Szolnok Megyei Néplap, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-15 / 89. szám
x965. április 15, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 4 narrát 4 szolnoki tanárképző főiskola irodalmi színpadának műsora következett. Amikor szétment a függöny, a nézőtéren nem aludtak ki a lámpák, egy élénkszemű, feketehajú lány jött le a színpadról és megállt a széksorokkal szemben. ö a narrátor, nem emeli ki sem fény, sem pulpitus, a nézőtér és a színpad között közvetíts szerepre hivatott, Amikor megszólal, kezdődik a játék, Győré Imre megkapóan szép balladái hangvételű műve: Mese a vándorlegényről. A narrátor, társainál lejjebb áll, szinte a közönség között, mégis újra és újra ö kerül a nézők figyelmének Icözéppontjába és néha úgy tűnik, a színpadon nem is tudják követni érzelemtől fűtött versmondását. A bírálóbizottság a főiskolás irodalmi színpad szereplésének értékelésénél külön ki is emeli, követendő példának állítja a narrátor, Jglói Márta drámai előadását. Mindez az irodalmi színpadok megyei bemutatóján történt. Aztán az eredmény- hirdetés után — a főiskolád sok aranyérmet nyertek — sikerült közelebbről meg ismerkednem Iglói Mártával. Magyar-rajz szakos tanárnak készül. Hogy melyik a kedvenc, az irodalom vagy a rajz? Ezt maga sem tudja bizonyossággal eldönteni. Talán mégis csak a rajz. A Képzőművészeti Főiskolára Jelentkezett érettségi után, és dédelgetett álma még ma is a képzőművészet. A szülei Erdőkertesen élnek. Ez a kis község 28 kilométerre van Budapesttől, onnan járt be ő is a fővárosba, gimnáziumba. — Ott, Erdőkertesen kéz. dődött a „színpadi” pályafutásom — meséli. — Egy lelkes fiatalember színjátszó csoportot szervezett a faluban. Még ötfelvonásosat is játszottunk, az Ármány és szerelmet. — Vajon maga az ármány vagy a szerelem volt a darabban? — Én voltam az ármány. Először a Liliomfiban még a szerelmet”, Mariskát játszottam, aztán már mindig csak az ármány voltam. A Kőszívű ember fiaiban is, a Schiller-darabban is — mondja nevetve és jót derül azon is, hogy kifejtem: tudj’ isten, én valaho"y nem így képzelem az ármányt. 4 színjátszásról a versmondásra terelődik a szó, mert ármány ide, ármány oda, ez a téma mindkettőnket jobban érdekel. — Irodalmi színpadban most a főiskolán szerepelek először. — Egy pillanatra elgondolkozva hallgat el, aztán hozzáteszi: — Ha kimegyek tanítani, egészen biztosan megpróbálok én is egy kis irodalmi színpadot szervezni. Nagyon megszerettem. Ez már a távolabbi jövő terve, most egyelőre a tanulás foglalja le és panaszkodik, hogy semmire nem jut ideje, pedig szeretne egy kicsit jobban körülnézni a városban is, még alig ismeri Szolnokot. Ott van például a művésztelep. Jó volna egyszer oda is kijutni. — A nyáron Szentendrére megyek, az ottani művésztelepre. Szeretnék nagyon sokat rajzolni, a grafika a kedvencem — újságolja. Jegyzetfüzetemet elé tolva, kérem, hogy most is rajzoljon valamit. Először szabadkozik, de „ármányhoz" folyamodom. Közben kiderült ugyanis, hogy az erdőkertesi színjátszó csoport Ármány és szerelem előadásának a ruháit is ő tervezte. Kérdezgetem, hogy milyenek voltak. A magyarázatnál egyszerű a rajz. így kerül jegyzetfüzetembe Miller Lujza kecses alakja. Rideg Gábor Lányok előnyben Rendelkezés a szakmunkás leánytanulók arányának növeléséről A munkaügyi miniszter, az Országos Tervhivatal elnökével, az érdekelt miniszterekkel és az országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben, utasítást adott ki a szakmunkásképzésre felveendő fiú és leányok arányáról. A Munkaügyi Közlöny 7. számában megjelent rendelkezés értelmében a szakmunkás tanulóintézetek, a szakközépiskolák és a középfokú technikumok náp- pali tagozatú első évfolyamára az 1965—1966 tanévben azi eddiginél nagyobb arányban kell felvenni leányokat. Az utasítás a fiúk arányszámát mint megengedhető felső határt, a lányokét pedig mint kötelező alsó határt írja elő. Ha egy szakmára több fiú jelentkezik, mint amennyit az utasítás előír, felvételüket az illetékes tanács munkaügyi osztálya engedélyezheti, de csak akkor, ha a területén lévő összes szakemberképző iskolákban a fiúknak biztosított helyeket már mind betöltötték. Az utasítás felsorolja azokat a szakmákat is, amelyekre kizárólag lányok vehetők fel, — fiúk csak kivételes esetben, ha például gyenge testalkatuk miatt nem alkalmasak nehezebb munkára. — Ilyen kizárólagosan leányszakmák például a vegyész-laboráns, a cipőfelsőrészkészítő, a kefekötő és ecsetkészítő,, ezenkívül sok más ismert szakma, amelyekben túlnyomórészt eddig is nőket foglalkoztattak. A most kiadott utasítás eredményeként a leánytanulók arányát a köszörűsszakmában 30 százalékra, az elektroműszerész szakmában 50, a műanyagfeldolgozó iparban 90, a kesztyűs-szakmában 45, a konzerviparban 75, a sertéstenyésztő szakmában 35, a zöldségtermesztő szakmában 80 százalékra emelhetik a korábbi kisebb arányszámokról. Az utasítás sikeres végrehajtása lehetővé teszi, hogy a lányok arányát az 1963—64. évi 22.7 százalékról az 1964—65. évi felvételeknél legalább 27 százalékra növelhessék; Lomonoszov Húsz legszebb szerzeményei Kiállítás a Szépművészeti Múzeumban rült birtokunkba. A mintegy 2400 darabból álló Egyiptomi Gyűjtemény 700 műtárgya a háború után került a múzeumba. Az Antik Osztály anyaga négyszeresére nőtt, a Régi Képtár a 20 év alatt 553 képpel gyarapodott. A ,-TÍtégi Szoborosztály, a Régi Magyar Osztály és a Modem Külföldi Képtár is jelentősen gazdagodott. A Grafikai Gyűjtemény a régi mesterek művei mellett Picasso néhány litográfiáját is tartalmazza s közel 300 lapot vásárolt a múzeumi Daumjer kőnyomataiból; A húsz év alatt történt új beszerzések anyagából a legszebb darabokat bemutató szép kiállítást rendezett a múzeum. Láthatjuk Rembrandt: Mészárszék-ét, Corot: Margarétás hölgy, — Renoir: Leányfej, Monet: Bárkák s a modem Kokoschka: Veronika című festményét. Az öt új Greco kép közül három szerepel a kiállításon; ezzel a nagy spanyol mesternek immár hét művét szemlélheti a látogató a budapesti gyűjteményben. A reneszánsz és barokk szobrászat értékes gyarapodását is jól szemlélteti a Férfi tanulmányfej. Elkészüli a kereskedelmi szakközépiskolák érettségi vizsgaszabályzata A Művelődésügyi Minisztériumban elkészült a ke- eskedelmi szakközépiskolák érettségi vizsgaszabályzata. A szabályzat értelmében a jelöltek írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsgát tesznek. Az érettségi kötelező és szabadon választható tárgyakból áll. Kötelező a magyar nyelv és irodalom (írásbeli és szóbeli), a történelem (szóbeli), a matematika (írásbeli és szóbeli), a kereskedelmi ismeretek (írásbeli és szóbeli), az áruismeret (szóbeli), valamint a szakmai gyakorlat. Szabadon választható az orosz nyelv (írásbeli), a fizika (szóbeli) és a kémia (szóbeli). A kereskedelmi szakközépiskolákban érettségizőket ugyanaz a kedvezmény illeti meg mint a gimnáziumokban végzőket: nem kell írásbeli vizsgát tenniük magyar nyelv és irodalomból, illetve matematikából azoknak a jelölteknek, akiknek az adott érettségi vizsgatárgyból a második, a harmadik és a negyedik osztályban a tanév végén jeles osztályzata volt. A szabályzat szerint ha valaki nem felel meg a gyakorlati vizsgán a követelményeknek, a szakközépiskolában tanult szakmának megfelelő, legalább három havi gyakorlat igazolásával jelentkezhet javító vizsgára. A sikeres szakközépiskolai érettségi vizsgát tett fiatal személyi igazolványába ezt a tényt bejegyzik, a szakma számának megnevezésének, illetőleg a képesítésnek a megjelölésével. Megszoktuk már, hogy a Szépművészeti Múzeumban gazdag és változatos gyűjteményét találjuk a régi egyiptomi művészetnek; természetesnek vesszük, hogy a német-alföldi festészetről nagyszerű áttekintést nyújt a mi múzeumunk; öntudatosan. jogos büszkeséggel fogadjuk a külföldiek dícséretét, hogy a XVI—XVIII. századi spanyol festészet páratlanul értékes gyűjteménye található nálunk. Megszoktuk mindezt és ritkán gondolunk arra, hogy e kincsek jelentős része a felszabadulás után keSzületésszabályozás — galamboknál Az angliai Grimsby kikötőváros, amely sok más an. goi várossal egyetemben teljesen hiába küzd a rengeteg galamb ellen, most elhatározta, hogy sajátos mód- [ szerrel próbálkozik. „Hu- j mánus” szempontoktól ve- | zérelve, születésszabályozó pasztillákat akarnak keverni a jElnmbok eledelébe, i hogy a tojókat meddővé ve- I eyélr kiállítás, a grafikai anyagból láthatjuk többek között ____ ______ B ogdány Jakab és a képző- 1 kozó elmélet művészet számára Szolnokot felfedező Pettenkoffen munkáit. Kétszáz évvel ezelőtt, — 1765. április 15-én távozott az élők sorából Mihail Vasziljevics Lomonoszov, orosz tudós, költő és felfedező, aki számtalan tudományos munkájával megelőzte korát. Olyan időben élt és alkotott, amikor még világrésznyi hazáját a feudalizmus bilincsei kötötték gúzsba, s az emberek millióit az egyházi reakció sötét babonái még külön is sanyargatták. Lomonoszov zsenijét mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy képes volt kora szellemi nyomorúsága fölé emelkedni, s egyidejűleg sok jeles kortársának mutatta meg az előrevezető utat. Az emberiség nagy Pantheonjában a legjobbak között ragyog bámulatos életműve. Tizenkilenc éves koráig jobbágy sorban tengődő édesapja segítőtársaként dolgozott. Határtalan akaratereje és tudásszomja azonban kiemelte környezetéből. Életregényének minden sora lebilincselő olvasmány. Sikerült elsajátítania a korabeli tudomány eredményeit és a pétervári egyetemen a kémia tanára lett. Az ő nevéhez fűződik a kinetikai hőelmélet megalkotása. Megfogalmazta a gázelmélet alapjait. Már 1748-ban olyan tudományos eredményeket ért el* amelyekre a korabeli tudományos világközvélemény felfigyelt. Alkotókedve és ereje szakadatlanul működött. Kísérletileg igazolta 1756-ban a tömeg megmaradásának törvényét. Értekezett az abszolút 0° létezéséről. — Megelőzte a világhírű Dal- tont a molekulák és az atom természetére vonat- megalapozásában. 1758-ban megfogalmazta az energia megmaradásának törvényét, — amelyet később mások igazoltak. Kémiai kísérleteihez olyan mérleget szerkesztett, amellyel megelőzte Lavoisier-t. Bebizonyította annak a korabeli fel- tételezésnek helyességét is, hogy a fémek súlya égés közben gyarapodik; Foglalkozott a fény és az elektromosság kapcsolataivá], s a kalometria egyik kidolgozója lett Azok a megfigyelései, amelyek a légnyomás, a légkör hőmérséklete, a légkör elektromossága, az optika törvényszerűségeire vonatkoztak, a nagy felfedező-tehetség bizonyítékai. Érdeklődési köre sokoldalú volt. — Kezdeményezésére hozzákezdtek a nagy orosz birodalom területének fel- térképezéséhez. Geológiai publikációiban a földtani változások állandóságát, a folyamatok szakadatlanságát hirdette. Materialista tudományos alapállása következtében szembekerült a feudalizmus korlátoltságával és a vallásos világnézet babonáival. Eszméinek hatása alól a XIX. század gondolkodói és az orosz forradalmi demokraták nem tudtak szabadulni. Megalkotta az orosz tudományos nyelvtant, s az orosz klasszicizmus egyik költője — a hazájáról írt ódái közismertek. 1755-ben alapította meg a moszkvai egyetemet, amelyet ő és tanítványai az orosz tudomány és a haladó társadalmi gondolkodás központjává fejlesztettek; Mint filozófus, költő, csillagász, geológus, kémikus, drámaíró, gyakorlati felfedező — új ösvényeket nyitott az emberi tudomány széles síkján. A haladó emberiség mély tisztelettel tartja számon példamutató, gazdag életét. A Szeged melletti tápéi téli kikötőhői a szolnoki Tiszr tányság kikötő pontonjait partra vontatják a révkant*
