Szolnok Megyei Néplap, 1965. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-18 / 142. szám

19W. június 1«.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

3

Árvíz ,után

Árokszálláson

Délidő van és a kukoricaföldön éktelen brekegésricsajt csap, ki tudja menynyi kecskebéka. A hetven éves Takács Ferenc bácsi vállravetett kapával ballag le a patak partján és a jobbról elöntött répaföldet, a balról vízben álló lucernást nézegetve csóválja a fejét.

— Volt már ez így máskor is. Huszonhatban kérem vízben arattunk ezen a tájon. A kukoricát kétszer megkapáltuk, mikor lement a víz, olyan termés lett, hogy csuda.

Még tovább mondogatja:

— Az idő sokat árthat, sokat is javíthat. Most már az a legfontosabb, a kenyérnek valót be tudjuk majd hordani.Kapálni ment volna az öreg, a Táncsics Tsz nyugdíjasa, 8ehát asr ö tengeri részét még nem lehet. — Egyébként mi is hasonló ügyben gyalogolunk Nagy- pál Béla fóagr'onómussal: megtudni, mit lehet jsi- nálni a vízzel, a víz után az árokszállási határban. Az utakat elborította az ár és a sár, s a földön víz, víz mindenütt. Erre a Belső réten, a Nagy állás útjai részen és végig egészen Négyszállásáig.

Megdöbbentő. A Szarvágy és a Jászér a belvízzel együtt picihíján másfélezer holdját öntötte el ennek a gazdaságnak. Megyünk végig a Szarvágy partján, az agronómusból szinte felsír a mondat:

— Mindenütt gyönyörű vetés volt, és a sok munka benne; Most?

Látjuk; A vasútvonal mentén van olyan kukoricavetés, amelyen majd egy méteres víz állt. Az új lu- cematelepítés őszi árpájának csak a kalásza volt kinn a vízből. A túloldali táblán ősztől kezdve egy- végtében nem apadt még le a víz; majd háromszáz holdat nem is tudtak bevetni; Közel ugyanennyi lucernát most kiölt az áradat. A jószágállományt alig tudják takarmányozni. Két- három MTZ traktor vontat nagy nehezen egy szállítmányt. A DT lánctalpasok még elülnek. Nehéz a Táncsics szövetkezet helyzete nagyon;

De a gazdák tudják, érzik ezt; Itt a Szarvágy

mentén nyolcvan ember védekezett, más részeken megint sokan. Az egész szövetkezet együttesen védte volna a közöst. És azóta is itt vannak mind, aki csak munkatehetős ember. Tősér Imre bácsi szerint:

— Mióta esősködik az idő, kinn buddog a nép a határban.

Aki parasztembernek számít, biciklivel vagy gyalogosan — semmiféle más járművet el nem bírna még a talaj — kapával felszerelve indul ki reggelente. Magas bőrtányérsapkás férfi hátára izzadt ingben teljes erejével vágja kapájával a víz útját. Szabó Béla a gyöngyöző homlokú „árkász”. Vasárnap is egész nap itt árkolt Faragó Béla társával. Pedig vasárnap egész napos nagy falusi búcsú volt Jászárokszállá- son.

Kapás emberek csapata közeleg. Napfényégette barna ember — Tősér Imre a vezérük:

— Görbe Bélával és Görbe Jánossal összefogtunk. Hárman csapoltuk a kukoricaföldünket.

Kimérték a kapálnivalót családonként a szövetkezetben, s most önmagukat szervezve „árvédelmi osztagokban” 'dolgoznak az árokszállásiak Előbb a vi- ’zet kell leengedni, hogy majd kapálhassanak. Horváth Imréék csoportja a háztáji földeknél ügyködött. A gumicsizmájára mutat:

— Lábszárig érő vízben voltunk;

Tengernyi vizet visszaengedtek a patakba frissen ásott, vágott szelepeken pár nap alatt az árokszállási gazdák. A partosabb részeket pedig máris kapálják. A Táncsics közössége nem adja meg magát.

— Ha a darab kenyér meg lesz, meg hozzá a só, nem lehet baj;

Régi árvizek utáni nyomorúságot idéz fel ez az emlékekből most előkapart mondás. De nem juthatnak idáig az árokszállásiak. — Segítségükre sietnek a testvérszövetkezetek is.

— A jásziványi Szabadság Tsz-szel vagyunk szerencsések. Tőlük kaptunk cirok, napraforgó és rövid- tenyészidejű kukorica vetőmagot. Kölesünk magunknak volt.

Hét és fél méteres víz várható Szolnoknál

jászteleknél már 226 centimétert apadt a Zagyva

Az elmúlt nap a Zagyva és a Tárná tovább apadt Jászteleknél június 17-én 260 centiméter volt a Zagyva vízállása, míg a Tárnáé Tamaőrsön 195 centiméter. Az apadás jelentős. Tamaőrsnél a Tárná a legmagasabb vízálláshoz viszonyítva 265 centimétert, a Zagyva Jászteleknél 226 centimétert apadt.

A Zagyva és a Tárná vízgyűjtőjében június 16-án sem hudlott csapadék. Az Űjszász—jászfélsőszientgyör- gyi és az Űjszász—szolnoki Zagyva szakaszon június 17-én az apadó vízállásokra való tekintettel már csak I. fokú árvízvédelmi készültség volt;

A Tisza Szolnoknál június 17-én tizenkét órakor 686 centiméter volt. — A várható szolnoki tetőzés hét és fél méter körül lesz. A Tisza az elmúlt 24 órában Vásárosnaménynál 14 centimétert apadt, míg Tokajnál Mk Tiszafürednél 2, és Tiszaroffnál 11 centimétert áradt.

' A Hortobágy—Berettyó és a Hármas-Körös vízállása tovább emelkedik, de az árhullám nagysága még nem alakult ki.

A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság tiszai védvonalain végig I. fokú, míg a Körös és a Hortobágy— Berettyó mentén II. fokú az árvízvédelmi készültség. A nyári gátak védelme azonban tovább tart, mert az elmúlt huszonnégy órában a Nagykörű bőelejei nyári gát víz alá került.

Az igazgatóság működési területén június 16-án 26 850 hold állt víz alatt. A belvizek fokozatosan csökkennek. A karcagi térségben. és főként a tiszafüredi járásban a belvízi helyzet valamivel súlyosabb. ezért itt ni. fokú a készültség. Jászkisér területén viszont már csak II., a szolnoki és a mezőtúri területen pdig I. fokú készültség vaa,

Mindebből még jó takarmány lehet, a jószágállománynak. Csak az kell, hogy indulhassanak már a gépek is. A szövetkezetnek kész terve van arra, hova mit vet a kiesés pótlására. A határ árvíz utáni siralmas képet mutat Jász- árokszálláson. A gazdák hangulata, bizakodása pedig győzniakarást az elemi csapás után;

— borzák —

A pártélet fóruma

Emberre, gépre egyaránt sok munka vár

Ladár István, a törökszentmiklósi járási pártbizottság mezőgazdasági főelőadóját arra kérte munkatársunk, szóljon azokról a legfontosabb feladatokról, amelyekre most nyár közeledtén leginkább gondolni kell a termelőszövetkezelek pártszervezeteiben. A válasz így hangzik:

A szövetkezeti tagok és a szövetkezeti vezetők értsék és egyöntetűen érezzék: nehéz nyár előtt vagyunk. A tavaszi munka belenyúlik az amúgy is nagyon

munkás aratásba. — Gépi kapacitásunk lényegesen nem változott tavaly óta, és a járás tsz-eiben, állami gazdaságaiban 44 ezer fch kalászos vár aratásra,

Védekezés a tószegi határban

Tószeg mellett rendkívül magas a Közös Főcsatorna vízszintje is. A tószegi termelőszövetkezetek tagjai most mindent elkövetnek az ártéren lévő vetések megmentése érdekében. Képünkön az egyik zsilip tetejét, amely a magas vízszint miatt most alacsonynak bizonyult, homokzsákokkal magasítják, hogy a víz át ne folyjon a túloldalon lévő vetésekre.

Á tudomány munkásai a jászkunsági földekért

Karcagon az idei technikumi napon saját szégyenemre felfedező lettem. Ott vettem észre ugyanis, hogy itt, megyénkben, pontosabban ott, Karcagon, hány neve3 tudományos kutató dolgozik, és él szinte észrevétlenül. S a közvélemény — már a megyei közvéleményre gondolok — nem bánik pazarlóan velük.

Vegyük csak azt, hogy a jó termelőszövetkezeti elnöknek, vállalatvezetőnek, igazgatónak, kiváló tanárnak, jó képességű orvosnak, mérnöknek neve van a megyében. S van-e hasonló népszerűségük a tudományos életben elért sikereik mértékének megfelelően a karcagi kutatóknak? Nem mondhatnám egyértelműen. Amíg a7- előbb említett szakmák, hivatások, munkaterületek leg- kiválóbbjai megfelelő fórumot kapnak gondolataik terjesztésére, közéleti megbízatásokkal halmozzuk el őket, megyénk tudósai meglehetősen csendben dolgozgatnak, és sokszor csak ilyen vagy olyan ritka alkalmakkor tűnnek fel;

Jól lehet, ebben közrejátszik az is, hogy a Nagykunsági Mezőgazdasági Kísérleti Intézet nagyon ifjú intézmény, mindössze 1955-ben alakult. Már csak fennállása rövidségéből is következik, hogy nem lehet még olyan hírneve, mint a martonvásári, az iregszemcsei intézményeknek.

De annál már sokkal több tapasztalatot, ismeretet halmoztak fel a karcagi kutatók, mint amennyit hasznosítunk belőle. Hogy csak az államilag elismert karcagi 21-es, a karcagi 552-es búzafajtákat említsük, amelyeket Vezekényi Ernő nemesített ki. A Szovjetunió vagonszámra kér vetőmagot a karcagi szegletes lednekböl. A mezőgazdaság ismer karcagi kurtaperje, karcagi barázdált csenkesz nevű nemesített fűfajtákat.

De ez csak a növénynemesítés, csupán az újfajták előállítása. Ám a karcagi kutatók témái között szerepel a talajjavítás, a talajművelés, a trágyázás, az öntözés, gépesítés, az üzemszervezés. Dr. Mihályfalvi Istvánnak, a mezőgazdasági tudományok kandidátusának öntözési kísérletei országszerte számontartották, sőt külföldön is, legutóbb Romániában terjesztette tapasztalatait. Dr. Kurucz Gyula aspiráns a gabonabetakarítással, dr. Sípos Gyula kandidátus a takarmánytermesztéssel, és Csizmazia Antal a lucernatermesztéssel foglalkozik. De ott vannak a fiatalok is.

Nagy terület, másfélmillió holdas rész, tartozik hozzájuk. Munkaterületük a Nagykunság, a Jászság, Bihar, a Kis-sárrét, a Nagy-sárrét, a Berettyó vidék. Nagyon hasznos, forintban szinte értékelhetetlen tevékenység a- tudomány karcagi munkásaié. E vidékért, e föld mező- gazdaságának holnapjáért, fellendítéséért dolgoznak észrevétlen csendben, szinte túlzott nyugalomban.

Mert igaz, hogy a kutató munkához, a tudományos kísérletekhez kell a csend is. De az eredményeket észrevenni a termelési tapasztalatok, felfedezéseik terjesztésének árt a hallgatás. És ezt már ők sem igénylik.

B. L.

Hazai

események

Dr. Rosta Endrének, a Kulturális Kapcsolatok Intézete ügyvezető elnökének vezetésével küldöttség utazott Rómába, hogy hazánk és Olaszország között kulturális, tudományos és műszaki együttműködés lehetőségeinek továbbfejlesztéséről tárgyaljon;

A SZOT elnöksége meghívására kéthetes baráti látogatásra Magyarországra érkezett a skóciai Szakszervezeti Kongresszus Főtanácsának küldöttsége. A küldöttség tagjai: A. Kitson, a főtanács elnöke. M. Mclean alelnök és Jamos Jack főtitkár.

*

A június 20-ra tervezett visegrádi autós—motoros

találkozó elmarad. A Pest megyei Közúti Balesetelhárítási Tanács közli, hogy aZ első országos autós—motoros találkozót, valamint a motorkerékpárosok országos KRESZ versenyét július 4-én, a visegrádi fellegvárnál rendezik meg. (MTI)

Megéri ?

A tiszafüredi téglagyárban nagy kárt okozott az esős idő. — A félkész kisméretű tégláknak csaknem 70 százaléka tönkrement. — Mintegy 300 ezer téglára tehető a veszteség.

A kár oka az, hogy nem áll rendelkezésükre a termeléshez szükséges színkapacitás, ezért a félkész gyártmányok jelentős hányadát a szabad ég alatt, csupán cseréppel lefedve szárítják.

Hát megéri?

—f—p

amiben előre láthatólag sok lesz a dőlt gabona. — Ezek a legfontosabb, legalapvetőbb dolgok, amiről most beszélnünk kell.

Mindez azt jelenti, embernek és gépnek egyaránt többet kell dolgozni a tavalyinál. Ezt a gondolatot, ezt a megállapítást akarjuk mielőbb átvinni a köztudatba. Ennek jegyében hagytuk jóvá a szövetkezetek nyári intézkedési terveit, ezt a helyzetet ismerve tartottuk meg e hónap elején a járási aktívaértekezletet.

Intézkedéseinket azonban a helyi szervek, elsősorban a pártszervezetek tehetik teljessé. A kommunisták példamutatása lehet a siker első biztosítéka. S ez egyáltalán nem frázis. Ha a kommunisták elsőnek kezdik a munkát és utolsónak hagyják abba, már jórészt meg is tették azt, ami rájuk vár. Munka, átgondolt, gyorsan, pontosan végzett munka segíthet át minden gondon, nehézségen bennünket.

Különösen fontos lesz ez az olyan kulcshelyeken, mint a kombájnok, aratógépek kezelése, a learatott mag szállítása, tisztítása, szárítása stb. — Sok helyen — a kengyeli Dózsa, a kenderesi Vörös Csepel és a fegyverneki tsz-ek- ben — már érezhető a kommunisták előrelátása, a helytállásra való felkészülése. De nem csak helyenként, mindenütt szükség van erre.

A szövetkezetekben sem dolgoznak azonban a pár- tonkívüliektől elszigetelten , a párttagok. Azt várjuk, hogy mindenütt egyforma szorgalommal, egymást segítve, biztatva haladjanak mindig. A termelőszövetkezeti pártszervezetek, a nagyüzemek megalakulása óta sok feladattal • birkóztak meg. S leginkább a nehéz feladatok edzették, erősítették őket, gazdagították tapasztalataikat. Biztos, hogy most se lesznek tétlenek.

A kenderesi Vörös Csepel Tsz-ben lezajlott a kombájnosok és gépkezelők tapasztalatcseréje, ahol szinte minden előrelátható problémáról szó esett. Mindenki megtudta mi munka vár rá. S ilyen tanácskozást mindenütt 'tartanak.

Az alapszervezetek tagjainak tevékenységében eddig a munka jó összehangolását, gyorsaságát, pontosságát említettem Nem kevésbé fontos azonban az emberekkel, az egymással való jól értelmezett törődés, az ivóvíztől a pihenő vagy szálláshely biztosításáig sok mindenről gondoskodás.

Hadd mondjak el azonban egy példát: tavaly leszállítottam egy Beloruszról a vezetőjét. A szövetkezeti tagok ugyanis rosz- szul értelmezték a figyelmességet és pálinkával „kedveskedtek” a traktorosnak kora reggel. — Az ilyen „figyelmesség’’ köny. nyen végzetes lehet. Jobb, ha ehelyett meleg ételt, friss gyümölcsöt stb. visznek.

Ahhoz, hogy a munka gyors lebonyolításáról alkotott elgondolásaink megvalósulhassanak, sikerüljön minden szem termés betakarítása, a szövetkezeti vezetőknek is helyt kell állni a maguk posztján. Nem arra gondolok, hogy pl. a párttitkár ne nézze meg miért nem arat egy-egy gép. Nézze, de ne csak ezt; Szóljon, de ne csak erről. Arról is, melyik gépkezelő ta legfrissebb, a leggondosabb. Arról is, kik a legszorgalmasabb tsz-tagok. — Vagyis a murkaversenv, a jó munkások dicséretének szellemét is hozza-vigye magával, amerre jár.

A jól végzett munka alapján ítélve meg az embereket. erősítsék tovább soraikat, a nagy munka közepette is.

B. L