Szolnok Megyei Néplap, 1965. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-25 / 121. szám
1WS. május 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A győzelem országra (Folytatás az 1. oldalról) tásban, ami a jövőnek igen fontos alapozása. Mire lehetett volna itt menni, ha folytatják a régi parcellagazdálkodást és tovább aprózódott volna a föld? Nem sokra, talán semmire. Lehetett-e csodálkozni, hogy ki erre, ki amarra futott, s ha itthon meg is volt a szegényes falusi házacska, benne a család, a munka és kenyér után Szolnokra, de Miskolcra és talán messzebbre is elmentek az emberek? Az erők, képességek egyesítése Országos szinten megindult a szocializmus építése és aki odafigyelt, észrevehette, hogy iparban, kereskedelemben, közlekedésben, kulturális, szociális, egészségügyi intézmények létesítésében kezdettől fogva szép eredményekkel. A párt és az állam a szövetkezetét ajánlotta a parasztoknak, mint az erők, képességek egyesítésének, összefogásának eszközét, az egyetlen alkalmas módszert a földben és az állattenyésztésben rejlő adottságok széle- sebbkörű, hasznosabb kihasználására. A szándék jó volt, de — mindannyian emlékezünk rá — a kínálgatás nem történt a legtürelmesebb, a legokosabb formák szerint. Ahol meg netán az erőszak, a parancsolgatás uralkodott el, hogyan fogadhatta, a nép? Legtöbbje daccal, ellenállással, néha még legkézenfekvőbb igazságokat is ellentmondással. És 1956-ban mégis lábon maradt a szövetkezet többsége, régi intézmények visszaállításának, régi emberek visszatérésének, az új rend vívmányai megsemmisítésére irányuló szándékoknak fegyveresen, vagy puszta kézzel is ellenálltak a parasztok. Ez a szocializmus vitathatatlan győzelme volt a régi világ felett. A párt politikája okos, elvltű, emberséges Mi történt itt 1959-ben, a nagy felfejlesztés után? Az emberek egy része bizalmatlan, aggódó, talán a régi megszokotthoz ragasz? kodó, az új iránt bizalmat- lankodó. — Bizonyos időre van szükség míg az élet, a tapasztalatok meggyőzik őket, hogy félelmeik alaptalanok. A párt politikája elvhű, okos, emberséges, lenini politika. Olyan, milyennek a kommunista politikának lennie kell. De még 1959/60-ban is sokan úgy tekintettek a szövetkezetre, mint elkerülhetetlen szükséges rosszra. Belőle kimaradni nem lehet, de benne dolgozni nem muszáj, és talán nem is érdemes. Nem megyünk munkába, — lássuk, mire mennek amazok nélkülünk. Dehogy gondoltunk mi rá akkor, hogy amazokkal egy hajóban evezünk és tíz év, száz év múlva is közös hajónk lesz. Amikor valahol hibát, nehézséget látunk, diadalmasan vagy sunyi kárörömmel mondjuk, hogy mi ezt előre láttuk, megmondtuk. El kell múlni bizonyos időnek, amíg elkopnak a hibák, sokasodnak, sokszorozodnak az eredmények és nyilvánvaló lesz, hogy akik elhúzódnak a munkától, nemcsak a közösségnek okoznak kárt, hanem maguk alatt is vágják, fűrészelik az ágat. Annál nagyobb azoknak az érdeme, akik becsületesen álltak munkába évről évre fokozni tudták a termelési és gazdálkodási eredményeket, ország-világ előtt is bizonyították a szövetkezeti gazdálkodási forma értelmét, helyességét. És rövid pár esztendő alatt megváltozik a hangulat a szövetkezetben, a faluban, növekedik a biztonságérzet, a megélhetés és a jövő biztonságának érzése a parasztokban. Vele együtt az öntudat és a nem indokolatlan büszkeség, hogy mire mentek. Már nemcsak a tagok dolgoznak, hanem a feleség és a munkára érett gyerekek is ott vannak a munkában. A fejlődésnek egyik legfigyelemre méltóbb, az egész ország elé különösen példaképpen állítható jelensége az asszonyok buzgósága, szorgalma, a nagyüzemi fegyelemhez való alkalmazkodása, a korszerű mezőgazdálkodósba való beilleszkedése, a termelő munka minden ágában való fáradhatatlan és szakértő részvétele. Jó lenne messzebbre látni Természetesen figyelni kell rá, hogy már Rékason is betonjárdával szegélyezik az utcákat, portalanít- ják az országutat, új Zagy- va-hidat kapnak, bölcsődét, egészségházat, iskolát, orvos- és tanítólakást. Minden házban van rádió, aztán kezdünk másforma házakat építeni, mint régen. Másképp ruházkodunk, kicseréljük az öreg bútort, általában növekednek az Igényeink. Több újságot olvasunk, rádiót hallgatunk, a televízión képekben is megérkezik hozzánk a nagyvilág. A gyerekeinkkel egynémely dologban sehogy se tudunk egyetérteni, aztán észrevesszük, hogy néha nekik van igazuk. Jobban és messzebbre látnak. Nekünk is jó lenne messzebbre látni. Átalakul a szemléletünk és a világról való felfogásunk. A tudomány fejlődése rá- kényszerít, hogy ezen a Föld-golyón kívülálló lehetséges világokra is odafigyeljünk. Fejlődünk a szocializmusban és felismerjük, hogy érdekeink «Boltosak a szocializmus hazai és világpolitikai céljaival. A zagyvarékasi szövetkezet fejlődése forintban is jól kimutatható. Miközben a termelés eredményéből jógazda módján beruháznak, tartalékolnak, az egész országnak példamutató módon törődnek az örgekkel, a különféle szociális feladatok teljesítésével, az alapok táplálásával, évről évre növekedik az egy tagra eső jövedelem. 1962- ben IS 700, 1963-ban 23 200. 1964-ben pedig már 24 584 forint részesedést fizettek ki átlagban a közös gazdaság hasznából a szövetkezet tagságának. Mikor erről beszélek valakivel, azt mondja nekem: irigylésre méltó helyzet.Én viszont azt mondom: — követésre méltó példa. Ez a magas jövedelem tisztességes, becsületes termelőmunka, — közösségi parasztmunka — eredménye, amit hasonló adottságok között mindenütt el lehet, de el is kell érni, ez a falvak népének érdeke, szocialista hazánk érdeke, akitől a kultúrát, a technikát, a mezőgazda- sági tudományt kaejukj Gondok, problémák A szövetkezeteknek, a mezőgazdaságnak megvannak a gondjai, a még ezután megoldandó problémái. A termelési költségek valamivel erősebben növekedtek, mint a megtermelt javak értéke. Ennek a problémának megvannak az országos vonatkozásai, amelyekkel a kormány foglalkozik, de sokkal több az egyes szövetkezetek helyi gazdálkodásában elkövetett mulasztás, helytelen számítás, lazaság. Ha például valahol a helyi takarmány- alapnak meg nem felelő mértékben vállaltak vagy vállalnak állattenyésztési, hialalási feladatokat, abban kisebb mértékben felelős az a hivatal, hatóság vagy vállalat, amelyik ilyen javaslattal, kívánalommal jelentkezik, mint a szövetkezeti vezetők, az elnök, a mezőgazdász, a főkönyvelő, a tagok, — a közgyűlés, mert nekik tudni ok kell, mire képesek a közös gazdaságban és a háztájinál, mire van takarmányalapjuk a rendelkezésre álló földterületről. Ezt a termeltető vállalatok egyéb kívánságairól, javaslatairól is elmondhatjuk. A szövetkezet vezetői, tagjai az adottságaikra alapítanak, élnek a lehetőséggel, azt teljes mértékben kihasználjak. Vannak bizonyos hibák, hiányosságok a beruházásban, a tervezésben, az épít? kezesekben, a gépek, az épületek kihasználásában is. De a gépek és épületek karbantartásában is. Kár származik abból,' hogy szakszerűtlenül használják fel a termeléshez szükséges eszközöket, de súlyos hiba az anyagok hanyag kezelése, rossz, gondatlan tárolása is. Károkat okoz és növeli a termelési költségeket a pazarlás, a szövetkezeti tulajdon védelmének elhanyagolása, a laza munka- fegyelem. Itt kell megemlíteni azt is, hogy a vezetés gyengesége és a szövetkezeti demokratizmus elhanyagolása még mindig sok szövetkezetünkben vezet anyagi károsodáshoz, ami végeredményben egyformán sújtja a szövetkezeti közösséget és a tagságot. És a modern szövetkezeti nagyüzemek kialakulásával párhuzamosan megy végbe a falu forradalmi átalakulása, bízhatunk benne, hogy a fiatalságnak a faluról való menekülése is csökkenni fog, megszűnik. Ennek már most is sok jelét láthatjuk. Ami pedig az öregekről való gondoskodást illeti, senkiben se éljen kétség: az állam — a munkások és parasztok, a dolgozó emberek állama, a mi államunk! — ismeri a feladatot, a felelősséget és mikor lehetőség nyílik a juttatások növelésére, egyetlen napot sem fog késni az intézményes rendezés. Addig pedig minden szövetkezet érezze át a probléma jelentőségét, de érezze a köteles tiszteletet is a megöregedett apák és anyák iránt, egészítse ki nyugdíjukat, öregségi járadékukat, hogy könnyebb legyen az öregek élete, amint mégis érdemlik. Azt a példát, amit ebben a dologban is önök az egész országnak nyújtanak, csak tisztelettel és nagyrabecsüléssel lehet emelni. Az ilyen kitüntetés, amilyen most önöket érte, az emberek és a közösség életében nagy esemény. Nem meglepetés nekünk, s persze a szövetkezet tagságának, a falu parasztságának sem, mert a Béke évről évre jobban előretört a versenyben. Ennek az első helynek megérett az ideje, a vándorzászló méltó helyre, méltó kezekbe kerül. — Ha a termelési, a gazdálkodási eredményekét nézzük, a tele ólakat, istállókat, a szövetkezet belső életét, szellemét, az épületeket, a felszerelést, a termelési eszközök állapotát, mindezekről elégedetten és elismeréssel kell beszélni. Mégsem hiszem, hogy az idei eredményt, a szövetkezeti gazdaság és közösség mostani állapotát önök az elérhető felső határnak tekintenék; Virágzó nagybirtok Ez a szövetkezet elérkezett fejlődésének arra a fokára, ahol már büszkeséggel tekinthet rá mindenki, aki tagja, vezetője, akinek köze van a munkájához, az eredményeihez. Most már úgy tekintsen rá a tagság, de az egész, réka- si nép, mint ahogyan gondos gazdának a birtokára, annak felszerelésére, állapotára tekinteni kell. A Béke Tsz népgazdasági, mezőgazdasági nagyüzem, része az ország szocialista gazdasági szervezetének. — Önöknek úgy kell nézniök rá, mint egy szépen beruházott, virágzó nagybirtokra, Zagyvarékas népének, parasztságának nagybirtokára. Ahol mindenkinek fontos legyen minden talpalatnyi föld, minden tábla, minden szem és szál termés, minden állat, minden gép a gazdaságban. Minden mozzanatra odafigyelünk. ami előbbre visz, ami még jobbá, még inkább mintagazdasággá teszi a mi biliokunkat, szocialista nagyüzemünket. — Az egész tagság és minden ember külön-külön szívén viselje, hogy mit végzünk ma, de azt is, mi lesz holnap és hogyan készítjük elő okos beruházásokkal, a meglévő javak gondos karbantartásával, a termelési alapok állandó növelésével, de a szövetkezet jó szellemének ápolásával is a jövőt, magunk családunk, gyermekeink és utódaink még szebb és gazdagabb jövőjét. Erre figyelmeztesse önöket a zászló, a kitüntetés, amit a Minisztertanács és a népi állam nevében hoztam és a további sikeres munkához, a szövetkezet további erősítéséhez, gyarapításához, még jobb jö- bőöeli eredményeihez kívánok önöknek sok sikert és jó egészséget. Természetesen szól az öröm, az ünneplés a Minisztertanács vörös vándorzászlajának, a vele járó 100 ezer forint jutalomnak és a kiváló termelőszövetkezeti cím kitüntetésnék, amit a beszéd végén adott át Budai Kálmán tsz elnöknek Dobi István. De nem ez volt az egyetlen ünnepélyes zászlóátadás vasárnap Zagy var ékason. — Ide jutott ugyanis a Szolnok megyei Pártbizottság, valamint a szolnoki járási pártbizottság vándorzászlója szintén. Az előbbit Csáki István adta át. Többek között megjegyezve: — Háromszoros öröm a megyei pártbizottság ván- dorzászlóiát és üdvözletét átadni. Egyszer azért öröm, mert az ugyancsak ide kerülő minisztertanácsi vándorzászló az egész megye szövetkezeti tagságának megbecsülése, kitüntetése is. Másodszor azért, mert igen jó helyre keriil Zagwaré- kasra. — Zagyvarékason ugyanis jól alkalmazzák a párt politikáját. Ez a politika pedig olyan, houv sikerre számíthat aki kitart mellette. Végül a harmadik öröm, hogv Dobi István elvtárs a Szolnok megyei termelőszövetkezeti mozgalom fejlődésének tanúja itt van közöttünk. — Dobi elvtárs járt a mi medvénkben a kezdet kezdetén Akkor is. amikor gyen gébben mentek a dolgok és eljött most örömünkben osztozni is. — A zagyvarékasiaktól azt kérjük, ne fosszák meg az ország és a megye vezetőit attól az örömtől, hogy máskor is eljöhessenek közé- lük. Nádas József pedig a következővel adta át a járási vándorzászlót: — Elvtársak! — Ennek a zászlónak a vándor jellege megszűnt. önök ugyanis harmadszor nyerték el egymás után és így végleg a birtokukban marad. Mindezután Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke kitüntetéseket osztott szét. A szövetkezet népe még este is folytatta az ünneplést, amikor baráti társaságokban vigadtak a nap örömére, a múlt esztendő sikerei fölött. Jászboldogháza . Jászboldogházán szombaton a községi művelődési otthonban tartottak ünnepi közgyűlést az Aranykalász Termelőszövetkezet tagjai. Ezen Nánási László, az Elnöki Tanács tagja, országgyűlési képviselő, a SZÖ- VOSZ elnöke adta át a Minisztertanács vörös vándorzászlaját és a kiváló termelőszövetkezeti gazdaságnak járó oklevelet. Az ünnepi közgyűlésen megjelent Tisza József, országgyűlési képviselő, Vad András, az MSZMP Szolnok megyei bizottságának osztályvezetője, Nyíri Béla, a megyei tanács vb elnökhelyettese, valamint a járási pártbizottság és tanács, a helyi pártszervezet és tanács vezetői. Konkoly Béla, az Aranykalász Tsz elnöke üdvözölte a megjelent vendégeket, a közgyűlés valamennyi részvevőjét, majd Nánási László emelkedett szólásra. Beszéde bevezetőjében szólt a magyar mezőgazdaság évről évre növekvő termelési eredményeiről. Megemlítette, hogy a termelőszövetkezetek az utóbbi három évben mintegy 20—30 százalékkal többet termelnek, mint azt megelőzően. — Örömmel olvastam a hivatalos közlönyben, hogy a sok jó tsz közül Szolnok megyében öt olyan van, mely vándorzászlót, vagy oklevelet kapott. Önök másodikok lettek, s ezzel elnyerték a Minisztertanács vándorzászlaját, — valamint a kiváló termelőszövetkezeti gazdaságot megillető oklevelet — mondotta többek között, majd így folytatta: — Ünnepelni jöttek ma össze, de ezen ünnepet sok munkás hétköznap előzte meg, melyen becsülettel dolgoztak, munkájuk maximumát adták. Ennek eredménye, hogy tavaly 36 863 forint volt az egy tsz-tagra eső jövedelem. Nánási elvtárs ezután arról szólt, hogy a zászló elnyerése nemcsak ünneplésre jogosítja fel a tsz tagjait, de kötelezettséget is ró rájuk. — Ha azt akarják, hogy jövőre újra a legjobbak között maradjanak, még többet kell tenniük. Az idén még nagyobb lesz a konkurrencia. — Eddigi sikereikhez és az újabbakhoz kívánok sok sikert — fejezte be beszédét Nánási László. Ezután került sor az ünnepélyes pillanatra: Nánási László átadta a Miniszter- tanács vándorzászlaját, az oklevelet és a 80 ezer forint jutalmat, melyet Konkoly Béla vett át; Az MSZMP Szolnok megyei bizottsága, a megyei tanács és az SZMT elismerő oklevelének átadása után, melyet Vad András nyújtott át, két szocialista brigádot és negyvenkét tsz- tagot pénzzel és oklevéllel jutalmaztak. Tiszaföldvár A tiszaföldvári Lenin Tsz gazdái vasárnap délelőtt ünnepi közgyűlést tartottak abból az alkalomból, hogy az 1964. évi országos termelési versenyben elért eredményükkel elnyerték a Minisztertanács vörös vándorzászlaját és a kiváló termelőszövetkezeti gazdaság címet. A kitüntetések átadására e napon került sor. Tóth György, a termelő- szövetkezet párttitkára köszöntötte az ünnepi közgyűlés résztvevőit, a vendégeket, közöttük Is Keserű János földművelésügyi miniszterhelyettest, Váczi Sándort, a megyei pártbizottság titkárát, Sári Mihályt, a járási pártbizottság titkárát, dr. Kasza Bélát, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának vezetőjét, Molnár Lajost, a járási tanács vb elnök- helyettesét. Ezután Keserű János miniszterhelyettes mondott beszédet. Majd további sikereket kívánt és átadta a vándorzászlót, valamint az 50 ezer forint pénzjutalmat Bódi Imrének, a tsz elnökének. Váczi Sándor elvtárs szintén elismerő szavak kíséretében adta át a megyei, illetve járási versenyben is helyezést elért termelőszövetkezet gazdáinak az MSZMP Szolnok megyei bizottsága, a megyei tanács és a Szakszervezetek megyei tanácsa oklevelét, valamint a járási pártbizottság és a járási tanács vándorzászlaját. Az ünnepi közgyűlés kedves epizódja volt a miniszteri kitüntetések átadása. A termelőszövetkezeti tagság és a kitüntetettek nevében Bódi Imre. tsz elnök mondott köszönetét. Ezután átadta a három szocialista brigádnak és a termelőszövetkezetben folyó munkaverseny legjobbjainak a pénzjutalmakat és okleveleket. Kungyalu A kungyalui Zöldmező Termelőszövetkezetben — szombaton este vették át a Minisztertanács oklevelét a szövetkezeti gazdák Be- reczki Lajostól, a Szolnok megyei párt-végrehajtó bizottság tagjától. Az ünnepi közgyűlést Bodócs István, a kitüntetett termelő- szövetkezet elnöke nyitotta meg és Bereczki Lajos, a Szolnok megyei pártbizottság mezőgazdasági osztály- vezetője méltatta a szövetkezet múlt esztendei sikereit. Ugyanitt Táborosi Péter, a kunszentmártoni járási tanács vb elnökhelyettese, a járás legjobb szövetkezetének járó oklevelet és a velejáró ötezer forintot, adta át. Cibakháza Cibakházán a Vörös Csillag Termelőszövetkezetben vasárnap ünnepeltek. Itt M. Szabó István, a megyei párt-végrehajtó bizottság tagja volt az ünnepi szónok. Megjelent a cibakházlak ünnepi közgyűlésén Broczki Árpád, a járási pártbizottság titkára is. — Mintegy négyszáz főnyi hallgatóság előtt Hovodzák István tsz elnök emlékezett vissza a múlt esztendőre. A szövetkezet legjobb munkásai között 10 ezer forint jutalmat és 3 ezer forint értékű szakkönyveket osztottak szét a falu művelődési házában megtartott ünnepségen. A Miniszter- tanács oklevelét és a megyei oklevelet 15 ezer forint jutalommal M. Szabó István elvtárstól vették át a cibakházi gazdé?
