Szolnok Megyei Néplap, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-14 / 88. szám

Világ proletárfűi egyesüljetek i SZOLNOK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÄC5 LAPJA XVI. évfolyam, 88. szám. Ara 50 fillér 65. április 14., szerda. Harc minden „csepp' olajért Naponta 25 tonna oiaj Mezonegyesről — Nemcsak földgáz van Hajdúszoooszlón A Nagyalföldi Kőolajter- nelő Vállalat az év első lapjától kezdve súlyos ter­melési zavarokkal küzdött. Fontos berendezések és építő kapacitás hiánya mi­att az első negyedévben a vártnál többezer tonna olaj- ;al kevesebb került a tar- ályokba. Még tavaly kellett volna ( elkészíteni az egri olajmezó ij tankállomását, Puszta- öldváron ugyanebből ket- őt, s ugyanott több kút nechanikus működésre va- ó átalakítása is elhúzódott. A vállalat vezetői azt re­mélték, hogy a Dunán­túlon feleslegessé vált építőmunkásokat — aho­gyan ebben az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszttel megállapodtak — átirányítják az Al­földre-s ezzel a munkaerővel ! 965-ben megépíttetik a ervezett berendezéseket. Sajnos, ez nem így tör­tént, mert az új létszám- gazdálkodási előírások kö­vetkeztében a _ feleslegessé váltakat elbocsátották, nem helyezték át a Nagyalföldi Kőolaj termelő Vállalathoz. Az, hogy a Dunántúlról várt segítség elmarad, csak februárban vált biztosra, s az első két hónap várakozó hangulatban telt el. Február végén azonban már sehonnan sem várha­tott segítséget a vállalat, a legsürgősebb és a leghaté­konyabb intézkedésekre volt szükség ahhoz, hogy az időközben vészes mére­teket öltő lemaradást mi­előbb megszüntessék. A termelő vállalat, min­den dolgozója tisztában volt azzal, hogy a tervszint újbóli elérésére csak a leg­nagyobb erőfeszítések árán lehetséges. A legfontosabb feladat az volt, hogy az egri olaj­mezőben új rétegeket csapoljanak meg, a meglévő kutak hozamát ;>edig rétegrepesztéssel_ fo­kozzák. Nagyon fontosnak látszott az is, hogy Puszta- földvár térségiében a jelen­leg nem működő kutakat valafnilyen úton-módon üzembe helyezzék. A célkitűzések között szerepelt, hogy két olyan területen Indítják meg az olajtermelést, ahol eddig az még nem sikerült. E két terület Mezőhegyes és Haj­dúszoboszló környéke. A szigorú következetes­ségnek és az eddigieknél nagyobb munkatempónak, valamint a kollektíva áldo­zatos munkájának köszön­hető, hogy április elsején termelni kezdett a Mező hegyes 7. számú kút és szombaton az első hajdú- szoboszlói olajkútból is kilövelt a kőolaj. Hajdúszo­boszló tehát nemcsak föld­gázban gazdag, van itt olaj is. • A megfeszített munka ju­talma nem maradt el. Áp­rilis 13-án a napi olajter- 720 tonnáról 820 ton­na fölé emelkedett. Még további emelkedés is vár­ható. Előzetes számítások szerint a vállalat kőolajter­melése elérheti a napi 900 tonnát A ■ Az egyre emelkedő ter­melés mögött rendkívül áldozatos munka húzó­dik meg. Meg kell emlí­tenünk a hajdúszobosz- lóiak harcát az olajért, ahol még a vezető mér­nök Traply Alajos is traktorra ült, hogy az összehegesztett csöveket vonalba húzássá. Ugyanúgy helytállt Fű­rész Kálmán és csőszerelő brigádja is, akik kiváló munkájukkal lehetővé tet­ték, hogy Mezőhegyesen április 1-én megindulhas­son a termelés. Semmivel sem érdemel­nek kisebb dicséretet az Igen nehéz munkaviszonyok között is nagy lelkesedéssel dolgozó kútjavító szakmun­kások, de egytől egyig, a vállalat minden dolgozója. Nőtt a kommunális ellátás színvonala és nagysága Szolnok megyében A Szo'nok megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának kedai üléséről Tegnap délelőtt tartotta soronkövetkező ülését a Szolnok megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A vb határozatok végrehajtásáról szóló jelentés elfogadása után dr. Salló Ferenc, az építési-, közlekedési- és víz­ügyi osztály vezetőjének írásban előterjesztett jelen­tését tárgyalták meg a kom munális szolgáltatások hely­zetéről. E jelentésből világosan kitűnik: még mindig nem Nemzetközi jellegű tanácskozás Jászberényben Napirenden a kishűtőgépgyártás — Külföldi szaktekintélyek tartottak előadást — Két küldöttség vezetőjének nyilatkozata Nemzetközileg elismert hűtőgépipari szaktekinté­lyek találkozó helye volt kedden a jászberényi Fel­sőfokú Tanítóképző Intézel díszterme. Itt tartotta meg a Gépipari Tudományos Egyesület élelmiszeripari és hűtőgépipari szakosztálya és jászberényi szervezete kishűtőgépipari konferen­ciáját. A tanácskozáson részt vet­tek a szovjet, a dán, a len­gyel, a nyugatnémet, NDK- beli és a csehszlovák szak­emberek mellett a Hűtőgép­gyár vezető beosztású mér­nökei, technikusai. A konferencia összehívá­sát egyrészt a hazai és kül­földi igények állandó növe­kedése, másrészt az ipar át­szervezése tette szükséges­sé. Erről beszélt megnyitó­jában László Károly, a Hű­tőgépgyár főmérnöke. Az útkeresés időszakában vagyunk, keressük azokat a konstrukciókat, amelyeket gazdaságosan a nemzetközi színvonalnak megfelelően gyárthatunk, s amelyeket természetesen a külföldi piacon Is eredményesen árusíthatunk. E konferen­cián ismertetjük szerény eredményeinket, remélve, hogy mélyen tisztelt ked­ves vendégeink, akik ebben a szakmában Európa leg­jobb műszaki erői, majd ta­nácsot adnak egy-egy tisz­tázatlan kérdés megoldásá­hoz. A főmérnök megnyitó be­széde után Magyar László- né, a vállalat főkönyvelője tartott előadást, ,.A magyar kishűtőgépgyártás gazdasá­gossági problémái” címmel. Az elnöklő László Károly ezután Dr. Günther Hein- rich-nek, az Institut für Luft und Kältentechnik igazgatójának adta meg a szót. Az NDK delegációja vezetőjének a „Hermetikus kompresszorok dinamikájá­szorfejlesztés jelenlegi ál­lása”, Kelemen Benjámin­nak, az Egri Finomszerel- vénygyár MEO műszaki vezetőjének „A kis herme likus hűtőkompresszorok gyártásának problémái” cí­mű előadása. A fiatal és rendkívül te­hetséges hűtőgépgyári szak­emberek a kutató elme di­cséretére valló elmélyült seggel beszéltek témájukról. A benyomásunkat igazol­ja Ame F. Enemarknak, a hűtőgépgyártásban világhír­re szert tett — Danfoss dán vállalat főmérnökének a tanácskozás szünetében adott nyilatkozata. — Arra kérjük önt, ösz- szegezze eddigi tapasztala­tait. — Véleményem szerint az itt hallott témák elő­adói kitűnő ismerői a kis­hűtőgépgyártás problémái­nak. Élvezet volt őket hall­gatni. Nagyon köszönöm, hogy meghívtak, nagyon kö­szönöm, hogy előadhatok ezen a konferencián. Hasonló volt a vélemé­nye Mészáros Józsefnek, a csehszlovák Elektrosvit ve­zérigazgatójának, aki ezeket mondotta: — Ügy érzem, valameny- nyi külföldi küldöttség vé­leménye megegyezik abban, hogy a konferencia nemzet­közi rangú, tanulságos és feltétlen elősegíti a kishű­tőgépgyártás fejlődését. Délután még több nagy­sikerű előadást tartottak. A konferencia mai munká­járól csütörtöki lapszá­munkban számolunk be. — f — p Hazánkba érkezett Václav David\ csehszlovák küíihj v ni in i szí er Vaclav David, a Cseh­szlovák Szocialista Köztár. sgság külügyminisztere — Otto Klicka külügvminisz terhelyettes és több vezető • munkatársa kíséretében - kedden Péter János kül­ügyminiszter meghívására néhány napos látogatásra hazánkba érkezett. A ferihegyi repülőtéren a csehszlovák külügymi­nisztert Péter János fogad, ta. A fogadtatásnál jelen volt Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottsá­ga külügyi osztályának he­lyettes vezetője, Erdélyi Károly és Szilágyi Béla külügyminiszterhelyette- sek, Cséby Lajos, hazánk prágai nagykövete, továbbá a külügyminisztérium más vezető munkatársai. Ott volt Frantisek Pisek buda­pesti Csehszlovák nagykö­vet és, a nagykövetség munkatársai Hazai hírek A Román Munkáspárt Központi Bizottsága, a R> mán Népköztársaság Ál­lamtanácsa és Miniszterta­nácsa táviratban mondott nak problémái cimű elő- I köszönetét Dobi István és adását Láng Lajos, a Buda­pesti Műszaki Egyetem ad­junktusa olvasta fel. A délelőtt folyamán hang­zott el többek között Ta­kács Istvánnak, a vendég­látó gyár mérnökének „A hazai kishűtőgép kompresz­Kádár János elvtársnak, p Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs elhunyta alkalmá ból kifejezett részvétnyilvá nítúsnkért. * Lukács György akadémi­kust 80. születésnapja ál­ltáiméból kedden a Magyar Tudományos Akadémia tár­sadalmi-történeti tudomá­nyok osztályának nevében Molnár Erik akadémikus. Friss István akadémikus és Pach Zsigmond Pál levele­ző tag köszöntötte és át­nyújtotta most megjelent .Az esztétikum sajátossá­ga” című művének díszkő példányát. kellő ütemű a fejlődés e vonatkozásban, viták van­nak a szolgáltatás egységes szervezetére vonatkozóan Nem eléggé rugalmas a ter­vezés, stbi S bár e hibák fennállnak, mégis meg kell állapítani, hogy a kommu­nális ellátás színvonala és nagysága Szolnok megyé­ben jelentősén nőtt. Taná­csaink a II. ötéves terv ide­je alatt a községfejlesztési alap összes előirányzatának mintegy 65 százalékát for­dították a kommunális fel­adatok megoldására. Első­sorban a város- és község­gazdálkodási, majd a víz­gazdálkodási feladatokat helyezték előtérbe. A közel öt év alatt csaknem 360 millió forintot fordítottak kommunális célokra. A jelentés ezután részle­tesen szólt az egyes ágaza­tok fejlődéséről, a meglévő hibákról, s a tennivalókról A megye vízellátására vo­natkozóan ismertette, hogy az összes települések 56.4 százaléka rendelkezik víz­művel, míg az országos át­lag e tekintetben 24 száza­lék. Az összes kiépített víz­hálózat hossza 505.7 kilo­méter, a 100 lakosra jutó vízhálózat hossza 124.9 mé­ter. Ezek a számok azt mu­tatják, hogy a vízellátással nincs különösebb probléma Szolnok megyében. Gond mégis akad: a kiépített víz­művek régiek, egyrészük elavult, a vízvezetékhálózat zömében vegyes anyagú, elégtelen keresztmetszetű, ennek következtében a ki­használási mutatók rendkí­vül rosszak. Egyes telepü­léseknél a csőhálózat avulás következtében eléri a 25— 30 százalékos hálózati vesz­teséget E vonatkozásban a jelen­tés a következő megoldást javasolja: jobb műszaki szervezéssel kell a vízmű­veket, kutakat kihasználni. A vízhozam növelését ne mindenáron csak nagyösz- szegű beruházásokkal kí­vánjuk megvalósítani. Fo­kozottabban fel kell lép­nünk a takarékosság érde­kében. A megyében valamennyi község villamosítva van, a háztartási fogyasztók száma megközelíti a 84 ezret. Ki­elégítő a közvilágítás kor­szerűsítése is. Az országban Szolnok me­gye áll a legjobb helyen a települések zárt csatorná­zása tekintetében. Az or­szágos 11.3 százalékos átlag­gal szemben nálunk az ösz- szes települések 32.1 száza­léka rendelkezik zárt csa­tornával. Kedvezőtlen azon­ban, hogy nem kielégítő a csatornahálózat hossza, a meglévő hálózat szűk ke­resztmetszetű. Rendkívül alacsony a csatornahálózat­ra rákapcsolt lakások és közintézmények száma. — Nincs megfelelő gép a csa- tomatisztí fásokhoz. Legtöbb probléma a me­gyében az útépítésekkel kapcsolatban van. A megye összes belterületi utainak mindössze 19.8 százaléka van kiépítve. Ugyanakkor viszont a KPM külső úthá­lózatánál a megyei színvo­nal az országos átlag felett van, főként a makadám- utak portalanításánál ér­iünk el jelentős eredményi. Részletesen szólt a jelen­tés a városok köztisztaságá­ról, a megyében lévő für- dők”ől. a lakásellátásról. Ez utóbbinál hangsúlyozta, — hogy 1963-ban ezer lakosra 6.1 új lakás jutott a megyé­ben. Ez az országos átlag felett volt. (Az országos át­lag 5.2). Tavaly ez az ütem csökkent. Kevesebb ember épített magánerőből lakást Megoldatlan, főként Szol­nok városban az új lakóte lepek parkosítása, nincs elegendő játszótér. Szólt a jelentés a továb biakban arról, hogy a veze­tékes gázszolgáltatás üte mét mind Szolnokon, mind fjedig Kaircagon és Török- szentmiklóson meg kellene gyorsítani, mivel gazdasá gossági számítások szerint a földgáz háztartási fel­használása mind az egyén mind a népgazdaság szem pontjából igen előnyös. A jelentést élénk vitá­ban értékelte a végrehajtó bizottság. A vita után hatá­rozatot fogadtak el, mely­ben leszögezték, hogy min­den meglévő probléma el­lenére a kommunális éllé tás megjavítására tett erő­feszítések figyelemreméltó' előrehaladást eredményez tek. Ezek ellenére nerr tudtunk és nem tudunk lé pést tartani a jelentkező igényekkel, sem mennyisé­gileg, sem minőségileg ner nyújtjuk azt, amit kellene Ebből adódik tehát, hoe> további erőfeszítések szűk ségesek. A végrehajtó bi­zottság kötelezte az építési közlekedési-, vízügyi ősz tályt, hogy a tervosztállyá közösen már előre mérié: fel a jelentkező igényeket és amikor majd a harma dik ötéves terv kerül kidől, gozásra, a meglévő adatok birtokában készítsék el ja vaslataikat. A megyei tanács végre hajtó bizottsága ezután a pedagógusok ideológiai szakmai képzésének és to­vábbképzésének helyzeté­ről, valamint más egyéb előterjesztésekről tárgyalt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom