Szolnok Megyei Néplap, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-20 / 169. szám

Hej halászna, halászná... Világ proletárjai, egyesüljetek! SZOLNOK MEGYEI A HEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA XVI. évfolyam, 169. szám. Ara 50 iillór 1965. július 20., kedd. 30—40 fok árnyékban és a műhelyben Amikor a normás betoppan... Gazdasági távlatok A z élet korunkban pa- rancsolóan követeli, hogy egyszerre, egyidő- ben különböző távú fel­adatokat oldjunk meg. A távok közül a rövidebb már ismerős. Kis napi ügyektől az árvíz ellen éppen most zárult hősies küzdelemig a gyorsan, azonnal megoldandó ten­nivalónkkal időre, becsü­leteden végezni tudunk. Az év azzal kezdődött, hogy néhány ilyen sürgős munkát el kellett látni. Ezek közé tartozott a munkafegyelem szilárdí­tásával. a vándorlás csök­kentésével kapcsolatos néhány intézkedés, a nor­mák felülvizsgálata, és — ahol szükséges volt — rendezése. S hogy első félévünk — még nehéz, közismert gondjaink elle­nére is — vitathatatlan sikerrel zárult, abban ré­sze van e sürgős mun­kák becsületes, pontos el­végzésének. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése beszá­mol arról, hogy az ipari termelés a tavalyi azonos időszakhoz viszonyítva 6 százalékkal növekedett, s ezenbelül a gépipar ter­melésének felfutása is ha­sonló mértékű volt. A vegyipar 11 százalékkal fokozta termelését, az építőanyagipari termelés pedig 4 százalékkal, a könnyűipar termelése szintén 4 százalékkal ha­ladta meg az 1964 első félévi szintet. Az országos adatok ala­kulásában része volt a megye iparának is. Való­ban sikernek számít, hogy az Aprítógépgyár, kilábolva a korábbi évek hullámvölgyéből. mind teljes termelési, — mind exporttervét túltel­jesítette, s ezzel hozzá­járult a gépipari ágazat termelésének növekedésé­hez. A Tiszamenti Vegyi­művek 119,7 százalékos tervteljesítése, 12,7 millió forintos terven felüli ex­portja nem kicsiny részt képvisel abban, hogy a foszforműtrágya termelés 24 százalékkal a bázis fö­lé emelkedett az ország­ban. Hasonlóan dicséretet érdemelnek a megye épí­tőmunkásai is. De éppen ez a félesz­tendő a bizonyíték rá, hogy a távok értelmezése körül nincs minden rend­ben. hogy gyakran nem vonjuk meg a szükséges határt. Most nem a mun­kahalogatókról van szó, akik szívesen, holnapra — holnapufánra halasztják azt. amit ma elvégezhet­nének. Ilyen is van. elég sok bosszúságot okoz sz a fajta ember. Ám nálá­nál nem kevésbé kelle­metlen az sem, aki a hosszabb távlat munkái­nak határidőit összeté­veszti az azonnaliakkal, a maiakkal. Hosszú távra szól pél­dául a takarékoskodás. A decemberi párthatározat után mégis egyféle taka­rékossági kampány kez­dődött. Tagadhatatlan, hogy ennek van néhány jó oldala is, erről első fél­évünk sok példája kéz­zelfoghatóan beszél. Az is igaz, hogy a takarékosság rövidlejáratú értelmezése a lényeg félreértésére vall. Nem arról van szó, hogy a már most megtakarít­ható időre, pénzre, mun­kára, anyagra ne vigyáz­zunk. A lényeg több: a gazdaságosság a szocia­lista típusú munka tartal­mához kapcsolódik, an­nak legfontosabb vonása. Tartós, hathatós siker­re csak akkor számítha­tunk, ha munkánk min­den területét, a gazdasá­gosság messzemenő igé­nyével ellenőrizzük. — Hányszor halljuk manap­ság mégis a megfogalma­zást: „1965 a takarékos­ság éve”. Nem tiszta ez a csengés. Mert született az év kezdete óta jóné- hány furcsa intézkedés is üzemeink, gazdasá­gaink egész sorában, ép­pen a takarékossági év ürügyén. S van ebben a meghatározásban bizo­nyos fajta várakozás ar­ra, hogy ez az esztendő elmúlik majd, s akkor folytatni lehet ott, ahol korábban abbahagytuk, hiszen már mögöttünk van a „takarékosság éve”. Folytathatnánk még né- hánnyal hosszú távú munkáink sorát. Elmond­hatnék, hogy kötelező, nem egy évre, hanem ko­rokra szólóan érvényes a termelékenység szakadat­lan növelése, a minőség állandó javítása, a tech- * nika szakadatlan korsze- f, rűsítése. — Bármelyiket ' emelnők ki azonban e sokfajta tennivaló közül, i s mérlegelnénk mai tár- s. sadalmi vetületét, vala-^ hogy úgy járnánk, mint a takarékossággal: gya­kori körülöttünk a tor»- zító félreértés. Bizonyos, hogy ennyiféle táv kö­zött nem könnyű az el­igazodás. Az is bizonyos, hogy dolgunk lényegesen egyszerűbb volt, amikor 4 csupán — a mennyiségi adatokra kellett figyelni. isözeli és hosszú távú uf feladataink össze-* ' függnek, egyidőben, egy­szerre kell dolgoznunk ezen is. azon is. Más szó­val : már napjaink mun- \ káját is a növekvő ter­melékenységnek, az ész­szerű — és nem fejete- tejére állított — takaré­kosságnak, a példás mi­nőségnek kell jellemez­nie. A jövőre mirészen tervező rendszerünkben a ma plszakíthatatlanul kapcsolódik a hqínaphoz. Megkezdődött a Román Kommunista Párt IX. kongresszusa Bukarestben a Népköz- társaság Palotájában, hét­főn megnyílt a Román Kommunista Párt IX. kongresszusa. A kongresz- szusra érkezett küldötteket és a külföldi vendégeket az ünneplőbe öltözött ro­mán főváros lakói lelkese­déssel köszöntötték. A kongresszus intéző szerveinek megválasztása és a napirend elfogadása után Nicoale Ceausescu elvtárs tartott beszámolót a párt két kongresszus kö­zött végzett munkájáról. (MTI) Jól fizet az árpa Zagyva rékason A zagyvarékasi BékeTsz- ben szombaton fejezték be az őszi árpa aratását. A zömében rendrevágott kalá­szost kombájnok csépelték el. s így már az átlagter­més is ismert. A 650 hold őszi árpa 18,10 mázsájával fizetett. A búza aratása is két menetben kezdődött meg, a csaknem kétezer hold kenyérgabona betaka­rításához a közös gazdaság 4 rendrevágóval és 8 kom­bájnnal rendelkezik. Az aratással párhuzamosan ha­lad a szalma lehúzása, il­letve bálázása. A tarlón, 50 holdon ubor­kát termesztenek a Béke Tsz gazdái. A Zagyvához közeleső táblát jelölték ki erre a célra, hogy szükség szerint öntözni is tudják a másodnövényt. Az árvíz ál­tal kipusztított kukorica helyére mintegy 150 holdon kölest vetnek. Ennek vető­magja 40 holdon már föld­be került. Vasárnapi műszak a határban Az eső megzavarta az aratást, de a traktorok szánthattak volna Borongós, szemerkélő», esŐ9 időre virradtunk va­sárnap reggel. A hűvös idő elrontotta a strandolni ké­szülők víkendjét és alapo­san megzavarta a betaka­rítási munkáit. Pedig a me­zőgazdasági üzemekben szinte mindenütt teljes mű­szakot akartak tartani. Így is megpróbálkoztak az ara­tással. KENDERES A kenderesi faluszélen egy SZK kombájn húzatott be az 50 holdas tavaszi árpa táblába. A gép nehe­zen boldogult, a talaj nem süppedt, de a csapadé^ át­nedvesítette a gabonát, s felcsavarodott az a gépre. Ráadásul igen sok benne az éretlen, zölfr sarjú ka­lász. — Pedig ez az érettebb tábláig — mondta Szűcs Tiboa a Vörös Csepel Tsz üzfSnegységvezetője. — Két kombájnt kölcsön adtunk fS Haladásnak őszi árpát vágni, mi már végeztünk vele. A búzánk még nem érett. Egy másik gépünk a borsót aratja. KUNHEGYES A kunhegyesi Vörös Ok­tóber Tsz-ben 80 hold őszi árpa maradt csak aratatlan. Itt most hatvan-hatvan ké- zikaszás pár dolgozik. A talaj víznyomásos, nem bírja el a gépet. A búza még nem kombájnérett, így három gépet a szomszédos Lenin Tsz-nek adtak köl­csön. Nagy István elnök reggel 5 órától a határt járta, most ismét velünk jött ki a gépekhez, emberekhez. A szövetkezeti központ kom­bájnszérűjén tizenkét fiatal leány és fiú -dolgozott. Ka­tona József raktáros ügyelt fel rájuk. — A családtagók — mondta. — Hat órakor kezdtünk, ma 500 mázsa árpát akarunk kitisztítani. A szérűn egy. cséplőgép és két triőr működik. Meg­szabadítják a termést az idegen gyommagvaktól. — Három istállónk pad­lása már tele van — tájé­koztatott az elnök. — Mint­egy 100 mázsa árpát fu- vattunk fel. — Milyen a termés? — Az őszi árpa 6—20 mázsáig adja. Van olyan 100 holdas tavaszi árpánk, ahonnan 18 mázsás átlagot várunk. A határban is kombájn csépelt. A búzát még nem vághatta, ezért keresztekből verte az őszi árpát. A gép­kocsink kilométereken át ÚTIRÁNY Franciaország, Olaszország Görögország. Két napig éheztetik a csigát — Bárány és fiatal hízómarha a kedvenc — Egy régi ismerős Kenderes-szigeten két oldalt búzatáblák mel­lett szaladt. A magyar faj­tákat aratógóppel vágták le, majd keresztezték. Az álló gabonából is létszák, hogy a termés igen gazdag. De megszakad a biztató kép. Óriási területeken pusztított a víz. Néhány szál csenevész kalász jelzi, hogy itt is gabona volt Távolabb kipusztult kuko- - rácát láttunk. Sok a vetet-^ r Sen, még mást is vizes föld. A kunhegyesi határban 4700 holdon állt a belvíz. Ebből 1100 hold a Lenin Tsz-é, 500 pedig a Vörös Októberé. A kiöntött öntö­zőcsatamák sok milliós kárt okoztak a szövetkezetnek. Visszafelé Kenderes ha­tárában felhőszakadás-szerű eső zúdult le a késő dél­utáni órákban. De csak sá­vokban. TÖRÖK­SZENTMIKLÓS Törökszentmiklós környé­kén a Surjáni Állami Gaz­daságban a kombájnok vág­tája az őszi árpát. Tehát ahol csak lehetett, arattak. Szántógépeket azonban seholsem láttunk. Sok he­lyen letakarították már a kombájnszalmát, de trak­tort, ekét, nem küldtek ki a földekre. Pedig az idő­járás és a talaj állapota is lehetővé tenné a föld megmunkálását. Sürget a a másodvetés és a takar­mányhiány is. Most köny- nyebb lenne szántani, mint november vége felé. — m. 1. — A tiszaföldvári földmű- vesszövetkezet két év óta foglalkozik az éticsiga fel­vásárlásával. A franciád kedvelt csemegéjét a MA­VAD útján exportálják. A megrendelők magas minő­ségi követelményt támasz­tanak. Ha 28 csiga egy ká­lót nyom, az árut I, osz­tályúnak minősítik. A csigagyűjtés kifizetődő mellékkeresetnek számít. A földművesszövetkezet 5 fo­rintért veszi át kilogramm­ját. Akad olyan gyűjtögető is, aki 28 kilogrammnyit szedett egy nap alatt a vi­zenyős árokpartokon. Az fmsz felvásárlói két napi éheztetés után csoma­golják és szállítják el a csigát. Az idén 240 kilo­gramm ét-csigát szállítot­tak el Tiszaföldvárról. A Nagykunsági Állami Gazdaságból a múlt héten 860 pecsenyebárányt rak­tak vagonba, s indítottak a görög és olasz cégek címé­re. Szerdán újabb 400 bá­rányt exportáltak Görög­országba. A 32—36 kilo­grammos pecsenyebárány keresett csemege a nyugati piacon. A közeljövőben to­vábbi 1200-at visznek a Nagykunságból. Kedden 140 fiatal hízó- marhát küldtek el Olasz- és Németországba. A lóte­nyészetéről híres állami gazdaságba a jövő héten szovjet vendéget, illetve megrendelőt várnak. Az OSZSZK Földművelésügyi Minisztériumának: lóte­nyésztési igazgatója a Nagykunságba látogat. A magasrangú szovjet vendég már járt a Kenderes-szige­ti központban, s most mint régi ismerőst fogadják. A szovjet vendég — mint je­lezték — 1962-es évjáratú tenyészkancákat vásárol a gazdaságban; Naponta hét teherkocsi szállítja a sört a városon kívül a szolnoki és törökszentmiklósi járásba­A Magyar Országos Söripari Vállalat szolnoki kirendeltségében a nyári hónapokban két műszakban történik a fejtés-Átlag 100-110 hektót fejtenek le műszakonként. - Palla Istvánné lámpázó 20 ezer kis sörös üveget ellenőriz egy műszakban-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom