Szolnok Megyei Néplap, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-22 / 171. szám

1965. július 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Az üzemi pártvezetöség határozatai nyomán javultak az eredmények a bútorgyárban •jO(X)OOOCOOCO<»CXXX»OCOOOOOOOO<>XXX>OOOOOOOOOOOOCOOCOOOOC>iX<XXX»OOCXX><XOCOOOe<» Kinek a költségére ?! Táncos Antal elvtárs, a jászladányi községi párt- bizottság titkára hívott fel bennünket telefonon teg­nap délelőtt. — Húsz ember három napja ül nálunk a Hősök téri padokon. A karcagi talajjavító kirendeltség em­berei. Azt mondják, jármüvet várnak, ami kiviszi őket Tiszasüly határába, a Vájjon telepre. Ott digóz- nának. Az ide 24—25 kilométerre van. Aztán elmondta Táncos elvtárs, hogy se szállá­suk, se élelmük nincs az embereknek, ö már Szol­nokra is telefonált, érdeklődött a 28—58-as telefon- ■ | számon. Ott azt a választ kapta, hogy időközben Tö- : rökszentmiklósra helyezték át az emberek munka­helyét. Ha így van, elég drága áthelyezés ez. Csak az a kérdés: kinek a költségére?! — borsi — | m3oooocxdooooooooíxxxx>oo<X)00c)<xx3Cxdooc)oooooooockx50oooc>oooooooooooocx300ooooöoo«x Noha egy kis földügy9 mégis olyan nagy ügy A j ászárokszáli ásd Tán­csics szövetkezeti gazda­ságnak annyi a földje, hogy azt se tudja már ponto­san, melyik táblája hol is van. Képtelenség? Márpe­dig a mondat egyik fele igaz. Nem az, hogy túl sok a földjük. — Mert vám ugyan 7200 holdja a Tánicsicsnak, de van­nak is arra elegen. S mégis, ugyanennek a szö­vetkezetnek vannak olyan birtokai, amikről fogal­muk sincs, hol lehetnek De ne játsszuk tovább a rejtélyesdit. A Táncsics kollektív gazdaság birto­ka hét falut érint. Afoc- sorrandben így: Adács, Erk, Jászágó. Jászárak- szállás. Nagyfüged, Tar- naőrs, Visznék. A ma­gyarázata aránylag egy­szerű: árokszállási gazdák valamikor egyéni tulaj­donai voltak ezek, hivata­los nyelven szólva „be­bíró” földek. A kollekti­vizáláskor összesítették az egy-két holdacskákat. s falvanként egy tagban kapta meg a Táncsics. Így van Jászágón 320, Adácsom 166, Viszneken 111 és Tamaőrsön 23 hold a nevükön. Ebből eddig különösebb baj nem lenne, mert a felsorolt községekkel si­került úgy egyességre jutni, hogy a Táncsics szövetkezet közelében mérték ki a föld járan­dóságot a földrendezés­kor. Hanem aztán a He­ves megyei hevesi járás Erit falujában 41 hold, a Heves megyei gyöngyösi járási Nagyfüged falujá­A szolnoki bútorgyárban nagyon gondosan készültek fel erre az esztendőre. — Mind a gazdasági vezetők, mind a pártszervezet veze­tősége azon fáradozott, hogy együttes erővel szün­tessék meg a termelésben tapasztalható hibákat. Az üzemi pártvezetőség intézkedési tervet készí­tett és terjesztett a tag­gyűlés elé. Három gondolatra építet­ték fel a határozati javas­latot: fel kell számolni a szervezetlenséget, január el­ső munkanapjától ütemes legyen a termelés, növelni kell a termelékenységet, de a szigorú létszám- és bér- gazdálkodás mellett. A gyár gazdasági veze­tői ezen a taggyűlésen el­mondták, hogy milyen mű­szaki, szervezési intézke­déseket akarnak tenni. — Többek között megszünte­tik a termelési osztályt, mivel a pártvezetőség be­bizonyította, hogy ez az adminisztratív lépcső feles­leges, hiszen a műhelyek anyagellátását, a munkások tervszerű foglalkoztatását megoldani nem tudta. A termelés irányítása egysze­rűbb lesz, lényegében a középvezetők kezében össz­pontosul. Folyamatos mun­kanapfényképezéssel feltár­ják a vesztéségidőket, okait felszámolják. A technoló­giát és a normákat felül­vizsgálják, indokolt eset­ben szigorítják. A festés gépesítésével fokozzák a termelékenységet és így to­vább. Megkezdődött a belső át­szervezés és a normák felülvizsgálata. Tervsze­rűen, pontosan. A normákhoz hozzányúlni nem népszerű feladat, de úgy, hogy a pártszervezet a gazdasági vezetők mellé álltak, és a kommunisták magyarázták, bizonyították, szükség van rá — nem volt nehéz. Csak egy példa. Az egyik műhelyben volt olyan, ^ aki rendszeresen 130 százalékos teljesítményt ért el. Szá­moltak, latolgattak, s 30 százalékkal szigorítottak a normáján. Igenám, de az illető dolgozó az új nor­mát napokon keresztül nem teljesítette. A pártvezetőség egyik tagjának ez feltűnt. — Javaslatára mégegyszer megvizsgálták az ügyet. S mi derült ki: a dolgozó úgy érte el korábban a nagy eredményt, hogy nem tartotta be a technológiai utasítást, s néhány műve­letet egyszerűen kihagyott. Tehát nem az eredeti norma volt a laza, hanem a technológiai fegyelem, a művezető ellenőrző mun­kája, A normák megváltoztatá­sát műszaki intézkedés előzte meg. A festés gépesítésével egyes műveletek megszűn­tek, gyorsabb lett a mun­ka is. A 145-ös garnitúra átfutási ideje az új eljá­rással 13,6 százalékkal, a Zsuzsi garnitúráé pedig 6.4 százalékkal csökkent. Ez az előbbinél garnitúránként 17.3, az utóbbinál 5,9 szá­zalékos bérmegtakarítást eredményezett. Természe­tesen a normákat is ennek megfelelően megszigorítot- ták. A gazdasági vezetők megállapították, hogy egyes műhelyekben átszervezéssel létszámot lehet mestakari- tani. Például a szabászmű­helyben két munkaerő vált feleslegessé, s ezzel együtt a termelékenység fokozó­dott Az emberek idegen­kedtek az átszervezéstől. A oártvezetőség tapasztalta, hogy elsősorban azért, mert nem jól magyarázták el, n-'Ärt van rá szükség. A taggyűlésen, a termelési ta­nácskozáson erre is sor került s mindenki megnyu­godott. A pártvezetőség rendsze­resen beszámoltatta a gazdasági vezetőket, s ja­vaslatokat tett az üzem- szervezési, műszaki in­tézkedések finomítására. Az ilyen beszélgetések min­dig eredménnyel jártak. Azt is megtették, hogy amikor termelési ügyeket tárgyal­tak. meghívták az ülésre az illetékes művezetőt, cso­portvezetőt. Véleményt kér­tek tőle, jó javaslatát hatá. rozatra emelték. Mit hozott a közös mun­ka? A gyár az első ne­gyedévi tervét 108 száza­lékra teljesítette, Fellázadtak egy új-zélandi börtön foglyai Auckland (Reuter) Az új-zélandi Auckland börtönében egynapos gyúj­togatás után megadta ma­gát a börtön 290 fellázadt rabja. A lázadás kedden kezdődött, amikor két el­ítélt szökést kísérelt meg. A két fogoly három börtön- őrt ártalmatlanná tett, majd több elítélt társát kiengedte cellájából. A menekülők azonban a börtön egyetlen kijáratát eltorlaszolva ta­lálták, s hamarosan több száz rendőr jelent meg a helyszínen. Elkeseredett dührohamukban a foglyok gyújtogatni, tömi-zúzni kezdtek. Több cella teljesen leégett. Több mint 24 órás harc utáit, amelynek során a rendőrség riasztó lövése­ket adott le, szerda reggel még mindig tíz rabból álló csoport folytatta a „har­cot”. Végül a helyzet kilá- tástalanságát látva a ra­boknak ez az utolsó cso­portja is megadta magát. A börtönből egyetlen fogoly sem szabadult ki; a leégett épületből a rabokat az or­szág más fogházaiba szál­lítják. (MTP a tervezettnél óránként 5 forinttal nagyobb termelési értéket ért el. Az engedé­lyezett létszámnak 98,4 szá­zalékát használta fel, ugyan­akkor az alkalmazotti léc­számot 9 százalékkal csök­kentette. Béralapmegtakarí­tás is van. A tavalyihoz viszonyítva a termelékenység 8—9 szá­zalékkal növekedett, a lét­szám ugyanannyival csök­kent Végeredményben ke­vesebb létszámmal többet termeltek, mint 1964 idő­arányos részében. A termé­kek önköltségének csökken­tése, általában a gazdasá­gosság fokozása tervszerű. — JóstS, hallod? Ébredj már! — szólongatta ifjú Deli Józsefet az édesapja. A fiú mélyen aludt. Ez ért. hető is, mert amikor teg­nap este tárnával, Urban Miklóssal elvégezték dolgu­kat a lovak körül, pihenés helyett fogták a kaszát és indultak árpát aratni. Egész éjjel kaszáltak a holdvilág­nál, s reggel csakúgy ellát­ták a lovakat, mint amikor frissen ébrednek. Az I. szá­mú brigád 26 lova ifjú Deli József és Urbán Miklós gondjaira van bízva. — Aratást is vállaltak? — Nincs az még öt hold sem. A társam fogta fel, neki segítettem. Itt van kö­zel a brigádtanyához a lu­cernára vetett tavaszi árpa. Messzebb nem igen mehet­nénk el, de ezzel elboldo­gulunk. Az éjjel két hold­nál többet levágtunk — vá­laszolt Józsi. — A KISZ-titkár részt vesz a betakarításban, s a többi fiatal? — Közülük is néhányat). Miklós István rendrevágó- val dolgozik, s július köze­péig 80 hold árpát. 150 hold búzát aratott le. Kiss Ernő — aki az egyik szocialista címért küzdő traktoros bri­gád tagja — kévekötő ara­tógéppel vágja az árpát — sorolta Dell Józsi, a jász­499 gyártmány­fejlesztési javaslat a könnyűiparban Meggyorsult, szervezet­tebbé, hatékonyabbá vált az új termékek kikísérlete­zése, kibocsátása, a régi hagyományok korszerűsítése a könnyűiparban — álla­pította meg a minisztérium iparfejlesztési főosztálya abban a vizsgálati jelenté­sében. amely a csaknem egy évvel ezelőtt megjelent gyártmányfejlesztési utasí­tás végrehajtásának tapasz­talatait tartalmazza. A vállalatok 1965. évi gyártmány fejlesztési prog­ramjukban 499 témára tet­tek javaslatot, s ezek közül 349-et fogadtak el. A ja­vaálatok fele új termékek előállítására, a fele pedig már ismert cikkek korsze­rűsítésére vonatkozik. A gyártmányfejlesztés egyre nagyobb teret kap a kutatóintézetek munkájában is. Az idén a textilipari ku­tató intézet 41, a papíripari kutató intézet 12, a bőr­ipari kutató intézet 10 gyártmányfejiesztési témá­val foglalkozik. A vállala­tok a kutatóintézetekkel szerződéseket is kötöttek az új termékek kikísérletezésé­re. az új technológiák be­vezetésére. A gyártmányfejiesztési pro­gramba foglalt feladatok megvalósítása ütemesen ha­lad. Az év első felében ?.5 vállalatnál 59 új gyártmány kialakításának, illetve a meglevő termék korszerű­sítésének kísérletei fejeződ­tek be. Sikerrel járt a magyar selyemipari vállalatnak az a próbálkozása, hogy poli- amid felhasználásával gyárt­son balonszövetet. A balon- anyag egy részét a győri pamutszövő és műbőrgyár poliuretán habréteggel lát­ja el. A Tisza Cipőgyár jó eredményeket ért el a mű­bőr felsőrészű cipők, a vul­kanizált lábbeli, a bőrszerű feszességű műtalplemez elő­állításában. tványi Szabadság Tsz KISZ titkára. — Tíz fiatal dolgozik a három gépesítési brigád­ban, amely a szocialista cím elnyerését tűzte célul. Bállá Vince és ifjú Bagi József Sz— 100-assal, illetve DT-vel szánt — mondta Habán László párttitkár. — Van munka bőven. A dohánykapálók között épp­úgy ott találjuk a fiatalo­kat, Molnár Máriát, Meny­hárt Máriát s másokat is, mint az egyéb munkáknál. Kelemen Ilona, a KISZ alapszervezet vezetőségének tagja, és Miklós Ilona tej­kezelőként dolgozik. Kiss Mária a baromfitörzset, Káli Hona — szintén veze­tőségi tag — három lány­társával a csibéket gon­dozza. — A silókukoricát is ifi­brigád kapálja. A rend­szeresen dolgozó nyolcvan fiatal mellett most 30—40 iskolás — főleg a tagok gyermekei — segít a mun­kában — toldotta meg a KISZ-titkár szavait Habán elvtárs. A Szabadság Tsz kisze- seit jogosan illeti elismerés. Andrási Mária, Ádám Já­nos, Fuksz Gizi, Varga Mik­lós, Deli Mária s a többiek is szorgalmasan dolgoznak. N. K. A cibakházi földműves­szövetkezet felvásárlói az idén immár harmadszor foglalkoznak a pióca átvé­telével. A MA VAD megbí­zásából először 1963-ban 204 kilogrammot szállítottak el. Jelenleg 60 kilogrammnál tartanak, a szezon azonban csak nemrég kezdődött. Az értékes gyógyszeralap­anyagot az ingoványos álló­vizekből gyűjtik. Felkavar­ják a vizet, és merítőháló­val emelik ki a zsákmányt. bán 11 hold olyan földje van a Táncsicsnak, amit még sohase látott Csak az adót és a földjáradé­kot fizeti utána 1959 óta, s esek a termésátlagaikat rontja. Nagy a valószínűsége, hogy a Táncsics ezekkel a földekkel mást nem is csinál soha. Megművelni? Nagyfügedre Adácson és Karácsondon át visz az út, Erkre pedig Tama- őrsöt és Viszneket érintve. E földekből csak az ot­tani szövetkezeteknek van hasznuk, ők használják ingyen, s az ő termés­hozamaikat emeli. Ezért aztán nekik a rendezés nem is sürgős. Az árokszállásiak próbál­koztak már, dehát nem megy. S hiába tesznek panaszt a járási tanács­nál is, más megye, más járás. Az egész ugyan nem látszik nagy ügy­nek, mégis elintézhetet- lennek tűnik. Meglehet, hogy csak a Földműve­lésügyi Minisztérium min­denható ebben a piszii- csáré dologban. Bár a Szolnok megyei földren­dezők is segíthetnének talán valamit^ a Heves megyeiekkel tárgyalva. Az árokszállásiaknak tulajdonképpen mindegy, hogy ki, csak intézné már el valaki. Az idők végte­lenjéig nem akarják ci­pelni e felesleges terhe­ket. Azonkívül pedig még­is csak nevetséges, hogy nincs fórum, amely a hét éve húzódó ügyben ren­det tenne. — borzák — A pióca-gyűjtéssel jobbára gyerekek, diákok és idősebb emberek foglalkoznak. Ki­logrammját 100 forintért veszik át tőlük. A gyakor­lottabbak naponta négy-öt kilogrammot is összeszed­nek. A napi keresetük igen magas. A földművesszövetkezet­ből vászonzacskóban, ned­ves moha között, vessző­kosárban szállítják él a piócát Budapestre. Fábián Péter Szénabehordás a kenderes! Vörös Csepel Tsz-ben A jásziváiUfi fiatalok nyara Befejeződöfi a birka&i yírás Két hónapon át nyírták a birkákat Szolnok megye állami gazdaságaiban és termelőszövetkezeteiben. A gyapjú már a raktárakban van. A Gyapjúforgalmi Vál­lalat Szolnok megyei kirendeltsége az idén 61 vagon 20 mázsa gyapjút vásárolt feL A szakemberek véleménye szerint a nyersanyag minősége kielégítő. A készletet részletekben Budapestre szállítják, ahol osztályozzák, mossák, és feldolgozásra átadják az illeté­kes üzemeknek. Piócát gyűjtenek Cibakházán

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom