Szolnok Megyei Néplap, 1965. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-15 / 113. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! SZOLNOK M E mrfi ( a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS a MEGYEI TANÄC5 LAPJA XVI. évfolyam, 113. szám, ÁffCI 50 ÜllÓF 1965, május 15, szombat. Anyagi érdekeltség a termelőszövetkezetekben Több olyan termelő- szövetkezetben jártunk, amely korábban a gyen­gébbek közé tartozott, most azonban jelentősen megjavult. — A vezetők sokféle okkai magyaráz­ták ezt. Ki új üzemágak bevezetését említette első helyen, ki a munkafegye­lem megerősödését, ki a szakemberek segítségét. Egyet viszont valameny- nyien hangsúlyoztak: a tagok anyagi érdekeltsé­gének fokozása nagyot lendített a munkán. A munkaegységek szá­ma egymagában még nem hű tükre annak, hogy ki milyen értékű munkát végzett. Inkább a munka mennyiségét méri. — A kiegészítő díjazási for­mákban már az is kifeje­zésre jut, hogy a tag és családja miként járul hozzá az egész közösség bevételének gyarapításá­hoz Ugyanakkor ezek a módszerek vonzóbbá te­szik a munkát: az embe­rek közvetlenül látják, hogy a nagyobb igyeke­zet, szorgalom és szakér­telem növeli saját jöve­delmüket is. Az élet bebizonyította ennek igazságát, így szö­vetkezeteink javarésze szerte az országban már alkalmazza az anyagi ér­dekeltség különféle for­máit. Az ötvenes évek végén még a tsz-tagok közösből származó jöve­delmének több mint 96 százaléka a munkaegysé­gekre kapott részesedés­ből származott. — Most azonban ez az arány or­szágos átlagban 80 szá­zalék alá csökkent és a jövedelem másik részét a prémiumok és a közös eredményből való része­sedés más formái alkot­ják. A változás hasznára vált a tagoknak és a kö­zösségnek egyaránt. Töb­bek között ez is szerepet játszott abban, hogy 1964-ben országosan az elmúlt tíz év legmaga­sabb kukorieahozamát ér­tük el, búzából pedig ta­valy volt mezőgazdasá­gunk történetében a leg­magasabb hozam, holdan­ként 10,7 mázsa és ennek nyomán sikerült hazai termésből fedezni az or­szág kenyérellátását. Az anyagi érdekeltség növekedése az egész szö­vetkezeti mozgalom erő­södését szolgálta, hiszen mind a közös vagyon, mind a tagok jövedelme gyarapodott. A legtöbb tsz-ben, ahol az új mód­szereket bevezették, a prémiumok, a részesedés kifizetése után is sokkal több termény, hús, tej és tojás, sokkal több érték maradt a közösben, mint korábban. Különösen a kapásoknál és szélasta- karmányoknál hoztak jó eredményeket a munka­díjazás új formái. — A legnagyobb, legsürgetőbb dologidőben is elegendő ember szorgoskodik a földeken, segítenek a családtagok. Díjazásuknál a legel­terjedtebb az úgyneve­zett „nádudvari módszer”, amelynek alapja a mun­kaegység utáni részesedés és ezt kiegészítik más díjazási formák. A kuko­ricatermelésnél például az a leggyakoribb, hogy a családok bizonyos terüle­tet vállalnak és ezért holdanként 10—15 mun­kaegységet ír jóvá a tsz, a termésből pedig 10—20 százalékot kap a család. Ez a forma igen jól be­vált a tiszaigari Petőfi, a tiszaszöllősi Petőfi Tsz- ben és másutt is. Ennek a módszernek az alkal­mazásánál leginkább ar­ra kell nagy figyelmet fordítani, hogy az össz­termelésből való részese­dés százaléka arányban álljon az üzem technikai fejlettségével, valamint a termelési feltételek vál­tozásával. A kenyérgabonánál, — ahol szinte minden mun­kát gépesítettek, a tsz-ek a célprémiumot tartják helyesnek. A magasabb hozam eléréséért fárado­zó tagokat az év végén megjutalmazzák. Az ál­lattenyésztésben szintén a hozam szerint kapnak külön díjazást a tagok. Az utóbbi években jóné- hány szövetkezet a takar­mányfelhasználás észsze­rű csökkentésében is ér­dekeltté teszi a dolgozó­kat. A kertészetekben a megtermelt pénzérték utáni részesedés a legál­talánosabb. Néhol azonban — fő­leg a gyenge tsz-ekbem — még mindig alkalmaz­zák a részes művelést is, amelynek során a tagok, munkaegység jóváírás nél­kül, az össztermés har­madáért vagy negyedéért dolgoznak. Ez valóban a munkadíjazág legalacso­nyabb formája, amelynek tartós fennmaradása egészségtelen hatást gya­korolhat a közös gazda­ság fejlődésére. De ezek­nek a „mellókhajtások- nak” a türelmetlen, túl­zott „gyomlálása” sem ve­zet jóra, esetleg az egész közösség kárt szenved miatta. Egyiket sem kiálthat­juk ki egyedül üdvözítő­nek és örök érvényűnek. A közgyűlés feladata, hO'gy mérlegeljen és meg­fontoltan döntsön arra mindenképpen ügyelve, hogy az alap munkaegy- ségrészesedés és a kiegé­szítő díjazás együttes ösz- szege ne haladja meg a szövetkezet anyagi lehe­tőségeit. Helyes, ha arra is gondolunk, hogy egyik vagy másik ágazat dolgo­zói ne kerüljenek előnyö­sebb helyzetbe a többiek rovására. Ma már jófor­mán minden munkára akadnak megfelelő ösz­tönző, a szocialista jöve­delemosztás alapelvivel megegyező módszerek. A fontos az, hogy a tsz-ek olyan formákat vezesse­nek be, amelyek elősegí­tik a gazdálkodást, a fej­lődést; amelyek biztosít­ják, hogy az emberek kedvvel dolgozzanak, még inkább lássák mun­kájuk értelmét és min­denkor ott legyenek helyü­kön, amikor szükség van rájuk. Ha az ilyen ösz­tönző munkadíjazás meg­felelő nevelőmunkával, a szövetkezeti gazdák felvi­lágosításával párosul, ak­kor az érdek és a köte­lesség közös nevezőre ke­rül, együtt segíti mező- gazdaságunk gyorsabb fej­lődését (E. Qy.) Áz esők szünetében — Kihasználják a jó időt az árokszállásiak — Ki tudja, hányadszor, is­mét csapkod az eső a jász­árokszállási határban. Szo­katlanul erős szél fúj, még­is benépesültek a földek. A Táncsics Tsz tanyaközpont­ja mellett asszonyok, fér­fiak hajladoznak, sarabol- ják és egyelik a cukorrépát. A jászágói út mentén négy­zetes vetőgép forog. A táb­lában jókora darabok szán- tatlanok, helyenként most is áll a víz. A talajmunka nem kifogástalan, de a meg­késett vetéssel már nem várhatnak. A szokatlanul hosszú, esős időjárás alaposan pró­bára teszi a szövetkezeti gazdákat és a vezetők szer­vezőképességét. Különösen a Táncsics Tsz-ben, ahol 1200 hold szántatlan terület maradt az őszről. — Még 480 hold van hát­ra — mondja Garics Ferenc elnök. — Ebből 300 holdnyi a lágy, vízfoltos talaj. Csip­kedjük, ahogy lehet. Gépek­kel és fogatokkal. A veté­sek között legalább 85 hold a víznyomásos földünk, sez 150 helyen van. — Mit csinálnak ezekkel? — Csalamádéval és za­bosbükkönnyel vetjük be, amint lehet, s oda adjuk a háztáji teheneknek. Vetet­ten földünk nem marad. — Milyen munkákkal vi­A gyengébb talajba is kel­lett tavaszi árpát vetnünk. Ezt 250 kiló műtrágyával ellensúlyoztuk. Gyors intéz­kedésekre volt szükség, nem várhattunk még a leg­közelebbi igazgatósági ülé­sig sem. A vezetőség az elnököt és a főagronómust megbízta, hogy a legjobb belátása szerint döntsön a táblacserékről. Erről utó­lag számolunk be. A 150 hold napraforgó felét újból kellett elvet­nünk. A hideg miatt ugyan­is lassan és egyenetlenül kelt. Amint kibújt a nö­vény, a rajta lévő magház­zal együtt lecsípték a ga­lambok. Pedig őriztettük is a táblát, de hiába. Azelőtt soha sem tapasztaltunk ilyet. Már az őszi vetésekre gondolnak — Rövid, tenyészidejű kukoricát is vetnek? Négyszáznyolcvan hold kukoricánk hiányzik még. Egy része száz napos lesz. vízriyomásos területekről leeregettük a vizet. Még most is sok a nedves tala­junk. Ahol lágy a föld, ott a fogatok is dolgoznak, — Több helyen a szántás után vetünk, s ha megszik­kad a talaj, utána tárcsáz­zuk, hengerezzük. A napokban a falurádió­ban hallottam, hogy az egyik tsz-ben eke után ve­tik a kukoricát. Ősi, kis­üzemi módszer, de mi is alkalmazzuk a silókukorica vetésénél. — Nehéz őszünk lesz, a kapások késői érése miatt már a búza vetésére gon­dolunk. A szokásosnál na­gyobb területen kell kalá­szost kalászos után vetni. De ez jobb, mint a késői és rosszul előkészített ta­lajba való vetés. Az aratás előtt kijelöljük a búza, őszi árpa helyét. Itt tarlói hán- tunk és 2—2.5 mázsa mű­trágyát, s egyes helyeken istállótrágyát is szórunk a búza alá. A jászárokszállási Tán­csicsban tavaly május 8-ára mindent elvetettek. A szo­katlanul csapadékos idő­járás az idén nagyobb erő­feszítést, helytállást köve­tel a vezetőktől és a tagok­tól. Állják a sarat. A gépi, fogat- és munkaerő adott­ságuk lehetővé teszi, hogy május 20-án végezzenek a vetéssel. — m. 1. — Öntözés és öntözgetés Hajtós káder Nem szórni már „kezelésre* a kengyeli orvosi rendelő Ma Kunmadara­son lesz béke- nagygyűlés Vádlottakat hallgattak ki a mezőtúri emberölési perben .Sportműsor Családi körben geztek eddig? — A kalászosaink felét — 1220 holdat — vegyszerez- tük. A búzánk nagy része igen jó termést ígér. Nem csal a korai vetés. Ezeket október 10-e előtt a földbe tettük. Földben vannak a pillangósok, a cukorrépa, a napraforgó, a borsó és 1200 hold kukorica. Szépen díszük a vadkelés — A télen arról beszél­gettünk, hogy igen nagy a szálastakarmány hiányuk. Tavaly sok pillangóst ki kellett szántaniuk. Hogyan pótolják ezt? — Mindössze 280 hold lucernánk maradt meg. — Most 350 hold lucernát te­lepítettünk, 590 hold kalá­szost pedig vörösherével vetettünk felül. Tavaly nyáron 360 holdas vörös- here táblán magot fogtunk. Ez rosszul sikerült, mert az egerek nagy kárt tettek benne. Kiszántottuk, s he­lyébe búzát vütettünk. — Meglepetéssel tapasztaltuk, hogy a kalászos között dú­san kikelt a vöröshere. A vadkelés szebb, mint a fe- lülvetés. Ha mind meg­hagynánk, a szántónk 23 százalékán lenne pillangó­sunk. De ezt nem bírja el a vetésforgó. Az idén nem lesz szálastakarmány hiá­nyunk, mert több száz hol­dat borsóval és bükköny­nyel is felülvetettünk. Galambok pusztítják a napraforgót — A rendkívüli időjárás okozta nehézségeket ho­gyan küzdik le? Milyen in­tézkedéseket tettek, hogy ne maradjon vetetten föld­jük? — A tavaszi intézkedési tervünk felborult, újból át kellett dolgoznunk. Sok volt a táblacserénk. Az Istállótrágyázott cukorrépa­földet nem bolygattuk meg. Megkezdődött az érettségi — (Riport a 3. oldalon,)

Next

/
Oldalképek
Tartalom