Szolnok Megyei Néplap, 1965. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-15 / 113. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! SZOLNOK M E mrfi ( a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS a MEGYEI TANÄC5 LAPJA XVI. évfolyam, 113. szám, ÁffCI 50 ÜllÓF 1965, május 15, szombat. Anyagi érdekeltség a termelőszövetkezetekben Több olyan termelő- szövetkezetben jártunk, amely korábban a gyengébbek közé tartozott, most azonban jelentősen megjavult. — A vezetők sokféle okkai magyarázták ezt. Ki új üzemágak bevezetését említette első helyen, ki a munkafegyelem megerősödését, ki a szakemberek segítségét. Egyet viszont valameny- nyien hangsúlyoztak: a tagok anyagi érdekeltségének fokozása nagyot lendített a munkán. A munkaegységek száma egymagában még nem hű tükre annak, hogy ki milyen értékű munkát végzett. Inkább a munka mennyiségét méri. — A kiegészítő díjazási formákban már az is kifejezésre jut, hogy a tag és családja miként járul hozzá az egész közösség bevételének gyarapításához Ugyanakkor ezek a módszerek vonzóbbá teszik a munkát: az emberek közvetlenül látják, hogy a nagyobb igyekezet, szorgalom és szakértelem növeli saját jövedelmüket is. Az élet bebizonyította ennek igazságát, így szövetkezeteink javarésze szerte az országban már alkalmazza az anyagi érdekeltség különféle formáit. Az ötvenes évek végén még a tsz-tagok közösből származó jövedelmének több mint 96 százaléka a munkaegységekre kapott részesedésből származott. — Most azonban ez az arány országos átlagban 80 százalék alá csökkent és a jövedelem másik részét a prémiumok és a közös eredményből való részesedés más formái alkotják. A változás hasznára vált a tagoknak és a közösségnek egyaránt. Többek között ez is szerepet játszott abban, hogy 1964-ben országosan az elmúlt tíz év legmagasabb kukorieahozamát értük el, búzából pedig tavaly volt mezőgazdaságunk történetében a legmagasabb hozam, holdanként 10,7 mázsa és ennek nyomán sikerült hazai termésből fedezni az ország kenyérellátását. Az anyagi érdekeltség növekedése az egész szövetkezeti mozgalom erősödését szolgálta, hiszen mind a közös vagyon, mind a tagok jövedelme gyarapodott. A legtöbb tsz-ben, ahol az új módszereket bevezették, a prémiumok, a részesedés kifizetése után is sokkal több termény, hús, tej és tojás, sokkal több érték maradt a közösben, mint korábban. Különösen a kapásoknál és szélasta- karmányoknál hoztak jó eredményeket a munkadíjazás új formái. — A legnagyobb, legsürgetőbb dologidőben is elegendő ember szorgoskodik a földeken, segítenek a családtagok. Díjazásuknál a legelterjedtebb az úgynevezett „nádudvari módszer”, amelynek alapja a munkaegység utáni részesedés és ezt kiegészítik más díjazási formák. A kukoricatermelésnél például az a leggyakoribb, hogy a családok bizonyos területet vállalnak és ezért holdanként 10—15 munkaegységet ír jóvá a tsz, a termésből pedig 10—20 százalékot kap a család. Ez a forma igen jól bevált a tiszaigari Petőfi, a tiszaszöllősi Petőfi Tsz- ben és másutt is. Ennek a módszernek az alkalmazásánál leginkább arra kell nagy figyelmet fordítani, hogy az össztermelésből való részesedés százaléka arányban álljon az üzem technikai fejlettségével, valamint a termelési feltételek változásával. A kenyérgabonánál, — ahol szinte minden munkát gépesítettek, a tsz-ek a célprémiumot tartják helyesnek. A magasabb hozam eléréséért fáradozó tagokat az év végén megjutalmazzák. Az állattenyésztésben szintén a hozam szerint kapnak külön díjazást a tagok. Az utóbbi években jóné- hány szövetkezet a takarmányfelhasználás észszerű csökkentésében is érdekeltté teszi a dolgozókat. A kertészetekben a megtermelt pénzérték utáni részesedés a legáltalánosabb. Néhol azonban — főleg a gyenge tsz-ekbem — még mindig alkalmazzák a részes művelést is, amelynek során a tagok, munkaegység jóváírás nélkül, az össztermés harmadáért vagy negyedéért dolgoznak. Ez valóban a munkadíjazág legalacsonyabb formája, amelynek tartós fennmaradása egészségtelen hatást gyakorolhat a közös gazdaság fejlődésére. De ezeknek a „mellókhajtások- nak” a türelmetlen, túlzott „gyomlálása” sem vezet jóra, esetleg az egész közösség kárt szenved miatta. Egyiket sem kiálthatjuk ki egyedül üdvözítőnek és örök érvényűnek. A közgyűlés feladata, hO'gy mérlegeljen és megfontoltan döntsön arra mindenképpen ügyelve, hogy az alap munkaegy- ségrészesedés és a kiegészítő díjazás együttes ösz- szege ne haladja meg a szövetkezet anyagi lehetőségeit. Helyes, ha arra is gondolunk, hogy egyik vagy másik ágazat dolgozói ne kerüljenek előnyösebb helyzetbe a többiek rovására. Ma már jóformán minden munkára akadnak megfelelő ösztönző, a szocialista jövedelemosztás alapelvivel megegyező módszerek. A fontos az, hogy a tsz-ek olyan formákat vezessenek be, amelyek elősegítik a gazdálkodást, a fejlődést; amelyek biztosítják, hogy az emberek kedvvel dolgozzanak, még inkább lássák munkájuk értelmét és mindenkor ott legyenek helyükön, amikor szükség van rájuk. Ha az ilyen ösztönző munkadíjazás megfelelő nevelőmunkával, a szövetkezeti gazdák felvilágosításával párosul, akkor az érdek és a kötelesség közös nevezőre kerül, együtt segíti mező- gazdaságunk gyorsabb fejlődését (E. Qy.) Áz esők szünetében — Kihasználják a jó időt az árokszállásiak — Ki tudja, hányadszor, ismét csapkod az eső a jászárokszállási határban. Szokatlanul erős szél fúj, mégis benépesültek a földek. A Táncsics Tsz tanyaközpontja mellett asszonyok, férfiak hajladoznak, sarabol- ják és egyelik a cukorrépát. A jászágói út mentén négyzetes vetőgép forog. A táblában jókora darabok szán- tatlanok, helyenként most is áll a víz. A talajmunka nem kifogástalan, de a megkésett vetéssel már nem várhatnak. A szokatlanul hosszú, esős időjárás alaposan próbára teszi a szövetkezeti gazdákat és a vezetők szervezőképességét. Különösen a Táncsics Tsz-ben, ahol 1200 hold szántatlan terület maradt az őszről. — Még 480 hold van hátra — mondja Garics Ferenc elnök. — Ebből 300 holdnyi a lágy, vízfoltos talaj. Csipkedjük, ahogy lehet. Gépekkel és fogatokkal. A vetések között legalább 85 hold a víznyomásos földünk, sez 150 helyen van. — Mit csinálnak ezekkel? — Csalamádéval és zabosbükkönnyel vetjük be, amint lehet, s oda adjuk a háztáji teheneknek. Vetetten földünk nem marad. — Milyen munkákkal viA gyengébb talajba is kellett tavaszi árpát vetnünk. Ezt 250 kiló műtrágyával ellensúlyoztuk. Gyors intézkedésekre volt szükség, nem várhattunk még a legközelebbi igazgatósági ülésig sem. A vezetőség az elnököt és a főagronómust megbízta, hogy a legjobb belátása szerint döntsön a táblacserékről. Erről utólag számolunk be. A 150 hold napraforgó felét újból kellett elvetnünk. A hideg miatt ugyanis lassan és egyenetlenül kelt. Amint kibújt a növény, a rajta lévő magházzal együtt lecsípték a galambok. Pedig őriztettük is a táblát, de hiába. Azelőtt soha sem tapasztaltunk ilyet. Már az őszi vetésekre gondolnak — Rövid, tenyészidejű kukoricát is vetnek? Négyszáznyolcvan hold kukoricánk hiányzik még. Egy része száz napos lesz. vízriyomásos területekről leeregettük a vizet. Még most is sok a nedves talajunk. Ahol lágy a föld, ott a fogatok is dolgoznak, — Több helyen a szántás után vetünk, s ha megszikkad a talaj, utána tárcsázzuk, hengerezzük. A napokban a falurádióban hallottam, hogy az egyik tsz-ben eke után vetik a kukoricát. Ősi, kisüzemi módszer, de mi is alkalmazzuk a silókukorica vetésénél. — Nehéz őszünk lesz, a kapások késői érése miatt már a búza vetésére gondolunk. A szokásosnál nagyobb területen kell kalászost kalászos után vetni. De ez jobb, mint a késői és rosszul előkészített talajba való vetés. Az aratás előtt kijelöljük a búza, őszi árpa helyét. Itt tarlói hán- tunk és 2—2.5 mázsa műtrágyát, s egyes helyeken istállótrágyát is szórunk a búza alá. A jászárokszállási Táncsicsban tavaly május 8-ára mindent elvetettek. A szokatlanul csapadékos időjárás az idén nagyobb erőfeszítést, helytállást követel a vezetőktől és a tagoktól. Állják a sarat. A gépi, fogat- és munkaerő adottságuk lehetővé teszi, hogy május 20-án végezzenek a vetéssel. — m. 1. — Öntözés és öntözgetés Hajtós káder Nem szórni már „kezelésre* a kengyeli orvosi rendelő Ma Kunmadarason lesz béke- nagygyűlés Vádlottakat hallgattak ki a mezőtúri emberölési perben .Sportműsor Családi körben geztek eddig? — A kalászosaink felét — 1220 holdat — vegyszerez- tük. A búzánk nagy része igen jó termést ígér. Nem csal a korai vetés. Ezeket október 10-e előtt a földbe tettük. Földben vannak a pillangósok, a cukorrépa, a napraforgó, a borsó és 1200 hold kukorica. Szépen díszük a vadkelés — A télen arról beszélgettünk, hogy igen nagy a szálastakarmány hiányuk. Tavaly sok pillangóst ki kellett szántaniuk. Hogyan pótolják ezt? — Mindössze 280 hold lucernánk maradt meg. — Most 350 hold lucernát telepítettünk, 590 hold kalászost pedig vörösherével vetettünk felül. Tavaly nyáron 360 holdas vörös- here táblán magot fogtunk. Ez rosszul sikerült, mert az egerek nagy kárt tettek benne. Kiszántottuk, s helyébe búzát vütettünk. — Meglepetéssel tapasztaltuk, hogy a kalászos között dúsan kikelt a vöröshere. A vadkelés szebb, mint a fe- lülvetés. Ha mind meghagynánk, a szántónk 23 százalékán lenne pillangósunk. De ezt nem bírja el a vetésforgó. Az idén nem lesz szálastakarmány hiányunk, mert több száz holdat borsóval és bükkönynyel is felülvetettünk. Galambok pusztítják a napraforgót — A rendkívüli időjárás okozta nehézségeket hogyan küzdik le? Milyen intézkedéseket tettek, hogy ne maradjon vetetten földjük? — A tavaszi intézkedési tervünk felborult, újból át kellett dolgoznunk. Sok volt a táblacserénk. Az Istállótrágyázott cukorrépaföldet nem bolygattuk meg. Megkezdődött az érettségi — (Riport a 3. oldalon,)
