Szolnok Megyei Néplap, 1965. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-05 / 104. szám

j.965. május 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL ™ " 1 * ——i—r Olvasóink írják MIÉRT AZ UTOLSÓ PILLANATBAN Különös dolognak tartom azt, — s főleg helyte­lennek — hogy a Szigligeti Színház vidéki előadását az utolsó pillanatban visszamondja. Érthetetlen ez, mivel előzőleg megnézték a színpadot, s az megfelelt igényeiknek. Az előadást megelőző nap azonban újra megvizsgálták a színpadot, akkor viszont már nem tartották azt elfogadhatónak és visszamondták az előadást. Miért az utolsó pillanatban? Miért nem tudták ezt előbb megállapítani, mielőtt a jegy árusítását meg­kezdték volna? K. E. örményes ÓVODAI NAPOK KUNSZENTMÁRTONBAN Kunszentmártor.- ban április 20-iól 23-ig óvodai na­pokat rendeztünk. Az első nap nyil­vános ankétot tar­tottunk a művelő­dési otthonban, ahol Ferenczi IJlszIó, a járási tanács művelődés, ügyi osztályának vezetője megem­lékezett hazánk felszabadulásána k 20. évfordulójáról, a húsz év alatt elért eredmények­ről. Ezután az óvodások> és az óvónők ünnepi műsora tette szí­nessé, hangulatos­sá a megnyitót, majd Glózik Já­nos, a szarvasi óvónőképző taná­ra „Esztétikai ne­velés” címmel tar­tott előadást, me­lyet a járás óvó­női hallgattak meg. A következő na­pokban óvodai szemléltető eszkö­zök kiállítását rendeztük meg. Az óvodai napok rendezésében so­kat segített a Sza­badság utcai óvo­da szülői munka- közössége, akik emellett még tár­sadalmi munká­val rendbetették az udvart, s ját­szóteret készítet­tek a gyermekek­nek. Szabó Istvánná Kuns zen tmár tón MEDDIG LEGYEK TÜRELMES? Tavaly ősszel vásároltunk egy televíziót. Néhány hó­napig kifogástalanul műkö­dött, április 3-án este azon­ban elromlott. Április 6-án bementünk a GELKA szol­noki kirendeltségéhez, s be­jelentettük, hogy a tv el­romlott. Másnap egy sze­relő közölte velünk, hogy egy cső hibásodott meg benne, ami viszont jelen­leg nincs, s így nem tud­ják megjavítani. Türelmet kért. Nvolc napot vártunk Is, g ekkor újra érdeklőd­tünk. A válasz továbbra is a „nincs” volt, s természe­tesen ismételten türelmün­ket kérték. Háromszor vagy talán négyszer ismételték ugyanezt, a televíziónk azonban továbbra is hall­gat. Lassan elfogy a türel­münk és türelmetlenül kér­dezzük: miért nem rendel­tek elegendő csövet, s ide­jében? Balogh Lajos Szol nőit, Vöröscsillag u. V. ép. III/IS. BPORT, KULTÚRMŰSOR MÁJUS ELSEJÉN Zenés ébresztő köszöntötte május elsején a jász- árokszállási embereket. Kilenc órakor az üzemek, in­tézmények dolgozói elvonultak a község főutcáján. — Különösen kiemelkedett az úttörő diszszázad és a gimnázium egységes, fegyelmezett, egyenruhás csoport­ja. A hangulatos felvonulás után Faragó József köz­ségi párttitkár helyettes mondott ünnepi beszédet. Ez­után kultúrműsor szórakoztatta a résztvevőket. Délután a sportpályán sportbemutatót, kézilabda? valamint labdarúgó mérkőzést rendeztek, majd er- «táo reggelig tartó tánc következett Győző Gyula Jászárokszállás ÜNNEPELTEK MEZŐTÚRON IS Április 30-án es­te ezerötszáz fia­tal fáklyás felvo­nulásával kezdő­dött a május el­sejei ünnepség Mezőtúron. Más­nap reggel fúvós- zenekar ébresztet­te a város lakóit. Az ezt követő fel­vonulást a dísz­elnökség tagjai nyitották meg, majd az iskolák tanulói, az 1919-es veteránok, üze­mek és intézmé­nyek, valamint termelőszövetke­zetek dolgozói vo­nultak el a város vezetői előtt. Nagy transzpa­rensek hirdették a húsz év alatt elért eredménye­ket, s a díszemaU vény előtt húsz galambot repítet­tek a magasba. A város lakóit a ligetben a szabad­téri színpadon birkózók, s válto­zatos kultúrműsor szórakoztatta. Füstös Jenő Mezőtúr EMBERSÉGBŐL ÖTÖS Kelemen Gyula nemrégi­ben Füzesabonyból Egerbe Utazott a 7-es számú AKÖV menetrendszerinti autóbu­szával. — Jegyet akart vál­tani, s észrevette, hogy pénztárcáját valahol el hagyta. Jegy nélkül viszont nem lehet utazni, márpedig Kelemen Gyula mindenfé­leképp haza akart jutni édesapja temetésére. Elmondta a gépkocsive­zetőnek, hogy hogyan járt, aki leszakított egy jegyet a tömbről, szabályosan leke­zelte, s az érte járó pénzt saját zsebéből kifizette. A katona meglepetésében még a gépkocsivezető nevét is elfelejtette megjegyezni, de az utolsó pillanatban Eger­ben az autóbusz rendszá­mát sikerült felírnia: GA 77—26. A napokban levelet ka­pott az AKÖV igazgatója, s Kelemen Gyula elküld­te a jegyet, valamint az érte járó pénzt. A gépkocsivezető neve, aki emberségből ötösre vizsgázott: Szabó Károly. M. I. — Szolnok Panaszok — intézkedések CSAK A JÓ MUNKÁÉRT JÁR PRÉMIUM Jenei Istvánná cibakházi olvasónk tíz társa nevében fordult hozzánk panasszal. Megírta, hogy 1964-ben a tiszainokai Szabadság Tsz- nél harmados kukoricát vállaltak. A kukoricaföld­del járó cukorrépa terüle­tet is megkapálták, a répát felszedték, s elszállították. Az utána járó cukrot azon­ban nem kapták meg. A tsz elnöke letiltotta azzal az indokkal, hogy nem ter­mett meg a 400 négyszögöl­re tervezett 50 mázsa répa. Ügyével kapcsolatban fel­kerestük a tiszainokai Sza­badság Termelőszövetkeze­tet, ahonnan a következő választ adták. „A Szabad­ság Tsz termelési tervében nem szerepelt, hogy cukor­répa művelésért cukrot ad, csupán a közgyűlés szava­zott meg célprémiumként a művelőknek cukrot, — amennyiben a tervezett mennyiséget megtermelik, illetve a tervet túlteljesí­tik, a munkálatokat idejé­ben és jó minőségben el­végzik.” A tájékoztatásból meg­tudtuk még azt is, hogy ol­vasónk nem végezte el ide­jében és megfelelő minő­ségben a szükséges munká­latokat. Ez a közgyűlés döntése szerint a prémium­ból kizáró ok, s így cukor­ra nem tarthat igényt Szerkesztői üzenetek özvegy Blaskó Mihályné, Tiszaföldvár: A szolnoki járási tanács vb mezőgaz­dasági osztályától úgy ér­tesültünk, hogy a termelő- szövetkezettel rendeződik vitás ügye. Reméljük, a földhaszonbérleti szerző­dést már a napokban meg­kötik, a így a haszonbér fizetésének sem lesz aka­dálya. Török Imre, Jászfénysza­ru: — Közöljük, hogy szo­ciális segély senkinek nem jár, s nincs is korhoz köt­ve. Az arra rászorultak kérhetnek a termelőszövet­kezettől, vagy a tanácstól. A termelőszövetkezet ilyen célokra tartalékol bizonyos összegeket, s a rászorultak­nak juttatja. Ha úgy érzi, hogy ön szociális segélyre jogosult, forduljon bizalom­mal írásban a termelőszö­vetkezethez, Közvéleménykutafás gyerekek között Az Egészségügyi Minisz­térium egészségügyi felvi­lágosítási központjának munkatársai mintegy há­romezer városi, illetve fa­lusi általános iskolai tanu­lót kérdeztek meg, fogyasz­tottak-e már alkoholt. A városi gyerekek kétharma­da, a falusiak 96 százalé­ka válaszolt igennel. — A szomorú eredményben — a vizsgálat szerint — igen nagy a szülők szerepe, akik még az óvodás korban le­vő gyerekeiket is kínálják alkoholos italokkal — a tapasztalatok szerint ki- mbb-aagjrebt> időközük hen ismételten is. Nem csoda tehát, ha a mezőgazdasági vidékek gyermekeinek 68 százaléka, a városi gyere­keknek 28 százaléka úgy tudja, hogy szabad bort in­nia, sőt a megkérdezett gyermekeknek csaknem fe­le fogyasztott már nagyobb mennyiségű, egy-öt deci bort és ezt a maga szé ná­ra megengedhetőnek is tartja. A gyerekeknek csu­pán 33 százaléka volt azon a véleményen, hogy semmi­lyen szeszesitalt nem sza­bad fogyasztania. Kétezer általános isko­láétól arról érdeklődtek a felvilágosítási központ mun­katársai, hogy milyen sze­szesitalt fogyasztottak a húsvéti locsolás alkalmá­val. A megkérdezettek fe­le lány. fele fiú volt. — A válaszokból kiderült, hogy a fiúk 39, a lányok 33 százaléka bort ivott. Li­kőrt a fiúk 35, a lányok 25 százaléka fogyasztott. A harmadik helyre a sör ke­rült. de még a pálinkának is 17, illetve 12 százalék fogyasztója volt. A dohányzást másfélezer középiskolai tanulónál vizs­gálták. A megkérdezettek­nek mintegy 25 százaléka, vagyis minden negyedik fiatal — rendszeres do­hányzó, a fiúk 36, a lányok 16 százaléka a nikotin rabja. A községek között etsö t Tiszajenő A jutalom: 80 ezer forint □ „Társadalmi munkában hétszázharmincöt fő vett részt, a választóik 56,9 szá­zaléka. Egy lakosra 247,30 forint értékű társadalmi munka jut... Ezzel a me­gyei községíejiesztési ver­senybizottság értékelése alapján a megyei verseny­ben az első helyezést értük el, a legmagasabb pont­számmal s 80 ezer forint jutalommal”. A fenti idé­zet a tiszajenői községi ta­nács vb beszámolójából való. A kis község tavaly volt 10 éves. A vonatról leszállva egy idős bácsihoz csatlakoztam, s természetesen a faluról beszélgettünk. Elsorolta, hogy mit kaptak az elmúlt évek alatt. Végül így fo­galmazta meg véleményét: i — A reakciós világ ide­jében soha sem értük volna el ezeket. Eszes László, a tanács vb-titkára elmondja, hogy tanácsházát, orvoslakást és rendelőt építettek, bővítet­ték az iskolákat, tavaly be­fejezték a belterület villa­mosítását. Nemcsak az állam segít­ségét várják a tiszajenőiek. Az elmúlt években fokoza­tosan „jöttek fel”, tavaly előtt már az elsők között voltak a járásban a község- fejlesztési versenyben. 1963 őszén megalakult a törpe vízmű társulás. Tagjai 2 ezer forinttal járultak hozzá a vízmű építéséhez, s tavaly a társadalmi mun­ka oroszlánrészét is itt vé­gezték. — Tanács-, utcabdzottsági tagok és tömegszervezeti aktívák segítettek az elő­készítésben, s magúik is ala­posan kivették részüket a munkából. És a volt tanács­elnök, Szénási István meg én magam is megfogtuk a szerszám nyelét. Mentünk az éjszakába nyúló estéken kirakni a vagonokból, be­szállítani a csöveket — mondja a titkár. A jó példa, a jó szerve­zés eredménye nem maradt el. (H S ha fel akarnánk jegyez­ni mindazoknak a nevét, akik a legtöbb munkát vé­gezték. ugyancsak hosszúra nyúlnék a lista. Közülük néhányan így emlékeznek: Monostori Mihály tanács­tag: — Az árkok beteme­tése a mi környékünkön maradt utoljára. Jöttek a gyerekek, s kedvtelésből ők is nekiláttak. A csöveket motoros triciklivel hordtam szét a házak elé. Esténként kint égtek a villanyok a kerítésen, s az állami gaz­daságból megjött férfiak itthon ismét munkához kezdtek. Egy vasárnap — untuk már a rossz utat, meg sietni kellett, nehogy a fagy így érje — behúztuk az egészét. Ifjú Szőnyi György: — A csövek befedését főleg az asszonyok végezték, sziwel- lélekkel. Kulin Istvánné, Horni ka Jánosné. Szarvák Lászlóné maguk is és gye­rekeik is sokat dolgoztak. Kovács Béla és Sebők Laci bácsi éjszakánként jött. Aki gyengébb volt. annak kö­zösen segítettünk. Ifjú Csányi Gvörgyéknél és Monostori Mihály bá- csiéknál is volt már víz — tehát igazán önzetlenül fá­radoztak. Tóth Andrásmé 12 éve ta­nácstag. (Mindenkiről nyil­vántartást vezetett: mit, hol végzett. A Rákóczi ut­ca e részéről, mintegy más­fél kilométerre a központi iskolához kell menni vízért.) — Az árkok kiásásához kantunk gépet a honvédség­től, a betemetést azonban itt is legnagyobbrészt az asszonyok vállalták. Csak pg-v szomorít: eavik som««­>zéd asszonyom megharagu­dott rám, amikor hívtam őket dolgozni. Eddig sohf senkivel nem volt ilyer viszálykodásom. Idős Sepsi Miklós bács 68 éves, a tanácsok meg­alakulása óta tevékenykedik a közügyekben: — Az eper­jesi telepen egy kis szaka­szon még hátra van a ve­zeték lefektetése. Múltkor ott jártunk, beszélgettünk az emberekkel. Megkérdez­ték: én is ott leszek? Nerc vagyok tanácstagjuk, de azért persze, hogy ott le­szek. A közkifolyókat 300 mé­terenként helyezik el. Még Az istenasszonyt Olympo- szán, a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság budapesti székházában kerestük fel. Üti előkészületeiben tartot­tuk fel, hogy megtudakol­juk: minek köszönhetjük e heti mezőtúri látogatását. — Biztosan észrevették már, mennyire rokonszen­ves nekem megyéjük, hi­szen hódolóim száma önök­nél igen sok, minden má­sodik ember lottózik. Nos, ezt meg is kell hálálni! — mondá az istenasszony, s lezárta a lőtt ógömböt rejtő ládát. Aztán cigarettára gyújtott, és kezdte sorolni, mi mindent juttatott csak ebben . az évben Szolnok megyei híveinek. — Közel egymillió forint értékű tárgynyereményt — export Varia bútorokat, „hangulatsarkokat”, motor- kerékpárokat, háztartási gé­peket, külföldi társasuta­zásra szóló utalványokat, a SZOLNOKON május 15 és június 30 között lehet jelentkezni a dolgozók gim­náziumába, de már most is sokan érdeklődnek. Jelen­leg csaknem hatszáz hall­gató jár ide. levelező és esti csoportokba. — A leve­lezők hetenként egyszer konzultáción vesznek részt, az esti csoport hallgatói hetenként háromszor jár­nak órákra. Eddig főleg a levelező csoportokba jelentkeztek, gondolván, hogy az keve­sebb elfoglaltságot jelenti Most már egyre többen látják, hogy egyedül nehe­zebb a tanulás és végered­ményben időmegtakarítás is, ha a tanár segítségével foglalkoznak a tantárgyak­kal. A dolgozók iskoláinál — az általános iskoláknál is — nagy probléma a lemor­zsolódás. A dolgozók gim­náziumánál tavaly 26 szá­zalék volt az országos át­lag — Szolnokon ennél va­lamivel kevesebb. Mi en­nek az oka és hogyan le­hetne megszüntetni? Az osztálykönyveket lapozgat­va érdekes dolgot látunk A kimaradók legnagyobb része tulajdonképpen nem igazi kimaradó — mert egyetlen egyszer sem jött be. Ha tehát a „lemorzso­lódás” meghatározásánál maradunk, olyan útra té­ezek helyének kiásása, utak szélesítése vár a község lakóira. — Mikor folyik a kutak­ból a víz? — Előreláthatólag június végén, ha közbe nem jön valami — mondja Eszes László. — Mire költik a jutalmai, a 80 ezer forintot? — Felét a víztársulásnak adjuk. Húsz-húszezret e belterületi utak javítására és a közvilágítási lámpák számának növelésére fordí­tunk. Gratulálunk a község va­lamennyi lakójának, s to­vábbi sikereket kívánunk, (v. p.) legújabb típusú televíziókat, rádiókat, tóparti telket épí­tési utalvánnyal, sok-sok vásárlási utalványt — és persze négyes találatot. Az idén — de ezt már bizonyo­san otthon is hallották — meghaladta a hárommillió forintot a megyéjükben ki­fizetett készpénz-nyere­mény. — Mezőtúron nagyon várják már hetedikét, pén­teket, a sorsolás napját... — Hallottam róla, három- szorannyi lottószelvényt vá­sároltak erre a hétre... — Egyébként ők hívtak meg, a kedves mezőtúri lottózók, s én nem tudtam nekik nemet mondani. Most már csak a jó időért izgulok, mert szabadtéri sorsolást terveztünk... — Egy istennőnek csak nem okoz problémát az időjárás?] — túri — rünk, mely nem vezet se­hová. Nézzük csak, hogyan kerülnek bele a nevek az osztálykönyvbe s aztán e folyamatot megvizsgálva próbáljuk nevén nevezni a gyereket! Az üzemben ki- sebb-nagyobb propaganda után összeírják a jelentke­zőket. Persze mi sem köny- nyebb, mint jelentkezni. A nevek megvannak és az üzemi jelentkező lapról az osztálykönyvbe kerülnek; A szervezésen kellene te­hát javítani. Elbeszélgetni a „jelentkezőkkel” és csak azt írni fel, • akinek a szán­déka komoly. Nem az is­kolában kell tehát keresni a lemorzsolódás okát. ahol az illetőket órán sohasem látták, hanem az üzemek­ben, a munkahelyeken kel­lene nagyobb felelősséggel és öntudattal eleget tenni a vállalt kötelezettségek­nek. EGYÉBKÉNT a szorgal­mas tanulókat az üzemek többségében megfelelő mun­kabeosztással segítik a ta­nulásban és vannak mun­kahelyek, ahonnan rendsze­resen érdeklődnek az elő­menetel iránt. A jó vizsga- eredményeket jutalmazzák. Az iskolának jó kapcsola­tai vannak az üzemi párt és KISZ szervezetekkel és a szakszervezettel. LL Olvassa. terjessze a NÉPLAP-ot Interjú az Olymposzon a Mezőtúrra készülő Fortunával Mi seift könnyebb, mini jelentkezni

Next

/
Oldalképek
Tartalom