Szolnok Megyei Néplap, 1965. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-20 / 144. szám

19<J5. június 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hozd a szappant Kedves! Dunaföldvárnál tetőzött a hetedik árhullám — Hozd a szappant, s a törülközőt Kedves! Az asszony csak áll s gyönyörködik a verejtéke­ző, szikár, de fölöttébb iz­mos, kékszemű férfiban. Az egyik gyerek a kezébe csimpaszkodik, a másikat még az ölében hordja. Sar­kon fordul és megy a szap­panért, a törülközőért. De alig lép kettőt, megáll, s visszaszól. — Rugdalódzik a kicsi... A férfi megtorpan a száz téglával rakott tali­gával, büszkeség dagasztja mellét, tekintete ellágyul. — Akkor fiú lesz — mondja — s már tolja is a taligát oda, ahova kell. — Várlak a mosdónál — kiált utána az asszony. A tiszafüredi téglagyár égetőkemencéjéhez baktat vissza az ember. Az, aki az imént a szappant és tö­rülközőt kérte. A forróság­ban a munkások csak úgy, rövid gatyában, türelmes, pontos mozdulatokkal sze­dik ki a sorból a kemény, langyos téglát Naponta tízezerszer ha­jolnak le-, s föl beosztás­sal, erőt kímélve, tartalé­kolva. — Na, ez jól néz ki — mondja Agócs Mihály, s keserű vonás rajzolódik ki szépmetszésű szája körül. — Csupa, csupa törött — folytatja társa; — Már rossz volt a nyers­tégla is, amikor beraktuk — felel rá Gönczi Károly házmester, akinek a dolga rendben tartani az égetőt. — Az eső esett, mintha megállni sem akart volna — hallatja szavát Székely Sándor is. — De a rosszat minek kell kiégetni? — veti köz­be egy másik munkás. — Kellett a tervhez. — Aztán még sincsen terv... Istenverte eső! — lendíti a karját a házmes­ter haragosan a magasba;. A férfi, akit követtem, nem szólt egyetlen szót sem, csak keményen mar­kolta a taliga szarvát, és járt, járt; mint a malom. A hűs vízre, szappanra és a törülközőre gondolt. Még öt perc, vagy talán tíz... megebédelhet. * Ä gyár nagy. Legalábbis szemre, de amúgy kiesi­tályok egymáshoz való vi­szonya ÍS; Az elmúlt években mély­reható gazdasági, társadal­mi változások történtek a világban és hazánkban is. Ez a magyarázata annak, hogy 1957-ben és 1960-ban is összeültek a világ kom­munista és munkáspártjai­nak képviselői megvitatni; marxista módon elemezni a változásokat, az új viszo­nyokat. Ezek alapján von­tak le következtetéseiket, s határozták meg a nemzet­közi munkásmozgalom stra­tégiáját és taktikáját. A vlatozások objektív létezése és azok tudományos elem­zése alapján új elméleti té­telekkel gazdagították a marxizmus—leninizmus kincsestárát. A mi pártunk is a. VIII. kongresszuson a már is­mertetett változások miatt vont le új elméleti és poli­tikai következtetéseket, mindenekelőtt az osztály­harc tartalmára és módsze­rére, a párt szövetségi po­litikájára, a szocialista né­pi nemzeti egység megte­remtésével; erősítésével kapcsolatos elvi és gyakor­lati kérdésekre. Az elmondottakból követ­kezik: Nem azért gazdago­dott a marxizmus—leniniz­mus új tételekkel, nem azért születtek a VIII. kong­resszus már vázolt megál­lapításai, mert azt egyesek úgy akarták, óhajtották, ha­nem azért, mert gyökeresen megváltoztak azok a körül­mények, amelyek közepette a marxizmus—leninizmus ideológiáját alkalmazni kell; Pártunk az ellenfor­radalom óta a kétfrontos ként emlegetik. Kiss And- rásnét is kicsi asszonynak becézik. Talán ő az egyet­len itt, akinek társ nélkül kell dolgoznia. Az anyagot vizezi fent a keverőben. A korlátnak támaszkodik, — megigazítja a kék-fehér ba- bö'Skendőt a fején. Vigyázó szemét egy pillanatra sem veszi le a gépről. — Mióta dolgozik a gyár­ban? — kérdem. — Ö, már régen, tizenhét esztendős voltam, amikor idekerültem Hogy az mi­kor volt? — neveti el ma­gát — Ne találgassa... Pedig ami a korát illeti, nincs takargatni valója. — Sima arcbőre, ragyogó bar­na szeme huszonkettőnél többet a világért sem árul el. Talán még annyi sincs. — Szereti a munkáját? — Megszoktam. A tűzoltókannában égő rózsacsokor hűsöl a vízben. — Szeretem a virágot — mondja vidáman. — Fel­frissít. Ugye szép? — Ma kaptam. — Kérdhetem, kitől? — Nyugodtan — feleli, de elpirul. — A préselő« leptek meg vele. Azért hozták, hogy jó agyagot adjak le. — A férje? — Itt dolgozik ő is. — Boldogok? — Nagyon. Vettünk egy rossz kis házat. Javítgatni kell, de a mienk. Megdol­goztunk érte. Megremeg a vaskorlát. Kiss András jön a lépcsőn. — Ebédeljünk, édes­anyám! A Tisza vízállása Szolnok­nál június 19-én délelőtt 10 órakor 710 centiméter volt. Áradó jellegű. Az előrejel­zések szerint a szolnoki te­tőzés 750 centiméter lesz. A Hortobágy—Berettyó víz­állása is tovább emelkedik­Sarc talaján állva, alkotó módon alkalmazza a lenini tanításokat és hazánk sa­játos viszonyainak megfe­lelően hasznosítja a nem­zetközi munkásmozgalom tapasztalatait. Az elmúlt évek nagyszerű politikai, gazdasági és kulturális eredményeit azért érhettük el, mert a párt bátran szem­benézett a reális, valóságos helyzettel és a társadalmi élet változásaiból merészen ront le tevékenységére új következtetéseket. Vállalta pártunk a jobb és „bal” ol­dali nézetekkel szemben politikájának védelmét, az eszmei, ideológiai, politikai harcot. A Szolnok megyei tapasz­talatok is azt bizonyítják, hogy a VIII. kongresszus határozatai, elvi, politikai tételei helyesek, kiállták az élet próbáját. A kongresz- szus elméleti, ideológiai út­mutatásai alapján értük el a megyében a gazdasági, kulturális, társadalmi élet minden területén említésre méltó eredményeinket. A pártszervek és pártszerve­zetek nagyrésze sikeresen és eredményesen irányítja, szervezi a szocialista építés napi feladatait; Nap, mint nap tapasztal­juk, hogy az ideológia nem válik önmagától a gyakor­lati tevékenység alapjává. Vagyis nem elég a jé poli­tikai vonal kidolgozása, nem elegendők a kongresz- szusok és a vezető pártszer­vek világos elvi állásfogla­lásai, útmutatásai. Nem, mert azok gyakorlati meg­valósítása a szó legteljesebb értelmében harc kérdése. A feladatok elméletileg he­— A péket is látogassa meg — figyelmeztetett az üzemvezető érkezésemkor. Tuza János bácsi a csil­lét nyomta nekiveselke- detten, s ahogy elhaladt a fejét lógató csillés ló előtt, rácsapott a nyakára. — Neked való ez, paj­tás... Mokány kis öregember a Jani bácsi. Ősz haja a homlokát veri, a bajúszán verítékcsepp billeg. — Aztán valóban pék volt, Jani bácsi? — szólí­tom meg. — Öt hete még az vol­tam, de otthagytam a sü­tödét. — Miért? — Összevesztem a főnök­kel. — Hány évet dolgozott a füredi pékségben? — Tízet — mondja hosz- 3zú í-vel. — Jobb ez a munka? A körmeit babrálja, szo­morú a tekintete. — Nekem mindegy, egy évem van a nyugdíjig. — De kevesebb a pénz, s éppen a nyugdíj előtt. — Sírhelyre elég lesz az én termetemhez. — Na! — kiált s tolja nyögve a csillét. * Ebédidő van. A munká­sok asztal mellé ültek. Ma­gam kifelé tartok a gyár­ból. A kemencés ember éppen most ért oda a mos­dóhoz. Várta az asszony. — Itt a szappan és a tö­rülköző Kedves... Fábián Péter Az elmúlt 24 órában Ecseg- falvánál például 7 centimé­tert áradt. Tovább tart az apadás a Zagyván- A Tárnán kiala­kult vízállásokra való tekin­tettel az árvízvédelmi ké­szenlétet megszüntették­lyes. reálig meghatározása döntő feltétele az eredmé­nyes, jó munkának, de még­is csak feltétele. Rajtunk múlik, hogy az hogyan va­lósul meg. Az élet, a mi átmeneti korszakunkban bonyolult ellentmondások­kal terhes. Eszmei, ideoló­giai vonatkozásban itt van még, kísért és hat az em­berek gondolkodására a ka­pitalizmus eszmei öröksége. Kispolgári önzés, nyerész­kedési vágy, individualiz­mus, nacionalizmus stb. mind olyan múltbeli esz­mei. gondolkodásbeli ma­radványok, melyekkel min­dennap szembetaláljuk ma­gunkat. A kapitalizmus ezen eszmei tartalékait állandóan táplálja, szítja a kapitalista környezet. Az imperialisták is minden lehetséges, ren­delkezésére álló eszközzel táplálni igyekeznek azt, jól- ismert fellazítás! taktikáju­kat alkalmazva. Ezeken túl­menően a munkásmozga­lomnak is vannak olyan negatív hagyományai — re- vizionizmusv dogmatizmus és szektásság — amelyek egyes helyeken, időközön­ként felszínre bukkannak és károsan hatnak az esz­mei, ideológiai tisztánlátás­ra, következésként a politi­ka gyakorlati megvalósítá. sara is. A marxizmus—leninizmus állandó harcban áll a ve­le szemben álló nézetekkel, irányzatokkal. Elméleti te­vékenységünk csak úgy tudja eredményesen segí­teni a gyakorlati feladatok A Duna hetedik árhullá­ma pénteken estére 703 centiméteres vízszinttel Du­naföldvárnál tetőzött és szombat reggelre már 1 centiméterrel apadt a víz. A felső magyar szakaszon péntek reggeltől szombat reggelig Dunaremeténél 650- ről 647-re, Vácnál 726-rói 712 centiméterre csökkent a folyó vízállása. Komárom­— Jobbra, még jobbra... jó, engedheted, a szkréper vasszája szétnyílik és jó­kora földkupac marad a távozó gép után. —- Mint egy forgalomirányító rend­őr, úgy forog Molnár La­jos — a szolnokiak építés- vezetője — a szeremlei gá­ton. A hatalmas vaspajzsok kezének egyetlen intésére A szeremlei lokalizációs gáttól 7 kilométerre lakó­kocsik sorakoznak egy rep­cetábla tövében. Az előszo­bában — egy földre terí­tett pokrócon — emberek üldögélnek, ök a gátépítő brigádok dadái és nővérei. — Mi szoptatjuk a „kis­dedeket’’ — mondja Bal- lok Sándor, az üzemanyag­kocsi vezetője. Szavait nagy nevetés kíséri. Mindenki előtt felrémlik a 16 tonnás „kisded” képe. Az üzemanyagosok Ka­locsára járnak gázolajért, mert a bajai ÁFORT-telep víz alá került. Oda-vissza útjukkal és az üzemanyag szétosztásával eltelik egy nap, hiszen naponta 20 hordó gázolajat fogyaszta­nak a hatalmas erőgépek. Még az árokparton be­szélgetünk, megérkezik a „háziasszony”, Dósa Fe­renc, a 7. AKÖV taxisoíőr. [ je. ö szállítja a főmérnö­köt a bajai központba és I ha kell, élelmet a kint i dolgozóknak; megoldását, ha megtisztít­juk előtte az utat, ha ideo­lógiánk nyílt, bátor, harcos hirdetésével szembeszál- iunk minden antimarxista nézettel, ha a szocialista gondolkodás még széleseb­ben és még mélyebbre ha­tolva, egyre hatékonyab­ban érvényesül társadalmi életünk minden területén. Ennek feltétele, hogy min­déi. irányító pártszerv, pártszervezet, pártunk tag­jai, a párthoz közel álló. a kommunistákkal együtt küzdő pártonkívüli harcos­társaink, barátaink megért­sék az eszmei, ideológiai és politikai nevelőmunka meg­növekedett szerepét, jelen­tőségét fejlődésünk jelenle­gi szakaszában. Ez a meg­értés, a jobb ideológiai te­vékenység a napi gyakor­lati életben realizálódjék, a termelési tervek maradék­talan teljesítésében, a szo­cialista demokrácia erősö­désében, a szocialista tuda­tosság és fegyelem erősö­désében, a közösségi élet- szemlélet fejlődésében, a szocialista hazafiság, a pro­letár internacionalizmus elmélyülésében, a népek el­lenségei, az imperializmus elleni gyűlölet növekedésé­ben. Az MSZMP Központi Bi­zottságának Ideológiai Irányelvei mindezek meg- /alósításáhcz nagy segítsé­get adnak számunkra. Él­jünk ezzel a segítséggel, mert ez valamennyiünk ja­vára, hasznára válikj nál pedig a két csehszlová­kiai gátszakadáson át el­távozó sok víz következté­ben két nap alatt, szombat reggelre 34 centiméterrel apadt a Duna. Budapesten a péntek reggeli 845 centiméteres maximum után lassan apad a Duna. A gátakon jelent­kező szivárgások azonban arra figyelmeztetnek, hogy megállnak, vagy a bömbö­lő motorok, mint a pelyhet tolják maguk előtt a föl­det. Az óriási motorzúgásban inkább csak a száj mozgá­sáról és az arc, vagy kéz­játékról lehet következtet­ni, hogy az irányító mit akar. Ügy látszik, ma rande­vút adtak egymásnak, mert percenként futnak be az „itthoni” kocsik. — Ez is ritka dolog — mondják a körülöttem ál­lók... — Nekünk csak ez tűnik fel, mert rendes kö­rülmények között valame­lyik mindig úton van. A beérkezett kocsikról először Járomi János ugrik le, ő szállítja teherautóján Szeremlére a vizeseket, itt ebédelnek. A „DOKTOR ŰR” ÉS AZ ÁGYRAJÁRÖK A Prága-műhelykocsi sok­szor otthon található. — Ez azonban szerencse — mondja Varga Mátyás, a kocsi pilótája. Két szere­lőnk állandóan kint van a gáton, a hibákat ott javít­ják ki, csak ha komolyabb a baj, akkor indulunk ki a komplett felszerelésű mű­helykocsikkal. A gépek orvosa, Petráso- vics Antal főgépész, lassan már jobban ismeri az erő­gépeket, mint önmagát. — Lelkiismeretességének leg­Körülbelül 6000 kilomé­ternyi jelzett turistaút le­het most Magyarországon Pontos adatot senki sem tud, mert az ügynek egé­szen a legutóbbi évekig nem volt igazi gazdája. Évtizedeken át lelkes turisták nagy ügybuz­galommal, de nem min­dig teljes hozzáértéssel „rakták fel” a festéket a fákra, kövekre — és néha saját ruhájukra. Már ere­detileg is voltak hibás jel­zések, utóbb azonban még a kifogástalanul jelzett utak mentén is hol egy megje­lölt fát vágtak ki, hol egy jelzett követ hordtak el vagy temettek be — vagy csupán lekopott a festék, de a pótlás elmaradt. Az utóbbi évek erő­feszítései nyomán azon­ban a Sümegtől a Nagy- Milicig futó „országos kék” továbbra is nagy erőkkel kell védeni, erősíteni a töl­téseket. Mohács térségében — a jobb- és a balparton — el­készültek a legfontosabb lakolizációs töltések, ame­lyek a fővédvonalakon eset­leg bekövetkező szakadás alkalmával is megvédik a víztől a nagyobb helysége­ket. főbb bizonyítéka, hogy a gépek alig állnak. Azokat a körülményeket, amelyek között dolgoznak, talán azzal lehet bemutat­ni, hogy gyakran ágyra- járók. — Nincs annyi ágyunk; ahányan vagyunk, de eddig még mindenki le tudott feküdni. Mi a titka? — az, hogy gyakran csak néhány órát alszunk. Hol az egyi­künknek, hol a másikunk­nak kell felkelni. — így mindig van üres hely. A felkelni szónál Bató Attilára, a D—4 K trak­tor, a híres Dutra vezető­jére néznek. Attila moso­lyog. Mikor idejöttek, azt mondta az építésvezetőnek: — Lajos bácsi, valami könnyű munkát tessék ne­kem adni. Ha lehet, majd én vezetem a Dutrát. Jól van fiam, ha akarod — hangzott a válasz. Azóta már százszor is elátkozta azt a percet, ami­kor ezt kérte. Csak egy­szer kell elmenni a gátig és vissza a traktorra ülve, azonnal belátja bárki, hogy a szárazföldön is lehet ten­geribetegséget kapni. A bikaerős terepjáró fél­méteres sárban, vagy mé­teres vízben egyforma se­bességgel megy előre, jól igazodik a terephez, nem úgy, mint a rajta ülő gyomra. Óriási nehézségek közév pette dolgoznak, de rendít­hetetlenül. Tóth László ma már rendben van, és viszonylag megbízhatóak a jelzések a Bakonyban és a Balatoni felvidéken, — a Bükkben, a soproni, a bu­dai, a pilisi, a börzsönyi és a zempléni hegyekben. Az igazi nagy „erdei sor- tatarozás” most kezdődik. Ezekben a hónapokban a Magyar Természetjárók Szövetsége adatgyűjtő lap­jaival felszerelkezve túráz­nak különböző hivatalos és félhivatalos közegek. A ki­töltött kérdőívek alapján ősszel a szövetségben tér­képre rajzolják a jelenlegi helyzetet, majd felfestik az új jelzéseket. Hozzáértők becslései sze­rint körülbelül 10 000 kilo­méteres lesz az új, mint­egy 200 000 különböző szí­nű csíkkal, körre), három­szöggel, vagy kockával jel­zett megbízható úthálózat. Megszűnt az árvíz- védelmi készültség a Tárnán A „KARMESTER" ÉS A TÖBBIEK A „DADÁK” ÉS A „NŐVÉREK’ A 10.200 csekkszámlára Csütörtökön este a szolnoki Járműjavító VI-os pártalapszervezetének taggyűlésén egy soronkívüli na­pirendet iktattak be: Együttéreznek az árvízkárosul­takkal, és anyagi segítséget ajánlanak fel otthonaik : helyreállításához. Egy napi keresetükről, az augusztus i 20-i fizetett munkanapra eső bérükről mondanak ie ! mindannyian, hogy enyhítsék a Duna-mentiek súlyos gondjait. A kezdeményezésre harmadnap összeült az üzemi párt vb és határozott: hétfőn minden alapszervezet­ben röpgyűlést tartanak. Ott döntsön mindenki, kő- ! rülményeitől, keresetétől függően segíti-e és mennyivrf a természet csapásai által feldúlt családi otthonok gyors rendbehozatalát. A járműsökre valló, szép tett az övék. xx5oo<xx)oooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooc)ooooooococ Sortatarozás az erdőben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom