Szolnok Megyei Néplap, 1965. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-08 / 133. szám

Világ proletárjai egyesüljelek! SZOLNOK MEJ5YJEI (Ä MFRVpi PÁPTmynTTcAr: cc a mecvc« tamátc i wpia Va,'~ ..................— N lil Jl. ~ IL1«"I.I I 1 XVI. évfolyam, 133. szám. i^Td 5Q fillól 1865. június 3., kedd, Á növényápolás dandárján Szép a határ. Harsogó, üde zöld. Hatalmas ga­bonatáblák, dúslevelű cu­korrépa es mák-földek váltogatják egymást. A szövetkezeti gazdák és az állami gazdaságok nö­vénytermesztői hetek óta nagy igyekezettel ápol­ják 3 növényeket. A tsz- ekben 1900 holdon vetet­tek mákot, 20 ezer hol­don cukorrépát. Idejében megsarabolták, kiegyel­ték a növényeket. A gon­dos ápolás és a bőséges csapadék kedvezően ha­tott a mák és cukorrépa fejlődésére, mindkét nö­vény sokat ígér; A gyakori eső azonban nemcsak ilyen hatású. — Gyakran megzavarta, kés­leltette a kukorica veté­sét. A sok csapadék és a hűvös idő miatt még a korán elvetett kukorica fejlődése sem kielégítő. Pedig ezt a nagyon fon­tos takarmánynövényt megyénk szövetkezetei 124 ezer holdon termesz­tik. Ilyen hatalmas terü­leten kell ápolni, óvni a nehezen fejlődő, erősödő növényt. Megakadályoz­ni, hogy a gyom elfojtsa, sanyargassa. — Nagyon nagy munka ez, annál is Inkább, mert kevés nap volt eddig, amikor nem esett az eső s továbbra is csapadékos időjárás vár­ható. A gyomosodás pe­dig máris nagymérvű. S bár az emberek szinte elözönlik a határt, ami­kor munkára alkalmas az idő, mégsem halad­nak keilően. A közös gaz­daságokban eddig a ku­korica gépi gyomtalaní­tását mintegy 45—50 ezer, kézi kapálását 25—30 ezer holdon végezték el. Kedvezőbb a helyzet azokban a gazdaságok­ban, ahol kelés előtt vagy után Dikonirttal vegysze- rezték a kukoricát. így tettek többek között a rákóczifalvi Rákóczi, a szolnoki Lenin, a mező­túri Petőfi és még jó néhány tsz-ben. E gaz­daságokban egy-másfél hónapig nem kell attól tartani, hogy elgyomoso­dik a kukoricaföld. Az is hozzátartozik az elmondottakhoz, hogy a jelenleginél jóval több kukorica vegyszerezését lehetett volna már elvé­gezni. A tsz-vezetők egyi- ke-másika azonban, igen helytelenül, úgy véleke­dik, hogy harmados a kukorica, kiadják belőle a részt, hát csak nem ál­doznak még a vegyszerre is. Különben az egy hold földre szükséges növény­védőszer mindössze 20 forintba kerül. S a vegy­szerezéssel legalább egy hónapig gyommentessé lehet tenni a kukorica- táblákat. Azért mondjuk, hogy lehet, mert még most is van erre lehető­ség. Ahol nem haladja meg a kukorica a 20 cen­timéteres magasságot si­keresen lehet alkalmazni a vegyszert. Ez az egyik, de nem egyetlen módja a gyom­irtásnak. Nagyon fontos, hogy a közös gazdasá­gokban amikor csak el­bírja a gépet a föld, min­den kultivátor üzemel­jen. Ezenkívül a fogato- sok is dolgozzanak; Jó szolgálatot tehetnek az ekekapák is. S ha valaha szükség volt a családta­gok, bedolgozók segítsé­gére, a munkára alkal­mas idő jó kihasználásá­ra, akkor most az van. Megkezdődött a kuko­rica egyelő kapálása. S elsősorban az emberek gondosságán, fegyelme­zett munkáján múlik az, hogy holdanként meg- lesz-e a 18 ezer, illetve öntözött területen a 26 szer tő. S ha már az ön­tözést említettük, ide kí­vánkozik, hogy az ideig­lenes csatornák, baráz­dák kihúzására is most kell gondolni. Mert ak­kor már késő lenne ez­zel foglalkozni, amikor a júliusi—augusztusi hő­ségben öntözni kell. Az idén a szokásosnál Is nagyobb figyelmet és erőfeszítést igényel a si­lókukorica termelése, — ápolása. A lucerna első termése jóval kevesebb, mint más években. Ezért tanácsos minél nagyobb területen silókukoricát vetni, hogy számosálla­tonként 10—12 köbméter silót biztosíthassanak. A megyében körülbelül 5 ezer kilométer hosszúsá­gú vasútvonal, utak, gá­tak menti részeken igen gazdag a fűtermés. En­nek betakarítására is most került sor. Arra is van lehetőség, hogy a legelők egyrészét mente­sítsék, s termését leka­szálják. Mindezek pótol­hatják a lucerna széna­termésének kiesését. Sürgős munka a nö­vényápolás; Néhány hét múlva az aratás vonja el az erőt, ezért kell igyekezni minden gazda- * Ságban úgy, hogy június 30-ig a kukorica máso­dik kapálását is befejez­zék, s a növényápolás el­húzódása ne 2avarja a gabona betakarítását. (N. K.) Sikeresen leszállt a Gemini-4. Hétfőn magyar idő sze­rint 18 óra 12. perckor vé­get ért a Gemini 4. csak­nem 98 órás űrutazása és az amerikai űrhajó fedél­zetén McDivitt és White amerikai űrhajósokkal sze­rencsésen leszállt az At­lanti-óceán vizére. Attól kezdve, hogy McDivitt 17 óra 44 perckor Mexikó fe­lett bekapcsolta a fékező­rakétákat, minden a meg­adott programnak megfe­lelően zajlott le. A fékezőrakéták bekap­csolásától számított öt perc múlva megszűnt a rádió- összeköttetés a földi ellen­őrző állomás és az űrkabin között, mert ae űrhajó isö­rül olyan elektromos tölté­sű hüvely keletkezett, — amely megakadályozza a rádióhullámok terjedését. További öt perc múlva a rádióösszeköttetés helyre­állt és McDivitt közölte, hogy minden rendben van. Az űrhajó parancsnoka már az utolsó 62. kör idején 180 fokkal elfordította az űr­hajót, hogy annak védő­pajzsa a légkörbe való visz- szatérés során megóvja az űrhajósokat a roppant se­besség következtében elő­álló rendkívül magas hő­mérséklet hatásától; Az űrhajó 20 000 kilo­méteres sebességgel köze- (Folvtatái a 2. eidakm) A technikusok szövetkezete Huszonkét technikus dolgozik a jászapáti Velemi Tsz-ben Ma: Országosan először• . * Két interjú két győzelem Levizsgáztam Fölényes tudás. elragadó művészi stílus Vasárnap Kunszentmár- tonban rendezték meg a tiszazugi napot, sorrend­ben immár a hetediket. A szeszélyes nyárelő reg­gel még esővel riogatta a résztvevőket. Kilenc óra után azonban tessék-lás- sék esepergés után meg­emberelte magát és a tér­zenét adó fúvószenekar játékára elállt. Tányérsapkás úttörő- rendőrök és karszalagos rendezők vették birtokuk­ba a község utait és irányí­tották útba az érkezőket. A nap programja válto­zatos szórakozást ígért. Az események központja a Körös partja volt, ahol sátoros, „lacikonyhás” vi­dám júniálisra várták a kunszentmártoniakat és a környező községekből ide érkezőket. Az ünnepség-sorozatot délelőtt fél tízkor Nagy Dánielnek, az Elnöki Ta­nács elnökhelyettesének a Körös-parti szabadtéri szín­padon mondott beszéde Urbán László gépműhely- vezető elkeseredetten néze­geti a három beteg őszi­barack levelet. Valami kár­tevő támadta meg. Mit csi­nálhat vele? — Semmit, Ismerem na­gyon jól, ezt vírus okozza. Nincs ellene védőszer. A Wofatox semmit se ér, a Zineb réztartalma káros a növényre. A könyvelési csoporton dolgozó szőke nő adja az ítéletet. Olyan magabizto­sam, hogy azt kérdezem Horváth István elnöktől, ki ez a kislány és honnan tud­ja mindezt? Nevet rajtam — Kocsis Juló először is nem kislány, hanem Fehér Ferencné néven ifiasszony Másodszor pedig illik tud­nia, hiszen elvégezte a kecs­keméti kertészeti techni­kumot. nyitotta meg. A nagygyű­lés után a színpadot úttörő művészeti csoportok vették birtokukba. Ezzel egyidő- ben a József Attila gimná­zium földszinti termeiben helytörténeti és iskolai ki­állítás nyílt. Az eső délelőtt ugyan megkegyelmezett a tisza­zugi napnak, de a részt­vevőknek heves „hózápor­ral” kellett megbirkózniuk. A Körös-parti nyárfák fe­hér piheszőnyeggei borítot­ták be a földet. Érdeklő­dő mindenütt akadt. Külö­nösen nagy sikere volt a MÉSZÖV által rendezett camping bemutatónak. A verőfényes nyarat idé­ző kis sátortáborról néhány fénykép is készült. Hama­rosan hivatásos és amatőr fotóriporterek népes gyűrű­je vette körül a csinos fo- tómodellt. Az amatőrök között akadt olyan is, aki­nek annyira megtetszett a megosztott . munka (tudni­illik, hogy a hivatásos fo­tóriporter komponál és ő — Akkor meg miért könyvelő? Űjfenit az elnök kettős indoklása következik: — Azért, mert nagy ker­tészetünk van, s az állan­dó/éjszakai szállítások nem nőt kívánnak. Aztán meg huszonkét technikusunk van. valahol helyet kell ad­ni nekik. Egyébként a ker­tészetben is ott maradt Ko­csis Pista technikus, be­osztva Nagy G. Miklós bá­csi, a brigád vezető mellé. Ez az országos rekord­nak számító hír —- a hu­szonkét technikus szövetke­zete — hozott ide. Érde­mes nagyon arra figyelni, amit az elnök mond. — Mikor idekerültem, nem volt még se agronó- mus, se semmiféle szakem­ber a közösben. Minden a v államra szakadt, meg a exponál), hogy a továbbiak­ban egy pillanatra sem tá­gított fotósunk mellől. Közben a camping kiállí­tástól nem messze egy má­sik műfajban is versenyre keltek az amatőrök a pro­fikkal. A szabadtéri színpadon úttörő kislányok és kis­fiúk énekeltek, míg a szomszédos fmsz „kerthe­lyiségben” egy magyarnóta énekesnő mutatta be mű­sorát, E versengésben mi ezút­tal az amatőrökre szavaz­tunk volna. A parton állók népes tá­bora nagy tetszéssel fo­gadta a martfűi MHS vízi szakosztályának bemutatóit. Nem lennénk sportnemzet, ha nem köttettek volna a2 ácsorgók között fogadások és ezek a fogadások, tippek versennyé is tették egy ki­csit a bemutatót: melyik motorcsónak milyen gyors, melyik a leggyorsabb,.. (Folytatás az 5. oldalon) % későbbi agronómuséra, Koszma Misiére, aki az ál­lami gazdaságból jött át hozzánk. Vele határoztuk el, könnyítőnk magunkon, szakember segítséget szer­zünk. De honnan? Ha más­hol nincs. hát nevelünk magunk. így kezdődött. A szövetkezet fiatalabb korosztályába tartozó leg­értelmesebb tagjaival be­szélgettek. ösztönözték őket. Akadt bőven ellenvetés. Közte az: előbb a nyolc általánost kell megszerezni. Az is meg volt. Akkor jött az újabb aggodalom. A csa­lád megsínyli a keresetki­esést, ami a tanulásból kö­vetkezik. A szövetkezet vál­lalta: téríti a tanulók úti­költségeit, tankönyveit, és munkaegységet ír jóvá a távol töltött napokra. Nagy áldozattal a tanulás minden feltételét biztosították. És egyszerre szinte a2 egész szövetkezet tanulni kezdett. Természetes, hogy sokan lemorzsolódtak. De a törzsgárda kitartott. Boiyós József, Pataki Vince, Hor­váth Pali, Pataki Miklós és a többiek szerezték meg elsőnek a technikusi képe­sítést — aztán mások. A szövetkezet ott tart. hogy szakági agronómus- ként technikusok töltik be a sertéstenyésztő brigád, a szarvasmarhatenyésztő bri­gád, növényvédelmi brigád vezetését. Van gépszerelő technikus is, sőt Urbán Ist­ván II. személyében gyalog­munkás is, aki technikumba jár. S mert az önképzés­nek sincs határa sehol, az első technikusok már a gödöllői agrártudományi egyetem lépcsőit koptatják e napokban is. Az ősszel pedig újabbak lépnék a sorba. S mit kap mindebből vissza a közös? Ragaszko­dást is. Amikor az egyetem­ről, technikumokból meg­jönnek a vizsgázók, első útjuk a szövetkezetbe vezet. Számot adnak a szerzett érdemjegyekről, s megér­deklődik, ellátják-e munká­jukat a helyettesek. Van kikből válogatni helyettesí­tőket. Ha nem is mindenki technikus a Velemi Endre Tsz-ben, majd mindenki szakmunkás viszont. Közel száz ember szerezte már TISZAZUGI NAP KUNSZEHTMÁBTONBUN meg a szakmunkás képesí­tést náluk. S most is tizen­kilenc fiút és lányt szer­ződtettek, akikből állatte­nyésztő szakmunkásokat ne­velnek. S miben térül meg mind­ez? A technikusok szövet­kezetében az egész gazda­ságot megmozgatja egy-egy szakmai vita. Ilyen volt a műtrágya tárolásáról szóló is. Majd mindenki azt vi­tatta, milyen kémiai folya­mat játszódik le, ha meg­ázik a műtrágya. A vita eredménye: azóta nem tű­rik el, hogy akárhol tárol­ják a műtrágyát, s akár- hová csak úgy leönthessék. Azt mondják Jászapátin is úgy szólt a közmondás régen: a tudás = hatalom. Űjabban így hangzik: a tudás = szakszerű gazdái­A gimnázium! kiállításon a kunszentmártoni általános Iskolások munkái mellet* | a «a—roau«*rí oeiytöEtéaett múawm anyagából is ontottak be részleteket kodás. — borzák —

Next

/
Oldalképek
Tartalom