látták a műsort? — Sajnos, nem. csak hallottunk róla — válaszolta Hegedűs Lajos vízügyi igazgató. — Mi tegnap voltunk lent Jugoszláviában, örülünk, hogy jó elhelyezést kaptak embereink. Egy iskolában laknak, jó ellátásban részesülnek. Mi pedig hetenként küldjük nekik a tiszta fehérneműt. — Munkájuk eredménye? — Eddig kilenc munkahelyen Apatin térségében dolgoztak. Pátrialemezekkel védték a töltést. A napokban mentek át Újvidék térségébe segíteni A szolnoki vízügyesek harmadik hete ott dolgoznak, ahol a legnagyobb a veszedelem. S ők üzenték: szívesen teszik. Szerintem rájuk illik a jelszó: hétköznapok hősei. A megyeszékhely házi zenekara Egy öntevékeny együttes három évtizede Évek óta sok szó esik arról, hogy meg kell oldani Szolnok város zöldség ellátását. Nyilvánvaló, hogy ezt a város környéki zöldövezet létesítésével, a környező termelőszövetkezetek zöldség-, gyümölcstermelésének növelésével lehet elérni. A zöldség ellátás tehát elsősorban nem kereskedelmi, hanem termelési kérdés. A mezőgazdaság átszervezése után örvendetesen fellendült a szolnoki járásban a zöldségtermesztés. — Ezt az alábbi számok is visszatükrözik: 1961-ben 1785 hold, 1962- ben 1919 hold, 1963-ban 2574, 1964-ben 2214, 1965- ben 1832 hold területen termeltek zöldségféléket. A felsorolt adatok is igazolják, hogy a zöldségtermesztés 1963-ban érte el a tetőpontot. Közismert, hogy ebben az évben dömping volt a zöldségfélékből, s jó- néhány termelőszövetkezetben a szerződés ellenére is értékesítési nehézségek voltak; A szervezési hiba miatt mégsem volt zavartalan és egyenletes a város ellátása. A szolnoki járás hat zöldségtermesztő közös gazdaságába látogattunk el, s kerestük az okát annak, hogy az utóbbi két évben miért csökkent a kertészetek területe. A termelőszövetkezetek vezetői, szakemberei eltérően nyilatkoztak. A kőtelki Ady Tsz-ben a szántóterületnek mindössze tíz százalékát tudják évente trágyázni. A kertészeti növények trágyaigényesek. •A trágyát az állattenyésztés adja, ennek fejlesztése viszont el sem képzelhető a takarmánytermő terület növelése nélkül. Átmenetileg tehát csökkenteniük kellett a kertészet területét, helyette több cukorrépát és takarmánynövényt vetettek. Jelenleg háromszáz holdon kertészkednek, két év alatt százhuszonnyolc holddal csökkent a zöldségtermesztő területük. Olyan gondok is adódnak, hogy a rendkívül munkaigényes kertészethez nem mindenütt rendelkeznek elegendő munkaerővel; A szolnoki Lenin Tsz-ben például a traktorosokat és az idős embereket leszámítva minden tagra 28—30 hold föld jut. A kívülállókra sem számíthatnak minden esetben, s ilyen bizonytalanságra nem lehet kertészetet alapozni. Tisza- várkonyban a Petőfi Tsz- ben a kertészkedéshez értő emberek hiánya miatt tértek át a zöldborsó és zöldbab termesztésére. A termelőszövetkezetekben helyesen, a gazdaságosságra törekednek. A hozamok növelésével kisebb területről azonos, vagy nagyobb mennyiségű termést igyekeznek betakarítani. Ilyen jelenséggel találkoztunk Szajolban, Kőtelken és a tószegi Dózsa Tsz-ben is. Az utóbbi közös gazdaságban két évvel ezelőtt 16 ezer, tavaly már több mint 38 000 forint volt az egy holdra jutó kertészeti termékek árbevétele. Ezzel is magyarázzák a vetésterületek csökkentését. A termelőszövetkezetek indokai külön-külön vizsgálva elfogadhatóak, de ösz- szességében mégis nyugtalanító a kertészeti területek csökkenése. A szolnoki járásban 1963-hoz viszonyítva 742 holddal, az említett hat tsz-ben pedig 281 holddal csökkent a zöldségtermő terület. Nem hisszük, hogy az intenzívebb gazdálkodással is pótolni lehetne ekkora terület terméskiesését Végeredményben, ez a központi árualapra és a város ellátásra kedvezőtlenül hat. A közös gazdaságok áru- értékesítése igen sokrétű. Általános tapasztalat, — hogy szívesebben szerződnek a konzervgyárral, mert az válogatás nélkül, nagy tételben és gyorsan szállítja el termékeiket. A kőtelki Ady Tsz például 265 hold termését szerződte le a konzervgyárral, s a primőr kivételével egyáltalán nem ad át zöldségfélét a MÉK-nek. (Korábban szinte minden árujukat a MÉK útján értékesítették.) Kissé furcsa, hogy a Szolnok város termelőszövetkezete, a Lenin Tsz egyáltalán nem kötött szerződést a MÉK-kel 100 hold zöldborsójukat és a 85 hold paradicsomuk termését a konzervgyárnak adják. — A nagykörűi Haladás Tsz szintén a konzervgyárral szerződött 1600 mázsa paprikára, s majdnem ennyi paradicsomra. S csupán a legkorábbi termésből ad valamennyit a MÉK-nek. A MÉK-kel leszerződött terület, illetve az arról átadott termék a központi árualapot gyarapítja. — E készletekből fedezik a lakosság szükségleteit, valamint az export igényeket. A tsz vezetői is tudják ezt, mégis a meglátogatott hat közös gazdaságból csupán kettő, a tiszavárkonyi Petőfi és a szajoli Vörös Csepel szerződött a MÉK-kel, a többi helyen inkább más úton-módon értékesítik termékeiket. A város környéki közös gazdaságok szívesen adják át áruikat a kiskereskedelmi vállalatnak és a nagy üzemek konyháinak. A szajoli Vörös Csepel Tsz 10—12 boltba szállít zöldségfélét, a tószegi Dózsa Tsz pedig ellátja a járműjavító, a cukorgyár, a vegyiművek, az állami építő vállalat és a Szolnoki Állami Gazdaság piroskai üzemegységének üzemikonyháit. A tüdőkórháznak a szajoliak, és a tószegiek visznek zöldségféléket. Ez az értékesítési mód mindkét fél számára -előnyös. — Az üzletek és az üzemi konyhák a hajnali órákban friss zöldárut kapnak, a tsz-ek pedig magasabb árat — a fogyasztói ár kilencven százalékát — kapják termékeikért. Mégsem lehet egyértelműen helyeselni ezt az értékesítési módszert, mert a központi áruNincs nagyobb kárhozat a mezőgazdászok számára Péter-Pál idején, mint tétlenül ülni. A kalász már kezdi lefelé hajtani a fejét. az idő meg csak vajúdik. Azt mondják, a baj nem jár egyedül. A fülledt mérlegházban ketten ültek. A főagronó- mus hátát a mérleg karjának vetette és nagyokat fújva, törölgette fekete borostái közt gyöngyöző izzad- ságcseppeket. Főnöke, alacsony és ugyancsak borostás főagronómus, szórakozottan játszott a napszemüvegével és kifejezéstelen arccal nézett a nyitott ajtón kifelé. Látószögében egyszeresek két poros papucs jelent meg. A lábbelik elnyűtt barna harisnyában folytatódtak, melyeket bokától felfelé fekete szoknya takart. alap ezekkel a készletekkel nem számolhat. Jónéhány tsz Szolnokon, a megye területén, — sőt Budapesten is létesített piaci standokat, vagy zöldségboltot. A kőtelki Ady Tsz 35 hold termését Szolnokon, illetve a helyi boltjukban értékesíti. A nagykörűi Haladás Tsz Túrke- vén, Szolnokon, Csataszögön, Hunyadfalván üzemeltet zöldségboltot, ezenkívül több fmsz-szel szerződéses viszonyban van, a jászla- dányi Petőfi Tsz-szel pedig társult annak budapesti boltja ellátására. A szolnoki Lenin Tsz viszont a kőtelki Ady és a szolnoki Vörös Mező Tsz segítségével biztosítja két szolnoki zöldségboltjába az árut. A zöldségtermesztés és értékesítés helyzetét nem a teljesség Igényével vizsgáltuk a szolnoki járás hat szövetkezetében. Az itt szerzett tapasztalatok azonban így is elgondolkoztatóak. Kitűnik, hogy a sokat emlegetett város körül zöldségtermelő övezet még mindig megoldatlan. Jó lenne, ha a járási tanács mező- gazdasági osztálya, a termelőszövetkezeti vezetőkkel együtt — adottságaik mérlegelésével — keresnék a kivezető utat, hogy a következő esztendőkben csökkenés helyett növekedjen a tsz-ek zöldségtermelő területe. Az ajtóban álló emberi alakon igen harcias volt még az állcsúcsra kötött kendő csomója, mely arra volt hivatva, hogy beszéd közben fel-alá mozogjon. A szájszélek keskenyen összezáródtak. mögötte már forgolódott a nyelv, mint türelmetlen vulkán, végső kitörésre várt. A szemek, mint kiélesített késpengék villogtak a redőnyszerűen ráncolt keskeny homlok alatt. — Tessék. Borcsa néni — mondta a helyettes egy halálraítélt belenyugvásával. Borcsa néni leült agy padra Még egyszer átgondolta, hogy mit fog ő odamondogatni, aztán vádoló kézmozdulattal előre bökött. — Hogy intéztétek ti az én háztájimat? — Hogy? — csodálkoztak el mindketten. Haza érke zeit Apró Autal Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnök- helyettese pénteken hajnalban hazaérkezett Lenin- grádból, ahol részt vett a KGST végrehajtó bizottságának 18. ülésszakán. Importanyagok a papírgyárnál A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság terven felüli vizsgálataként a Szolnok megyei NEB az importanyagokkal való gazdálkodás (ellátottság, felhasználás stb.) helyzetét vizsgálta a szolnoki papírgyárban. A cellulóze-üzem és a papírgyártó részleg tevékenységét elemezték, a zacskókészítő üzemrész importanyag-felhasználása ugyanis jelentéktelen. A használt 12 féle importanyag együttes részaránya az anyagköltségen belül évről évre csökken. Közülük mind mennyiségben, mind értékben legelői állnak a rostanyagok. Ezek felhasználása is csökkenő tendenciát mutat. Helyettük elsősorban szalmacellulózét és hudladékpapírt használnak. A rostanyagokkal való gazdálkodást szigorúan figyelemmel kísérik, s a veszteségek csökkentésére újítási feladatterveket dolgoztak ki. A tárolás nem a legmegfelelőbb, s kívánatos lenne a sósavlefejtő-állomás és a vegyszerelőkészítő berendezések mielőbbi kialakítása. A hazai anyagokkal történt helyettesítés 1961-től csaknem 7 millió forint megtakarítást eredményezett. A NEB több határozati javaslatot hozott a papír- gyártás megjavításával kapcsolatosan, — Ügy — csapott le Bor csa néni — ti nem tudjá- tik, hogy tizenöt sor helyett tizenkettőt kaptam... meg aztán hányszor könyörögtem, hogy ne a lapost osz- szátok... engem akartok átrázni... A főagronómus úgy érez. te, közbe kell szólni. — De Borcsa néni, ez Tóthoz, a brigádvezetőhöz tartozik. Meg azért maga mindig megkapta a területét rendesen. — Még hogy én... rendesen... — csapott le Borcsa néni — és a cukorrépa ••• ötezer kvadrátot szedtem fel az ősszel... oszt mennyi cukrot kaptam? — Mennyit? — Mit tudom én? — Jól van. Borcsa néni, majd utánanézek a dolognak — mondta a főagronóHarmine év * alatt nem egy kísérlet történt Szolnokon zenekar alakítására. Az itt élők tanúi lehettek lelkes kezdeményeknek és csendes bukásoknak. Elég ha csak az utóbbi években megalakult és szétesett szimfonikus zenekar példájára utalunk. Annál becsülendőbb annak a lelkes vasutas gárdának a példamutató magatartása, amelyiket ott lehet látni valamennyi ünnepségünkön, a társadalmi temetéseken, zenekari fesztiválokon. A szolnoki vasutas zenekar igazi öntevékeny együttes, tagjai sokszor még a keresetkiesést is vállalták egy-egy szereplés érdekében. A gyors számvetés megmutatta, hogy a harminc mus türelme határán. — Ugyan, mit törődtök ti az öregekkel. De én nem szólok még a közgyűlésen se. — Borcsa néni! — emelte fel a hangját a helyettes. — Magának mindig baj volt a háztáji követeléseivel. — Miii?! —süvöltött Bor- csa néni... Az ajtóban újabb árnyék jelent meg. Tóth brigádvezető. — Borcsa néni — lihegett —, a kiszesek már három sor kukoricáját meg- kapálták társadalmi munkában. Hol járt egész délelőtt? — Bent. kedvesem, a városban. Megittam egy duplát, meg olyan jól elbeszélgettem itt a vezetőkkel; A főagronómus. mikor a motorja felé ment, érezte, remeg a térde. Helyettese az istálló falának dőlve elmélázó arccal idegnyugtatót kapott be. év alatt több mint hétszáz szereplésével dicsekedhet a zenekar. Ebben az évben a Vörös Hadsereg Napján, az űrhajós házaspár fogadásán, nagy politikai ünnepeinken, három társadalmi temetésen szerepeltek és sikerrel képviselték a megyét az alföldi fúvószenekari fesztiválon, ahol az aranyérmet nyerték, összesen tizenöt nyilvános fellépésük volt eddig, ezévben. Az együttes szorgalmasan gyakorol, a harminchat zenész lelkiismeretesen jelenik meg a keddi próbákon, amikor is László Ferenc karnagy irányítása mellett igyekeznek minél magasabb színvonalat elérni. Az együttes repertoárján a huszonnyolc indulón kívül harminc hangversenyszám, térzene alkalmával előadható fúvószenekari darab szerepel. A zenekar igen népszerű a városban. Szeretik, támogatják őket a különböző szervek és az egyes zenekari tagok megbecsülésével sincsenek problémák., Gyakran szerepelnek a juitalma- zottak, kitüntetettek között. A régi gárdából már csak hárman vannak. Ezek közül az egyik, Kalicz Béla mondotta: — Nálunk becsületbeli ügy a szereplés. Ezt a zenekart jóbarátság, össze- forrottság jellemzi. Mi regiek már kevesen vagyunK a harminchat között. De az egészen fiatalok sincsenek sokkal többen. Az utánpótlásra pedig szükség lenne. TúHus 11-én a vasutasnapon újra hallhatjuk a szolnoki utcákon városunk házi zenekarát. Ez a kis írás köszöntse őket a harminc éves működés tiszteletére. — ht — • OTP hitellevélre Most vásároljon: Danuvia motorkerékpárt Kerékpárt Rádiót Carmen és Kékes televíziót Porszívót Padlókefélőt V illany tűzhelyet kaphatnak a szaküzle- ; tekben. 1 Nagy Katalin Máthé László Kapálják a paszternák gyökeret a felsőszentgyörgyi Egyetértés Tsz-ben Borcsa néni
