Szolnok Megyei Néplap, 1965. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-06 / 105. szám

WH Act mrolctáriai egyesüljetek! SZOLNOK MEBYEI ( a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja XVI. évfolyam, 105. szám. Ára 50 fillér 1965. május 6., csütörtök. Á közös munka öröme Egy évfordulón az elért eredményekre emlékezni megszokott dolog. Ilyen­kor rendszerint számve­tés készül, hogyan dol­goztunk, hasznosan töl- töttük-e el az elmúlt éve­ket. Miért tennénk más­képpen most, amikor a községfejlesztési munka tíz éves jubileumáról szó­lunk. Mit jelent ez a szó: községfejlesztés? Embe­rek önzetlen összefogá­sát, forintok adását, — számtalan társadalmi munka végzését, amelyek­kel a falvak, városok em­berei szebbé, gazdagabbá teszik saját életüket. Bárki megkérdezheti: miért éppen most tíz éves a községfejlesztés? Hi­szen közvetlenül a hábo­rú után is többségében társadalmi munkában épí­tettük újjá a Magyar Kommunista Párt veze­tésével a lerombolt isko­lákat, üzemeket, a fel­robbantott hidakat. Ak­kor is tudta mindenki, hogy az állam erejéből nem futja minden hábo­rús kár helyreállítására. Igen, az a helyreállítás időszaka volt. Ám aho­gyan teltek az évek, az emberek előtt bizony megszokottá vált, hogy az állam már több pénzt tud adni új üzemek, tan­intézetek építésére. — Csökkent a végzett tár­sadalmi munkák üteme, s lényegében az ötvenes évek elején már csu­pán azok a feladatok va­lósultak meg, amelyek­nek anyagi fedezete, a népgazdasági tervben, — vagy a tanácsok költség- vetésében biztosítva volt. A párt és a kormány határozatai azonban 1955- től kezdve olyan hatás­kört és olyan anyagi eszközöket biztosítottak a városi és a községi taná­csok számára, amelyek lehetővé tették a község­fejlesztési, községpolitikai munka kibontakozását, az önálló községfejlesztési munkát. A tanácsok éltek a jo­gukkal, a lehetőségekkel. Bizonyításként erre né­hány szám: 1955-ben Szol­nok megyében a községfej­lesztési hozzájárulások összege a végzett társa­dalmi munka értékével együtt alig haladta meg a 15 millió forintot. Né­hány évvel később, 1960- ban ez az összeg elérte a 100 milliót, s ma, ha összegezzük a tíz év ered­ményeit, elmondhatjuk: egy évtized alatt a Szol­nok megyei emberek kö­zel 700 millió forint ér­tékű munkát adtak sző­kébb hazájuk gazdagítá­sára. Szolnok megyében 1961­ben befejeződött a falu­villamosítás. — összesen 347107 folyóméter vil­lanyhálózat épült a kö­zös összefogással. — A falvakban és a városok­ban 822 kilométer járdát építettek az emberek. — Annyi vízvezetéket fek­tettek le, amennyi 20 nagyközség teljes vízhá­lózatához szükséges. Több mint 600 ezer négyzetmé­ter park létesült. Elül­tettek közel 1 200 000 fa­csemetét. Strandok, tisz­tasági fürdők épültek kűzségfejlesztéaből me­gyénk 12 helységében, köztük olyan kis faluban is, mint Jászdózsa, Já- noshida vagy Tiszagyen- da. Tizennyolc művelődé­si ház épült. Ez’ek között a Szelevény-haleszi, a to- majmonostori, a nagyivá- ni, amelyekkel lehetővé vált, hogy közkincs le­gyen a szocialista kul­túra. Az egy évtized község­fejlesztési eredményeihez tartozik az is, hogy húsz községben és városban épült, illetve épül vízmű, mely a lakosság jobb ivó­víz ellátását szolgálja. Sok-sok munkáskéz te­vékenységének eredmé­nye mindez. S ami a leg­fontosabb: talán az em­berek nem is vették ész­re, hogy a községfejlesz­tésben való részvételük­kel, a közügyek intézésé­ből kértek részt maguk­nak. Résztvettek a köz­ügyek intézésében azzal, hogy közösen vitatták meg a tanáccsal, mit építsenek, mire van most legnagyobb szüksége vá­rosuknak, vagy községük­nek. És már felelősséget éreztek azért, hogy amit közösen terveztek, az meg is valósuljon. A Népköztársaság El­nöki Tanácsa tavaly ren­deletet alkotott, amely­ben kötelezően előírja, hogy a városi és községi tanácsok — a népgazda­sági tervvel azonos idő­szakra — távlati község­fejlesztési tervet készít­senek. Ezzel lehetővé vá­lik az országos és a te­rületi .érdekek összehan­golása, ugyanakkor lehe­tőség van arra, hogy ala­posan megfontolt, a la­kosság igényeivel egyező célkitűzések kapjanak he­lyet a közsógfejlesztési tervekben. Tanácsaink most dol­goznak a harmadik öt­éves terv községfejleszté­si feladatainak előkészí­tésén. — Első szempont most is az, hogy a'követ­kező években tovább ja­vuljon a községek és a városok kommunális ellá­tottsága. A feladatok nem egy­szerűek. Szolnok megyé­ben például megoldásra vár, hogy a következő tervidőszakban törpevíz­mű legyen minden négy­ezer lakost meghaladó községben. Ojabb járdá­kat, iskolai tantermeket, orvosi rendelőket, vil­lany és vízvezetéket kell építeni. — Mindenesetre olyan feladatokra kell tervezni, amely a község, vagy a város egy-egy kommunális problémáját hosszú időre megoldja. Államunk ehhez ismét jelentős segítséget ad: 1966. január 1-től a vá­rosok községfejlesztési alapját az eddigi 60 fil­lérrel szemben lakoson­ként 30 forinttal toldja meg. Az elkészült terve­ket a tanácstagok és a Hazafias Népfront aktí­vái ismét megvitatják a legilletékesebbekkel: — a falvak, a városok lakói­val. Tudják: a közösen végzett munka erősíti a tanács és a lakosság kap­csolatát. Embereket köt barátként össze a közös ügy. V. V. Hazatért a szolnoki Darvas József, Garai Gábor; árvízvédelmi osztag Sánta Ferenc, las István Mint ismeretes, a szom­bathelyi és a győri vízügyi igazgatóság területén az el­múlt hetekben bekövetke­zett árvíz megfékezésére se­gítségül hívták a szolnoki Árvízvédelmi Készenlét) Szolgálatot is. Április 24-én riasztották az osztagot s nyomban utána 25 teher­gépkocsi árvédelmi anyag­gal megrakodva útnak in­dult Sárvárra. Ott megérke­zés után azonnal meg is kezdték a Rába balparti töltésszakadásának elzárá­sát. A hatvan főnyi szolnoki árvédelmi alakulat nehéz, felelősségteljes munkát vég­zett. Veszélyes terepet bíz­tak rájuk, de a tiszaörvényi Tassi, a tiszapüspöki Surá- nyi és a kőtelki Bozóki bri­gád fáradtságot nem ismer­ve „állta a sarat”. Qk is sokat tettek a mindent pusztító ár megfékezéséért és a fékevesztett áradat mederbe tereléséért. Miután feladatukat elvé­gezték, május 4-én éjszaka visszaérkeztek Szolnokra. S mint arról Szurmay Ká­roly, az árvédelmi osztag Ünnepség Csehszlovákia felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából A Csehszlovák Szocialista Köztársaság felszabadulásá­nak 20. évfordulója alkal­mából a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt budapesti bizottsága és a Hazafias Népfront budapesti bizott­sága szerdán délután ün­nepséget rendezett a Ma­gyar Hajó- és Darugyár Váci úti művelődési házá­ban. Megszűntek a fagyok, felszakadozik a felhőzet, de záporokra még számítanunk kell Az Atlanti-óceánról több hullámban érkezett hűvö­sebb, enyhébb fronthullá­mok Nyugat-Európa és Kö- zép-Európa nagy részére hűvös, csapadékos időt hoz­tak, egyúttal kiszorították a sarki eredetű hideg lég­tömegeket. A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztá­lyán közölték, hogy lénye­ges javulást a hőmérsék­letben egyelőre nem vár­hatunk, elsősorban az erős felhőtakaró miatt. Csupán lassú javulásra van kilá­tás. A jelek szerint csü­törtökön felszakadozik a felhőzet, az országos jelle­gű esőzést záporok váltják fel. Az északnyugati-, nyu­gati szél idönkint megélén­kül. Csütörtökön reggel a mlnimumszint már csak plusz 6—plusz 9 fokig süly- tyed, de a nappali maxi­mumok országosan még nem emelkednek 12—16 fok föléi vezetője szerkesztőségünket értesítette, szerdán már munkába is álltak megyénk árvédelmistái. A szolnoki Vízügyi Igazgatóság több szivattyúja azonban még ott maradt, hogy Szombathely környékéről segítsen a meg­rekedt vizet eltávolítani. S azok majd csak később ér­keznek vissza Szolnokra jönnek megyénkbe az ünnepi könyvhétre Tizenegy író—olvasó találkozó — Hat rendezvény a gyermekkönyv ünnepi hetén Az 1964. évi ünnepi könyvhéten 26 millió forint értékben másfél millió pél­Égy lépcsővel feljebb dány könyv kelt eJ. A si­kerben nagy része volt a kulturált szervek lelkiis­meretes előkészítő munká­jának és annak, hogy job­ban figyelembe vették a he­lyi művelődésügyi szervek és az olvasók kívánságait. Az idén a könyvhetet má­jus 29—június 6. között rendezik meg. Az ünnepi program és a műsor össze­állításakor élő irodalmunk 20 esztendős fejlődése kerül előtérbe. Az idei könyvhé­ten első ízben kerül sor a gyermekkönyvek napjának — illetve megyénkben a gyermekkönyvek hetének — megrendezésére. A könyvhét keretében író-olvasó találkozók, iro­dalmi ismeretterjesztő elő­adások, kiállítások, könyv­vásárok és az irodalmi színpadok előadásai szere­pelnek a programban. Az Idei ünnepi könyvhétre 75 mű jelenik meg, összesen 1,1 millió példányban. A megyei megnyitót má­jus 30-án, vasárnap délelőtt fél 11-kor tartják a Ság- vári Művelődési Házban* Szolnokon. A megnyitó ün­nepségen megjelennék Dar­vas József, Garai Gábor, Sánta Ferenc, Vas István írók és költők. Fellépnek Básti Lajossal az élen a Nemzeti Színház és a szol­noki Szigligeti Színház tag­jai. A megyében tizenegy he­lyen tartanak felnőtteknek szóló rendezvényt ég hat helyen gyermekeknek, a gyermekkönyv ünnepi hete alkalmából. Az országosan megrendezendő gyermek- könyvnap helyett a megyé­ben a gyermekkönyv ünne­pi hetét rendezik meg. En­nek során író-olvasó talál­kozók mellett például a szolnoki Üttörőházban vita- ankétot tartanak a Pajtás gyermekújság olvasói részé­re, a Megyei Könyvtárban pedig Mese posztócska cím­mel „posztóképes” mesemű- aort rendeznek. Bus Andris forgácsoló szocialista brigádja átveszi a kitüntetést ás a pénzjutalmat Csorbán és Szenttamáson befejezték a sarabolást A megye két állami gaz­daságában fejezték már be a cukorrépa sarabolását. A Csorbái Állami Gazdaság 100 holdon termeszti a fon­tos ipari növényt a2 idén, s mind a 100 holdnak a sa­rabolást befejezte már. Ugyanígy a Szenttamási Állami Gazdaságban is vé­geztek ezzel a munkálattal, — A Szolnoki Állami Gazdaság a legnagyobb cukorrépa termesztő állami gazdaságok köze tartozó üzem — félezer holdon —> I ugyancsak közel tár a sa~ rabolás bevégzéséhez A jászberényi Hűtőgép­gyár TMK üzemében a kö­zelmúltban 8 brigádnak adták át a szocialista bri­gád jelvényeket és okleve­leket. A brigádok és a legjobb dolgozók között ugyanekkor 16 ezer forint jutalmat osztottak szét. — Ezt a pénzösszeget a vál­lalat vezetősége az 1964- ben végzett jó TMK mun­káért juttatta az üzemrész legjobbjainak. Az üzemben van három szocialista brigád, amely már ötödször nyeri el a megtisztelő címet. Ezek a Szikszai, a Sisa és a Sza­bó brigádok, amelyek a generál-javításokat végzik. A termelési tanácskozá­son — amelyről a képek Is készültek — a TMK üzem dolgozói elhatározták, hogy a szocialista munkaver­senyben egy lépcsővel fel­jebb lépnek és versenyre kelnek a szocialista üzem cím elnyeréséért; Szabó Márton üzemvezető beszél a termelési tanács­kozáson

Next

/
Oldalképek
Tartalom