Szolnok Megyei Néplap, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-24 / 173. szám
VStág proletárjai egyesüljetek! ( a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG É5 A MEGYEI TANÁCS LAPJA } XVI. évfolyam, 173. szám. Ära 50 fillér 1965. július 24., szombat. Lehet-e érvényesülni? m már nem egészen fia- ” tál ember, miután rövid néhány év alatt a nyolcadik munkahelyét is otthagyta, az állami és társadalmi szervekhez özönével küldött panaszos leveleinek egyikében ezt írta: „Hogy miért hagytam ott előző munkahelyemet? Azért, mert igazságérzetem nem tűrte el, hogy 400 forinttal kisebb fizetést kapjak az osztályvezetőnél, s hat hónap után se kapjak még 100 forint emelést sem...” Egy másik, az érvényesülésről hasonló módon vélekedett ember levelében ezt olvashatjuk: „Ha majd nekem is háromezer forintos, kényelmes állásom lesz, akkor én is tudok másoknak okos tanácsokat adni...” És végezetül egy harmadik vélemény. Egyik ifjúsági építőtáborban mondta egy hatalmas termetű, lassú szavú fiatalember: „Négyesnél jobb voltam elsőben és másodikban is. Tavaly harmadikban csak háromegész négytized lettem. Tavaly álltam neki komolyabban oroszt és angolt tanulni, Nehéz volt. Ez okozta a többi tárgyból a visszaesést. Gépipari technikumba járok. Megvan már a helyem, ha végeztem, otthon a mi tsz-ünkben leszek munka., gép mechanikus Edes- apámék először azt mondták: — Mit flancol ez a gyerek? Minek egy gépszerelőnek angolul beszélni. Nem tudom, ki hogyan van vele, de én a nyelvtanulást nem divatból, nem is a több pénzért teszem, hanem egyszerűen azért, mert a szakma jó ismerője, képzett szerelő szeretnék lenni, A technika világában egyetlen órát sem lehet kihagyni. s egy-egy új fölfedezést, eljárást mégiscsak gyorsabban ismerhet meg az ember, ha eredetiben o'- vassa az egyes külföldi szakfolyóiratokat...” A kétféle nézet alapvető különbözőségét s utóbbinak a helyénvalóságát egyetlen önmagát valamire becsülő ember előtt sem kell bizonyítani. Hogy e problémáról mégis beszélni kell, az csak azzal függ össze, hogy jócskán akadnak fiatalok és felnőttek is, akik kizárólag az anyagiakban, a pénzben, az autóban, a másodállások számában látják az érvényesülést, a tanulás. az ismeretgyarapítás értelmét. Az élet igazolja, hogy az így gondolkodó ember kevés hasznára van embertársainak. Pedig az igazi érvényesülés: a lehető legtöbbet, a legjobbat, a leghasznosabbat tenni a közért, s nem minduntalan a fizetést nézni. Természetesen vissza kell utasítani a hamis, a félrevezető álszenteskedést is. A nyugodt. törekvő munka, az alkotás szépségében való elmélyedés elképzelhetetlen az anyagi javak bizonyos szintje nélkül. De... mit, hogyan, miféle elhivatottsággal alkot az olyan ember, aki minduntalan a 17 évi tanulást számolgatja, fizetését ha- sonlítgatja, s sorolja, hogy mit nem sikerült még három év után sem megvásá. rolnia. A ilyen emberek kárt okoznak önmaguknak is. Odaadó szolgálat helyett a pénzt hajszolják, lejáratnak megannyi szép hivatást, bizalmatlanságot teremtenek a szakma iránt, s ezzel együtt nagyfokú szegénységi bizonyítványt állítanak ki szemléletükről, életfelfogásukról, lelki intelligenciájúkról. Arról van ugyanis szó, hogy az emberek többsége nem csupán a jövedelmet nézi, nem azért mennek ilyen vagy olyan pályára, mert az sokat fizet, hanem azért, mert hivatást éreznek rá. A hivatástudat, a hivatásszeretet sohasem az anyagi előny tudatából származik, és nem is abból táplálkozik. Sokkal inkább abból, hogy az esztergályos, az orvos, az építő és agronómus is szeretné kiélni, megvalósítani hivatásbeli ambícióit, valóra váltani terveit, tudásától, képességeitől meghatározottan szeretne a társadalom hasznára lenni; Itt kell egy másik, nem ritka tünetre utalni, mégpedig arra, hogy mindig 3 munkában, a mindennapi tettekben dől el az, hogy ki mit ér, ki mire képes, s nem abban, hogy ki. hogyan mondja. Akadnak emberek, akik mindunt 0,la.* hangoztatják, hogy többre képesek, közben azt sem végzik el rendesen, ami a feladatuk. Amikor a szocialista viszonyok közötti érvényesülést, a társadalmilag igazsá. gos úton való előbbrejutást vizsgáljuk, még egy további körülményre kell utalni. A mi társadalmunkban megkülönböztetett jelentősége van a jól végzett munkának, a kiváló teljesítmény erkölcsi elismerésének. És ez nagyon gyakran több bármiféle pénzösszegnél. Nézzünk végig tanácsainkon, a különböző tömege szervezetek és mozgalmak választott testületéin, iskolákon, gazdasági irányító szerveken — mindenütt ott vannak a szellemi és fizikai munka legjobbjai. Hány és hány faluban találunk három-ötezer holdas nagy közös gazdaságok élén 24— 26 éves főagronómusokat, hasonló korú iskolaigazgatókat, tanácstitkárokat, 20 — 30 milliós termelési éltékért felelős fiatal mérnököket. Mi ez, ha nem érvényesülés? Mi az, ha nem a tanulás értelmének merész kiteljesedése, amikor kezdve az olajipartól, a földek javításán át az épitőanyagiparig nagyigényű, magasfokú szaktudást követelő munkákat bíznak emberekre, amelyekben szabadon — természetesen felelősséggel — kísérletezhetnek, alkothatnak, kezdeményezhetnek. És nem az érvényesülés egy-egy igazságos és értelmes vizsgája, próbaköve-e helytállni itt? A z írás elején említett ” emberek csak azt né. zik, hogy mennyit keresnek s ebben mérik az érvényesülést — közben egyetlen szóval sem említik, hogy 6k mit tesznek a közért. Pedig az érvényesülés bizonyítványát a közösség hasznára végzett munka arányában mindig a köz állítja ki. És nem a havi jövedelem. amely ugyan nem lebecsülendő, de a munkáját tisztelő, szerető embernél sohasem lehet mindenek felett álló. Két miiszakban dolgoznak a szántótraktorok Eddig 160 holdon velőitek másodsövényt A tószegi Dózsa Tsz-ben is pusztított az ár, kapás- növényeket és 159 hold jó kaszálót öntött el a víz. A szövetkezeti gazdák. akik akkor az árral küzdöttek, hogy mentsék a menthetőt, most nagy igyekezst'.el dolgoznak. Befejezték az 500 hold őszi árpa aratását, amely 17.30 mázsa átlagtermést adott. Még ezer hold aratni való van a közös gazdaság, bán. A kombájnok eddig 330 hold búzát vágtak le, Ä kétpói szövetkezeti gazdák nem szoktak dicsekedni. Most sem ilyen szándékkal újságolták, hogy földjeik jó termést adnak. De való az, hogy öröm és bizakodás töltheti el az embert határuk láttán. A 180 hold kender olyan akár az őserdő. Három méteres, vagy ennél is magasabb a növény, s biztos, hogy nem csalódnak, akik úgy mondják: nem a tervezett 30, hanem 40 120 holdat pedig a rendre- vágó, 400 holdat a kévekötő aratógépek, Urbán Sándor és társa. Csinger István a tsz SZK 3-as kombájnjával 44 vagon termést takarított be. A három gép- állomási kombájn teljesítménye is csak kiesivei marad el ettől. Az aratással párhuzamosan halad a szalma lehúzása, kazlazása is. A hét szán tót raktor két műszakban üzemel, s már 215 mázsa is lesz holdanként. A 220 hold cukorrépa szántén többet ígér a tervezettnél, holdanként 200 mázsás termésre számítanak. A kalászosok közül az őszi árpa aratását befejezték. A több mint 500 hold átlaga 20 mázsa szemtermés. Jelenleg a kombájnok a borsót csépelik és a San Pás toré búzát takarítják be. A kévekötő, illetve rendarató gépek is a búzát vágjákj Több mint ezer nyári mélyítőszántást és 210 hold velőszántást végeztek el. Tárcsát 75 holdon járattak. utána szervestrágyával szórták le a területet és éjszaka leszántották. A Dózsa Tsz-ben mintegy 300 hold másodmövénmyel is pótolják az árvíz által elpusztított takarmányt. — Már 160 holdon elvetették a rövid tenyészidejű kukoricát, illetve borsós-napraforgós csalamádét. Olyan területekre, ahol szükség szerint öntözni is tudnak. holdon a jő termést ígérő Bezosztája vár betakarításra. A talajmunkát öt DT végzi, három két műszakban. A tarlóhántást, s nyári mélyszántást eddig 300 holdon tudták le. Másodnövényt — silókukoricát, szudáni cirkot és borsós-napraforgós keveréket — a tervezett 50 hold helyett, 70 holdba vetettek. Már valamennyi szépen kikelt. Felbocsátották a Kozmosz— 76-ot Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunióban újabb mesterséges holdat bocsátottak földkörüli pályára, a Kozmosz—76-ot. A szput- nyik tudományos felszerelése a vilggűr tanulmányozására szolgál a TASZSZ által 1962. március 16-án bejelentett programmal összhangban. A szputnyík pályájának adatai a következők: kezdeti keringési idő 92,2 perc, a földtől mért maximális távolság (apogeum) 530 kilométer, a minimális távolság (perigeum) 261 kilométer, a pálya hajlásszöge 48.8 fok. A tudományos műszereken kívül a szputnyikon rádiórendszert helyeztek el, amely a pályaelemek mérésére szolgál, továbbá egy rádió távmérő rendszert, amely a műszerek és a tudományos berendezés munkájáról továbbít adatokat a földre. 3ó a termés, bizakodó a hangulat Kétpón — Ötezer mázsa búzát csépeltek már el állami gazdaságainkban Az őszi árpa betakarítása után megkezdődött a Szolnok megyei állami gazdaságokban a búza aratása, cséplése. Elsősorban a Nagykunsági és a Szolnoki Állami Gazdaság jár élen e munkában, valamint a Csorbái Állami Gazdaság. Az első holdakat elsősorban rendrearatókkal vágták, de megkezdték már a szem kipergetését is. Eddig több mint ötezer mázsa búzát csépeltek ki kombájnokkal, s belőle kétezer mázsánál több a Nagykunsági Állami Gazdaságot illeti. Tájékoztató előadás és csoportos konzultálás az ideológiai irányelvek feldolgozásának segítésére A szolnoki járási párt- bizottság tegnapra összehívta a községi, mezőgazdasági-üzemi és területi pártszervezetek titkárait, valamint a tömegszervezetek vezetőit. Az összejövetel célja a Központi Bizottság ideológiai irányelveinek feldolgozása volt. Az irányelvek feldolgozásáról. annak legfontosabb kérdéseiről Zagyi János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára tartott előadást. Ezt követően pedig csoportos konzultációt tartottak. Július 29-én még egy hasonló tanácskozást rendez a járási pártbizottság, amelyen az ipari, közlekedési és kereskedelmi pártszervezetek titkárai vesznek részt. Ezek után tanácskoznak majd a járás pártszervezeteiben az ideológiai irányelvekről, illetve az abból adódó helyi feladatokról. Új gépek a cukorgyárban Első ízben vesz részt a termelésben a Csehszlovákiából vásárolt három cukorkristályosító vákuum. < Két Láng típusú cukorke- verö gépet szerelnek fel a kampány megkezdéséig V
