Szolnok Megyei Néplap, 1965. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-25 / 121. szám
p XVI. évfolyam, 121. szám. Ara 50 iillór 1965. májas 25., kedd. Befejeződtek Gyulán az Erkel diákunnepek A mostohagyepek bizonyít Békés egymás mellett élés a Nemzetek Csarnokában A győzelem országra szóló Dobi István elvtárs megyénk vendége volt vasárnap Fokozzák a termelékenységet a 7. sz AKÚV szocialista címért versenyző brigádjai Zagyvaxékas, Jászholdogháza, Tiszaföldvár, Kungyalu és Cibakháza népének ünnepe SZOMBATON ÉS VASÁRNAP ESTE ZAJLOTTAK LE A MEGYE ÖT LEGJOBB TERMELŐSZÖVETKEZETÉBEN A ZÁSZLÓ ÉS AZ OKLEVÉL ÁTADÁSI ÜNNEPSÉGEK. ZAGYVARÉKAS, JÁSZBOLDOGHÁZA, TISZAFÖLDVÁR. KUNGYALU ÉS CIBAKHÁZA NÉPE ÜNNEPELT EZEN A NAPON. — MUNKATÁRSAINK TUDÓSÍTÁSOKBAN SZÁMOLNAK BE AZ ÜNNEPI ESEMÉNYEKRŐL. A Zagyvarékasi Béke Termelőszövetkezetet a kitüntetés-sorozatokon kívül még külön is nagy megtiszteltetés érte. Népköztársaságunk legnagyobb állami tisztségét betöltő vendég érkezett hozzájuk vasárnap, Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke. Kíséretében Csáki István, az' MSZMP Központi Bizottsága póttagja, megyénk pártbizottságának első titkára, Oláh György, Szolnok megye tanácsának vb-elnöke, Nádas József, a párt Szolnok járási bizottságának első titkára és Bereczki László, ugyancsak a szolnoki járás tanácsának vb-elnöke. A zagyvarékasi modern új kultúrotthon csordultig telt a falusiakkal. Több mint fél ezer ember szorongott a karzaton és a nagyteremben az ünnepi szónok meghallgatására. — Valamennyiük érzését fejezte ki Eke Ilona úttörő rajvezető kitűnő rendű tanuló, amikor a virágcsokrot átadva így szólt a magasrangú vendéghez: — Érezze nagyon jól magát nálunk Dobi elvtárs. A diszelnökségben a vendégek melletti székekben láttuk Dóra Imre traktorost, Gallai Mihály tehenészt, Demeter Benjamin fogatost, Eke Istvánné sertésgondozót, Serfőző Istvánné növénytermesztőt, Faragó Bol- dizsámé növénytermesztőt és másokat, a szövetkezet legkiválóbb tagjait, valamint vezetőit. Budai Kálmán. az országosan igen jó hírnévnek örvendő termelő- szövetkezet elnöke nyitotta meg a aísznagygyűlést ezekkel a szavakkal: — A falusi élet kiváló ismerőjének. Dobi István eivtársnak adom át a szót. „Nem irigylésreméltó helyzet, hanem követésre méltó példa a zagyvarékasi66 Dobi István beszéde Szeretettel köszöntőm a Béke Termelőszövetkezet tagságát és vezetőségét, akiknek érdeme, hogy most, ezen az ünnepi gyűlésen együtt lehetünk. Az ő szép munkájuk eredménye, hogy a zagyvarékasi közös gazdaság a termelőszövetkezetek országos versenyének legmagasabb osztályában az első helyezést s vele a Minisztertanács oklevelét, vándorzászlaját, pénzjutalmát elnyerte. Az én megtisztelő feladatom, hogy a kitüntetéseket átadjam. Egyúttal megragadom az alkalmat, hogy ne- csak ennek a szövetkezetnek, hanem a parasztságnak, a mezőgazdaságnak és a szövetkezeti mozgalomnak néhány problémájáról is el beszélgessünk. 1919-ben voltam itt először. Valahol a határban, egy kukoricásban próbáltuk menteni, rejtegetni életünket és hát úgy láttam a határt, ahogy július végén, augusztus első napjaiban a rékasi határ kinézhetett, s ahogy egy fiatal, csatároző katona olyan körülmények között láthatta azt. Abban az időben nekem a szocializmusról, a kommunizmusról még kevés fogalmam volt. A szegénység terhéről. a szegények és gazdagok, az urak és szolgák kibékíthetetlen szembenállásáról annál több tapasztalatom, hiszen mar gyermekkoromban dolgoztam, mint a hozzám hasonló sorsú többi tizenhárom éves falusi gyerek. Zagyvarékason akkor talán még több volt a szépén]/ember, nagyobb a nyomorúság, mint nálunk, szü- kebb hazámban, ahol születtem, a Kisalföldön. Otí a föld mintha barátságosabb lett volna az emberekhez. mint ezen a tájon, i az iparból is osurrantcseppent valami. Ilyen múltbeli emlék, s az itteni határ természeti adottságai ismeretében még nagyobb öröm látni ezt a megszépült, szemmel láthatóan erősen meggyarapodott falut, ezt a gazdag szövetkezeti gazdaságot. Zagyva- rékas fejlődése és eredményei minden értelemben elgondolkoztatóak és tanulságosak. Mielőtt idejöttem, különböző dolgaikról és különböző helyekről tájékoztatásokat kértem a jelenről és a múltról egyaránt, így került hozzám néhány jelentés másolata, amit 1945 őszén állított ösz- sze a falu bírája és jegy- aője a rékasi helyzetről. A községben nagybirtok nincs, csak a szomszéd határban. Ötezer a lélekszám, valamivel kevesebb, mint ezei családnak van földje, de ebből 626 törpebirtok és alig százan mondhatnak magukénak tíz holdnál több földet. Ha az ember nézi a sziket, a határ jórészének gyenge földminőségét, meg van a fogalma róla, mire lehetett itt menni 2—3 hold Eölddel, vagy akár tízzel. Hatszáznyolcvan család Igényelt földet, de csak 127- nek tudtak adni 3—7 holdat, amin kínlódni, nélkülözni lehet, de emberi életet élni nem. 1945-ben az egész határban mindössze 2500 mázsa Dobi elvtárs vendéglátói között búza termett, ebből kelleti volna vetni és kenyeret adni ötezer embernek. Képtelenség. Az elöljáróság panaszkodott, hogy az ellátatlanok száma állandóan növekedik. ide kapkod, onnan kér segítséget. Az idősebb emberek a megmondhatói mire mentek. Kétségtelen, hogy ennek oka volt a háború is, hisz annak közvetlenül utána voltunk, de a tények arról tanúskodnak, hogy a termésátlagok és általában a termelés színvonala a háború előtti béke-években is nagyon alacsonyak voltak, több éves átlagban is. Sokféle összehasonlításra kínálkozik alkalom. Ebben a határban a földminőség elég gyenge és ezen az utóbbi évek talajjavító munkája sem tudott még nagyobb arányú minőségi változást kialakítani. Nézzük csak gondosan, mit mutatnak a régi és az új termésátlagok a legfontosabb terményekben? Búzából 1930 és 1940 között 6—7 mázsa a termésátlag a rékasi határban. Ezzel szemben a Béke szövetkezet 1963-ban már 15 mázsás, 1964-ben pedig 16 mázsás búzatermést ért el. Az árpa. a régi sokéves 8—9 mázsás átlagával szemben a Békében 1963-ban 15 mázsa volt az őszi, 13 mázsa a tavaszi, 1964-ben 16 mázsa 40 kiló az őszi. 11 mázsa a tavaszi árpa. Kukoricából 25— 26*mázsa áll szemben a régi 10—12 mázsás termésekkel. A cukorrépa átlagtermése ötéves átlagban két- azerese a réginek, az elmúlt két évben pedig több, mint háromszor volt magasabb annál. Hasonló arányú növekedés van az egyéb fontos terményeknél is. A különbségek azokat az eltérő lehetőségeket fejezik ki, amelyek között a parasztemberek a kisparcel- lán, illetve a szövetkezeti nagyüzemben termelni és boldogulni tudnak. Pedig jól tudjuk, hogy apáink szorgalma, vagy hozzáértése régen sem hiányzott, a termelési körülmények voltak mások, a szakember, a technika, az agrotechnika — az államhatalom törődése. Jelentette az elöljáróság 1915-ben azt is, hogy igen kevés az állat A szántáshoz és egyéb mezőgazdasági munkához mindössze 3 traktor és 90 pár ló volt. A Béke állományában most 50 traktoregység van, s bár most már a lónak lényegesen kisebb a szerepe a mezőgazdálkodásban, a szövetkezet közös állományában 154 lovat és csikót találunk. A közös ólak, istállók tele vannak, kevés is a férőhely, de a háztájiak i9 fejlett és fejlődő, gazdagnak mondható állattenyésztésről tanúskodnak. És amíg az ország számos szövetkezetében nem lehet kielégítőnek mondani a takarmányhelyzetet, itt teljes egészében saját termelésből képesek etetni, hizlalni az állatokat. Komoly eredményeket érnek él a minőségi azelektá(Folyt&tá* a J, oldalory A szolnoki 7. sz. Autó- közlekedési Vállalatnál az idén 112 brigád 1407 dolgozója tett vállalásokat a szocialista brigád cím elnyeréséért. A brigádok naplóiból kitűnik, hogy nagyon fontosnak tartják a munka termelékenységének fokozását. Például a tehergépkocsizó brigádok vállalták, hogy a tavalyihoz viszonyítva 2.66 százalékkal kevesebb lesz a gépkocsik javításban eltöltött ideje. E vállalásuk gazdasági kihatása közvetlenül a fenntartási bérek és anyag- költségek csökkentésében jelentkezik. De vállalásuknak közvetett haszna is van. Ugyanis. ha kevesebb gépkocsi áll a javítóműhelyekben, akkor a jármtí- narknak arányosan nagyobb része vehet részt a termelésben. A vállalásból várható vállalati többletbevétel eléri a 3,3 millió forintot. amiből a tiszta nyereség 1,1 millió forint. Ezren utaznak a megyéből Balatonalmádiba az idei országos vasutas ifjúmunkás 'találkozóra Az idén június 27-én, Balatonalmádiban rendezik meg az országos vasutas ifjúmunkás találkozót. Hétfőn délelőtt Szolnokon megalakult a megyei szervező bizottság, amely a fiatalok utazását, programját hivatott előkészíteni. Az alakuló ülésen abban már megállapodtak, hogy a megyéből különvonattal ezer fiatal utazik a balatonalmádi országos találkozóra. A szerelvényt vontató mozdonyt a fűtőház kiszistái, a személykocsikat pedig az állomások ifjúmunkásai díszítik fel. A szervező bizottság azt szeretné, ha a megye fiatal vasutas dolgozóinak ugyanolyan nagyszerű élményben lenne részük, — mint tavaly a szegedi találkozón. A fiatalok nagy izgalommal és lelkesedéssel, soksok ötlettel készülődnek a találkozóra. Mint az ülésen közölték a szolnoki járműjavítóból százhatvanan utaznak Balatonalmádiba, A tiszta Szolnokért Tegnap délután a Szolnok Városi Vöröskereszt a tisztasági mozgalom fontosságát méltató ankétot tartott a városi tanács nagytermében. Dr. Hajdú Imre állami közegészség- ügyi felügyelő arról beszélt, hogy a tisztaság hiánya járványos megbetegedésekhez vezethet. Ismertette a fertőzés lényegét, szólt a környezet tisztántartásának feladatairól, a beteg ember ellátásáról, elkülönítéséről. Elmondotta, hogy a lakás egészségessé tétele mennyire velejárója a kulturált életmódnak, — felvetette az udvar, a mellékhelyiségek, a szennyvíz- elvezetés kérdését. Ehhez kapcsolódik a vöröskereszt tevékenysége, példamutatása, felvilágosító munkája. — Az utca képe sem közömbös, ehhez különösen szükséges a társadalmi összefogás. Július—augusztusban lesz Szolnokon a „Tiszta udvar, rendes ház”- mozgalom értékelése, — a verseny azonban nem fejeződik be, tovább tart. A legjobbak évenként oklevelet kapnak. El kell tűnni fejlődő városunkban a bel- és külterületek közötti különbségnek — fejezte' be Hajdú dr. Az előadás után közegészségügyi problémákkal, tisztasággal kapcsolatos rövidfilmeket vetítettek a hallgatóságnak. A tavaszi munka térképe A SZOLNOK MEGYEI TANÁCS VB MEZŐGAZDASÁGI OSZTÁLYA JELENTÉSE ALAPJÁN h 8 •c S 1 * A járás, város neve Kukori, vetés Silókukc vetés Rizsvetés f c" ői Lucerns kaszál ái t ervének teljesítése %-ban Jászberényi jí 96.1 73.1 83.3 87.2 71.7 Kunszentmártoni j. 92.9 97.2 70.5 100.— 79.3 Szolnoki j. 96.1 87.1 79.3 89.6 74.6 Tiszafüredi j. 90.5 67.1 102.8 53.— 60.4 Törökszentmiklósi j. 94.7 100.6 101.9 92.9 69.2 Jászberény v. 86.4 73.1 — 81.6 82.9 Karcag 80.6 42.3 44.1 88.— 37.3 Kisújszállás 73.9 36.4 72.8 94.3 74.2 Mezőtúr 87.4 59.— 59.3 92.— 57.7 Törökszentmiklóa v. 98.9 75.9 — 99.9 100.— Túrkeve 103.8 90.8 82.2 99.9 74.8 Összesen. »sa 77,— 72,7 87.4 71.2
