Szolnok Megyei Néplap, 1965. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-01 / 102. szám

ísas. május l. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A szolnoki párt-végrehajtó bizottság napirendjén szerepelt: Á legjobbak jutalma Á vasúti rekonstrukció I. A szolnoki személy, és teherpályaudvar teljes re­konstrukciója folyamatban van. E beruházás összes költsége 1,4 milliárd forint. Jelenleg az 1963-tól 1968-ig tartó első ütem munkála­tait végzik a kivitelező vál­lalatok. Ebben az ötéves időszakban 666,4 millió fo­rintot használnak fel a költ­ségvetésből. Mint a számok is jelzik, hatalmas építkezésekre ke­rül sor, amelynek nyomán az ország legkorszerűbb vastúi pályaudvarát kapja meg Szolnok. A városi párt- végrehajtó bizottság a nép- gazdasági szinten kiemelt nagyjelentőségű beruházás eddigi programját figyelem­mel kísérte. • Legutóbbi ülésén az idő­arányos tervteljesítésről szá­moltattam be az 1965. január 1-el szolnoki székhellyel megalakult KPM 1-es szá­mú Beruházási Felügyelősé­gének vezetőjét, a kiküldött pártszervezőt és a Betonút, építő Vállalat főépítésveze­tőjét. A meghívottak írásos •jelentést terjesztettek elő. Ismeretes, hogy e beru­házást az eredeti program­tól eltérően és késve, 1963 októberében kezdték meg. Az igazság az, hogy a gaz­dasági-műszaki előkészítés nem volt jó, következéskép­pen a tervezett 19,5 millió forint helyett csak 5.6 mil­lió forintot teljesítettek! Végezetül a különféle szervezési és előkészítési hi­bák miatt az 1964-re elő­irányzott 102,8 millió fo­rinttal szemben mintegy 42 milliós pénzügyi lemaradás­sal folytatták a rekonstruk­ciót. S mindez azért történt, mert a tervek nem készül­tek el idejében, s a szüksé­ges anyag, és kivitelezési kapacitás sem Ölt rendel­II. Az idén mintegy 120 mil­lió forint építési és egyéb költségelőirányzattal ké­szül tovább a pályaudvar. A végrehajtó bizottság fő­leg azt vizsgálta, hogy most hol tartanak. A jelenlegi helyzet vázlatosan a követ­kező: A kiskunfélegyházi vonalból kiágazó — a ceg­lédi ki járati kereszteződés kivételével —, az újszászi fővonalig tartó szakasz föld­munkáit befejezték. E szakasz teljes program­jának határidőre való befe­jezése egyelőre kétséges, mert az újszászi kijárati vágányhoz szükséges mű­tárgy nincsen kész. A vég­rehajtó bizottságnak ezt a problémát már tavaly is jelezték, megállapítva, hogy „a KPM Hídépítő Vállalat nemtörődömségén” múlik_ a dolog. A kiskunfélegyházi vonal építési és átadási üte­mének pontos betartása el­sődlegesen azért fontos, mert a Tiszamenti Vegyi­művek alapanyag és kész­áru szállítását biztosítja. Ugyanis a vállalat vasúti anyagforgalma rövidesen el­éri az évi egymillió tonnát. A meghívott vezetők a gon­dok ellenére bíznak a ha­táridő betartásában és min­dent elkövetnek az ügy ér­dekében. A végrehajtó bi­zottság ezt a kijelentésüket megnyugvással fogadta. A Hídépítő Vállalatot egyéb adósság is terheli. így például a 4-es számú fő­közlekedési út feletti felül­járó jelenlegi készültségi fo­ka kisebb, mint a program előírja, s ez egyelőre két­ségessé teszi a munkálatok határidőre való befejezését. A rekonstrukció többi terü­letén lényeges problémák Kincsének. Az időarányos terveljesí- tés — leszámítva a beruhá­zás késedelmes megkezdésé­ből adódó 42 milliós lema­radást — eddig jó. A ter­melés ütemes, a szervező és Irányító munka szinte kifo­yástalan. Tapasztalható, hogy amióta a beruházási felügyelőség megalakult, a generálkivitelezők és alvál­lalkozók együttműködése sokat javult. Havonta ko­operációs tárgyalásokat tar. tanak. Tavaly a megyei párt­végrehajtó bizottság határo­zatot hozott a rekonstruk­ció folyamatának meggyor­sítására, azaz arra, hogy az első ütemet a tervezett ha­táridőnél előbb fejezzék be. Mint az eddig elmondottak­ból kiviláglik, nemhogy gyorsulna az ütem, de le­maradás van. Mégis mit le­het tenni? A lehetőség adott. A jö vőre tervezett beruházási összegen felül 40 millió fo­rinttal több fedezetet biz­tosítottak. Vagyis amennyi­ben az idén legalább két- három millió forinttal túl­teljesítik a tervet, akkor 1966 végén a lemaradás megszűnhet, s a beruházás az eredeti programnak meg­felelően haladhat tovább. A rekonstrukció meggyorsí­tására tehát két teljes esz­tendő (1967—68) áll rendel­kezésre. A végrehajtó bi­zottság ezt az elképzelést reálisnak tartotta és támo­gatta. Egyszóval: csak igye­kezetét és a mostanihoz ha­sonló jó munkát vár a vál­lalatoktól. Természetesen a KPM Hídépítő Vállalatra nem vonatkozott ez a di­csérek Az említett számításokat keresztül húzhatja a mű­velés alá vont földek kisa­játítási eljárásának bonyo­lultsága és lassúsága. Mi­után 20 holdnál nagyobb területről van szó, a kisajá­títás lebonyolítása a megyei tanács hatáskörébe tartozik. Remélhetőleg az illetékes mezőgazdasági osztály és a beruházási felügyelőség kö­zös erővel hamar célt ér. III. A városi párt-végrehajtó bizottság megállapítása sze­rint a beruházás menete lé­nyegében jó, a munka ered­ményes. A lemaradás meg­szüntetésére tett javaslatok és intézkedések megfelelő­ek. Ellenben, ha jövőre va­lóban el akarják érni a ter­vezett ütemet, akkor 1964 augusztus végéig a többlet 40 millió forint felhasználá­sának gazdasági-műszaki előkészítését 1965. augusz­tus 31-ig be kell fejezni. A hídépítő vállalatnak pedig nagyobb erőfeszítéseket kell tennie a rekonstrukció si­keres megvalósításáért, amelynek első bizonyítékát az újszászi kijárati műtárgy határidőre való átadásában látnánk. Az elhangzott javaslatok alapján a végrehajtó bizott­ság többek között elhatá­rozta, hogy a kivitelezésben és a tervezésben résztvevő vállalatok párttitkárait egy közös tanácskozásra meg­hívja, amelyen a kooperá­ciós és egyéb, a beruházás­sal kapcsolatos problémá­kat vitetnék meg, illetve a tennivalókban is megálla­podnának; A beruházási felügyelő­ség augusztus 30-ig beszá­mol a párt-végrehajtó bi­zottságnak az 1966. évi prog­ram gazdasági, műszaki elő­készítésének helyzetéről; Fábián Péter Nyolcvanezer úttörő és kiszes köszönti az édesanyákat vasárnap Szolnok megye általános és középiskolái bán már he­tekkel ezelőtt megkezdték a készülődést május első vasárnapjára. Több város és község iskoláiban a poli­technikai és a szakköri foglalkozásokon apró aján­dékokat — fényképtartót, kézimunkát, hímzést — ké­szítettek a gyerekek; (Folytatás az 1. oldalról) titkára — elismerő szavak kíséretében — a gépállo­más igazgatójának a me­gyei pártbizottság, a me­gyei tanács és az SZMT vándorzászlaját és okleve­lét, amelyet tavalyi ered­ményével nyert el a gép­állomás. Négyen kiváló dolgozó jelvényt, illetve oklevelet, tizenegyen pedig pénzju­talmat kaptak. Jászszentandrás 1964. évi munkája alap­ján — a megyében egvedül — a Jászszentandrási Fmsz elnyerte a Kiváló Föídmu­vesszövetkezet címet. Ápri­lis 29-én este, a községi művelődési házban megtar­tott ünnepi termelési ta­nácskozáson megjelent Ná- nási László, a SZÖVOSZ felügyelő bizottságának el­nöke, Varga Illés, a MÉSZÖV elnöke és Szeke­res László, az MSZMP jászberényi járási titkára. Nánási László adta át a „Kiváló Földművesszövet­kezet” oklevelet és Hever Miklósnak a Kiváló Föld­művesszövetkezeti Dolgozó kitüntetést. Beszédében méltatta az fmsz szerepét a falu gazdasági, társadal­mi életében. Kiemelte a felszabadulási munkaver­senyben elért sikereiket: ez évben valamennyi egysé­Színpompás felvonulással gazda** kultúr- és sportműsorral köszöntik a megyeszékhely dolgozói május elsejét A szolnoki május elsejei felvonulást a megye és a város vezetői délelőtt 10 órakor nyitják meg. Az emelvényhez érve foglalják el helyeiket a tribünön. A megye és a város ve­zetői után az 1919-es har­cokban részt vett elvtársak csoportja következik. Őket követi az úttörők díszszá­zada és az általános- és középiskolák tanulói. Az ifjúság nagy seregszemlé­jét a sportolók felvonulása követi. A város gyárainak, üze­meinek, vállalatainak sorát a SZOT és a Miniszterta­nács vörös vándorzászlójá­val kitüntetett Tiszamenti Vegyiművek és az élelmi- szerkiskereskedelmá vállalat nyitja meg. őket követik az élüzemek és az oklevelekkel kitüntetett vállalatok és üzemek. Délután gazdag kuitúr- és sportműsor várja a vá­ros lakosságát a Tisza-li- getben. Három órakor a néphadsereg tánczenekara, valamint az Erkel Diák Ünnepek arany éremmel kitüntetett tánccsoportjai adnak ünnepi műsort. Az Állami Áruház pedig di­vatbemutatót tart. Délután 2 órától a Tisza-ligeti sport­pályákon futball, röplabda és kézilabda mérkőzésekre kerül sor. günket felújították; 1961 óta az fmsz állandóan az élvonalban van. Ezután Varga Illés adta át a megyei pártbizottság, a megyei tanács és a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának vándor-zászlaját, melyet mos) harmadszor nyert el a földművesszö­vetkezet. Befejezettül az fmsz iro­dalmi színpada és énekka­ra adott műsort. Tiszaörs A napokban megtartott ünnepi termelési tanácsko­zásokon átadták elmúlt évi jó munkájáért a Tisza őrsi Fmsz-nek a SZÖVOSZ Igaz­gatóság és a KPVDSZ Or­szágos Elnöksége, valamint a megyei pártbizottság, me­gyei tanács és SZMT di­csérő okleveleit, a Túrkevei Fmsz-nek a megye kiváló földrnűvesszövétkezete ki­tüntető címet és a megyei szervek dicsérő oklevelét, valamint a Jászárokszállá­si Takarékszövetkezetnek az országos dicsérő okleve­let. A jászberényi, a tiszasa- si, a fegyverneki, a kunma. darasi fmsz-ek és a rákó- czifalvai, cibakháza taka­rékszövetkezetek a MÉ­SZÖV Igazgatóságának és a KPVDSZ megyei Bizott- sságának dicsérő oklevelét kapták tavalyi jé munká­jukért, Kertész tervek Szelevényen A szelevényi Szikra Ter­melőszövetkezetnek igen jó adottságai vannak kertész­kedésre. Talajuk is megfe­lelő, azonkívül a Kőrösvi­zét öntözésre tudják hasz­nosítani. Eddig még sem éltek e lehetőségekkel a szelevényiek. Csupán any- nyit „kertészkedtek”, hogy a községet szűkösen ellát­hassák. De még az sem si­került mindig. Az idei tavasztól viszont már árutermelésre rendez­kedtek be. Vöröshagymát, fokhagymát, — sárgarépát, petrezselymet tettek és tesznek a földbe most. Már szépen sorolnak, zöldellnek kertészeti veteményeik. — Egyszerre több mint 200 holdon kezdtek kertgazdál­kodásba a szelevényiek és jövőre még terjeszkedni akarnak. Máris arról tár­gyalnak a MÉK vezetőivel, hogy jövőre egyedül meg­termelik Szolnok megye el­látásához szükséges hagy­mát: munkahelye. Ott a techno- ógiai osztályon elsősorban a termelési, technológiai folyamatokon dolgozott. Ez­alatt a kőolajnak a kútból való kiemelését kell érteni. Még jobban leszűkítve a te­vékenységét fejlesztési kér­A FELTALÁLÓ — Napközben semmi renedkívüü esemény nem történt, jóformán alig akadt valami említésre méltó mun­kám. Ügy van az nálunk olajtermelőknél, mint sok más szakmában: akkor dol­gozunk jól, ha keveset dol­gozunk. — örültem, hogy a mai nap is azok közé a ritkák közé fog tartozni, amikor korán hazamehetek. A ko­rán azt jelentette nálunk, hogy nem hajlik túlságosan késő estébe az idő, amikor átlépem a lakás küszöbét. Így is történt. Vacsora után még a gyerekekkel foglal­koztam. aztán lassan pi­henni tértünk. — Már éppen rámnehe­zedett az álmosság, amikor megszólalt az az átkozott telefon. Kútki törés — je­lentették. Hogy az a... Na de hiába, menni kellett. Mi­re felöltöztem a gépkocsi már ott állt a ház előtt. Késő ősz volt, jéghideg eső esett. Az autó reflektorai alig tudtak áttörni a sűrű esőfüggönyön. Istentelen idő. Egyszer csak jobban ki­meresztettem a szememet, mert az út melletti olaj­kútnái megpillantottam va­lakit. — Állj — szóltam a ve­zetőnek. — Megnézem ki­rn k van kedve ilyen idő­ben egy k-'t mellett üldö­gélni. Beballagtam a raga­dós sárban, s már csak két lépésre lehettem az illető- tói, amikor felismertem. — Schwanz, az anyád jó mindenkit — kiáltottam rá —, elment a józan eszed? Megfagysz. — Fekete Imre volt. — Igen, az Imre barátunk, aki éppen az előbb vette át a Kiváló Feltaláló kitüntetés arany fokozatát Venyige Sándor igazgatótól. — Hagyd ezt Ali — le» gyintett türelmetlenül Fe­kete Imre. — Dehogy hagyom öre­gem — folytatta az elbe­szélést Juratovics Aladár mérnök, az egri olajmező üzemvezetője. — Mondom neki, mit csi­nálsz itt ilyen ítéletidőben? Tudjátok mit válaszolt? Várom, hogy feljöjjön a dugattyú. Hát nekem a vér ment fel a fejembe, de egy pillanat alatt. Ülj be azon­nal a kocsiba — paran­csoltam rá. — Csak tíz percig hagyjál még, akkor­ra kell felérnie. — Indulj — adtam ki a parancsot. Aztán megfogta Fekete Imre kezét: — Megfagytál volna, te szerencsétlen. — Ugyan — csak ennyit mondott ő. Ittunk. A kiváló feltaláló egészségére. Ez a történet 1959-ben játszódott le. Nem a-z Al­földön, hanem a Dunán­túlon. Fekete Imre a Nagyal­földi Kőolajtermelési Vál­lalat termelési osztályveze­tője és a KISZ Központi Bizottság tagja csak két éve került Szolnokra. A Dunántúli Kőolaj- és Föld­gáztermelő Vállalatnál Bá- zakerettyén votó előző désekkel, s azon belül is a segédgázas termelés műsze­rezési és automatizálási té­máival foglalkozott. Ebben az időben szüle­tett meg a „Búvárdugaty- tyú” elnevezésű találmá­nya, aminek leginkább kö­szönheti az aranyjelvényti Ezenkívül még három más találmánya is volt. Az OKGT a találmányt a lo­vászi. a budafai, az egri mezőben hasznosította, s most újabban Pusztaföld­vár környékén is kísérle­teznek vele. A találmány főleg az egri mezőről lévén szó, az olaj összetételéből adódó pa- YáFinosodást szünteti meg. A parafin a búvárdugattyú alkalmazása előtt rövid idő alatt vastagon rakodott a termelőcső falára, ahonnan wagy egy csőtisztító beren­dezéssel, vagy gőzöléssel, vagy a nagyon hosszú időt igénybevevő és költséges kútmunkával lehetett eltá­volítani. A búvárdugattyú automatikusan etlávolítja a parafint, sőt javítja a se­gédgázos termelés hatásfo­kát is. Fekete Imrének az első évben, de talán még most is nagy nehézséget okoznak az Alföldön a nagy terü­leti tagoltságok és az el­ütő termelési módok. Ezek megismerése nagy erőfe­szítéseket kíván tőle. Aki éjszakákon át kuporgott hidegben. esőben azért, hogy fejlettebb módszerek­kel dolgozzon az olajipar — gondolom ez sem fog ki rajta. — bognár —-

Next

/
Oldalképek
Tartalom