Szolnok Megyei Néplap, 1965. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-01 / 127. szám

I960, június 1, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Percenként 120-al többen vagyunk Az ENSZ statisztikai ada­tai szerint bolygónk lakos­sága minden percben csak­nem 120 fővel gyarapodik. Az emberiség történetében ez a lakosság legnagyobb mérvű, hivatalosan regiszt­rált növekedése. A Föld la­kossága évente csaknem 63 millióval szaporodik. Jelen­leg körülbelül 3,3 millárd ember él a Földön; évente 119 millió születik és 53 millió hal meg. Az irodalmi kávéház • •• r/• r r/l /ovo/eroi Második évadját zárta a szolnoki irodalmi kávé­ház. Az új intézmény két év alatt a város kultúrá­jának értékes részévé vált, valahogy „belenőtt” a szol­noki életbe. Elősegítette ezt az első év műsorainak je­lentős sajtóvisszhangja és a közönség meglepő érdek­Mikszáth és Móricz — a legnépszerűbb magyar írók külföldön A Központi Statisztikai Hivatal most elkészült ki­mutatása szerint a műfor­dítók tevékenysége az egész világon — nálunk is fel­lendült. A földkerekségen egy év alatt 33 000 irodal­mi fordítás készült, 12 ezer­rel több, mint nyolc év­vel ezelőtt. A rangosabb szerzők műveit évente 7—8 nyelvre is lefordítják. A magyar írók közül Mikszáth Kálmán a leg­népszerűbb külföldön, hét év alatt 13 országban 53 fordítás készült műveiből. Ugyanezen idő alatt Mó­ricz Zsigmond műveit 42- szer, Molnár Ferencét 41- szer, Jókaiét 39 szer, — Petőfi Sándor és Illés Béla munkáit 29—29-szer fordították idegen nyelvre. A sor Déry Tiborral, Mes­terházi Lajossal, Gárdonyi Gézával, Zalka Mátéval és Illyés Gyulával folytató­dik. A mai szerzők közül a legnépszerűbbek közé tartozik Szabó Magda, Hi­das Antal, Berkesi András és Németh László az emlí­tett sorrendben. Vannak klasszikusok, — akiknek műveit egy évben nem 7—8-szor, hanem száz­35 000 kilométer — gyalog Alekszej Polikarpov nyug­díjas omszki mérnök 1959. október 16-a óta rendszere­sen járja az országot. — Megfordult már Moszkvá­ban, Leningrádban, Tallin- ban, Rigában, Vilniusban, Belorussziában, Moldáviá­ban, a Kaukázuson túli és közép-ázsiai köztársaságok­ban. A Csendes-óceán part­jára a nagy transzibériai vasútvonal mentén jutott el. A Habarovszk és Vla­gyivosztok közötti távolsá­got 14 nap alatt gyalogol­ta le. Eddig összesen 35 404 km-t tett meg; D. L. Az Orvos­egészségügyi Szakszervezet vezetőségi ülése Az Orvos-egészségügyi Dolgozók Szakszervezeté­nek központi vezetősége tegnap a Szakszervezetek Székházában Sárfi Rózsi elnöklésével ülést tartott. A tanácskozáson részt vett dr. Szabó Zoltán egészség- ügyi miniszter, dr. Gál György, az MSZMP KB alosztályvezetője, dr. Tóth Béla egészségügyi minisz­terhelyettes és Rostás Ist­ván, a Magyar Vöröske­reszt főtitkára is. szór, kétszázszor fordítják. A fordítóknak a leggyak­rabban a Lenin művekkel van dolguk, egy év alatt 208 esetben tették át írá­sait idegen nyelvre. Ezzel Lenin a szerzők között szi­lárdan tartja elsőségét. A külföldön legnépszerűbb szerző Lenin után Shakes­peare, az ő írásaiból egy év alatt 122 fordítós jelent meg. A százas szériát Ver­ne, Lev Tolsztoj és Doszto­jevszkij is túllépte. A neves írók művei kö­zül hazánkban is sok for­dítás jelent meg. Az elmúlt évben például 700 külföldi írásművet ültettek át ma­gyar nyelvre, ennek leg­nagyobb része művészeti és irodalmi mű, de szép szám­mal akad természet- és társadalomtudományi mun­ka is. lődése is. Az „Árkád-műso­rok” ma már a szolnoki kultúra „hagyományaihoz” tartoznak. A kiemelkedő produkciók maradandó él­ményei a kialakult törzs- közönöségnek, s a legjob­bakat máig is gyakran em­legetik. (Hogy csak néhá­nyat említsünk: Mensáros László, Keres Emil, Tallós Endre, Győry Ilona, Zsol- nay Hédi önálló estje, J. Kilty: Kedves hazug-jának vagy az Oedipus-nak pó­dium előadása). Ha azonban a szép em­lékek mellett a sikertelen­ségekre és hiányosságokra gondolunk, s főleg arra, hogy ezek a második évad vége felé egyre fokozódtak, akkor aggódnunk kell az irodalmi kávéház további sorsáért. Miképpen lehetne hát az irodalmi kávéház jövőjét, eredményesebb mű­ködését biztosítani? Haladjunk az aktuális kérdéscsoportok logikusan rendezett sémája szerint: kinek, miért, hol, mit, ho­gyan, mikor (hányszor) kik, kiknek segítségével? Kinek, miért hol ? A legtágabb kör, amit vehe­tünk: a színházat és az iro­dalmat szerető közönség. A legszűkebb pedig: a leg­újabb és leghaladóbb iro­dalmat szerető, a korsze­rűen modemet kereső, iro- dalmilag művelt közönség. A cél: a szűkebb kört a legtágabb kör tagjaival bő­víteni. Ezzel finomul az irodalmi közízlés, ami a színházi produkciók na­gyobb látogatottságában is j meg fog nyilvnulni. Tovább­ra is a legjobban megfelelő hely az Árkád eszpresszó Ex libris-kiállítás a Verseghy könyvtárban A képzőművészet egyet­len egy ágának sincs olyan szoros kapcsolata az iroda­lommal, mint a kisgrafika műfajába tartozó ex libri­seknek, Ez érthető is, hi­szen kezdetben csak a meg­különböztető jegy funkció­ját töltötték be a kis ké­pek, feliratos könyvekbe ragasztott apró cédulák, A név; ex libris jelentés sem más, mint „(valakinek a) könyvei közül.” Avatott művelői azonban a művészet rangjára emel­ték, a grafika egyik önálló létjogosultsága ágává vált kezükben és a XX. század­ban talán nincs is olyan jelentős grafikus, aki ne készített volna ex librisze- ket. A szépség, a művészet ez ága a gyűjtőkedvet is felébresztette a művészet barátaiban. Az ország egyik legje- lentősebbb ex libris gyűj­teményével dr. Kertész Dé­nes cibakházi állatorvos dicsekedhet. Mappáiban több mint hatezer lapot őriz. E gyűjtemény legszebb darabjaiból rendeztek most kiállítást a Verseghy könyv­tárban, amelyet szombaton délután Császtvai István, az MSZMP Szolnok megyei bizottságának munkatársa nyitott meg. Bevezetőjében az ex lib­ris műfajának rövid törté­neti áttekintését adta és ki­emelte, hogy a kiállítás aktualitásával méltán igazo­dik az ünnepi könyvhét rendezvényeihez. A kiállítás anyagát nyolc nwiiy v iua wuii kisméretű tárlóban mutat­ják be. Egy kivétellel te­matikai csoportosításban. A külföldi művészek al­kotásai közül megtalálhat­juk a kiállításon Saez spa­nyol, Gaudaen belga, Ma- ragoni olasz grafikus ex libriseit, hogy csak néhá­nyat említsünk. A magyar ex librisek közül pedig Drahos műveit és a szolnoki Gácsi Mihály alkotásait emelhetjük ki. Az ex libris kiállítást szerencsésen egészíti ki egy kis könyv-bemutató Kner Izidor és a Jlelikon Könyv­kiadó művészi kiadványai­ból. A kiállítást június 12-ig tekinthetik meg az érdek­lődők a könyvtár nyitva­tartási ideje alatt. az ilyen természetű pro­dukciókhoz, optimális férő­hely-számmal. Mit hoqyan ? Előb­biek alapján: csakis a le­hető legjobbat, legmaga- sabbrendűt. Legyenek ön­álló estek, de ne adjanak lehetőséget a sztárkultusz­nak. Ugyanaz a személy, ugyanabban az évben csak rendkívüli esetben, s akkor is csak egészen új műsor­ral léphessen fel. A műsor anyagát a rendezőség elő­zetesen beszélje meg a fel­lépő művésszel. Sok sze­replője ne legyen egy mű­sornak, kisebb drámák, drámarészietek csakis pó- diumszerűen, oratóriumsze- rűön (és ne színpadszerűen) kerüljenek közönség elé. Ne szerepeljenek műkedvelők még kivételesen sem (a maga nemében kiváló fő­iskolai irodalmi színpad ta­lán a Fiatalok fóruma pén­tekjein juthatna megillető dobogóhoz.) A zene ne sze­repeljen önállóan, csak alá­festőként, kimondottan ze­nés produkció ne legyen más, csak irodalmi értékű chanson, vagy musical co- medy. S ne csak „nagy ne­vek” szerepeljenek — le­gyen tehetséges fiatal elő­adóművészek pártfogója, önbizalmuk növelője, tehet­ségük kibontakoztatója is. Mikor (hányszor) kik, kiknek segítségével? Az első évadban 36 műsor volt, a másodikban 25 — de még ez utóbbi szám is soknak bizonyult, nem cso­da, hogy néhány est el is maradt. Jobb lenne a jö­vőben csak kéthetenként tartani, ami nemcsak a jobb előkészítést tenné lehetővé, de a közönséget is előbb lehetne tájékoztatni a vég­leges műsorról. Több hó­napra való előzetes műsor­terv kiadása ugyanis aligha megvalósítható — a művé­szek különböző és változó elfoglaltsága miatt. Mert a jövőben is jó volna, ha pesti művészek is fellépné­nek. Emellett a többi vidéki színház művészeit is fel lehetne kérni. Elsősorban azonban a Szigligeti Szín­ház művészeire kellene to­vábbra is számítani. — A2 intézmény gazdája — mint ahogy az legutóbb ki­alakult — legjobb, ha to­vábbra is a városi tanács és a TIT marad. Nem nél­külözhetik azonban a szín­ház, a színház KlSZ-szer- vezete együttműködését, művészeti segítő szerepéi és a vendéglátóipar to­vábbi előzékenységét. Fel­tétlenül szükséges azonban, hogy az együttműködés és a műsorok előkészitése az eddiginél sokkal szervezet­tebb, határozottabb legyen. Lőrincz Lóránd Naposcsibe! A helyi földművesszövetke­zet baromfifelvásárlójánál korlátlanul kapható- Szer­ződéskötés esetén a napos­baromfi árát felnevelés után, átvételkor kell fizetni; Elkészült az általános iskolák szemléltetőeszköz-ellátásának távlati terve A Művelődésügyi Minisz- térimuban kidolgozták 1970- ig az általános iskolák szemléltetőeszköz-ellátási tervét. Jelentős előrehala­dás várható az audio-vizuá­lis szemléltetés területén. Fokozatosan ellátják az is­kolákat gyakorlati, kísérleti eszközökkel. A nagyszabá­sú terv előirányoz egyebek közt 7000 darab komplett diavetítő-készletet, amely nappali használatra is al­kalmas. Szerepel a tervben 3000 darab újtípusú, táv­vezérléssel működő, magne­tofon segítségével hangosít- ható diavetítő, úgynevezett Diavox, valamint további 2000 magno. Az utóbbiak elsősorban a nyelvoktatás tökéletesítését segítik. Számos új diafilmet ké­szítenek az orosz nyelv, a történelem, a földrajz, a művészettörténet oktatásá­hoz, illetve ezek tananya­gának szemléltetéséhez. Az általános iskolák alsó ta­gozat« részére 40 féle új diafilm készül. A következő években be­fejezik az iskolák ellátását a történelmi térkép-sorozat­tal. Ugyanez vonatkozik az ének, zene tanításánál rendszeresített hanglemez- sorozatra. 1970-ig a szakrendszerű oktatást végző iskolák mintegy 25—30 százaléká­nak biztosítanak a fizika­gyakorlatokhoz egyebek közt dinamóméiért, mű­anyagmérő hengert, tanuló- kísérleti egyenáramú volt/ amper-mérőt,, szétszedhető elektromotor-generátort; a biológiához; tanulói mik­roszkópokat, — különféle bon ceszközöket. Az ellátási terv összeál­lításánál figyelembe vették a baráti országokból — így Csehszlovákiából, Jugoszlá­viából és a szovjetunióból — beszerezhető szemléltető eszközöket is, amelyeket elsősorban az audio-vizuá­lis oktatásnál alkalmazhat­nak az iskolák. a£r^hTröJtTsTF) ÁLLÁS AZ • ÉM. 44. sz. Eof- tőiDan Vállalat - azonnal felvesz — budapesti munka­helyekre — férfi és női segédmunkáso­kat. valamint ku­bikosokat. — Mun­kásszállást és napi kétszeri étkezést biztosit. — Tanács- ieazolás és munka­ruha szükséges. Je­lentkezés: Buda­oest. V-. Kossuth Latos tér 13—15. földszint­_________ B EDOLGOZÓ varrni lói tudó nő­ket azonnal felvesz a SZOLNOKI HÁ­ZIIPARI TERME­LŐSZÖVETKEZET. Szolnok Magvar a- 14. szám. A szolnoki MÉK kirendeltség bér- csoportvezetőt ke­res azonnali belé­péssel. Jelentkezés: Szolnoki MEK Ki- rendeltség. Uiszászi út 11 szám) rékasi sorompó mellett). ADAS-VETEL SÖTÉTBARNA ágv. betéttel eladó. Szol­nok. Ságvári körút D ép. Burján, LAKAS KERESEK főbérle­tet azonnali beköl­tözéssel. vaev OTP lakást hitelátválla­lással- Cibakháza. Zrínyi u- 22. INGATLAN DEBRECEN leg- iobb helvén egv- szoba konvhás ház­részemet elcserél­ném hasonlóért — Szolnokon. — vagy eladnám- Egvszoba. konvha bérleményt beszámítok. Debre­cen. Ember Pál u. 11. szám­KERTES családi ház sürgősen el­adó. — azonnal be­költözhető. — Szol- nok. Szép út 23- sz­Beköltözhető csalá­di ház sürgősen el­adó- Gvenes József Szaiol. József A- út 50- szám. TÁRSASHAZ ES CSALADIHÁZ ÉPÍTÉSÉRE AL­KALMAS MAGAN- TELKEKET KE­RES MEGVÉTELRE SZOLNOK VAROS TERÜLETEN AZ ORSZÁGOS TA­KARÉKPÉNZTÁR SZOLNOK ME­GYEI FIÓKJA. SÁGVÁRI ENDRE ÜT 4-6. KÉTSZOBÁS, mel- lékhelviséges úi ház. 600 négyszög­öl szőlővel, ugyan­ott egyszobás ház 600 négyszögöl sző­lővel eladó- Ti sza­téné. Arany János u- 48. szám. GÉPJÁRMŰ 250 köbcentis Cse­pel motorkerékpár eladó. Törökszent- miklós. Kossuth utca 53. szám­Kitűnő állapotban lévő D 125-ös Cse­pel motorkerékpár eladó. — Szolnok. Ady Endre u-117/B. Vállalatok, figyelem ! A 114/1965. PM—OT együttes utasítás vég­rehajtásának elősegítése érdekében a FIGYELŐ című gazdaságpolitikai hetilap e heti száma 5 oldalon a „KERESLET-KÍNÁLAT” rovat­ban közli a vállalatoknál lévő elfekvő készletek listáját. Elfekvő készletek értékesítését, vagy ezek vételét HIRDESSE Cím: Budapest, V. Alkotmány u. 10. Telefon: 312-553. Ünnepi könyvhét 1965. május 29—június 6. i * 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom