Szolnok Megyei Néplap, 1965. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-19 / 116. szám

Világ proletárjai. egyesüljetek! SZOLNOK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA XVI. évfolyam, 116, szám. Ara 50 fillér 1965. május 19„ szerda. Itt a Leninben... Tiszaföldváron kidobolták... A szerkesztőség postájából Tudományos ülés a falusi művészeit ismeretterjesztés problémáiról Népgazdaságunk helyzetének A takarékossági intézkedések első eredményei Interjú dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszterrel A Központi Sajtószolgálat munkatársa felkereste dr. Tímár Mátyás pénzügymi­nisztert s a népgazdaság helyzetével, az elmúlt hó­napok takarékossági intéz­kedéseivel. valamint a gaz­dasági építő munkában előttünk álló feladatokkal kapcsolatosan néhány kér­dést tett fel neki. Az aláb­biakban közöljük a kérdé­seket s a miniszter vála­szait — Mi jellemzi az állami vállalatok első negyedévi gazdálkodását? — Az 1965. évi népgaz­dasági terv fontos elhatá­rozásokat tartalmaz, ame­lyek legfőbb feladatként a munka és termékek minő­ségének, korszerűségének, a gazdálkodás hatékonyságá­nak javítását tűzték ki, s a népgazdaság minden terüle­tén szigorúan megkövetelik ez ésszerű takarékosságot. E célkitűzések a gazdálko­dás vezérfonalául szolgál­nak és meghatározzák az állami vállalatok tevékeny- segier. Az állatni ipar első ne­gyedévi termelése 6 száza­lékkal volt több, mint egy évvel korábban; a terme­lésnek ezt a szintjét 1,1 százalékkal nagyobb mun­kás- és alkalmazotti lét­számmal érte el az ipar. A termelési többlet tehát mintegy 80 százalékban a munka termelékenységének javulásából származott. Eb­ből is kitűnik: helyesek és indokoltak voltak azok a határozatok, amelyek a lét­számgazdálkodás kérdésé­ben láttak napvilágot. — Megfelelő lépések történtek ■a normák felülvizsgálatára ée korszerűsítésére is. A vállalatoknál Intézke­dések történtek a szükség­letre termelés, az export­import arány kedvezőbbé tétele érdekében. Kedvező jelenség, hogy az Import anyagtakarékossági intézke­dések jó része nem admi­nisztratív jellegű, hanem a műszaki fejlesztési tevé­kenységbe illeszkedik. •— Mindez kedvezően hat a vállalatok költség-gazdálko­dására, nyereségének ala­kulására is. Az intézkedések haté­konysága természetesen csak a gazdálkodás hosz- szabb időszaka alatt, a vég­rehajtás során bontakozhat ki. Több területen még nem eléggé javulnak az ered­mények, nehézségekkel küz­denek a vállalatok. Szüksé­ges, hogy ezt a munkát ne kampányfeladatnak tekint­sék, hanem folyamatosan szerezzenek érvényt e cél­kitűzéseknek a gazdálkodás minden mozzanatában. — Milyen intézkedések támasztják alá a beruházá­sok koncentrálását? Hogyan valósulnak meg ezek a gya­korlatban? Történt-e vala­mi az állóeszközgazdálkodás megjavítására? — Az 1965. évi állóesz­közfejlesztési terv kidolgo­zásánál arra törekedtünk, hogy a rendelkezésre álló eszközöket a legfontosabb népgazdasági célok elérésé­re koncentráljuk. A terv az eszközöket a már folya­matban lévő, befejeződő beruházásokra összpontosí­totta, s csak kisebb mér­tékben kerül sor új beru­házások megkezdésére. A terv megvalósításának még csak kezdeti szakaszában vagyunk. Számos intézke­dés történt, hogy a végre­hajtás igazodjék a terv cél­kitűzéseihez. Ezek közül a következők emelhetők ki : Az építmények határidő­re történő megvalósítása és a rendelkezésre bocsátott eszközök koncentrálása cél­jából az építőipar elszámo­lási és finanszírozási rend­szere átalakul: megtettük a kezdő lépéseket affelé, hogy az építőipar finanszírozá­sában a „befejezett épít­mény” szemlélet érvénye­süljön. Ez annyit jelent: a kivitelező vállalat csak a létesítmény üzemelésre kész átadása után jut hozzá tevé­kenységének ellenértékéhez. Az idén az 5 millió forint alatti építési szerződések finanszírozása már ebben a rendszerben történik. Az eszközök tervszerű, koncentrált felhasználása szükségessé tette a túlszer- ződési és túlteljesítési igé­nyek elbírálásának megszi­gorítását. Ilyen engedélyek kiadására — gondos vizs­gálat után — akkor kerül­het csak sor, ha a túltelje­sítéssel a tervben meghatá­rozott feladatok megvalósí­tását, gyorsítását segítik elő. Ezek között fontos he­lyet foglalnak el a kül- kereskedelmileg fontos be­ruházások. — Mi a véleménye mi­niszter elvtársnak arról, hoyg a felújítási eszközöket nem mindig megfelelően használják fel a vállalatok? — A tapasztalatok sze­rint a felújítási forrásból végzett munkák ellentmon­dásos képet mutatnak. — Egyes helyeken a felújítási alap beruházásokra történő igénybevétele, a műszakilag szükséges nagyjavítások el­hanyagolásához vezet. Má­sutt — pótlásd lehetőségek hiányában — elavult gé­peken végeznek nagy ráfor­dítást igénylő, de minimá­lis hatékonyságú felújítást, vagy elmulasztva a nagyobb költséggel járó esedékes felújítást, kisebb javítások­kal igyekeznek ideig-óráig fenntartani az ilyen gépek üzemképességét. Sokszor az állóeszközök fenntartására igen sok erőt fordítunk, ugyanakkor vég­eredményben csak a techni­kát konzerváljuk. Ésszerű­nek látszana a rendkívül munkaigényes fenntartás; tevékenység csökkentése, részben a gyors leromlást atyakdályozó rendszeres kar­bantartással, részben az erkölcsileg avult és fizikai­lag elhasználódott állóesz­közök kicserélésével. Az állóeszköz-csere mér­tékét természetesen a ren­delkezésre álló erőfoná­saink határozzák meg. Egyébként előrehaladott stádiumban lévő vizsgáló­dás folyik olyan finanszíro­zási rendszer Kialakítására, ami az állóeszközgazdálko- dásnak — ezen belül a szó- banforgó témánknak — a korszerű követelményekhez igazodó továbbfejlesztésére törekszik. — Milyen eredményeket hoztak eddig a felesleges készletek csökkentésére telt rendelkezések? Folyik-e és milyen ütemben az egyes vállalatoknál feleslegessé vált készletek kedvezmé­nyes értékesítése? — A rendelet, amely a felesleges készletek haszno­(Folytatás a 3. oldalon) A szolnoki kulturális hetek keretében május 1S- án, kedden a TIT Kossuth téri klubjában tudomá­nyos ülést tartottak Eszté­tikai kultúra falun cím­mel. A. tanácskozást, ame­lyet a TIT Országos Mű­vészeti Választmánya és a Szolnok megyei Művészeti Szakosztály rendezett, az ország különböző tájegysé­geiből érkezett vendégek bnegjelenése országos jelle­gűvé tette. Érzésünk szerint azonban a rendezvény nemcsak for­mailag, hanem tartalmát tekintve is országos jelen­tőségű volt, hiszen a meg­beszélések központjába fa­lusi művészeti ismeretter­jesztésünk általánosan ér­vényes, megoldásra váró problémái kerültek. Az ülést délelőtt 10 óra­kor Chiovini Ferenc festő­művész, a TIT Művészeti Szakosztályának elnöke nyitotta meg, majd Sziget- váry György építészmér­nök, a Somogy megyei Ter­vezőiroda igazgatójának előadása következett. Az előadó referátumában elsősorban Somogy megyéi adatokra támaszkodott, a dunántúli megyében vég­zett felmérések azonban or­szágosan is tanulságos kö­vetkeztetésekhez vezethet­nek. Több érintett kérdés­ben nyilvánvaló az alföldi és a Somogy megyei prob­lémák analógiája is. Az előadás nagyon ala­pos, kidolgozott volt, né­hány megállapítása azon­ban vitára adhatott volna okot. Ez a vita sajnos el­maradt. A felkért hozzá­szólók nem kapcsolódtak szorosan a beszámolóhoz, kissé felkészületleneknek hatottak. Ez részben annak is betudható, hogy az elő­adás szövegét talán nem is­merték korábban, márpedig a referátum, korreferátum rendszer csak abban az esetben vállhat igazán hasznossá. A vita mindem bizonnyal elevenebb és változatosabb lett volna, ha a felkért hozzászólások rövidebb időt vettek volna igénybe, vagy ha a figyelmet csak néhány, lényegesebb prob­lémára koncentrálták vol­na. A tudományos ülés hiva­talos része délután két óra­kor zárult. Ebéd után a vá­rosunkba érkezett vendé­gek a Damjanich múzeum kiállításait tekintették meg. Komáromhoz ért az újabb árhullám Rendelkezés a nyári gátak védelméről VOgy feladÁmnnÁl Kedaen reggelre a Duna ausztriai szakaszáról érkező újabb árhullám eleje majd­nem Komáromig jutott, az Ma este Tiszaföldváron, holnap Kisújszálláson lesz békenagygyűlés Ma este 7 órakor Tisza- földvóron rendezik meg a békéért, a leszerelésért, a népek függ lenségéért in­dított békekampány újabb nagygyűlését. Előadója dr Soós Gábor földművelésügyi miniszterhelyettes lesz. Résztvesznek a nagygyűlé­sen német vendégek is. Csütörtökön este 19 óra­kor Kisújszálláson a váro­si tanács dísztermében tar­tanak békenagygy.űlést, ahol a vietnami nép ellen intézett amerikai agresszió ellen tiltakoznak a város lakói. A nagygyűlés elő­adója Dezséri László, az Országos Béketanács főtit­kára lesz. Résztvesz a gyű­lésen a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság magyar- országi nagykövete. előző árhullám eleje Paks környékén tetőzött. Komá­rom és Paks között tehát apad, a többi magyar sza­kaszon pedig árad a Duna. Az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság most rendelke­zést adott ki a Duna-menti vízügyi Igazgatóságoknak, hogy a tanácsokkal közösen és a várható vízállásoknak megfelelően vizsgálják fe- : lül. hogy a Duna hullám­terében, a fővédelmi tölté­sek közötti területen me­lyik nyári gátat érdemes védeni, vagy esetleg fel kell adni. Ezzel az intézkedés­sel sok felesleges fáradsá­got és nagy károkat előz- I nek meg. A MODERN SZAROK AZAZ — AHOGY A NAGYIPARBAN NEVEZIK —: SZABÁSZOK KÜLCSFON­tossAgű munkát végeznek a tisza cipőgyárban, io—so küi «ne <ő pontos formára vágott bőrből tevődik össze a felsőrész —, MELVET ők SZABNAK KI. Szabó Erzsébet harmadéves tanulója a cipőipari szak­iskolának. Hidraulikus srahógépen — jóval az átlag fölött — 400 pár cipő alkatrészeit szabja ki műsza­konként Harangozó János a 37/B műhely brigádvezetője szov­jet exportra készülő .balerina” cipők megfelelő for­mára alakított késeit helyezi el a felsőbőr-tábláik

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom