Szolnok Megyei Néplap, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-16 / 90. szám
IMI, április 16, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Á készlet „amnesztia" A 114 SZÄMÜ PM—OT együttes utasítás kedvező tehetőségeket teremtett az elmúlt években felhalmozódott felesleges készletek csökkentésére. Az együttes utasítás érdekeltté tette a vállalatokat felesleges készleteik értékesítésében — az eladónak ugyanis az állam megtéríti az esetleges árengedményt, míg a vevőnél az árengedmény a nyereséget növeli —; ideiglenesen felfüggesztette az értékesítést korlátozó rendelkezéseket s végül: az újabb felesleges késeietek képződésének megakadályozására engedélyezte, hogy a vállalatok március 31-ig kötbérmentesen felbonthassák az idei terv teljesítéséhez nem szükséges rendeléseiket. A készletcsölkkentés és az értékesítés alapfeltétele a készletállomány pontos felmérése s ezzel párhuzamosan a feleslegek —1 cikkcsoportok szerinti — feltárása, nyilvántartásba vétele. A Kohó- és Gépipari Minisztérium vállalatai március végéig több mini félmillárd forint értékű felesleges készletállományt lártak fel. E készletek értékvolumene még nem teljes, mert. egyes vidéki üzemekben például a Szerszámgépipari Művek, az öntödei Vállalat és a tömegcikk-ipari vállalatok vidéki városokban lévő gyáregységeikben a központi apparátus utasítására várva . — késve indult meg a készlelek számbavétele. NÉHÁNY KOHÖ- és gépipari vállalat felesleges készleteinek ismeretében már az értékesítést is megkezdte. A vevők és az eladók első találkozóját — úgynevezett börzét — a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár rendezte. Itt 56 vállalat képviselői kínálták fél egymásnak felesleges készleteiket. A vevők és az eladók találkozóját megrendező vállalat egymaga 10 millió forint értékű készletet kínált eladásra, s annak egyharmada azonnal vevőre talált. A meghívottak egy része ugyancsak élt az alkalommal s 90 millió forint értékű _ felesleges készlet cikklistájával jelent meg a böraén. Több alkalommal rendezett eladó-vevő találkozót a KOHÉRT készletező vállalat is. Március folyamán — a Magyar Nemzeti Bank megállapítása szerint — mintegy 20 millió forint értékű — a régi gazdájánál felesleges —- készlet került olyan vevőhöz, aki a megvásárolt anyagot még az idei évben kész termékké dolgozza fel. A felesleges készletek értékesítése persze nem megy egycsapásra. Az első lehetőség, hogv a több telephelyes nagyvállalatok gyáregységei egymás között cserélik ki felesleges készleteiket. Ilymódon azonban a készleteknek csak néhány százaléka kerül be a termelés vérkeringésébe. — Tárcán belül már szélesebbek az értékesítés lehető- .ségei. Még sem volna célszerű az eladő—vevő találkozókat tárca keretek közé szorítani. — A KOHÉRT és a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár börze-napjain ugyanis a vevők és eladók egyaránt azt tapasztalhatták, hogy a felesleges készletek összetétele rokonvonásokat mutat; a börzéken nem lehet úgynevezett hiánycikkeket — például csöveket — vásárolni, mutatós üzleteket kötni. Ennek tulajdonítható, hogy a kohó- és gépipari vállalatok felesleges készlet-állománya lényegében még érintetlen maradt. A KERESLET-KlNALAT alapon rendezett találkozót, a felesleg« készletek fórumát célszerű a nagyobb vidéki ipari centrumokban is rendszeresíteni, de csak gondos előkészítéssel. A börze nem értekezlet. A vállalatok képviselőinek —»ni ii.»lr saját felesleges készleteik összetételét kell ismerniük, hanem azt is, hogy az évi rendelés-állomány alapján hol szorul kiegészítésre a vállalati készlet. Mert a vevők nemcsak akkor nyernek, ha árengedménnyel vásárolnak, hanem akkor is, amikor teljes áron jutnak olyan anyagokhoz, amelyek a megrendelt termékek gyártásához nélkülözhetetlenek. Ebben az esetben, nem kell „kiböjtölniök” a kereskedelmi vagy kooperáló vállalat hosszú szállítási határidőit. Ismét a fővárosi börzék tapasztalataira hivatkozhatunk: azok a vállalatok tudtak eladni és vásárolni, amelyek 3—4 illetékes szakemberüket küldték a találkozóra, ahol anyagbeszerzőik egy-egy cikkcsoport keresletét és kínálatát részletesen tanulmányozták s az értékesítés apró lehetőségeit is felhasználták eladásra és vételre. S hadd hívjuk fel arra is a figyelmet, hogy az eladásnál nemcsak a nagyvállalatok a jó üzletfelek, hanem a tanácsi vállalatok és a kisipari szövetkezetek is. AZ EMLÍTETT rendelkezés hatálya az év végéig terjed. A felesleges készletek csökkentésére, értékesítésére még háromnegyed év áll rendelkezésre. — S bár van még idő, a kedvezmények és a lehetőségek hangsúlyozása mellett utalni kell arra is, hogy a Magyar Nemzeti Bank beavatkozásra kényszerül minden olyan esetben, — amikor nem hajtják végre a rendelkezéseket s változatlanul nagymennyiségű felesleges készletet tárolnak. S korántsem kizárólag figyelmeztetés, hanem hitelmegvonás és egyéb anyagi szankciók lesznek a következményei a kedvező lehetőség elmulasztásának. Tehát nemcsak az anyagi kedvezmény, hanem más egyéb is amellett szól, hogy komolyan kell venni a készlet-„amnesztiát”; érdemes és szükséges fáradtságot fordítani a felesleges készletek feltárására és értékesítésére. Garamvölgyi István A Verseghy könyvtár lelőhely-katalógusa az ideológiai továbbképzéshez A Szolnok megyei Verseghy Könyvtár értékes lelőhely katalógust szerkesztett, mely megkönnyíti a marxista-irodalom felkutatását a már igen nagyszámú magyar nyelvű kiadványok, bán. A könyvtár új szak- katalógusa az ideológiai képzéshez és továbbképzéshez kíván segítséget nyújtani. Elsősorban a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem hallgatóinak — és azoknak is, akik napi munkájukon túl szabad idejük egy részét politikai önképzésre fordítják. A kiadvány arról tájékoztat, hogy az ideológiai képzésben leginkább szükséges mintegy 420 cikk és tanulmány melyik napilapban, folyóiratban, vagy gyűjteményes kiadványban található meg. Az első részben a művek és íróik betűrendben következnek, a második részben lévő címmutató címek szerinti ábécében sorolja fel az .első 'észben szereplő műveket. A lelőhely-katalógus jó szolgálatot tesz mindazok, nak, akik gyors tájékozódást kívánnak szerezni az ideológiai továbbképzéshez szükséges irodalom kiadványaiban. A képernyő előtt tervezték meg az ankétot A jászboldogházi Aranykalász Tsz-ben kitűnően sikerült „Az állattenyésztés gépei” című tv-műsor módszeres feldolgozása. Ehhez az is hozzájárult, hogy a műsor bemutatásával egy- időben a Magyar Mezőgazdaság című folyóiratban a Surjáni Állami Gazdaság tehenészetének gépesítéséről és munkaszervezéséről jelent meg cikk. A jászbol- dogháziak együttesen értékelték a televízióban látottakat, hallottakat, s a folyóirat cikkét és azt tervezték, hogy ankéton találkoznak az állami gazdaság vezetőivel, dolgozóival, s részletesen tájékozódnak a gépi fejésről. Az ankétot a jászboldog- háziak kérésére a TIT és a Hazafias Népfront rendezte meg Szolnokon. Sípos Zsig- mond, az állami gazdaság főállattenyésztője és Bálint Viktor tehenészeti brigádvezető ismertette a gépi fejes tapasztalatait. A boldogháziak részéről Muhari Mihály állattenyésztési brigádvezető beszélt arról, hogy gazdaságukban öt hónap alatt milyen tapasztalatokat szereztek a gépi fejésről. Az ankéton felszólaltak a fejőmunkások is. Vétó Zsigmond és Guszta- fik István surjáni, Vári Dénes és Csáki Sándor jászboldogházi fejőmunkás ismertette gyakorlati tapasztalatait és szóltak a nehézségekről isRésztvett az ankéton Drahos Gábor, a Héki Állami Gazdaság alcsiszigeti üzemegységében működő fejőiskola tanára. Hozzászólása emelte az ankét értékét. Ezt a hasznos tanácskozást tapasztalatcserék követik majd a Surjáni Állami Gazdaságban és Alcsiszige- ten. Ez is bizonyítja, hogy a televízió mezőgazdasági szakfilm-műsora igen hasznos, mert hozzájárul a több termelésre irányuló aktivitás növeléséhez. B. Gy. A törökszent- i miklósi Hunyadi úti iskola .' | bélyeg szakköre Balázs László tanár vezetésével kirándult Győrbe, — ahol megtekintették az országos bélyegkiállítást (Beküldött kép. — Fotó: ifi. Lázár Barna) Történet egy nyúlról A zt a nyulat már fél- Tl áron kínálták szombaton délben a Népszínház utca sarkán, a technológiánál: megmaradt áru az üres kosárban, akárcsak karácsonyesti utcán a karácsonyfadísz, pakolásnál. Tavaly történt. Tízért megvettem, de még staniclit sem sem adtak hozzá, úgy kellett zsebrevágni. Csak a füle ágaskodott ki a zsebből, mint egy rosszul begyűrt zsebkendő. A fiú még nem volt iskolás, de már látta és olvastatta a János vitézt. Tenát a nyulat János vitéznek nevezte el, esténként uzsonnatáskájába rakta és feje fölé, ágyára akasztotta. János vitézzel aludt, János vitézzel ébredt. Délelőtt magára akasztotta kis táskáját, s levitte a nyulat a térre legeltetni. A téren, mint minden rendes pesti téren, különböző csoportok — korosz tály és utcák szerint — evakorolnak ellenőrzést és hatalmat, hintán, homokon és gyepien. A nyúl megjelenésével az eddig kialakult egyensúly megbomlott, még pedig a Zrínyi utcaiak és az ötévesek javára. Még oly nagy lakli fiúk is simogatni, etetni akarták a piros szemű tapsifülest, akik már nemcsak üldögélésre, hanem vésésre is használták a padokat. Az összetűzés nem maradhatott el: a fiú kikapta a nagyfiúk kezéből a nyulat, a nagyfiúk vissza, a Zrínyi utcaiak — már együtt a nagyfiúk a kisfiúkkal — a Mérleg utcaiakra és a Nádor utcaiakra, védeni a jogot s tulajdont; szóval újra rendeződtek a csoportok, a nyúl megjelenése egybekovácsolt már egynéhány korosztályt testvéri egységben. Igaz, Já nos vitéz ezekben a napokban a buzgó és szenvedélyes legeltetések ellenére sem gyarapodott, nyúzott kis nyulacska volt, aki várta a pillanatot, amikor a környék ifjúsága gyöngéd ségét és szere te tét megvonja tőle. A szeretet még jó néhány hétig nem hunyt ki, de a nyuszi nyugalma mégiscsak megteremtődött, mint a jog és rend a rendetlenség után. Háborítatlanul legelészhetett — mert azért a hinta és a foci sem kutya — s otthoni kosztja ellen sem lehetett kifogása: egy égés? utca hordta hozzánk a gyenge kápasztatorzsát, tavaszi karottát, s a tízenkét- forintos, zsenge spenótot, amit különben a nyúl sem szeret. János vitéz gyorsan növekedett, az uzsonnatós- kából kinőtt, s a nagy, bevásárló cekkerben kapott, fűvel bélelt, éji szállást. Étkezések idején szabadon járt-kelt a konyhában, s egy-egy kívánatosabb falatnál lábhoz jött, fülét he gyezte, s — úgysem hiszik el — ágaskodott! Aztán idegen fiúk csöngettek be. A fiúért jöttek: amikor megtudták, hogy a fiú nincs odahaza, elkérték a nyulat, legalább leviszik legeltetni. A fiú pedig, mint a környék egyedüli nyúltulajdonosa, rossz Vonásokat kezdett felvenni. Q már nem cipelte többé a térre a cekkert: beosztottjait rendelte fel a nyűiért, mindennap mást és mást. De azért békét szövő kis diplomata is volt: már nemcsak a Zrínyi utcabeliek jártak fel hozzánk a nyűiért — a szomszédos utca ifjúságának is megengedte az egyre nehezedő kosár cipelését. Egy este egy édesapa csöngetett be, s udvariasan érdeklődött: Itt lakik-e a nyúl, mert fiát keresi, aki még mindig nem jött haza, talán azzal a nyállal csavarog. Bemutatkoztunk, a feketefőző alá gyújtottam —, mert még a mi fiunk sem volt otthon — beszélgettünk, barátságot kötöttünk. A nyúl békét, barátságot teremtett a környéken. A fiúk érte jöttek, levitték a térre és elmentek focizni. Lányok vigyáztak már csak rá, a lányok a nyulakhoz hűségesebbek. Pirult már a nyár, a füvet is lekaszálták, sárgult torzsa maradt csak a nyúlnak, otthoni kosztja is leromlott: szent, békés egyetértés uralkodott a téren, hogy már senki sem gondolt a fülesre, nem hordták már házhoz a káposztaleveleket, Megfeledkeztek Új eljárás a színes televízió megvalósítására A Daily Express című angol napilap április 6-i számában beszámol a „Telyco- lor” nevű új angol eljárásról. Amennyiben beválik, forradalmasíthatja az egész televízió-ipart. Az új rendszer egy négy évvel ezelőtti svájci felfedezésen alapszik és lehetővé teszi, hogy a szokványos fehér-fekete vételre alkalmas vevőkészüléket, mindössze harminc font költséggel, színes vételre lehessen átalakítani. Ez igen nagy- jelentőségű újítás, minthogy a színes televízió-készülékek árát, az eddig ismert rendszerek alapján, 180— 250 fontra becsülik. Az új angol rendszer kísérleti adásai idén nyáron indulnak meg. Műszerek vizsgálják a termőföld, a magvak, a liszt és a kenyér minőségét A Labor Műszeripari Művekben teljes laboratóriumi felszerelések gyártását kezdték meg. A komplett laboratóriumok az új technológiák bevezetésére alkalmasabbak és külföldön is sokkal kelendőbbek, mint az egyedi műszerek; Eddig próbaképpen biokémiai célokra és a talaj vizsgálatára készítettek egy- egy laboratóriumi bér ed e- zést, mindkettőt igen jól használja a nyírségi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet. Most további 21 teljes laboratórium gyártását tervezik. Az első, a 30 műszerből álló lisztvizsgáló laboratórium néhány héten belül elkészül. A hozzá tartozó műszerek sokoldalúan vizsgálják, hogy egy-egy lisztfajtából milyen technológiákkal lehet legízlete- sebb kenyeret sütni. Kimutatják például a liszt vízfelvevő képességét, keményítőtartalmát, a nyers és a kisült tészta rugalmasságát, sőt a kisült kenyér színéből is különféle tudományos következtetéseket tudnak levonni. A lisztvizsgálót még az idén a magvizsgáló laboratórium gyártása követi, — amely a rozs, a len, a kukorica, vagy egyéb magvak csírázóképességét, a csíra feszítőerejét, a magvak fajsúlyát, keménységét és egyéb jellemző tulajdonságait elemzi. Jövőre a laboratóriumhoz már hozzá lehet jutni, mert 1966-ra többszáz magvizsgáló gyártását tervezik. róla, napszám otthon rágcsálhatta csak a széklábakat és a2 ajtó deszkáját. Ezért pedig a kamrába kellett zárni. Rekkenő nyár volt és a sötét kamrába zárva szenvedett a nyúl, sírt az ajtó mögött és kaparászott. Túl kellett adni rajta. E gyik gépkocsivezetőnk vállalta. Megmarkolta fülét, úgy emelte meg, i azt mondta: „Van benned vagy négy kiló hús tisztán...” Karjában akarta levinni, de karmolt, rúgott, fújt a nyúl. Elővettük a nagy kosarat, régi fűvel béleltük, s abba tettük. Szép szelíden hasalt benne, azt hitte, ismét a fiúkhoz megy, a térre. A tér előtt hajtattunk el, lassan ment a kocsi, behallatszott a fiúk kiabálása, s a kosárban a nyúl tudhatta, hogy rendet teremtett a játszótéren; L ent, az utcán vártam meg a sofőrt. Sokáig jött, hozta vissza az üres kosarat. Feldúlt volt, rávágott oda, ahová szokás. Nagy munkájába került és törölgette kezét, mert kézmosás után volt. Kőbányai György
