Szolnok Megyei Néplap, 1965. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-16 / 114. szám

: StöS- május 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Szolnok megye Ta­nácsának 1965. április 39-1 ülésén dr. Tóth Kálmán megyei fő­ügyész tájékoztatót tar­tott a törvényesség helyzetéről. Az alábbi­akban kivonatosan kö­zöljük a tájékoztatót. zolnok megyében 1964- ben a politikai, gaz­dasági és társadalmi eredmények mellett a tör­vényesség szilárdításában, a közélet tisztaságának biz­tosításában is előrehaladás történt. A párt-, állami és igaz­gatási szervek eredményes intézkedéseket tettek a szocializmus építését kés­leltető magatartások ellen. Az államigazgatási és más igazgatási szervek, vala­mint az intézmények mun­kájának színvonala emelke­dett. Gyorsabb és szaksze­rűbb a közéleti és egyéni panaszok orvoslása. Jelen­tősen csökkent az állampol­gárok panaszainak száma. A lakosság túlnyomó több­ségének ügyes-bajos dolgai­val — az első fázisban — a tanácstagok találkoznak. Az ügyészi törvényességi vizsgálatok tapasztalatai szerint az állami és állam­igazgatási feladatok társa­dalmasításában a tanácsta­gok széles hálózata fejt ki aktív tevékenységet. Az MSZMP Vili. kong­resszusa határozatának vég­rehajtása eredményeket ho­zott a megyében az állami, államigazgatási és gazdasá­gi szervek vezetése és irá­nyítása színvonalának eme­lésében, Ezek az intézkedé­sek kedvezően hatottak a társadalmi tulajdon foko­zottabb védelmére és álta­lában ' bűncselekmények és más visszaélések számának csökkentésére. A törvényesség szilárdí­tását hathatósan szolgálta a megyei párt vb-nek a köz­élet tisztasága tárgykörben hozott határozata. Ennek keretében 22 gazdasági szervnél és intézménynél tartott vizsgálat adatai ad­tak jelentős segítséget a kérdés tárgyalásához. Szá­mos visszaélés keletkezik az anyagelosztásnál, az alkat­részellátásnál, mert az igé­nyek kielégítése nem tör­ténik folyamatosan. Az ál­lami és államigazgatási szerveknek az eddigihez képest több és szigorúbb Intézkedéseket kell tenniök az alkatrészellátás, az anya­gok, különösen a kurrens anyagok elosztásánál, a tár­sadalmi vagyont kezelőknél és raktárosoknál, hogy átü­tött ajándék és kedvezmé­nyek elfogadása és hasonló magatartások közéletünket ne fertőzzék. 4 szocialista termelés, nél és elosztásnál meglévő, sokszor a gyors fejlődéssel is együtt­járó nehézség — anyag­hiány, szállítási és elosztási késedelem — folytán előál­lott helyzet adja a módot, a lehetőséget egyes szemé­lyeknek. hogy üzérkedje­nek, spekuláljanak és olyan pénzforrásra tegyenek szert, amely keresetüket meghala­dó életszínvonalat biztosít — ha átmenetileg is — ré­szükre. Az ügyészi és bűnüldözési szervek munkájának irá­nyát a párt határozatai, a jogalkalmazás jogpolitikai elveiről szóló .3221/1963. sz. Fíorm. határozat és a Leg­főbb Ügyész utasításai ha­tározzák meg. Tavaly célul tűztük ki a hatályos jogsza­bályok egységes értelmezé­sét, az alkalmazás — végre­hajtás — biztosítását, a tör­vénysértések megelőzését, a bekövetkezett törvénysérté­sek orvoslását, okainak fel­tárását. a gazdálkodási és a munkafegyelem megszi­lárdítását — a társadalmi tulajdon fokozottabb védel­mét. Figyelemmel voltunk az állampolgári kötelezettsé­gek teljesítésére, az állam- polgári jogok védelmére, a társadalmi és egyéni érde­kek összhangjának biztosí­tására, a szocialista együtt­élési szabályok gyakorlati érvényesítésére. A kormány­határozatban szabályozott A törvényesség helyzetéről jogpolitikai elvek a korábbi gyakorlattól eltérően nem­csak az igazságügyi és bűn­üldöző szervekre nézve ál­lapítanak meg kötelezettsé­get. A törvényesség biztosí­tása, a közélet tisztaságá­nak védelme, az állami-, társadalmi és állampolgári fegyelem biztosításában az állami, államigazgatási szer­vekre és intézményekre nézve is kötelező intézkedé­sek megtételét igényli. A bűnüldözés, a nyomo­zás irányítása, a vádeme­lési feladatok mellett széles körben folytattunk vizsgá­latokat az állami, állam- igazgatási, népgazdasági és egyéb területeken. Végez­tünk vizsgálatokat más szer­vekkel — párt-, tanácsi és banki szervek — is koordi­nálva, ezenkívül az ügyészi törvényességi felügyeletről szóló törvényerejű rendelet alapján vizsgáltattunk kü­lönböző szervekkel,- amikor bejelentések, jelzések vagy egyéb adatok valamely te­rületen vagy szervnél azt indokolták. A vizsgálatok és vizsgál - tatások kapcsán számos in­tézkedést foganatosítottunk, vagy hívtuk fel az érintett szervek vezetőinek figyel­mét a szükséges intézkedés megtételére. A tanácsi és népi ellenőrzési szervek is tettek jelzéseket az ügyészi szervekhez bűncselekmé­nyek elkövetéséről vagy an­nak gyanújáról. Az együtt­működés hasznos volt, ame­lyet még — több vonatko­zásban — tovább kell mé­lyíteni. Erősödött a jogszabályok és utasítások betartása az államigazgatás területén, ja­vult a bűnüldözői és igaz­ságügyi szervek munkájá­nak színvonala. Erősödött a munkafegyelem a termelő- szövetkezetekben, az Ipari és kereskedelmi és egyéb gaz­dálkodó szerveknél is. 1964-ben az ügyészi szer­vek számos vizsgálatot vé­geztek állami és államigaz­gatási, mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi szerveknél, egyeztető bizottságoknál, szabálysértési szerveknél és tettek intézkedést a vizsgá­lat eredményétől függően bűnvádi, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás lefolytatá­sára. Kisebb mulasztás vagy szabályszegés esetén az ille­tékes szerv vezetőjét a hi­ba kijavítására, illetve a szükséges intézkedés meg­tételére szólították fel. 4 z állampolgárok pana­szainak orvoslása és kivizsgálása nagymér­tékben a tanácsi szervekre hárul, tekintve, hogy a köz­ségi és járási szinten a ta­nácstagok és végrehajtó bi­zottságok előtt teszik meg a bejelentések zömét. Ezért fokozott figyelemmel kísér­jük, hogy a panaszok ;de- jében és megfelelő módon nyemek-e elintézést. Egyéb­ként ezen a területen az ál­lamigazgatási eljárás szabá­lyairól szóló 1957. évi IV. tv. megjelenése óta jelentős fejlődés következett be. Az előforduló törvénysértések nem szándékosak, hanem a jogszabályok nem megfelelő értelmezéséből, főleg alsóbb szinten szakmai járatlan­ságból fakadnak. A tör­vénysértések főleg arra vezethetők vissza, hogy a tényállást nem kellően de­rítik fel, s még mindig je­lentős számban fordul elő, hogy a 'panaszt 30 napon belül nem intézik el, bár e téren az utóbbi időben ja­vulás van. Amíg a megyei, városi­járási szinten hozott hatá­sosatok túlnyomó részben megfelelőek, egyes esetek­ben, főleg községekben ta­lálhatók olyanok, melyek tartalmi és eljárásjogi szem­pontból kifogásolhatók — felülbírálatra szorulnak, Ezért helyeselhetők azok az intézkedések, melyek az államigazgatás dolgozóitól megfelelő képesítést köve­telnek meg. A megyében a korábbi években egyre töb­ben szereztek szakképesí­tést és ez kedvezően érez­teti hatását. Megfelelően képzett szak­előadók hiánya az oka a községekben annak, hogy gyakori még a törvénysértő vagy egyéb szempontból sé­relmes és nem megfelelő el­járás. Községi vb-üléseken való részvétel és vizsgálatok vagy egyéb tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a járási szakigazgatási szervek és főleg a végrehaj­tó bizottságok részéről to­vábbi fokozott segítségadás szükséges a községi szer­vek részére, hogy munkáju­kat megfelelő színvonalon, s a jogszabályok megfelelő al­kalmazása mellett lássák el, A korábbi években a pa­naszok többsége mezőgaz­dasági és építésügyi intéz­kedéseket sérelmezett. A falusi lakosság részéről a panaszok a földrendezések­kel, a tagosításokkal össze­függő problémákat, kártala­nítások elmaradását stb. ki­fogásolták. Jórészük alapta­lan, mégis kivizsgálásuk nagymértékben veszi még most is igénybe a mezőgaz­dasági osztályokat, ame­lyeknek ma már egyre in­kább a tsz-ek irányítására kellene minden erejüket fordítani, értve ez alatt nemcsak a gazdasági irá­nyítást, hanem egyre inkább az alapszabály szerinti mű­ködés ellenőrzését és garan­tálását is. Megállapításunk szerint a mezőgazdasági osztályok a tsz-ek részére jelentős szám. bán adnak irányelveket, ha­tósági jogkörben kötelező határozatokat is; Javult a mezőgazdasági osztályok te­vékenysége a tsz-ek tervké­szítésénél, zárszámadások felülvizsgálatánál. Fokoz­niuk kell azonban a mező- gazdasági osztályoknak az ellenőrzést a tekintetben is, hogy a tsz-ek választott szerveinek eljárása, határo­zatai, mennyiben felelnek meg a törvényeknek. A tör­vénysértő határozatoknak, az illetékes járási-városi ta­nács vb útján való meg­semmisítését kell kezdemé­nyezni. Ilyenre kevés példa van, pedig elég nagy szám­ban születnek még törvény- sértő közgyűlési határoza­tok; , r öbb esetben az ilyen határozatok megsem­misítése érdekében a2 ügyészségnek kellett be­avatkoznia, holott a járási tanács vb mezőgazdasági osztályainak ezeket a tör­vénysértéseket a felülvizs­gálat során észlelnie kel- Lett volna. Az építésügyi igazgatásban az építési és bontási engedélyek kiadásá­val való késedelem, épület helyreállításokra történt kö­telezés miatt merültek fel panaszok. Az igazgatási osztályok tevékenységében az utóbbi időben megszaporodtak a ki­sajátítási eljárások. A nagy­arányú építkezések a me­gyében — és főleg Szolnok városban — sok állampol­gárt érintettek, épületeiket kisajátították, vagy szanáit állami házak lakóit kellett elhelyezni. Az igazgatási osztályok e nehéz feladatot igyekeztek törvényesen meg­oldani, mégis a kártalanítá­sok során vitáik keletkeztek; A panaszok egyrésze alapos volt, mert nem érvényesült mindig a 2035/1960. sz; Korm. határozat alapelve, viszont ennek legtöbb eset­ben objektív akadálya is volt. Az ellenkezője is elő­fordult, hogy a kisajátítást szenvedő kedvezőbb hely­zetbe került és a szükséges­nél nagyobb értéket adtak. Mindkét változat sérti a törvényeket és jogszabályo­kat, így a jövőben még to­vább kell finomítani az egyedi ügyek elbírálását. A lakásügyi igazgatásban a bírói ítélettel is megállapí­tott és az állampolgárok ré­széről fennforgó törvénysér­tések nagyrésze nem szün­tethető meg, mert a bírói és tanácsi kilakoltatási ha­tározatok szükséglakások hiányában nem hajthatók végre. 4 termelőszövetkezeti demokrácia biztosítá­sában nagyfokú az előrehaladás. A gazdálko­dás színvonalának emelésé­vel együtt nőtt a választott szervek önállósága is és ma már jelentős mértékben hozzájárulnak a tagság fe­gyelmének szilárdításához. Mind gyakoribb a választott szervek részéről a mulasz­tókkal és károkozókkal szembeni fellépés és törvé­nyes felelősségre vonás. Tény viszont az is, hogy ezekben az eljárásokban nem kevés a szabálytalan­ság Leggyakoribb törvény­szegés az, hogy a közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyek­ben a vezetőség intézkedik és olykor meg nem enge­dett hátrányt helyez kilá­tásba vagy szankciót alkal­maz. Az ügyészi szervek a jogszabályok egységes al­kalmazásához folyamatosan igyekeztek segítséget adni, pótolva a tsz-ek jogellátott­ságának hiányosságait. A tsz-ek pénz- és hitel- gazdálkodásának legutóbbi vizsgálata azt mutatta, hogy 18 tsz közül csak kettőben tartották be maradéktalanul a bizonylati fegyelmet Több tez-ben nem jelölték ki az utalványozásra jogosult sze­mélyeket, A reprezentáció felhasználása és a pénzgaz­dálkodás, több tsz-nél nem megnyugtató.- E vonatkozás­ban a mezőgazdasági osztá­lyoknak alaposabb vizsgá­latokat kell tartaniuk amel­lett, hogy a tsz-ek ellenőrző bizottságának munkáját is meg kell javítani. Nem kielégítő a tsz-ek egyrészében a munkavéde­lem sem. A balesetelhárí­tási szabályok betartására a vezetők és a választott szer­vek kevés gondot fordíta­nak. A termelőszövetkeze­tek anyagi javainak, tűzvé­delmét elsősagíti majd az e tárgyban hozott megyei ta­nácsrendelet, amelynek be­tartását a tsz-vezetőknek biztosítani kell. Az ügyészi törvényességi felügyelet fontos feladata a gazdálko­dási fegyelem megszilárdí­tásának segítése. Ennek érdekében vizsgál­tuk a vállalatok, ktsz-ek szerződési fegyelmét. Meg­állapításunk szerint a válla­latok és ktsz-ek szerződésé­ből folyó kötelezettségek nem teljesítése esetén libe­rális a gyakorlat. Előfordul, hogy a jó kapcsolat fenn­tartása ürügyén a szerző­désszegővel szemben kötbér igényüket nem vagy csak kis részben érvényesítik, il­letve a szerződéseket sza­bálytalanul módosítják. Az 50/1955. Mt. sz. rende­let 26. paragrafusa szerint az igény érvényesítése ál­lam iránti kötelezettség és attól csak akkor lehet elte­kinteni, ha szerződésszegé­sért a másik fél nem felel­het, azaz vétlen, vagy a szerződésszegés jelentékte­len. Ilyen mulasztás miatt több ízben eszközöltünk ft- lelősségrevonást. Nem kielé­gítő a ktsz-ek területén a szállítási szerződések nyil­vántartása és a vizsgált szö­vetkezetek többsége kése­delmi, meghiúsulási és mi­nőségi kötbérigényét nem érvényesítettéi Igen komoly fogyatékos­ság az is, amikor a kötbért fizető vállalatok, ktsz-ek nem vizsgálják ki a kifize­tések okát és nem gondos­kodnak a vállalatot éri kárnak a felelős dolgozóra való áthárításáról. Az üze­mi és munkahelyi baleset­elhárítások területén gya­kori még a mulasztás cs jelentős számú bűncselek­mény is keletkezik e terüle­ten. 4 vállalatok és üzemek baleseti megbízottai nem rögzítik megfe­lelően a tényállást, a bal­eset bekövetkezéséért fele­lős személyeket nem neve­zik meg, amely sok jogos panaszt keletkeztet. Gyako­ri, hogy valótlan adatokai szolgáltatnak, a prémium és nyereségrészesedés levoná­sának megakadályozása céljából. Az illetékes veze­tők gyakran elmulasztják a kötelező bűnvádi feljelentés megtételét; A KB december 10-i ha­tározatára is figyelemmel vizsgáltuk a túlóráztatások gyakorlatát. Észleltük, hogy az Mt. szerint engedélyez­hető túlórával szemben a többszörösét vették igénybe az egyes vállalatok és gaz­dálkodó szervek. Az ilyen jelenségek ellen a szükséges intézkedések megtörténtek. A dolgozók széles körét is érinti munkaügyi vonalon az 1951-ben életbeléptetetí Munkatörvény módosítása Ismeretes, hogy a december 10-i KB határozat végrehaj­tása érdekében is szükséges volt a munkaügyi szabályok módosítása. 1951-től a gaz­dasági és társadalmi éle­tünkben történt változások lerontották a korábbi mun­katörvény szabályozását. Komoly népgazdasági károk keletkeztek a munkaerő­vándorlásból. A korábbi rendelkezések az egy helyben maradási azzal kívánták biztosítani* hogy csak meghatározott feltételek mellett engedték meg hogy a dolgozó mun­kaviszonyát a vállalat hoz­zájárulása nélkül felmond­hassa. A legtöbb esetben a munkaviszony megszünteté­se önkényes kilépésnek mi­nősült. Az „önkényes kilé­pés” erkölcsi visszatartó ereje azonban az elmúlt években a munkaerőhiány ténye miatt lényegében megszűnt. Hozzájárult eh­hez az is, hogy a vállalatok a munkaviszony megszünte­téséhez általában csak ak­kor járultak hozzá, ha 3 dolgozó munkáját nem vé­gezte megfelelően, sőt a vállalatvezetés ilyenkor kedvezően fogadta, ha az érintett dolgozó a vál­lalattól eltávozik; A jó dolgozókat viszont nem en­gedték el s így ezek sokszor önkényesen léptek ki, ugyanakkor más válla­latok szívesen alkalmazták őket. Az említett bkok miatt a régi szabályozás mellett nem volt lehetséges a VITI. kongresszus határozata azon részének végrehajtása, amely célul tűzte ki üze- . mekben, vállalatoknál, in­tézményeknél — a törzsgár­da kialakítását. Az ez év január 1-ével életbelépett módosított Mt. és az egy helyben maradásra, a mun­kaviszony tartóssá tételére és megfelelő mennyiségű és minőségű munka végzésére azzal is kívánja ösztönözni a dolgozókat, hogy a jutta­tásokból kizárja az úgyne­vezett „vándormadarakat” a munkahelyüket indokolat­lanul változtató, fegyelme­zetlen dolgozókat. A munkaadó a dolgozó munkaviszonyát az eddigi okok mellett megszülethet! akkor is. ha azt létszám- felesleg teszi szükségessé. Természetesen ilyen fel­mondás esetén is be kell tartani a jogszabálynak azon rendelkezéseit, ame­lyek például a csökkent munkaképességű, nagy csa­ládos, hosszú időn át a vállalatnál munkaviszony­ban álló dolgozókat védik. Lényeges módosítások történtek még a fegyelmi felelősségre vonás tekinte­tében. Bővült a fegyelmi büntetések skálája, amely korábban nem volt kielé­gítő. Az új rendelkezések célja a fegyelmezett és ütő­képes munkás kollektíva kialakításai a fegyelem szilárdítása, hangsúlyozva, hogy ez* nemcsak a fegyel­mi felel ősségrevonáeaal, ha­nem a munkahelyhez hű, becsületes dolgozók munká­jának elismerésével, jutal­mazásával és egyéb ked­vezményekkel is igyekszik biztosítani. A munkaügyi viták gyors elintézését szolgálják azok a rendelkezések; amelyek szerint elsőfokon minden munkaügyi vitát a helyi munkaügyi döntőbizottság bírál el, végső fokon a te­rületi munkaügyi döntőbi­zottság dönt és a lassú; peres eljárás csak szűk kör­ben érvényesülhet. 4 KB. december 10-i határozata, illetve a2 Mt. rendelkezéseinek végrehajtása több helyen problémát okozott különö­sen, ahol létszám átszerve­zésre, létszámcsökkentésre stb. került sor. Az érintett szerveknek több erőfeszítést kell még tenni azért, hogy a módosított munkatörvény a dolgozók és a társadalmi érdekek sérelme nélkül ke­rüljön végrehajtásra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom