Szolnok Megyei Néplap, 1965. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-04 / 103. szám
i*Ss. május 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A huszonegyedik szabad május elseje Nagy sikert arattak a kis óvodások, az ünnepi seregszemle legfiatalabb résztvevői A jászberényi dísztribün- A felvonulók között ott voltak a cukorgyár! munkások is íme a vízügy ötletes felvonulása (Folytatás az 1. oldalról) majálist rendezték a ligetben. Délután gazdag sport- és kultúrműsor várta az érdeklődőket. Mezőtúr, Kisújszállás és Túrkeve céllövói mérték össze tudásukat. A gépjavító állomás versenyzői motorkerékpáros bemutatót tartottak. Este a művelődési házban népdal-est, majd táncmulatság zárta az ünnepi programot. Kunszentmártonban a munkásőrség zenekara adott zenés ébresztőt. A sportpályán mintegy háromezer főnyi közönség előtt Karsai Mihály, a járási pártbizottság titkára méltatta az ünnep jelentőségét. Ezután a gimnázium fiú és leány tornacsapata és a Zalka Máté Tsz birkózói tartottak bemutatót. Közgazdasági hislexihon Az önköltség Milyen tételek alkotják egy-egy termék önköltségiért? A termelés során felhasznált sokféle anyag és az energia költségei; a termelésben hosszabb időn keresztül elhasználódó eszközök. gépek értékének az elhasználódás mértékével arányos része (amortizációs leírás), a munkások, alkalmazottak bére és a bérek különböző járulékai; az igazgatási.’ adminisztrációs stb. költségek; a vállalat által felvett hitelek után járó kamat. A felsorolt tételek a különböző termelési ágakban, iparágakban, termékeknél eltérő arányban részesednek az önköltségből. A műszeriparban pl. viszonylat’ kevesebb az anyagköltség és nagyobb a bérköltség, míg például a textiliparban nagyjából fordított a helyzet. A munka termelékenységének (vagyis az egységnyi idő alatt, ugyanannyi munkával előállított termékek mennyiségének) növekedése azt jelenti, hogy csökkennek az egy-egy termékre eső bérköltségek és ezzel csökken az egész önköltség is. De csökkenti az önköltséget a felesleges adminisztráció leépítése is. Az anyag- és energiaköltségek csökkentése hazánkban különösen fontos. — Nyersanyagokban, energia- f orrásokban nem bővelkedünk. importra, behozatalra szorulunk. Az importált anyagokért viszont jórészt ppen a belőlük készült írukkal fizetünk. Ha a termelésben nem takarékoskodunk az anyagokkal — fő- og az importanyagokkal — n készáru árából éppen csak a felhasznált anyag költségeit tudjuk fedezni. Az anyag- és energiatakarékosság fontosságát jól szemlélteti, hogy míg 1957- ben egész iparunk terme- ési költségeinek 68 százalékát tették ki az anyag- költségek, ez a szám 1961- re már 72 százalék fölé emelkedett! Másképpen szólva termékeink önköltségének átlagosan majdnem háromnegyed része anyag és energiaköltség! Ha ennek csak 1 százalékát is megtakarítjuk. akkor évenként több mint 1 milliárd forinttal növelhető a nemzeti jövedelem. Az önköltség olyan gazdasági tényező, amelynek alakulása döntő hatással van egész népgazdaságunk további fejlődésére. Ahogyan minden gondos háziasszony a jó ebéd kellékeinek minél olcsóbb beszerzésére törekszik. — hogy ne legyen magas ama« „önköltsége” —, úgy kell mindannyiunknak ügyelni a termelés önköltségére, mert itt nagy összegek forognak kockáin. (B. Gy.) Ez a darus kocsi nyitotta meg ae állami építőipaié vállalat dolgozóinak menőkét
