Szolnok Megyei Néplap, 1965. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-23 / 120. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1965. május 29. Az USA rendkívül veszélyes irányvonalat követ CCV HÉT A VILÁGPOLITIKÁBAN TERROR Húsz évvel a második vi­lágháború befejezése után az Egyesült Államok a vi­lág két egymástól távol- eső pontján háborút visel. Teszi ezt olyan elv — a fegyveres beavatkozás — alapján, amelyet a világ közvéleménye a legéleseb­ben elutasít. Az amerikai támadás nem szorítkozik kizáró­lag a közvetlenül érin­tett területekre, hanem egy általános agresszív irányvonal kifejezője. Ennek megfelelően nem­csak a közvetlenül érintett területeken, — a jelenesei­ben tehát Vietnamban és Dojninikában —, találkozik az amerikai beavatkozás rendkívül heves ellenállás­sal, hanem az egész világon mozgósítja a háborús poli­tika ellenző erőit. Johnson politikájának kö­vetkezményeiről gúnyos hangon, de rendkívül talá­lóan jegyzi meg a Nouvelle Observateure című francia lap: Johnsonnak rövid idő alatt sikerült, ami elődei­nek hosszú éveken ke­resztül csak részben, — azaz egységfrontot lé­tesített a latinamerikai országok között — az Egye­sült Államok ellen. — Ez kétségkívül a dominikai beavatkozás egyik jelentős következménye. Még azok a kormányok Is, amelyeket az Amerikai Államok Szervezetének múltheti tanácskozásain si­került rákényszeríteni az Egyesült Államok agresz- ezív politikájának támoga­tására, kénytelenek szembe­nézni közvéleményük tilta­kozásával. Egyébként elsőízben történt meg az Amerikai Államok Szer­vezetében, hogy az Egye­sült Államoknak csak a legerősebb nyomással si­került maga mellé állí­tani néhány országot azok közül, amelyekről Washingtonban azt hit­té*, hogy valamennyien engedelmes hűbéresei az amerikai nagytőkének. Dominikában változatla­nul továbbfolynak a har­cok és sem az amerikai tengerészgyalogságnak, — sem az odaküldött diplo­matáknak nem sikerült olyan helyzetet teremte­niük, amelyben a konflik­tus befejezéséhez megvan­nak az előfeltételek. Való­ban nem könnyű ilyen megoldást találni* hiszen ennek előfeltétele — a je­lenlegi erőviszonyok mel­lett — két merőben ellen­tétes tényező összeegyezte­tése, mégpedig az ameri­kai imperializmus érdeké­nek és a dominikai közvé­lemény hangulatának; A dominikaiak elutasítják a juntát, amely eddig még minden esetben a leghatá­sosabb eszköze volt az úgy­nevezett amerikai megol­dásnak. Az Egyesült Államok do­minikai megbízottai jelen­leg keresik azt a formulát, amely elfogadható a domi­nikai szabadságharcosok számára és legalább némi magyarázatot nyújt arra is, miért vállalta a fegyveres beavatkozás kockázatát és költségeit a washingtoni kormány. A beavatkozás egyébként azért is nem­zetközi jelentőségű, mert az Egyesült Államok új agresszív irányzatának, az úgynevezett Johnson-dokt- rinának egyik megnyilvá­nulása, mégpedig az első azóta, hogy ezt a doktrínát meghirdették; A Johnson-doktrinának az a lényege, hogy az Egyesült Államok az amerikai kontinensen mindenütt fegyveres erő­vel lép fel, ahol vélemé­nye szerint jelentkezik a „kommunizmus veszé­lye”. Nem tartozik az elvhez, de gyakorlatban úgy látszik az Egyesült Államok ezt a rendkívül veszélyes irány­vonalat követi Ázsiában, Európában és Afrikában is mindazokon a területeken, amelyek nem tartoznak szorosan a szocialista álla­mokhoz. Ennek a politikának ve­szélyesség e nemcsak agresz- szív természetében van, ha­nem abban is, hogy a világ egyik leghatalmasabb kapi­talista államát meggondo­latlan kalandokba kergethe­ti. Johnson elnök, aki már többízben bebizonyította, milyen bizonytalan a kül­politikai kérdések rendkívül nehéz terepén, igen köny- nyen kísértésbe jöhet, annál' is inkább, mert ki van szol­gáltatva néhány olyan ta­nácsadónak, aki több fi­gyelmet fordít a Pentagon hangulatára, mint az Egye­sült Államok tényleges nemzeti érdekeire. Ez bebizonyosodott a Vietnam ellen folytatott szennyes háború folyamán is. Az Egyesült Államok el­nöke miközben véres hábo­rút folytat Vietnamban, megpróbál olyan látszatot kelteni, mintha mindezt egy „békeprogram” érdekében tenné. Maga többízben ki­jelentette: ezen az úton akarja előkészíteni a tár­gyalásokat. Ámde ez nem az az út, amely a tárgyalóasztal­hoz vezet. Műiéi zseb­lámpa fénynél Santo Domingo (MTI) A Dominikai Köztársaság­ban pénteken megvalósult a 24 órás tűzszünet és a vöröskeresztes egységek megkezdték a sebesültek kórházba szállítását. Az ENSZ megbízottai három kórházat kerestek fal Santo Domingóban. — Megtudták, hogy a héten megsebesült 1700 domini­kai közül kétszázan meg­haltak. Több kórházban nincs víz, a betegek igen nyomorúságos körülmények között vannak. Élelemhiány lépett fel és immár 23 napja csak rizst és lisztet adnak a betegeknek. A sebesültek nagy része a kórházakban a padlón hever, a műtéte­ket az orvosok zseblámpa fényénél végzik; Letartóztatások Boliviában La Paz, — Pénteken, a bolíviai általános sztrájk ötödik napján a hatóságok újabb letartóztatásokat ren­deltek el és megszállták a sztrájkolok rádióadójának épületét. A bolíviai szak- szervezeti központ közle­ményt adott ki, amelyben tiltakozását fejezte ki a szakszervezeti vezetők le­tartóztatása és a rádióadó megszállása miatt; A közle­ményben újból megerősítet­te azt a szándékát, hogy az általános sztrájk folytatásá­ra szólít fel. Amerikában mind több és több józan ember győződik meg arról, hogy az Egye­sült Államok óriási költség­gel és emberáldozatokkal kilátástalan vállalkozásokba bonyolódott, amelynek csak csúfos vereség lehet a vé­ge. Minél előbb köyétkezik be az amerikaiak számára Dien Bien Phu, ami több mint tíz évvel ezelőtt a franciák indokínai gyarmati rendszerének véget vetett, végeredményben annál jobb nemcsak a világ békeszere­tő emberei, de az Egyesült Államokra nézve is. Tulajdonképpen ez az egyetlen remény, amit az emberiség az amerikai politika esetleges válto­zásai iránt még táplál­hat. Ha tudniillik az Egyesült Államok kormánya megpró­bál továbbmenni ezen az agresszív úton, ennek rend­kívül súlyos következmé­nyei lehetnek. Ezért az egész világon rendkívül nagy jelentőséget tulajdoní­tanak annak a TASZSZ- nyilatíkozatnak, amely a péntek reggeli lapokban jelent meg, s amelyben a Szovjetunió állást foglal az Egyesült Államok kormá­nyának új agresszív politi­kájával szemben. Az állásfoglalás jelentő­sége nemcsak abban van, hogy figyelmezteti a vilá­got és az Egyesült Államok vezetőit is, a jelenlegi ame­rikai politika veszélyeire. Ebben a nyilatkozatban a Szovjetunió arra is rámu­tat, hogy egyre kevésbé le­het összhangot találni az amerikai „ágyúnaszádpoliti- ka” é9 a feszültség enyhíté­sének követelményei között. Üjabb és újabb nevek. Sajátkezűén írott levelek, jelentkezések. „... Kérem önöket, jelentkezésemet szí­veskedjenek elfogadni. El­határozásom kommunista és internacionalista meggyő­ződésből fakad... Meggyő­ződésem, hogy a hős viet­nami nép harca szabadsá­gáért, harc a mi békénk* szabadságunk biztosításáért is” így idézhetnénk tovább a sorokat, az egyik legfrissebb Levélből is, amelyben Gócza József, tartalékos honvéd­hadnagy, jászkiséri lakos Hírügynökségi jelentések szerint a bolíviai légierők repülőgépei felderítő repü­léseket hajtottak végre és röpcédulákat dobáltak le a bányavárosok felett. A fővá­rostól körülbelül 20 kilomé­ternyire fekvő milluni bá­nyavárosban a bányászok túszként fogvatartanak öt repülőtisztet biztosítókul esetleges repülőtámadások­kal, vagy a bányavidékek közelébe kirendelt katona­ság támadásaival szemben. Kaleidoszkóp Santiago — (MTI) Santiagóban megnyílt a chilei parlament új ülés­szaka. Frei elnök beszédé­ben hangsúlyozta, Chile „a Nyugathoz tartozik”, de kormánya " a szocialista és afró-ázsiai országokkal fenntartott kapcsolatok bő­vítésére törekszik. Moszkva — (TASZSZ) A moszkvai lapok közöl­ték a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének ren­deletét két holland állam­polgár kitüntetéséről, akik 1944 őszén koncentrációs táborból szökött szovjet ha­difoglyokat rejtegettek. Tokió — (TASZSZ) Ezerháromszáz épületet rongált meg és több halá­los áldozatot szedett Tokió­ban a heves felhőszakadás­sal kísért nyáreleji Tájfun. A japán főváros számos utcája víz alá került, több vasútvonal és műút hasz­nálhatatlanná vált. Bogota — (MTI) Kolumbiában, a legutób­bi 24 óra alatt tovább éle­ződött a helyzet. Az ost­romállapot kihirdetése el­lenére a diákok folytatják tüntetéseiket az Egyesült Államok dominikai katonai intervenciója és a kolum­biai kormánynak a domi­nikai kérdésben elfoglalt álláspontja ellen. Pénteken este egyetemisták egy cso­portja a fővárosban rövid időre elfoglalt három rá­dióállomást és saját köz­leményeit olvasta be. — A felvonulók és a rendőrség összecsapása során 67 rend­őr és 50 tüntető megsebe­sült. ról, hogy jelentkezését el­fogadottnak tekintik-e? Tulajdonképpen nem le­het ezekről a jelentkezé­sekről, ezekről a levelekről eleget beszélni. És nem is lehet szavakkal elmondani, mit érezhet, aki olvassa őket. Mindenekelőtt bizonysá. got, hogy a legnagyobb, a legfontosabb dologban olyan egyöntetű az akaratunk: nyugodtan hajtani álomra a fejünket, s derűs napokra ébredni. Bízni abban, hogy amit megépítettünk, azt a családi házat unokáink örökölhetik, az iskolákban, amelyben mi is diákoskod- tunk, megmaradnak az em­lékek. A hidakon, amelyek­nek úgy örültünk, lábaink nyomán még nemzedékek járnak. Tudni azt, hogy sza­vunk ereje, két karunk megfeszített munkája —le­gyen az bármilyen termé­szetű munka — határt szab a háborús mesterkedések­nek. Azok iránt pedig, akik jelentkeznek, akik az ilyen leveleket írják, tiszteletet érzünk. Tiszteletet, mert aki önként és önzetlenül kész beállni a harcosok sorába, az a legnehezebbet, a leg­nagyobb kockázatot vállal­ja. Élete kockáztatását má- sok nyugalmáért; i Modem, ízléses női és férfi ruhákat készítünk saját, vagy ho­zott anyagból. — Mi­nőségi munkák elvég­zésével állunk a la­kosság szolgálatában. Túrkevei Ruházati Ktsz Ezt a három döbbenetes felvételt egy amerikai, még­hozzá Pulitzer-díjas fotóri­porter készítette: — Horst Faas. Dél-Vietnam mai hét­köznapjait örökítette meg. íme, az első kép- A saigo- ni bábkormány egyik kato­nája előhúzza hosszú kését, hogy „megbüntesse” egyik honfitársát: egy délvietnami parasztot. Mi a bűne? Az, hogy „félrevezette”, hamisan informálta a jenki megszál­lókat és saigoni zsoldosokat- A délvietnami lakosság túl­nyomó többsége naponta el­követi ezt a „bűnt”. Amikor húsz esztendővel ezelőtt az első amerikai har­coló katonák megérkeztek Dachauba, Buchenwaldba, Mauthausenba, sírtak. Nem akartak hinni a szemüknek: ilyen borzalmak csakugyan léteznek? S íme, alig két évtized múltán, e harcosok mai utódai Dél-Vietnamban, szintén szögesdrót-kerítette koncentrációs táborokat hoz­nak létre. (Második képünk-) A fasiszták vandalizmusára emlékeztető kegyetlen ter­rort honosítják meg Dél- Vietnam földjén, ahová il­letéktelenül betolakodtak- A koncentrációs táborba zárt dél vietnami hazafiakat ábrá­zolja a második felvétel. A harmadik kép pedig a dél­vietnami főváros: Saigon utcáin készült, fényes nappal. Diákok, fiatal emberek tün­tettek a jenki betolakodók és a délvietnami bábkor­mány ellen, szabadságot, de­mokráciát követelve- A ké­pen láthatjuk; hogyan bán­tak el a tüntetőkkel, ezen a felvételen egy fiatal leánnyal és fiúval az imperializmus védelmezői. (barabás) Értesítjük kedves vevőinket* hogy jelen időszakban rendelkezésükre tu­dunk bocsátani nagyobb mennyiségű 24x12x3,8 m-es, fedőanyaq nélküli vasvázas színt AGROKER Vállalat Szolnok Paál Ferenc Akik a legnagyobb kockázatot is vállalják Újabb önkéntesek jelentkexnek Vietnamba azt is kéri: Értesítsék őt ar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom