Szolnok Megyei Néplap, 1965. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-08 / 107. szám

j£tC május S SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP z A „pénzcsináló" A férje akkor kórházban feküdt. A lánya és űa pe­dig ahhoz naég kiesi volt, hogy tőlük kérjen tanácsot. Magára utalva töprengett. Mit tegyen? Egyedül küsz­ködjön az öt hold földdel? Mert azt már tudta, hogy, sajnos, a férje nem lesz többé olyan .munkabíróem­ber, mint a betegsége előtt volt. Nem a munkától félt. Számára nem volt az szo­katlan. Cselédember gyer­mekeként tanyán nevelke­dett, s alighogy felcsepere­dett, már napszámba járt. De mégis, miért ne köny nyítsen magán, ha erre le hetősége van? Döntött, most hat év múltával is azt mondja: helyesen tette, hogy a közös utat válasz­totta. Szövetes Györgyné nevét az alapítók között tartják nyilván a tiszafüredi Oj Erő Tsz-ben. És mint olyan ta­gét, aki az idén is három hónap alatt már több mint 50 ezer forinttal gyarapítot­ta a tsz bevételét. Hogyan? Úgy, hogy gondjaira bízott 2000 napos csibét — társával, Tóth Jó- asefnéval — kiváló ered­ménnyel nevelte fel, s azo­kat március 22-én 1,10 kilo­grammos átlagsúlyban ad­ták át. A kétezres állo­mányból az elhullás csupán 3,5 százalék volt, az egy ki­logramm hús előállítására felhasznált, takarmány pe­dig 3,12 kilogramm. — Mi a titka e szép si­kernek? — Nem tudok én semmi különöset mondani — vála szolt Szövetesné. — Nagyon sokat jelent az, hogy min­dig itt vagyunk a csibék között, 24 óránként váltjuk egymást; így állandóan fi­gyeljük, nem tömörültek-e egy csomóba. Mert különö­sen az első hetekben na­gyon ijedősek, ha valami zajt hallanak, egy helyre Sutnak, s könnyen letapos­sák egymást Aztán arra is mindig gondolunk, hogy az «»etetőkben legyen elegen­dő táp és az hatókban tisz­ta víz. — Erzsi a fundamentjét is ásta ennek az épületnek. S azóta minden évben há­tam turnusban neveli bén­áé a csibét. Tavaly hatezer- négyszázat — moodta a tsz- ekxjk, — Az idői is ennyi a terv. S már a második csa­pat nevelődik, Most négy hetesek, s a kétezerkétszáz. oak csak harminckilenc a bája — sorolta a kiváló csi­begondozó asszony. — Akkor ismét lesz pré­mium? — Majd elválik. A pénz az mindig jói jön. Van he­Háromszoros szocialista brigád a postán A Szolnoki Postaközpon­tos Üzem dolgozóinak fel­adata, hogy karbantartsák a Szolnok megyében lévő távbeszélő fő- és alközpon­tokat. Munkájukat olyan jól végezték, hogy elnyer­ték a „Szocialista munka- üzem” cím első fokozatát, s most tovább versenyez­nek a II. fokozatért Van egy brigádjuk, mellyel külön is büszkélkedhetnek. Bede Sándor fő- és alköz­pontkarban tartó brigádja hazánk felszabadulásának huszadik évfordulója tiszte­letére vette fel az év elején az „Április 4.” nevet. Az idén már harmadszor kap­ták meg a szocialista bri­gád címet. Egyszer okle­velet. két alkalommal jel­vényt és zászlót szereztek teljesítményükkel. A 12 ta­gú brigádban három nő is dolgozik, s egyikük ki­vételével valamennyien kaplak már „Kiváló dolgo­zó” oklevelet. A Debreceni Postaigazgatóság a brigád­vezetőt soron kívül előlép­tette, a brigádot külön, és m. üzemet Is megjutalmaz­ta ebből az alkalomból. lye. A fiam mezőgazdasági gépkezelő tanuló, elég gyak­ran kapok tőle olyan leve­let, amiben ruhafélét kér. Télikabát, egy öltöny vagy ballonkabát — egyik-egyik is többszáz forintba kerül, Erzsikének is megvettük már a szoba- és konyhabú­tort. Ügy van az ember, hogy többet, szebbet igyek­szik adni a gyermekeinek, mint hajdanán neki volt. Szövetesné tudja, hogy egyéni boldogulásuk a kö­zös fejlődésével, erősödésé­vel függ össze. Ezért dolgo­zik lelkiismeretesen, nagy- nagy szorgalommal, hogy a hétszáz hold szántón gaz­dálkodó száz ember mind­egyikének egyre jobb le­gyen az élete. Ilyen kicsi közösségben egy embei munkája is sokat jelent. Eredményeik, a 40 forintos munkaegység azt bizonyít­ja. hogy az Üj Erő Tsz gazdái Szövetesnéhez ha­sonlóan gondolkodnak és dolgoznak. S. K. MHS megyei küldöttértekezlet Szolnokon A Magyar Honvédelmi Sportszövetség Szolnok me­gyei szervezete tegnap dél­előtt a megyei tanács nagy­termében tartotta megyei küldöttértekezletét. A kül­döttértekezleten megjelen­tek és az elnökségben he­lyet foglaltak Csáki István, az MSZMP Központi Bi­zottságának póttagja, a me­gyei pártbizottság első tit­kára, Oláh György, a Szol­nok megyei tanács vb elnö­ke, országgyűlési képviselő, Nagy Béla. az MHS Orszá­gos Elnökség és Intézőbi­A jászberényi mezőgazdasági szakiskola üzemi konyhá­ja február óta üzemel. Naponta 170—180 személyre főznek a modernül felszerelt konyhán. — Képünkön: Bognár Istvánné élelmezés­vezető kiadja a napi adagot. Ma borsos- tokányt ebédelnek az iskola tanulói Ülieiik a füstölnivalói Sűrű eső permetez. A do­hányosok azonban dolgoz­nak. A nedves, puha, ho­mokos földbe ültetik az üde zöld palántát. — Ez a legjobb idő a do­hány kiültetésére. Csak jobban ne essen — mond­ja Cs. Szabó Józsefné. — Majd a kislányához fordul: — Marikám! Hozzál a kas­ból palántát* — Három hold dohányt vállaltunk — újságolja az idősebb asszony, Szalai Jó­zsefné. — A lányom, ifjú Jordán Istvánné és Szabó- né a segítségünk. Mert az uram egymaga nem győzi a munkát. Énrám pedig nem lehet biztosan számí­tani. Tegnap is feküdnöm kellett, a szívemmel baj- lódok. — Segítek én ángyinak biztatja Szalai nénit Mari­ka; És fürgén, ügyesen rakja le a földre csöpp ke­zével a palántát. — Tízen vállaltuk el a húsz hold dohányt — so­rolja Szalai József.— Ter­mészetesen csak úgy bi- runk vele, hogy a családra is számítunk. — Nem bizony, hiszen Jordán Kálmán öt holdat, Veres Ferenc hármat mű­vel. Nagy Géza bácsi, Nagy Mihály, idős Jordán István és Bárdos Mihály is úgy vállalt területet, hogy a gyerekei segítségére is szá­mít — fűzte párja szavai­hoz Szalai néni. A tiszaörvényi Dózsa Tsz dohányosai már vagy tíz holdon kiültették a palán­tát. Érthető az igyekeze­tük és törekvésük, hogy minél több és jóminőségű füstölnivalót termeljenek, mert egyéni jövedelmük is így lesz több. N. K. javult a vegyipari termékek minősege Egyenletesen javult a vegyipari termékek minő­sége, állapította meg a Ne­hézipari Minisztérium mi­nőségellenőrző vizsgálata. A minőséggel szorosan össze­függ, hogy a vegyipar mi­nőségellenőrző szervezeté­nek műszerezettsége az utóbbi években számotte­vően fejlődött. A kőolajipar több mint 5,5 millió, az alu­míniumipar több mint 5 millió forintért vásárolt új vizsgálati műszereket és MEO-la bora tóriumainak A szolnoki művésztelep hírei Bármit mond is az idő, a tavasz elérkezett a szol­noki művésztelepre is>. A művészek számára mozgal­mas időszak ez. Május 9-én. vasárnap nyílik meg Baján a Keletmagyarorszá­gi Képzőművészeti Szerve­zet tavaszi tárlata, amely­nek anyagát először Debre­cenbe mutatták be. Ebből az alkalomból a szolnoki képzőművészek közül néhá­nyon Bajára utaznak, az ünnepélyes megnyitóra. Néhány héttel ezelőtt a szolnoki művésztelepre lá­togattak a szegedi városi tanács képviselői. hogy személyesen hívják meg az alkotókat a Szegedi Sza­badtéri Játékok alkalmával rendezett tárlatra. Két év­vel ezelőtt ezen a kiállítá­son nyert aranyérmet Chio- vini Ferenc. A művek be­küldési határideje június 1. Előreláthatóan még e hó­napban sorra kerül a X. Nemzeti Kiállítás anyagá­nak zsűrizése is. E két nagyjelentőségű kiállításra készül ezekben a napokban a telep valamennyi alkotó- művésze. A közelmúltban Szolno­kon járt dr. Pogány ö. Gá­bor, a Nemzeti Galéria fő­igazgatója alkotó műhelye­ikben is meglátogatta a szolnoki művészeket. Láto­gatásának végén meghívta a művésztelep tagjait, hogy 1966-ban rendezzenek közös kiállítást a Nemzeti Galé­riában. A művésztelepiek hivatkozva a főigazgató fel­kérésére már be is nyúj­tották teremigényüket a szövetséghez. Ügy tervezik, hogy a kö­zös kiállításnak körülbelül kétharmada a szolnoki mű­vésztelep utolsó tíz eszten­dejének termését, egyhar- mada pedig a legújabb mű­veket. mutatja be. Május 9-én nyílik a szol­noki Damjanich Múzeum­ban a visszapillantó képző­művészeti kiállítás a mű­vésztelep 1945—1965-ig ter­jedő történetéből. műszaki színvonala ma már megfelelő. A termékek mi­nőségének továbbjavítása azonban megkívánja a meó- zás hatékonyságának foko­zását, ezért valamennyi ve­gyi iparágban tovább kell gyarapítani az ellenőrző műszerparkot. A miniszté­rium felszólította a vegy­ipari trösztöket, országos vállalatokat, hogy május közepéig dolgozzanak ki in­tézkedési tervet a minőség- ellenőrző szervezet tovább­fejlesztésére. A termékek minőségének az utóbbi években tapasz­talt egyenletes javulását részben a tervszerű szab­ványosításnak tulajdonít­ják. Tavaly 126 műszaki fel­tételt, 53 szakmai és 176 üzemi szabványt dolgoztak ki a termékek minőségi kö­vetelményeinek szigorításá­ra. Ennek eredményeként minden esetben be is követ­kezett a minőségjavulás, igazolja ezt a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet je­lentése is a közfogyasztású vegyipari cikkekről. Évek óta szorgalmazza a minisztérium egyes vegyi­termékek márkázását, össze is állították már a márká­zandó cikkek jegyzékét, a dolog mégsem haladt előre, s eddig csak néhány cikk márkázási eljárását kezd­ték meg. A márka bevezetését sok­szor akadályozza, hogy a külföldi vevők igénye gyak­ran változik, emiatt nem le­het állandósítani a minő­séget. Ez a nelyzet például a bitumennel. A legfőbb aka­dály azonban az, hogy a vállalatok nem törekszenek a márkázásra. mert a márkás cikk gyártása na­gyobb felelősséggel és több­letmunkával jár. zottság tagja, valamint a megye párt, állami és tár­sadalmi szerveinek vezetői, képviselői, az MHS Szolnok megyed elnökségének és in­tézőbizottságának .tagjai. Győri Tibor, a küldött- értekezlet levezető elnöké­nek megnyitó szavai után Vass Lajos őrnagy, az MHS Szolnok megyei elnöke tar­totta meg az elnökség be­számolóját. Bevezetőben foglalkozott az időszerű kül- és belpoli­tikai kérdésekkel, majd rá­tért az MHS Szolnok me­gyei elnökség munkájának ismertetésére. Szólt arról, hogy a legutóbbi küldött- értekezlet (két év) óta mun­kájukban milyen eredmé­nyeket értek ed, milyen hi­bákat követtek el. így töb­bek között elmondotta: — Megyénk az országos elnökség által meghatáro­zott, a sorköteles technikai és utóképzési feladatokat 100 százalékon felül tel­jesítette. Annak ellenére, hogy megyénkben a lo­kátor és rakétakiképzés az elmúlt két évben új feladatként jelentkezett, az elnökségek eredmé­nyesen oldották meg eze­ket. Hangsúlyozta, hogy mind­ehhez hozzájárult a szocia­lista versenymozgalom ki- szélesítése a szervezeten be­lül. Az MHS-en belül a szocialista verseny célja, mozgósítani a szervezete­ket, alapszervezeteket és körök tagjait, a honvédel­mi nevelő, kiképző és sport- munka minőségileg jobb teljesítésére. Az elmúlt két évben Szolnok megyében ezerhetvenhatan neveztek be a szocialista versenybe, s a különböző technikai kiképzési ágakban há­romszázötvenen érték el az MHS kiváló hallgató­ja címet. Ugyanezen idő alatt nyolc kör, illetve tanfolyam nyerte el ezt a megtisztelő kitüntetést. A megyei elnök ezután szólt arról, hogy a honvé­delmi előképzésben ered­ményesen oldotta meg fel­adatát a szolnoki, a kun­szentmártoni. a kunhegyest a tiszafüredi járási elnök­ség és a szolnoki városa elnökség. A tartalékos tisztek to­vábbképzésére vonatkozva többek között hangsúlyozta az MHS megyei elnöke, hogy e területen is végre­hajtotta a megyei elnökség, az országos elnökség hatá­rozatait. 1963- ban a tartalékos tiszteknek mintegy 76, 1964- ben pedig 60 száza­léka vett részt a tovább­képzésben. Eredményesen oldotta meg feladatát az MHS a polgári védelmi oktatásban is. Elmondotta, hogy tavaly ősztől a megye egész terü­letén beindították a 15 órás polgári védelmi oktatást. Eredményesen dolgozott a Szolnok járási,- városi, a jászberényi, törökszentmik­lósi, kunhegyes! járási, va­lamint a mezőtúri városi elnökség. Sajnos az össze­tett honvédelmi versenyek vonatkozásában a Szolnok megyei elnökség nem tel­jesítette a kitűzött felada­tokat A küldöttértekezlet részt- vevői ezután a megyei el­lenőrző bizottság elnökének beszámolóját hallgatták meg, majd élénken vitatták az elhangzottakat. Többek között Varga Károly, a jászberényi küldött a hűtő­gépgyár lövészklub munká­járól szólt. Száraz László kunszentmártoni küldött az összetett honvédelmi verse­nyek szervezésének fontos­ságát hangsúlyozta felszó­lalásában. Az ülésen felszólalt Csáki István elvtárs is. Az MHS munkájára vonatkozóan a következőket mondotta: — Ifjúságunknak a kato­nai szolgálatra való felké­szítésében az alapszerveze­tek jó munkát végeznek, de tevékenységüket fokozni leéli. Ami tegnap elég volt, az már holnap nem lesz az. Végezzék el feladatukat jól. A megyei pártbizottság­nak az a véleménye, hogy az MHS megyei elnöksé­ge eredményes munkát végez. Igyekeznek a párt határozatait végrehajta­ni, melyek mindenkor megalapozták munkájuk sikerét. Ezután a megyei párt­végrehajtóbizottság nevében jó munkát kívánt a meg­választandó új elnökségnek ahhoz, hogy minél jobban készítsék fel a fiatalokat, a lakosságot a haza védel­mére. A vitában elhangzottakat Vass Lajos foglalta össze, majd a küldöttértekezlet résztvevői mind az elnökség beszámolóját, mind pedig a határozati javaslatot egy­hangúlag elfogadták. Ezután megválasztották az MHS megyei elnökségét és ellen­őrzőbizottságát. Az MHS Szolnok megyei elnöke funkcióban a küldöttérte­kezlet megerősítette Vass Lajos őrnagyot. A küldöttértekezlet részt­vevői ezután kéréssel for­dultak az Országos Béke- (anácshoz. hogy juttassák el tiltakozásukat az amerikai nagykövetséghez az USA vietnami agressziója ellen. Háromszázötvenezer liter tei a megye állami gazdaságaiból A Szolnok megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága hétről hétre összesíti az üzemi tejtermelési ered­ményt. Nos. a legutóbbi tá­jékoztatóból az derül ki, hogy megyénk 13 állami gazdasága eddig 354 ezer li­ter tejet fejt ki az idén hét­ezer tehéntől. A nagy- mennyiségű tej jórészét, több mint 300 ezer liter te­jet. át is adták az állami tejgyűjtő állomásoknak. A megye „legtöbb tejet adó” állami gazdasága a középtiszai, amely 60 ezer liter tejet adott eddig. A Középtiszai Állami Gazda­ságot a Nagykunsági és a Jászsági Állami Gazdaság követi 45 ezer, illetve 40 ezer liter tej termeléseiéi. Száz hold földel fásUoiíak A kunszentmártoni járás hét községében kereken 10 ezer facsemetét ültettek el ezen a tavaszon társadalmi munkában a fiatalok. Csá­pén, Szelevényen 1000— 1000, Cibakházán 1400, Ti- szasason pedig 5000 facse­mete lombosodik nyáron a kiszesek jóvoltából. Ezenkívül a tsz-ek, álla­mi gazdaságok fásítási ter­veinek megvalósításából ia részt vállaltak. A járásban összesen 100 hold földe* fásítottak a fiatalok«

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom