Szolnok Megyei Néplap, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-01 / 153. szám

Világ proletárjai. egyesüljetek! SZOLNOK M E GYEI A HEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A HEGYEI TANAC5 LAPJA XVI. évfolyam, 153. szám. Ara 50 fillér 1965. július 1., csütörtök. Kevés a szakmunkás az épületkarbantartó ktsz-nél Több mint kétezer ipari tanulót oktatnak Szolnokon A Szolnok Városi Tanács VB üléséről Tegnap tartotta soron következő ülését a Szolnok Városi Tanács VB. Egyik napirendi pontként az Epü- ietkarbantartó Ktsz szolgáltató tevékenységéről tár­gyaltak. E Jelentést Pélyi Ferenc, a ktsz elnöke ter­jesztette a vb elé. üzent Szolnokon: a Ganz Villamossági Művek Hegesztett Gépszerkezetek Gyára 10 milliós beruházás • Két év múlva ezer embert foglalkoztatnak • A transzformátorgyártással majd a nőknek adnak munkát Az Elnöki Tanács szer­dán délelőtt ülést tartott. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága és, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak Elnöksége együttes ja­vaslata alapján Kádár Já­nost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkárát, érdemeinek elismerésével, a Minisztertanács elnöké­nek tisztsége alól felmen­tette; dr. Münnich Ferencet saját kérésére, egészségi Szerdán délben Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnöke előtt Kállai Gyula, a Miniszter- tanács elnöke letette a hi­vatali esküt. Az eskütételen jelen volt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságá­nak első titkára, Biszku Béla, a Központi Bizottság titkára, Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke, Fehér Lajos és Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sei, dr Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, vala­mint Kiss Károly, az El­nöki Tanács titkára. • Kállai Gyula 1910 június 10-én született Berttyóúj- falum. Apja falusi csizmadia volt. 1931-től tagja a kom­munista pártnak. Az 1930- as években Budapesten mint egyetemi hallgató, majd Debrecenben részt vett az egyetemi baloldali mozgalmak szervezésében. 1939-ben bebörtönözték. — 1939—1944-ig a párt meg­bízásából a Népszava szer­kesztőségében dolgozott; részt vett a Népszava 1941 karácsonyi számának szer­kesztésében. Egyik szerve­zője volt az 1942. elején alakított Magyar Történel­mi Emlékbizottságnak é9 az 1942. március 15-i antifa­siszta és háborúellenes tün­tetésnek. 1942-ben újból le­tartóztatták. A német fa­siszta megszállás idején a kommunista párt képvise­Péter János külügymi­niszter Michael Stewart brit külügyminiszter meg­hívására szerdán reggel né­hány napos hivatalos láto­gatásra Londonba utazott. Búcsúztatására a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent df. Csanádi György közle­kedés- és postaügyi minisz­ter, Mód Péter, a külügy­miniszter első helyettese. Szilágyi Béla külügyminisz­terhelyettes és a Külügy­minisztérium több vezető munkatársa. Ott volt a bú­csúztatásnál H. M. Carless, Nagy-Britannia és Észak- Irország Egyesült Királyság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője és a nagykövetség több tagja. Péter János külügymi­niszter elutazása előtt a következőket mondotta a sajtó képviselőinek: — Várakozással tekintek a londoni látogatásra és az állapota miatt, érdemeinek elismerésével, államminisz­teri tisztsége alól felmen­tette és nyugállományba helyezte; Pap Jánost, más­irányú fontos pártmegbíza­tása miatt, érdemeinek el­ismerésével, a Miniszterta­nács elnökhelyettesi tiszt­sége alól felmentette; Kál­lai Gyulát a Miniszterta­nács elnökhelyettesi tiszt­sége alól felmentette és a magyar forradalmi munkás­paraszt kormány elnökévé megválasztotta. lőjeként a Magyar Front intézőbizottságának tagja volt. A felszabadulás után a Magyar Kommunista Párt Központi Vezetőségének tagja és miniszterelnökségi államtitkár lett; szerkesz­tője a Szabadság, majd a Szabad Föld című lapok­nak. Hosszabb időn át a párt kulturális osztályát vezette, 1949—1951-ben kül­ügyminiszter. 1951-ben ko­holt vádak alapján letar­tóztatták. Rehabilitálása után 1954—55-ben a Kiadói Főigazgatóság vezetője, majd népművelési minisz­terhelyettes. 1956 júliusa után a párt kulturális osztá­lyának vezetője. Az ellenfor­radalom idején elsők között vett részt a párt újjászer­vezésében. Kezdettől fogva tagja az MSZMP Központi Bizottságának, Politikai Bi­zottságának. 1957-től 1959-ig a Minisztertanács elnökének első helyettesévé történő megválasztásáig — a Köz­ponti Bizottság titkára volt. A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány meg­alakulása után 1958 január 28-ig művelődésügyi minisz­ter, ezt követően 1960 ja­nuárjáig államminiszter. — 1961 szeptembere óta a kor­mány elnökhelyettese volt. 1958-ban megválasztották a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökévé, s ezt a funkciót azóta is betölti. Hajdu-Bihar megye ország- gyűlési képviselője. 1960. júniusában kitüntették a Munka Vörös Zászló ér- remrendjével. (MTI) ottani megbeszélésekre. Az­zal a reménnyel utazom, hogy a véleménycsere sok­féle tekintetben hasznos le­het a jelenlegi nemzetközi helyzet vonatkozásában. Ke­resni fogom és tanulmá­nyozni akarom az angol külpolitikának azokat az elemeit, amelyeket egy olyan ország, mint a Ma­gyar Népköztársaság komo­lyan figyelembe vehet a je­lenlegi nemzetközi helyzet veszélyes gócainak enyhí­tésére és az európai kér­dések megoldására irányuló törekvéseiben. Bár a hét ország kapcsolatai minden­féle tekintetben állandóan fejlődnek, bizonyos vagyok benne: kölcsönösen nagy figyelmet fordítunk arra. hogy milyen területeken le­het kapcsolatainkat — a két ország és a nemzetközi helyzet javára — tovább fejleszteni . Beszámolt arról, hogy a Szolnoki Épületkarbantartó Ktsz jelenleg kilenc szak­mában végez szolgáltató tevékenységet a lakosság­nak és a közületeknek. Ta­valy a lakosságnak terve­zett szolgáltatói tevékeny­séget nem tudták teljesíte­ni, mivel az OTP sorházak építése tervek hiányában nem kezdődhetett meg. Ez a munka erre az évre hú­zódott át. Kevés a ktsz-nél a szakmunkás, különösen a vízvezeték-, a lakatos- és a villanyszerelő szakmák­ban. A végrehajtó bizott­ság tagjai egyetértettek ab­ban, hogy ktsz-nek e szak­máknál az utánpótlás érde­kében több tanulót kell szerződtetnie. Jelenleg az építőipari vállalat üvegező rés/iere nem tudja a lakosság igényeit kielégíteni. Különösen a város külső kerületeiben nem, ahol egy­re több kislakás épül. Ezért szükséges, hogy a ktsz üve­gező részleget is szervez­zen. Az idén még a lakosság­tól sem minőségi munká­ra, sem határidő eltolódás­ra vonatkozó reklamációt nem kaptak. Az emberek általában elégedettek a ktsz munkájával, s az ára­kat sem kifogásolják. Ezt bizonyítja, hogy mind töb­ben akarnak családi házat építtetni a szövetkezettel. Sajnos, azonban az e téren mutatkozó igényeket nem tudják teljes egészében ki­elégíteni, mivel nincs ele­gendő szállítóeszközük, gé­pük. Szükségük lenne ha- barcskeverőre, darura, — gyors felvonógépekre. A vb egyetértett abban, hogy a ktsz vezetőségének min­dent meg kell tennie a gé­pesítés növelése érdekében. Az elmondottakon túl akadályozza még a lakos­ság építési igényeinek tel­jes kielégítését, hogy a ktsz nem rendelkezik jól kép­zett műszaki vezetővel, s hogy nincs megfelelő telephe­lyük, ahol a villanysze­relő, a lakatos, a bádo­gos, a vízvezetékszerelő részlegek megfelelő mun­kafeltételek között dol­gozhatnának. Amennyiben a már kije­lölt új telephelyet megkap­ja a ktsz, akkor lehetősé­gük lesz a szolgáltatói te­vékenység fokozására, a termelés növelésére. A végrehajtó bizottság ezután meghallgatta Vigh Bálintot, a jelentés elké­szítésére fetkért ideiglenes bizottság tagjait, ki a vá­rosi tanács egészségügyi osztályának munkájáról, káderhelyzetéről tájékoz­tatta a vb tagjait. Majd Rác2 Gyula jelentéséről tárgyaltak. A Mü.M. 605-ös számú iparitanuló-intézet igazgatója részletes tájé­koztatást adott az intézet- t ben folyó oktató és nevelő­munkáról. Elmondotta töb­bek között, hogy több mint kétezer ipari tanulót ké­peznek. Ezenkívül levelező és beszámoló oktatásra százhetvenhét éretségizett tanuló és más egyéb szak­mában százhatvankét fia­tal tanul az iparitanuló-in- tézetben. Az idén ősszel újabb, több mint nyolcszáz ipa­ri tanuló kezdi meg ta­nulmányait az Iskolában. Az új oktatási évben vas­esztergályos és géplakatos szakmában egy-egy osztály- lyal megkezdik az úgyne­vezett emeltszintű tanuló képzést, melynek lényege, hogy a növendékek három nap elméleti és három nap gyakorlati oktatáson vesz­nek részt; * Az intézet tanulóotthoná­ban majd négyszáz diák él, kiknek nevelése terv­szerű és megfelelő. A tanulóotthonban lakók tanulmányi eredménye ör­vendetesen javult; Az iskola Igazgatója kér­te a városi tanács vb-t se­gítsék elő, hogy a jövőben az általános iskolát végzett szolnoki fiatalok nagyobb számban jelentkezzenek szakmunkásoknak. A végrehajtó bizottság áz előterjesztett jelentése­ket érdembeni vita után el­fogadta, majd egyéb ügye­ket tárgyalt; Dél múltával indult a ha­tárba a rendrevágó. Talán fölszikkadt már annyira e föld, hogy elbírja a gépet, s kezdeni lehet az aratást. Meg is kezdték. Mire mo­torral az elnök, háta mfr gött a gépcsoport vezetőjé­vel kiért a medgyesi útra. a csaknem ötven holdas őszi árpatáblán már egyet került a gép. Czékmán Péter dirigálta az „éhesszájú” masinát, amely jókora széles csikói „harapott” le a sárgálló őszi árpából. A fiatal trak­toros féloldalasán ült, keze az MTZ kormányán, a a szeme viszont a rendre- vágón függött, hogy azon­nal megáldhasson, ha vala­mi zavar adódik. Mindig figyelemesnek kell lenni, de különösen a kezdésnél, amíg be nem járódik a gép. Mintha csak e gondolatot akarná igazoni. Csapó Sa­nyi állj-t intett. Az Ifjú traktoros állandóan a rend­rakó nyomában járt. s rög­Szerdán 12 órakor benső­séges házi ünnepségen ad­ták át a szolnoki Vasipari Vállalat Körösi úti telepét a Ganz Villamossági Mű­veknek. A gépcsarnokban gyűltek össze a munkások és vezetők, valamint a ven­dégek. Ott láttuk dr Fo- lónyi Szűcs Lajost, a me­gyei tanács vb elnökhelyet­tesét, Brezvai Istvánt, a vá­rosi pártbizottság titkárát, Farkas Bélát, a Ganz Villa­mossági Művek műszaki igazgatóját. Pintér Dezsőt, a megyei tanács ipari osz­tályának vezetőjét. Vígh István, a Vasipari Vállalat igazgatója üdvö­zölte a megjelenteket abból az alkalomból, hogy egy új szolnoki üzem; a Ganz Villamossági Művek He­gesztett Gépszerkezetek Gyára megszületett. E gyár közvetlen jelenéről és pers­pektívájáról Farkas Béla műszaki igazgató beszélt. Elmondotta, hogy két éven belül felépítik a jelenlegi csarnok hasonmását, az uta­kat, vasúti vágányokat, szó. eiális létesítményeket. Mindez egy körülbelül 310 millió forintos beruházás el­ső szakaszát jelenti. 1967- ig 75 millió forintot költe­nek a fejlésztésre. Ebben az időszakban a gyár jelenlegi termelőkapacitása meghá­romszorozódik, ami egyben azt jelenti, ezer embert fog­lalkoztathatnak, (Az idei összlétszám 480.) A gépszerkezetek gyára főként finom hegesztett szerkezeteket állít elő, ame­lyeket a villamos forgógé­pekhez. transzformátorok, hoz használnak. Az évi ter­melés 1966-ban az előzetes tön észrevette, hogy feltor. lódott a gabona a gép ponyváján Mégpedig olyan szorosra, hogy két kézzel alig bírta lecibálni. Péter is leugrott a traktor nyer­géből, segítkezett, aztán a terepet vizsgálgatta, elég hepe-hupás. a vetéskor itt volt a forgó. — A másik kerülő már bizonyára jobb lesz — mondta mintegy biztatás­ként társának, vagy talán magának is. — Két nyáron kévekötő géppel arattam, kicsit még szokatlan o rendrevágó — fűzte tovább a szót. Üjból haladtak néhány száz métert. A motolla egyenle­tes forgással terelte a le­vágott, súlyos kalászú ga- banát a ponyvás szállító szerkezetre, s a gép nyo­mában vastag rend maradt a tarlón. — Alacsony növésű em­bernek nem lenne tanácsos ezen a tarlón végig menni — viccelődött Soós János, az elnökhelyettes, aki cols­becslések szerint eléri a B0—85 millió forintot, ami az ideinek mintegy kétsze­rese A munkások különös ér­deklődéssel figyelték a gyáf távolabbi fejlesztési prog­ramjáról szóló gondolato­kat. A tervek szerint a transzformátorgyártás teljes egészében Szolnokra kerül; Ekkorra a nők és férfiak foglalkoztatási aránya 50— 50 százalék lesz. Tehát <t transzformátorgyár a me­gyeszékhelyen erősen érez­hető női munkaerő-f ele sie­get jelentősen csökkenti. Az ünnepségen a Gant Villamossági Művek párt- bizottsága is képviseltette magát. Györkös István tit­kár tolmácsolta a nagy vál­lalat kommunistáinak üd­vözletét és jókívánságait Majd végül Vígh István, a Vasipari Vállalat igazgatója elbúcsúzott a dolgozóktól és további munkasikereket kívánt nekik; Mi dr. Polónyi Szűcs La­jost, a megyei tanács vb elnökhelyettesét kértük meg, nyilatkozzon az úl gyár jelentőségéről. — Nagyon örülök, hogy a megyeszékhelyre olyan rendkívül fejlődőképes vál­lalat telepedett le, mint * * * Ganz Villamossági Művek. A beruházási összeget te­kintve nem kétséges, hogy Szolnok ipari fejlődésében jelentős állomáshoz érkez­tünk el. Meggyőződésem, hogy a megyei tanács vég* rehajtó bizottsága jó ügyet szolgált, amikor a Vasipari Vállalat Körösi úti telepét átadta a Ganz Villamossági Műveknek — mondotta.- — t — p tokkal mérte a tarló ma* gasságát; Szabó Tibor, a tsz elnöke rögtön elértette a célzást,® már mondta is: — Hozd csak a kulcsot, Péter, állítani kell a gépen, Ez is megtörtént. S az újabb méréskor már elége­detten mondták a vezetők: — így már jó lesz, Péter, tiz centiméteres a tarló. — Kapcsolhatsz az ötö­dikre — adott tanácsot Ja- kus János, gépcsoportveze- tő Aztán szótlanul figyel­ték a távolódó. rendrakó aratógép munkáját. Péter-Pál napján a jász- szentandrási Haladás Tsz- ben is megkezdődött az ara­tás. A rendrevágót követik majd a kombájnok, és az 1790 hold kalászosból jut a két kévekötő aratógépfiei* is, Czékmán Péter is -a-; tógéppel cseréli fel r er.Q- rakót, amikor eljö\ annak az ideje. — N. K. — Kállai Gyula a Minisztertanács elnöke letette a hivatali esküt Péter 3cmos külügyminiszter Londonba utazott Pétcr-Pátkor Péter vágta az első rendet Az Elnöki Tanács Ü.J.CS©

Next

/
Oldalképek
Tartalom