Szolnok Megyei Néplap, 1965. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-14 / 112. szám
i§« má>us H SZÓI,NOK MEGYEI NÉPLAP 3 „Házilag11 drágább a gépjavítás Milliós alkatrészkészletek halmozódtak fel feleslegesen Az utóbbi években niegnövekedett a termelőszövetkezetekben dolgozó erőgépek száma. Az állami gazdaságok gépparkját nem számítva a jelenlegi 3369 traktorból 2846 a szövetkezetek tulajdonában van. Traktoregységre átszámítva megközelíti az ötezret. A munkagépekkel együtt a géppark értéke több száz millió forintot képvisel. A három nagybank és a negyvenhárom Országos pályázatot nyertek a szolnoki közgazdasági technikum diákjai Hatalmas közvagyon ez. Senkinek sem lehet közömbös, hogy mennyi idő alatt használódik el. A gépek élettartama ugyanis a rendszeres ápolással, karbantartással meghosszabbodik. De vajon ki javítsa, ki tartsa rendben a gépeket? Helyes-e, ha a termelőszövetkezetek javító műhelyeket építenek, s azokat korszerű forgácsoló és egyéb szerszámgépekkel szerelik fel? Egyesek úgy vélik, ha „önállósítják” magukat, olcsóbban, kisebb ráfordítással még a traktorok generáljavítását is elvégezhetik. Gyakoriak, szinte mindennaposak ezek a kérdések megyénk termelőszövetkezeteiben. Kétségkívül: megoldásra várnak. Szót kell érteni a tsz-vezetők- kel, szakemberekkel és a gazdákkal. A gépjavítási probléma ugyanis nem ki- sebbedik, sőt nyugodtan mondhatjuk, hogy fokozódik az erő- és munkagépek növekedésével. Köztudomású, hogy a közelmúlt években a gépállomások jelentős összegű beruházást kaptak. Csupán tavaly 16 millió forint értékben szerelőcsarnokok, új műhelyek épültek Jászberényben, Kunhegyesen, Jászkiséren és másutt is. -A gép- és jávTtóálTómások korszerű ipari üzemekké váltak. A forgácsoló-, szerszám- és precíziós gépparkjuk a kényesebb igényeket is kielégíti. Mondani sem kell, hogy az állam sok millió forintot fordított felszerelésükre. S éppen a termelőszövetkezetek érdekében. A gépállomások közel két évtizedes fennállásuk alatt rendkívül sok tapasztalatot szereztek a javításban. Mérnökök, technikusok és jól képzett szerelők sokasága dolgozik a javítószolgáltatás érdekében. Két év óta megvalósult a tipizált szalagszerű gépjavítás. A szakosított munkaszervezéssel olcsóbbá, gazdaságosabbá vált a javítás. Nem szabad figyelmen kívül hagyni az állami támogatást sem. Az FM által meghatározott fix áras rendszerben egy Zetor főjavítása 25 ezer forintba kerül. Ám az 50 százalékos kedvezménnyel a tsz-ek ezért csak 12 500 forintot fizetnek. Vajon érdemes-e hatalmas szerelőcsarnokokat, műhelyeket építeni a szövetkezeteknek, s milliókat beruházni azok felszereléséért. Nyilvánvaló, hogy nem. Ezt sem a tsz, sem a népgazdaság nem bírná el. Több dolog is ellentmond az önállósítási törekvéseknek. A drága szerszámgépeket — mint a gépállomásokon — csak kétműszak- ban lehet gazdaságosan kihasználni. A tsz-ekben nem rendelkeznek elég szakképzett esztergályossal, gyalussal, szerelővel. Másrészt badarság, ha nem veszik igénybe az állam önzetlen segítségét. Sajnos, akadnak szép számmal ilyenek is. A szövetkezetek tehát egyáltalán ne tartsanak fenn javítóműhelyeket? — Ezt senki sem mondja. Nyilvánvaló, hogy az erő- és munkagépek karbantartását, ellenőrzését a traktorosoknak naponta kell végezniük. Sőt ezt meg is kell követelni tőlük. Az I-es és II-es számú kar- kantartást, a kisebb javítást is a szövetkezetek műhelyében helyes elintézni. A tsz-ek javítóműhelye • gazdaságosan tudja kihasználni a kisebb esztergapadot, a villany- és autogén- hegesztőt, a fúrógépet, a rugókalapácsot és a magasnyomású mosóberendezést. Sajnos, ezek — főként az utóbbi — sok helyen hiányzanak a felszerelésből. A főjavítást, és a generáljavítást helyes, ha a tsz-ek a gépállomásokra bízzák. Tavaly kísérletképpen 14 szövetkezet teljes műszaki kiszolgálását vállalták el a gép- és javítóállomások. A meghibásodott traktorokat a helyszínen hozták rendbe. Ha kellett szerelőkocsit küldtek ki a közös gazdaságba. A gépállomási szakemberek — a szerződésnek megfelelően — gondoskodtak a gépek biztonságos üzemeltetéséről. A gyakorlat igazolta, hogy bevált ez a módszer, s Jutik'Oi'»»» Julika története ott kezdődött, hogy Gerhát Miska, a KISZ-titkár megnősült. Titkár nélkül maradt az alapszervezet. Az esküvő tavaly augusztusban volt. Julika azidőtájt került a kertészetbe az adminisztráció segítésére. Később felvételét kérte a KISZ-be. Hogy volt eztán Julika? Kicsit feszeng, talán zavarban van, hosszan hallgat, fejét oldalra billentve. Kendője alól rakoncátlanul. bújnak elő a tömörre font copfok. Lassan beszél: — A községi KISZ-titkár egyszer azt mondta, hogy vállaljam el a titkári teendőket. Nagyon rajta volt, hogy csak csináljam és ne egyenként többszázezer forintos megtakarítást — kedvezményt — eredményezett a szövetkezetnek. Végül az alkatrész készletezésről is szólni kell. — Mindenki tudja, hogy milyen nagy gondjaink voltak és vannak az alkatrész- hiány miatt. Ez az egyik oldala a dolognak. A másik: feleslegesen halmoznak fel készleteket, s kivonják azokat a forgalomból. Néhány példa erre. A karcagi Lenin Tsz 1,5 millió, a -kisújszállási közös gazdaságok és az abádsza- lóki Lenin Tsz 900 ezer — egymillió forintos alkatrész készletet halmoztak fel. A kunszentmártoni Zalka Tsz például 5 DT véglehajtó fogaskereket raktároz, holott 2 gépüket a gépállomás hozott rendbe, két újat pedig most szereztek be. Helyes, ha a tsz-ek 100— 150 ezer forint értékű alkatrésszel rendelkeznek. — Ám ezeket beszerezhetnék a javító állomások útján is. Nem kellene ezért anyag- beszerzőt tartaniok és sok száz kilométernyi potya- utat takaríthatnának meg, ha nem szaladgálnának néhány kiló alkatrészért. Máthé László próbáljam azt bizonygatni neki, hogy nem vagyok rá alkalmas. Így hát nagyne- hezen, úgy december vége felé ráálltam. Közben a kertészet apró, kockaalakú irodájában már állandó mukahelyként birtokolta az adminisztrátori íróasztalt. Az üzemegységvezető az állandósítás tényét egyszerű szavakkal így summázta: — Jól dolgozik és megbízható ez a lány. Ugyan miért menne el ez a csöppség, amikor itt szem előtt van. A termetre vonatkozó megállapítás ugyan kissé túlzó, a „kicsi a bors, de erős” közmondás ráillik. Különösen azon az emlékezetes márciusvégi KI.SZ- gyűlésen mutatkozott meg ez az erénye, amikor azt kellett eldönteni, mit vállalnak az újszászi Szabadság kiszesei az idei mező- gazdasági munkaversenyben. — Emlékszel rá, Julika? — Hogyne, soha nem vitatkoztam ól?** sokat, — A Szolnoki Vásárhelyi Pál Közgazdasági Technikum III/A osztálya „A baníjság — könyv — dupla Az elmúlt napokban foglalkozott a MÉSZÖV Igazgatósága a füldmüvesszövetke- zeti reklám-propagandával, valamint a vendéglátó egységek kulturáltságával. Megállapította többek között azt is, hogy több olyan vezető van már —, aki nem becsüli le a jó propagandamunkát- Azon dolgoznak, hogy minél kulturáltabb módon ismertessenek egy-egy áruféleséget, és tanácsokkal lássák el a fogyasztókatA fenti megállapítás vonatkozik a vendéglőkben és cukrászdákban elhelyezett sajtótermékekre is- — Több olyan egység van már a megyében mint pl- Kunmadarason, Karcagon, Kunszent- mártonban stb- ahol a napilapok és folyóiratok mellett megtalálhatók a könyvek is- Érdemes elgondolkozni azon, hogy nem lenne-e helyes, — nemcsak a városokban és a járási székhelyeken, hanem a megye valamennyi községében az olvasók részére különböző napi és heti lapokat biztosítani, valamint könyvsarkot létesíteni. A MÉSZÖV Igazgatósága elismerését fejezi ki azon földművesszövetkezeteknek, ahol ezt már megvalósították. mint ott. Barta Imre, a párttitkárunk is eljött. Kivételesen az alapszervezet egész tagsága jelen volt. Nem is én, hanem Barta elvtárs javasolta, hogy nevezzünk be a versenybe. Senki sem húzódozott, a kertészbrigád elvállalta egy hold paszternák megművelését, két baromfitenyésztőnk a súlygyarapításra, a tisztaságra és az elhullás csökkentésére tett ígéretet. A fogatosok a 300 munkanapos mozgalmat választották. Szóval egyetértettünk mindaddig, míg a növénytermesztési brigádra nem került a sor. Válasz- taniok kellett: vagy 3 hold kukorica és 600 négyszögöl cukorrépa — vagy 3 hold paszternák. — Választottak? — Még a mai napig sem. Ügy ahogy voltunk, mind a huszonnégyen összevesztünk, hogy melyikkel lesz több munka. A vitát követő héten kapták meg az 1964. évi járási verseny díjait. Juliké két sportzsákban alig kok szerepe szocialista átalakulásunkban” című tanulmányával első lett az országos középiskolai pályázaton. Elmondhatjuk, hogy a pályamunka szakkörökben országos érdeklődést és elismerést keltett, s ennek bizonyítására csak annyit: az OTP és a Beruházási Bank külön 1000—1000 forinttal jutalmazta a diákok munkáját. (A pályadíj 2000 forint volt). A legkorszerűbb tanulmányi verseny — Ez az évenként kiírásra kerülő pályázat a legkorszerűbb tanulmányi verseny — mondotta Saur- mai Ernő, az intézet igazgatója. A legjobban nyomon követi az országunkban történő gazdaságpolitikai változásokat és legjobban megfelel a szakközép- iskolák sajátos célkitűzéseinek. Minden évben a legidőszerűbb feladatokat adja. A pályamunka elkészítése sokoldalú ismereteket és gondos körültekintő munkát igényel, ezért nevelő értéke is jelentős: a szakismeretek mellett megköveteli az általános politikai, történelmi tájékozottá ságot, a jó fogalmazást, a grafikus készséget é® a jó szerkesztői munkát. Az idei első díj elnyerése mellett azzal is büszkélkedhetünk, hogy tíz év átlagában első helyre kerültünk, mégpedig kiemelkedő módon: 92 pon.tr bírta hazacipelni a különböző porcelántárgyakat, — Vígh Magdi és Dancsó Juli jutalom manikűrkészletet és a baromfitenyésztésben elért jó eredményért kijáró 300 forintot. A fogatosok; Dobai Feri, Varga Jancsi, Polónyi Pista és Göblyös Laci 600 forinton osztozkodtak. ■ Az elismerés láttán nagyobb lett a buzgóság. Rengeteg ötlet született, de mindegyiket elvetették. Aztán az idősebb korosztályból Pál József, a kertészet üzemegységvezetője —, aki csendes mosolygással figyelte a fejleményeket — egy életrevaló javaslattal állt elő: — Alakítsatok ifjúsági csoportot, de külön. Pálnak nem egyik percről a másikra támadt ez a gondolata. Már a május elsejei kétnapos ünnepen is látta: egymás társaságában többre képesek. Ugyanis kérte őket, hogy az ünnepek alatt, ha ráérnek, menjenek ki a kertészeibe, mert nagydiák Vásárhelyi Pál tál, míg az utánunk következő iskola 55 ponttal szerepel. Tizenketten a nemzeti bank „ellen” — Kik vettek részt a munkában és hogyan történi az adatgyűjtés? — kérdeztük Száz Idát, a tanulmány szerkesztőjét. — AZ egész osztály részt vett a munkában, mind a negyvenhármán, adatok; fényképek gyűjtésével. A grafikus munkát Szabó Judit és Papp Marianne végezte. — Tehát egyik elment mondjuk a Nemzeti Bankba... — Először nem mertünk egyedül menni, csoportosan mentünk, lehettünk vagy tizenketten. De olyan szívesen fogadtak, hogy aztán felbátorodtunk és egyenként is mentünk a bankokba, üzemekbe. A lll/A javaslata a bankoknak — Valóban jól hallottuk, az osztály még javaslatot is tett a Nemzeti Banknak, az OTP-nek és a Beruházási Banknak? — kérdezzük Ida nénit, dr. Szása Jánosnét, a pályázó diákok tanár-vezetőjét. — A pályázat kiírásában javaslattételre is volt felszólítás. Merész igény, hiszen jelentős gazdasági kérdésekben még mi, szakemberek is nehezen teszünk javaslatot. A három nagybank működésének tanulmányozása során azonban a diákok észrevették, hogy több ügyletet két vagy több bank is rendszeresen lebonyolít. így például beruházásokkal kapcsolatos bankügyletekkel nemcsak a beruházási bank, hanem a másik kettő is foglalkozik. A tanulmány javasolta a bankok fokozottabb szakosítását, az adminisztráció egyszerűsítését. — Egyébként elmondhatjuk, hogy a pályadíj elnyerése feletti öröm és az elismerés mesz- sze túlmer>+ -T iskola határain. a melegágyakat szellőztetni kell és a locsolás is elkel. Ott voltak mind a huszonnégyen. — Aztán mit szóltál a javaslathoz Julika? —kérdeztem. — Mit szóltam? — vont vállat. — Én is jobban szeretek a lányokkal dol- gazni. Az öregek tempó- sabbak, úgy gondolom, külön brigádban többet keresnének a fiatalok. Még vitatkoznak a Szabadság kiszesei a vállalásokon, zsörtölődnek az eső miatt, mert hátráltatja a munkát. Julika, ha befejezi a napi teendőit, a könyvelési tanfolyamra gondol, meg a KISZ-bélyegekre, melyeket már rendes időben megvásárolnak a tagok. Bizony nehéz újdonsült titkárnak lenni. — Hány éves vagy, Julika? — Tizenöt. A megye KlSZ-titkirai között a legfiatalabb. — w Gyümölcsfák tavaszi növényvédelme A megye zárt nagyüzemi, kerti és szórvány-gyümölcsöseiben befejeződtek az év első növényvédelmi munkái. A gyümölcshoza - mot jelentősen befolyásoló tavaszi védekezésekről érdeklődtünk dr. Váczi Mi- hálytól, a kenderesi Növényvédő Állomás főagro- nómusától. — Május egyik legfontosabb növényvédelmi tennivalója a poloskaszagú szilvadarázs elleni védekezés — mondotta a főagronó- mus. — A permetezéseket az elvirázgás után kell végezni. A jelenlegi időjárási viszonyok zavart okozhatnak a védekezés eredményességében. A szilvafák másik nagy pusztítója a szilvamoly. Ellene e hónap végén kell a permetezéseket megkezdeni. A Tiszazug három községében, Csé- pán, Tiszasason és Tisza- ugon már repülőgépes permetezéssel több mint 2 ezer holdnyi gyümölcsöst és kertet véd tünk meg ettől a kártevőtől. A barackmoly ellen vagy elvirágzás után, vagy a virágzás végefelé időszerű a védekezés. — A három kártevőt azért említem együtt, mert ellenük nem egyenként, hanem kombináltan alkalmazzuk a vegyszereket. így a következő szereket érdemes használni: hektoliterenként 30 deka Hungária Dl/— 40-et, vagy 50 deka Per- nitet. Ha a pajzstetű május végi rajzására is számíthatunk, akkor az oldathoz még egy kiló káliszappant és 15 deka nyers nikotint keverünk. A permetezést egy hónap múlva ajánlatos megismételni az érési időszakban 30 napos várakozási idő betartásával. Különösen a barackmoly erős vitalitása teszi ezt indokolttá. Ennek érdekében az őszibarack-fajtákat is vegyszeres védelemben kell részesíteni. A megyében ösz- szesen 3000 hold barackos vár permetezésre. A védekezésre a növényvédő állomás felhívást bocsát ki május végén. — w — Tolnai Sándor MÉSZÖV Utazik a gulya Szent György napja nevezetes dátuma az esztendőnek. Ilyenkor szokták a legeltetést megkezdeni a pásztortársadalmak népei, s ez volt a kihajtás legvégső naptári időpontja a Nagykunságunkban, Jászságunkban is valaha. Dehát azóta nagyot változott a világ, örökre eltűntek a Szent György naptól Szent Mihály napig szolgáló pásztorgyerekek is, sőt eltűnőben maga a legeltetés is. Egyre inkább a belterjes gazdálkodás váltja fel a régit. Azaz hogy mégsem nem szűnt meg a legeltetés, sőt új formája honosul meg az idén. Az állami gazdaságok ugyanis legelőt adnak kölcsön az ebben sze- génykedő társüzemeknek. És éppen e napokban indul útnak hétszáz szarvasmarha, hogy elfoglalja a kölcsönadott pusztát. Indul útnak? Viszik őket. Hiszen pontosan ez a pláne. Mert a gulya se gyalogol, ha nem muszáj. Az állami gazdaságok szarvasmarhái például teherképkocsikon teszik meg az utat az egyik gazdaságtól a másikig, így van új a nap alatt. Mert az igaz ugyan, hogy a Szent György napi kihajtás az régen L törvény volt és ma is annak látszik. A különbség annyi, ez a mostani már nem kihajtás, inkább kikocsizás. — borzák — L. L.
