Szolnok Megyei Néplap, 1965. június (16. évfolyam, 127-152. szám)
1965-06-02 / 128. szám
196$. június 2. SZOLNOK MEGYEI NEPLAt' 3 Á bürokrácia útvesztőjében LASSAN HATÁROZ AZ IPAR- IGAZGATÓSÁG, AZ APRÍTÓGÉPGYÁR BÁNJA Februárban jelent meg az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium együttes utasítása a felesleges készletek feltárásának és hasznosításának módjáról. Kijelölték a magyar VIT- kü/döttség tagjait indulás július 26-án és 27-én Ringó vonatok Az ú$ japán Hikari-expressz vonatai nem zakatolnék, mént a vonatok állatában, hanem óceánjárók- hoz hasonlóan kellemes ringató mozgást végeznek. Az új japán expressz a világ legmodernebb vasúti közlekedési eszköze és egyben a leggyorsabb is. Öt hónapja közlekedik Tokió és Osaka között egy 530 kilométeres távolságon. Eddigi sebessége ■„ mindössze” 200 kilométeres volt, de ezzel még nem merült ki a kapacitása és miután kiderült, hogy a vágányok stabilitása megengedi, a szerelvények óránkénti sebességét most már 220 kilométerre emelik. A jászberényi Aprítógép- gyárban megvizsgáltuk, hogy a vállalatnál milyen eredményeket hozott az említett utasítás végrehajtása. Sajnos azt tapasztaltuk, hogy nem éltek a lehetőségekkel. Vajon kit terhel érte a felelősség? Azért, hogy e kérdésre pontos feleletet adhassunk, meg kell vizsgálnunk a tervezés időszakát, mint fontos előzményt. Néhány évvel ezelőtt, sőt még tavaly is az volt a baj, hogy a vállalat termelési kapacitását kitöltő megrendelések nem érkeztek be idejében. E körülmény megnehezítette a termelési feladatok programozását, az anyagbeszerzést, végeredményben a tervek teljesítését. A vállalat 1964. augusztusában felettes szervétől, a Kohó- és Gépipari Minisztérium Általános Gépipari Igazgatóságától irányadó tervszámként 235 millió forintos idei tervet kapott. A vállalat ennek megfelelően töltötte ki kapacitását rendeléssel, igazolta vissza a vevőknek a megbízásokat. — Novemberben már kezdtek olyan húrokat pengetni, hogy az Aprítógépgyár nem képes a 235 milliós termelési terv teljesítésére, tehát a terv csökkentésére lehetett számítani. November végén hitelt érdemlően már csak 192 milliós feladatról volt szó. Az Aprítógépgyár ennél jelentősen több (43 millió forinttal) megrendelést vállalt el. És természetesen az 1965. első félévre szóló anyag megrendelését is feladta. Történt ez annak tudatában, hogy a vállalatnak — 1964. évi tervének nem teljesítése miatt — december 31-én 35 millió forint értékű befejezetlen állománya volt. (A tavalyi árszinten kifejezve.) — Ez sem közömbös a normafeletti készlet alakulásában. Nos, márciusban (!) töb- bé-kevésbé véglegessé vált, hogy az Aprítógépgyár idei teljes termelési terve 192 millió forint lesz. II. Ezek után csak az általános gépipari igazgatóság jóváhagyása váratott magára, mégpedig 1965. május 10-ig! Az Országos Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium utasítása viszont csak március 31-ig adott lehetőséget a terven felüli rendelések büntetés nélküli sztomirozására. Az Aprítógépgyár kellemetlen helyzetben van — Tervének késedelmes jóváhagyása miatt nemcsak a rendelésből nem törölt 50 millió forint után kell fizetnie kötbért egész esztendőn át megrendelőinek, hanem a 13 millió forint értékű normafeletti anyag- készletére kapott hitel után a büntetőkamatot is. Eddig 1.6 millió forintot fizettek ki a banknak. A vázoltak következtében a nem tervezhető költségek (például anyagigazgatási költség) ahelyett, hogy csökkennének, a bázishoz képest növekednek. Egyelőre még azt sem lehet felmérni, hogy milyen. nagy lesz az ered- ményroiplás, mivel az Aprítógépgyár gazdálkodási tervét mindmáig nem hagyta jóvá az iparigazgatóság. III. Az igazság az, hogy az általános gépipari igazgatóság kizárta ezt a vállalatot azokból a jogokból, amik a hivatkozott utasítás alapján megillették volna. A fentiekből adódóan két dologban sürgősen intézkedni kell: a normafeletti készletek hasznosítására és a sztornírozás más úton való megoldására gondolunk. Például az iparágon belül más vállalat is átvehetné az Aprítógépgyár immár terven felüli megrendeléseit. Az említett lehetőségek megteremtése az általános gépipari igazgatóság feladata. Annál is inkább az, mert a beruházók által megrendelt gépek, berendezések tervezett határidőre való elkészítéséhez és üzembehelyezéséhez nép- gazdasági érdek fűződik. Fábián Péter összeállították a IX. Világifjúsági találkozón részt vevő 400 tagú magyar küldöttséget. A KISZ Központi Bizottságánál elmondták az MTI munkatársának, hogy a delegátusok között helyet kaptak az ifjúság úgyszólván minden rétegének képviselői, az ipar és a mező- gazdaság kétkezi munkásai csakúgy, mint a diákok vagy az ifjú mérnökök és technikusok, illetve az egyéb hivatások művelői. A küldöttség tagjai valamennyien az alkotó munkában elért eredményeikkel, az ifjúsági szervezetekben végzett tevékenységükkel szolgáltak ká a megtiszteltetésre. Százan művészeti életünk, 35-en pedig a magyar sport követeiként utaznak Algírba. Részt vesz majd a seregszemlén a KISZ Központi Művészegyüttesének Rajkózenekara, népi tánCcsoport- ,ia és énekkara, valamint a Bergendi-tánczenekar. Helyet kapnak a delegációban az idei Ki mit tud? fődíA szolnoki városi tanács egészségügyi osztályának orvosai és dolgozói állandóan ellenőrzik a vendéglátó egységeket. Felméréseikből néhány általános következtetés vonható le a vendéglátó egységek egészségügyi körülményeire vonatkozólag. A megyeszékhely éttermeinek konyháit vizsgálva legszembetűnőbb a zsúfoltság. Egyedüli kivétel a Tisza Szálló, amelynek modern munkagépekkel felszerelt konyhája — zsúfoltság nélkül — képes a szükséges ételmennyiség elkészítésére. Bár a Múzeum Étterem új létesítmény, mégjónak nyertesei is, akik többek között olyan neves művészek társaságában lépnek majd fel, mint Galambos Erzsi, Bodrogi Gyula, Tcüdy Mária és Aradszky László. Ismét ott lesz a seregszemlén az első Ki mit tud-on feltűnt ifjú „füttyös" Ha oki Tamás. A sportküi- döttségben olimpikonok és sokszoros magyar bajnokok, többek között Antal Márta, Egervári Márta, Kontsek Jolán, Madarász Csilla, Dobay Gyula, Földi Imre, Gyuricza József, Kozma István, Nagy Zsigmond, Tóth Géza, Varga János képviselik az atlétákat, úszókat, súlyemelőket, vívókat, stb A magyar labdarúgók közül a Győri Vasas ETO lép majd Algírban pályára. A világifjúsági találkozón résztvevő magyar küldöttek, akiknek egyharmada lány és fiatalasszony, július 22-én találkoznak idapesten. is a napi 1200 adag főzése a higiénia rovására megy, mert az eredeti kapacitása csak 600 adag naponta. Valamivel könnyebb a Kunság és a Kristály kisvendéglők dolgozóinak, mivel itt előfizetéses étkeztetés nincs. A fizető vendégek számához viszonyítva pedig a konyhák kapacitása megfelelő. A Híd-biszt- rónak is kicsi a konyhája, de szerencsére itt sincs előfizetéses étkeztetés. — A strandvendéglő konyhája pedig a nyári csúcsforgalomban nem megfelelő, hiszen ilyenkor több száz adag ételt is készítenek. A Nemzeti Étterem talár, a szabályt erősítő kivétel. A régi konyhát most újítják fel. Naponta 1200—1500 adagot főznek. Innen viszik a félkész ételt a Il-es számú irodaház konyhájára is. Esztétikai kultúra íalun A közelmúltban ezzel a címmel rendezték meg a II. Szolnoki Kulturális Hetek egyik tudományos ülését. Az országos jellegű eszmecsere nagyon tanulságos volt, de arról is meggyőződhettem, hogy népművelésünkben, sajnos, még nem kristályosodtak ki a falusi művészeti ismeretterjeszstés és az esztétikai nevelés legmegfelelőbb módszerei. Sőt néha még az sem tisztázott, hogy milyen esztétikai, művészeti ismeret- anyagot kell a falusi lakosságnak nyújtanunk. Nem általában az egységes művészetszemlélet hiánya okozza a nehézségeket, hanem egyes népművelőink szemléletének tisztázatlan, téves volta. Hogy csak egy apró példát említsek, a Csongrád megyei küldött azt kifogásolta, hogy a kereskedelemben a falusi lakosság csak ugyanahhoz az iín. „bérházi” bútorhoz jut hozzá, mint a városi vásárlók. A tanácskozáson kísértett a falu egyfajta — ha nem is tudatos — lebecsülésének a veszélye. Olyan vélemény is kialakul névművelőink körében, mely szerint a vidé- kiséghez mért kultúrát kell adni a falunak. E zek a nézetek realizálódtak nem egy központi művészeti rendezvényben is, az ŐRI vidéki műsorainak művészi értéke is ezt tanúsítja, pedig számtalanszor beigazolódott már, hogy a városi mércével mért színvonalas előadások a falvakban is sikert arattak. A színházi előadások közül csak a Szigligeti Színház Stuart Mária előadásának néhány év előtti kunszentmártoni fogadtatását szeretném megemlíteni. Szót értünk 600 HELVETT 1200 AOAG Zsúfoltak az éttermek konyhái V annak, akik a fokozatosság elvére hivatkozva óvatosan, cseppenként akarják adagolni a falvakban a művészeti ismereteket. Az elmúlt korok művészeténél, ízlésvilágánál megragadva elkerülik_ a problematikusabb jelenkori művészet megismertetését. E módszer „eredményeként” furcsa kettősség jellemző a falu kulturális állapotára. A modern tánczenét kedvelő falusi fiatalság irodalmi érdeklődését majdnem kizárólagosan a romantika köti le. A modern divat szerint öltözködő lányok szentimentális lányregényekért rajonganak. A művészeti ismeretterjesztésben, az esztétikai nevelésben lehetséges — a fokozatosság elvének megsértése nélkül —, hogy először a ma művészeti értékeinek megismertetésével, a mai modern ízlésvilágot magunkénak vallva ismerkedjen meg a falu az elmúlt korok művészetével, esztétikájával. Az ízlés elsajátítása nem kíván különösebb előtanulmányokat, és bár a művészeti ismeretterjesztés egyik alapfeltétele az általános műveltség fejlesztése, az esztétikai érzék kialakítása nem kötődik feltétlenül, az iskolai végzettséghez. A modern kor sokféle művészeti hatását (a falvakban is elterjedt a televízió, a rádió, a kereskedelmi hálózatban megtalálhatók a modern divatcikkek, lakberendezési tárgyak stb.), fel kell használnunk esztétikái nevelésünkbeju mint ahogy a. divat ambicionáló erejét is hasznosítanunk kell a művészeti ismeretterjesztés rendszeres formáival helyes arányban összeegyeztetve. A fiatalság ma már a falvakban is elsősorban a modern tánczenét szereti, sőt statisztikai adatokkal igazoltan a nyári hónapokban szinte kizárólagos kulturális igénye a tánc. Sajnos, azonban nagy részük még nem tud különbséget tenni a jó és a rossz tánczene között Hiányzik a tánczenét, a jazzt alapul vevő modern zenei ismeretterjesztés. Az a fiatal, aki szereti a jó tánczenét és élvezi Gerschwin zenéjét, közel áll ahhoz, hogy Bartókot is megértse — közelebb, mint az operettért vagy a magyar nótáért rajongók. Az elmondottakból azt a következtetést is le lehet vonnunk, hogy ebben a vonatkozásban nincs két kultúra, egy városi és egy falusi csak a művészeti ismeret- terjesztés, az ízlésfejlesztés módszerei mások. A falu védelmében még azt is el kell mondanom, hogy kulturális szempontból sok tekintetben sok kai egészségesebb, mint a város. Vidéken még elevenebben élnek a népi kidtürális hagyományok és a kispolgári ízlés terjedése elsősorban a város káros hatásának köszönhető. Ennek az „ízlésnek" nincs is nagyon talaja a falvakban, könnyebben lokalizálható is. mint a városokban. Feladatunk, hogy az egységes kultúra, mércéjével, a népi. kulturális hagyományok felhasználásával alakítsuk ki a magyar falu modem kulturális képét Ridea Gábor a legfontosabb dolgokban /Most a növényápolás ideje van, de már készülünk a nyári betakarításra — Antikor elkészítettük és taggyűlésen megvitattuk éves politikai intézkedési tervünket, úgy döntöttünk, hogy annak végrehajtását negyedévenként értékeljük. Az áprilisi taggyűlésen már számot adtunk arról, mit tettünk az első negyedévben. Ebben az időszakban azt tartottuk legfontosabbnak, hogy mindenkivel megbeszéljük milyen feladat vár rá tavasszal, _ s egész esztendőben. Február, bán, márciusban a pártcsoport értekezletek, brigádgyűlések és a személyes beszélgetések is ezt a célt szolgálták. — A politikai meggyőző munka hatékonyságát igazolja a tavaszi szántás-vetés és a növényápolás idején tapasztalt szorgalom, munkakedv. A 115 hold cukorrépa egyelése után néhány nappal ezelőtt hozzáfogtunk a kukorica kézi- és gépi kapálásához. Nálunk az a szokás, hogy nemcsak a növénytermesztésben dolgozó gazdák vállalnak területet, hanem a tsz elnöke. a többi vezető, az irodában dolgozók, az állat- tenyésztők is. egyszóval minden munkaképes ember. Ez teszi lehetővé a munkák időarányos elvégzését. Most egy hold kukoricához 530 né- ;zöpöl cukorrépa jár, a vállalt terület nagysága viszont aszerint változik, ki milyen mértékben számíthat családja segítségére. Én és a feleségem három hold kukoricát és 1670 négyszögöl cukorrépát művelünk. — Az idén minden tevékenységünk arra irányul, hogy megtermeljük a közös állatállomány részére szükséges takarmányt. Többször tanácskoztunk ennek a hogyanjáról, s van, amiben a korábbihoz viszonyítva változás történt. Ilyen például az, hogy a kukoricánál és cukorrépánál az úgynevezett nádudvari jövedel- mezést alkalmazzuk: meghatározott munkaegység és az össztermés 10, illetve 20 százaléka. Csőkutas örtözés- sel elsősorban . a kukoricára, cukorrépára és lucernára juttatunk mesterséges csapadékot. A jobb minőségű széna készítését a hideglevegős szárítással is igyekszünk biztosítani. — Politikai intézkedési tervünket természetesen nemcsak a negyedéves értékeléskor vesszük elő a fiókból. Gyakran forgatjuk azt, hogy a tennivalókat ennek szellemében valósítsuk meg. Jelenleg a növényápolás a legfontosabb munkánk, de már készülünk a nyári betakarításra. Júniusban a pártcsoportok és a taggyűlés is napirendre tűzd az erre való felkészülést. Többek között szót ejtünk ez alkalommal arról, hogy Molnár László DT-vezető, Lóczi Béla és Tajti Antal traktoros és mások is példamutatóan dolgoztak a tavaszi idényben. Ezt várjuk Andrási Balázs, Kozma Béla kom- bájnostól és társaiktól, az aratógéphez, a kombájnszérűre beosztott gazdáktól, mindenkitől, aki a betakarításban résztvesz. — A kommunisták ereje megsokszorozódik azáltal, hogy szoros a kapcsolatunk a pártonkívüliekkel. A legfontosabb dolgokban szót értünk, s ef’ütt munkálkodunk gazdaságunk további erősítésén. Elmondta: Habán László, a jásziványi Szabadság Tsz párttitkára Természetesen az ilyen adagmennyiségeknek megfelelő nyersanyag elhelyezése és feldolgozása a konyhákon zsúfoltságot okoz. Ezzel magyarázható, hogy az egészségügyi követelményeket nem tartják be Maradéktalanul. Lehetne ezen segíteni? Lehetne, mégpedig kétféleképpen. Egyrészt a konyhahelyiségek modernizálásával, másrészt egy központi üzem felépítésével, amelyben az előfizetőknek főznének. Ezáltal tehermen- tesüinének az éttermek, és a fizetővendégek számához képest a konyhák kapacitása már megfelelő lenne. Mivel az utóbbi elképzelés megvalósítá'— milliókba kerülne, inkább az első elképzelés reálisabb. Hiszen egy felújítás sosem kerül annyiba, mint egy új épület. Az ellenőrzések azt mutatják, hogy a vendéglátó egységek konyhájának tisztasága nagyjából kielégítő. Ha az ellenőrök még jobban ügyelnek a szabályok betartására, még higiéniku- sabb lehet a főzés. T. L. Harangozó helyett elektromos áram A híres pisai ferdetorony harangjait a jövőben elektromos áram fogja kongatni. A „villamosítás” egyik oka az aggodalom a toscanai város jelképe, a ferdetorony stabilitásának csökkenése miatt. A hét harang közül csak az egyik, a történelmi múltú Pasquereocia nem fog zúgni többé, mert a második világháborúban megsérült. A közel 800 esztendős ferdetorony haran- gozója, Ezio Ghelardj végre nyugdíjba mehet.
