Szolnok Megyei Néplap, 1965. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-19 / 116. szám
1W5; május 10, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Népgazdaságunk helyzetének alakulása (Folytatás az 1. oldalról) sítását szabályozza, február, bán jelent meg. így a végrehajtás sokhelyütt még csak a szervezés időszakában van. Az eltelt rövid idő alatt teljes kép még nem alakulhatott ki, néhány tapasztalat azonban már figyelemreméltó és jelzi az elgondolás helyességét. A rendelkezésben megszabott lehetőség kétirányú; Lehetőség nyílt egyrészt arra, hogy a vállalatok a maguk által feltárt felesleges készleteket az eddiginél kötetlenebb feltételek mellett szabadon értékesíthessék; Az eladási ár szabad meg- ' egyezés tárgya, és az ár- vesztséget a költségvetés az 1965-ös évben megtéríti: Másrészt az újabb feleslegek képződésének megakadályozása érdekében az elmúlt évben rendelt, de időközben szükségtelenné vált termékek szállítási szerződéseit a rendelkezés megjelenése után pár hétig kötbérmentesen fel lehetett bontani. A vállalatok — a határt idő miatt érthetően elsőnek a rendelések törlésével foglalkoztak. A tapasztalatok szerint számos helyen éltek is ezzel a lehetőséggel. A kohó- és gépiparban pél- 1 dául március 11-ig a vállalatok 248 millió forint ösz- szegű rendelést bontottak feL Több helyen a március 31-i határidőt meg is kellett hosszabbítani. A felesleges készletek értékesítésére eddig főleg az előkészítő munkálatok folytak. A vállalatok hozzáfogtak készleteik részleges feltárásához, megkezdték eladásra szánt készleteik hirdetését, ún. börzék alakultak ki. Ilyen jellegű találkozókra került sor a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyárban, a Metallóglóbusz Színesfém Készletező Vállalatnál, továbbá — egyebek között — az építőiparban is. Dicséretes módon segíti ezt a munkát a sajtó, a televízió ÍS; A gazdasági minisztériumok, a pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank élénk figyelemmel kísérik a vállalatoknak a felesleges készletek leépítésére irányuló tevékenységét. Bízom abban, hogy a vállalatok vezetői, műszaki és pénzügyi dolgozói élnek a lehetőséggel és biztosítják a kívánt eredmény elérését. — Milyen hatása mutatkozik az idén bevezetett takarékossági intézkedéseknek? A vállalati gazdálkodással kapcsolatban már eddig több takarékossági vonatkozású kérdést is érintettünk. A további intézkedések általában a reprezentációs költségek csökkentésére, a kiküldetések alaposabb elbírálására, az improduktív költségek (bírság, kötbér, kocsiálláspénz, büntetőkamat, reprezentatív irodaberendezések beszerzése stb.) csökkentésére, illetőleg megakadályozására irányulnak. A népgazdasági hatást itt ma még nehezen mérhetjük le, de elő’ob- utóbb feltétlenül jelentkezik a pénzügyi mutatók javulásában. A közületi kiadások mérséklésére irányuló intézkedésekre az a jellemző, hogy azokat valamennyi szervnél egységes elvek alapján hajtották végre és kötelező jellegűek. Legnagyobb részüket az 1965. évi állami költségvetés már érvényesíti, i és a végrehajtást a pénzügyi apparátus folyamatosan ellenőrzi. Az intézkedések elősegítik a‘ gazdálkodási keretekben meglévő tartalékok feltárását, ugyanakkor a költség- vetési szervek biztosítani tudják a szociális- és egészségügyi, valamint kulturális ellátás elért színvonalát. A fő feladatunk, hogy a takarékossági szemléletet, gondolkodásmódot a mindennapi munkában megszilárdítsuk és az eddigi eredmények megtartását, továbbfejlesztését a következő évek folyamán is biztosítsuk — mondotta befejezésül dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter. * (U. LJ Kultúra és gazdaságosság Mór össze se dől a rákóczifalvi mozi # Házasság lehetséges! £ Nappal napközi, este bálterem Egy évvel ezelőtt már irtunk a rákóczifalw moziról. j,Kívül-belül görbe falak. Elmélkedés egy rozoga moziról” című cikkünk 1964. június 24-i számunkban jelent meg; Az írtuk; hogy a mozi düledezik, újjáépíteni nem lehet. — Mi történt azóta? Üj moziház építésére nem futja most. Ez érthető; A filmvetítések más helyiségben való lebonyolítását azonban eddig oem tudták megoldani. A filmszínház megszűnt, mert az épületet újból (már nem először) életveszélyesnek nyilvánították; Ha most újra foglalkozunk a kérdéssel, két irányban kell vizsgálódnunk. A probléma egyik része, mely azonnali megoldást követel: hol működjék a mozi legalább ideiglenesen? A másik: hogyan és hol valósítsák meg az állandó vetítéseket? Ami megfér egymás mellett 'Ä takarékosság azt kívánja, hogy a mozi és a művelődési otthon lehetőleg egy helyiségben működjék; Táncmulatságok rendezése is megoldható ugyanabban az épületben: — Már tavaly láttunk a Művelődésügyi Minisztériumban olyan művelődési ház-terveket, melyekben egy helyiség szolgál a filmvetítés és színházi előadás céljára, s a táncmulatságok is megtarthatók ugyanabban az épületben. — Természetes; hogy semmiféle takarékossági „szempontot” nem szabad mereven alkalamazni; ésszerűen kell takarékoskodni. Ha például a művelődési házban minden este rendezvények, klubok, sürgős esték volnának, meggondolandó lenne, hogy helyes-e a mozit is odatelepíteni; Ez azonban, sajnos; nincs így, az épület nagyobb részt kihasználatlan, ' a legnagyobb „kulturális esemény” itt a bál. „A Szigligeti Színház előadásaira inkább bemennek Szolnokra, a helyi műkedvelők sem aratnak valami nagy sikert. Szép eredményeket értünk azonban el az ismeretterjesztésben” — mondja Bálint Béla, a művelődési ház igazgatója. „Ha mindnyájan beleegyeznek: én nem ellenzem” — ez a könnyen megfordítható mondás 1ut eszünkbe, amikor Bálint Béla kultúrházigazgató azt mondja, hogy ő nem támogatja de nem is ellenzi a mozinak a művelődési házban való elhelyezését A tanácselnök szerint az azonnali megoldás az lehetne, hogy a mozi, úgy mint az már két évvel ezelőtt is volt, úgynevezett táskagéppel végzi a vetítést. (A berendezés az előadás után az öltözőhelyiségben elzárható. Ez már bevált gyakorlat.) A távolabbi és nem túl költséges elintézése pedig az lehetne, hogy a nagyterem hátsó fala mellett lévő -kocsibehajtó fölé vetítőfülkét építenének. Csak az a probléma — mondta még a tanácselnök —, hogy hogyan oldják meg a klubfoglalkozásokat. Az volt a terv, hogy a nagytermet szétnyitható fallal kettéválasztják s így az két klub és nagyobb rendezvények céljára is alkalmas lesz. — Ügy gondoljuk, ez akkor is megoldható, ha a mozi beköltözik. A KISZ mostani helyisége pedig ismeretterjesztő előadások céljára is igen alkalmas lenne. És egyáltalán: érdemes lenne az összes klubhelyiséget és a vendéglátóipari helyiségeket is figye- lembevéve egységes kulturális helyiséggazdálkodást kidolgozni. Van külön klubtermük a tűzoltóknak és a földművesszövetkezetnek is. A kisiparosok klubjának udvarán pedig elhanyagolt tekepályát és használatlan biliárdasztalt láttunk. A nagyvendéglő és a szép cukrászda bizonyára alkalmas lenne „irodalmi kávéház” műsoros estjeinek céljára. A takarékosság és az észszerű gazdálkodás azt kívánja, hogy a különböző szervek és intézmények együttműködjenek a kultúra érdekében. Ezzel a tanácselnök is egyetért. „Ha mindnyájan beleegyeznek, én nem: ellenzem.” Ez a változata jut eszünkbe ennek a híres mondásnak, amikor elmegyünk a művelődési házba. A nagyteremben napközi otthon van, a kisebbikben szabályos iskolai tanítás folyik. Hogy kerültek ezek- ide, éppen a mozi megszüntetése idején? A kérdésre nem kérünk feleletet. Inkább arra vagyunk kíváncsiak: valóban lesz-e téesz- gyűlés és lesz-e bál ugyanabban a helyiségben, ahol nappal a gyerekek játszanak, tanulnak és délután pihennek a terem közepén felállított kis fekhelyeken? S ha a mozit, ahol nem dohányzik és nem iszik a közönség, „kiszoríthatja” a napközi, hogyan lehet ott ugyanakkor olyan rendezvény, ahol tele lesz a helyiség dohányfüsttel, italgőzzel? A helyzet kissé bonyolult Úgy gondoljuk az elmondottak alapján, hogy a mozi és a művelődési ház házassága lehetséges! A tánc- mulatság és a népközi házassága viszont lehetetlen! — A napközi a jelenlegi KISZ-helyiségben volt. A KISZ tehát megkapta a napközit, hogy a kultúréle- tet ott megindítsa, a napközi megkapta a művelődési házat, hogy az a kulturális élet is megszűnjék benne, ami volt. A helyzet kissé bonyolult, de ha már így intézkedett a tanács, várjuk, hogy a végleges megoldást is megtalálja. S talán nem lesz túlságosan nehéz. Hiszen közeledik az iskolai év vége, s akkor a- művelődési ház kisebb helyisége felszabadul — talán ott helyezhető el ideiglenesen a napközi otthon. Lőrinc Lóránd ITT 4 LENINB... Idős Bohus Pál, az egykori uradalmi bognár a földosztáskor öt hold földet kapott. Nem sokáig küszködött egyedül, tizen- ketten száz holdnyi földön termelőszövetkezetet alakítottak. — A községben már volt előttünk példa, az 1948-ban alakult Lenin Tsz. De ott a homoki részen mi törtük — Olyan vezetőink vannak, akik megkövetelik a fegyelmet, a pontos, jó minőségű munkát. De el is ismerik, értékelik az emberek helytállását. Sokat dolgozunk, mert minden évben nagyobb a feladat. Viszont a számításunkat is mindjobban megtaláljuk. — Én sem keresek rosszabbul, mint amíg a gépállomáson Gulyás Ferenc meg a jeget. Nem volt könnyű. Olyanok is akadtak, akik fenyegettek bennünket — idézte a múltat Pali bácsi, akinek arcára mély barázdákat véstek az utóbbi évtizedek, haját, tömött bajuszát pedig szürke színnel vegyítették: — Itt a Leninben is sok mindent megértünk, mert hogy el ne felejtsem: egy év múltán a homoki Úttörő és a Lenin egyesült. — Akkor én is kint dolgoztam a földeken, kapáltunk, arattunk, mikor minek volt dolgoztam. Tavaly havi 3600 forint volt az átlag keresetem, s ehhez jött a 3000 forint prémium — mondta Gulyás Ferenc, a „hatosfogat” egyik tagja. Azért ragadt rájuk ez a név, mert a hat traktoros általában együtt dolgozik — mégpedig kiválóan, pontosan. — Ma már ott tartunk — s ez nagyon jó —, hogy az emberek többsége nagyüzemi szinten gondolkozik. Nagy igyekezettel, fegyelmezetten dolgoznak a tagok. Ha szükséges vasárnap, ünnepnap is dolgoznak. S egyre inkább érdekli őket, hogy mit, miért csinálunk így, vagy úgy — sorolta Szabó Béla főagro- nómus. — Mind több a szakmunkás is. A tizenegy mezőgazdasági tanulót nem is számítva, a télen mintegy hetvenen vettek részt a tsz-akadémián, a szakelőadásokon, tizenhatan pedig traktoros vizsgát tet' tek. A szövetkezeti gazdák új iránti érdeklődését, politikai érettségét igazolja a munkacsapatok, egyének versenye, a szocialista brigád címért küzdő tehenészek, baromfitenyésztők helytállása is — mondta Tóth György párttitkár — Mi, az 1963. évi munkánk eredményeként elnyertük a szocialista brigád címet. Tavaly már a jelvény megszerzését tűztük célul — újságolta Révész Margit, baromfitenyésztő szakmunkás. A csibések — a Szelindi János vezette szocialista brigád tagjai —■ jelenleg 10 ezer csibét gondoznak, s azokat nyolchetes korukig 1,5 százalékos elhullással nevelték fel. A közös gazdaság főkönyvelője számok sokaságával bizonyította, hogy a tsz évről évre több árut ad a népgazdaságnak. A tavalyi adatok szerint kenyérgabonából, ipari növényekből^ hízott állatból és állati termékből egyaránt 100 százalékon felül teljesítettéta szerződéses kötelezettségüket. Mindezt az emberek teremtik meg. A tiszaföldvári Lenin Tsz vezetői, gazdái, az asszonyok, a fiatalok és idősebbek jogosan örülnek annak, hogy tavalyi eredményükkel elnyerték a Minisztertanács vándorzászlaját, s az ország legkiválóbb termelőszövetkezetei közé kerültek. Nagy Katalin Kezdjük meg az aranka irtását az ideje. Keményen dolgoztunk, s mégis az ötvenes évek elején kenyérből sem volt elég; Pali bácsi ezekben a nehéz időkben sem lett hűtlen a tsz-hez. S 1956-ban a párttagok és alapítók — köztük idős Bohus Pál is — a józan gondolkodású emberek védték meg a közöst, amely azóta országos hírű gazdasággá fejlődött. Révész Margit Az aranka az utóbbi időben évelővé vált. Bebizonyosodott, hogy kedvező körülmények között vegetatív alakban is képes áttelelni. Februárban a törökszentmiklósi tsz-ben a hó alatt a lucernatövek gyö- kérnyaki részén már élő arankafonalakat találtunk. Ezért célszerű az aranka irtását az előző évi foltok bejárásával kezdeni. Az áttételt és idejében meg nem semmisített gócok a további fertőzéseknek kiinduló Dontjai lehetnek. A kaszálás, rendsodrás alkalmával széthordott fonalak új helyükön megerednek és tovább növelik a fertőzést: Az előbbieken kívül a terjedés legáltalánosabb formája még ma is a beérett mag. Az aranka elhullaj- tott magva a talajban több évig elfekszik anélkül, hogy kicsírázna. Ez a tulajdonsága még évek múlva is oka lehet egy új vetésben fellépő fertőzésnek. Ezért minden eszközzel arra kell törekedni, hogy az irtást még magkötés . előtt elvégezzük. Ez annál ig inkább fontos, mert megjelentek a sima felületi biotípusok, amelyeket már mágneses gépekkel sem tudunk a vetőmagból kiválasztani. Az aranka irtását a 8/1964. (VII. 25.) FM. sz. rendelet (Növényvédelmi Kódex) kötelezően előírja. A rendelet szerint az aranka irtását megjelenés esetén azonnal meg kell kezdeni. Az arankafoltok termését a kaszálás után, de a rendsodrás előtt a helyszínen meg kell semmisíteni; Az arankairtás végrehajtását a magfogásra meghagyott területeken a növényvédő állomás (tsz-eknél a termeltető vállalat, állami gazdaságoknál az igazgatóság megbízottjával) szántóföldi szemlén ellenőrzi. Az első szemlét a magfogásra meghagyott növedék tarlóján végezzük, a második szemlét a lucerna zöldbimbós és virágzás közötti fejlődési szakaszában. A rendelet értelmében a két szemle idején a területnek arankától mentesnek kell lennie. Magot fogni csak arankamentes területen szabad. A szántóföldi szemlén kizárt és arankával fertőzött területen magot fogni nem szabad, mert ez a rendelet 15. paragrafusának értelmében bűnvádi eljárást von maga után. A törvény a mulasztókkal szemben eddig is szigorúan eljárt. Arankair. tás elemulasztása miatt m illetékes hatóságok Farkas Józsefet, a Nagykunsági Állami Gazdaság igazgatóját 2000 forintra, Hegyi István és Csathó Ferenc mezőtúri tsz-elnököket 1000—1000 forint pénzbírságra ítélte. A lucernások mostani fejlődését figyelembevéve az első szántóföldi szemléket kaszálás után, május második felében fogjuk megkezdeni. Az állami gazdaságok ég tsz-ek vezetői haladéktalanul kezdjék meg az arankairtás szervezését és végrehajtását, hogy a szántóföldi szemlék idejére a tarló fertőzésmentes legyen* Az aranka irtását a növényvédő állomás által kiküldött védekezési felhívások alapján kell végrehajtani* Azok a tsz-ek, akik tapasztalat vagy szakember hiányában nem kellően járatosak a kémiai védekezésben* kérjék ki a növényvédő állomás agronómusainak vagy a termeltető vállalat felügyelőinek tanácsát. Gál Dénes a növényvédő állomás zárszolgálat felügyelői«
