Szolnok Megyei Néplap, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-13 / 87. szám

i960- április 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 AHOGV A PÁRT TITKÁR LÁTJ Az év elejéül új vezetők kerültek a kisújszállási Ady Tsz élére. Az elnök, Kovács Ferenc és a főagronómus Szilágyi Lajos tavaly még üzemegységvezető volt a szövetkezetben. Arra, hogy a mostam posztra _ megvá­lassza őket a közgyűlés, alapjában két dologgal szol­gáltak rá. Emberi magatar­tásukkal és kitartó tanulás­sal. Megállják-e majd _ e nehéz beosztás próbáját? Ez. nemcsak rajtuk, az egész szövetkezeten, különösen pedig a pártszervezet segít­ségén múlik. Erről beszél­gettünk Egyed Pál elvtárs­iak a szövetkezet párttitká­rával; — Hogyan segíti a párt- szervezet a gazdasági veze­tőket? — Kezdhetem azzal, hogy a megválasztás még igazán nem segítség senkinek az eredményes munkához. E meggyőződésből kiindulva igyekszünk dolgozni. Itt mindjárt azt említem, hogy igyekeztünk szorgalmazni a tavalyról „kimaradt” gaz­dasági munkát. Az ősszel ugyanis sok szántanivalónk maradt, sőt a kukoricaszár betakarítás egy részévéig is csak a napokban végeztünk. Most a tavaszi vetés gyors befejezését szorgalmazzuk. Ez azonban munkaszerve­zési feladat elsősorban. A nártszervezet teendője nem is itt kezdődik. Ott, hogy mindenki elfogadja azt a gondolatot: ha év végén jól akarühk osztani, akkor már most jól kdl dolgozni. — Milyen határozatokat hozott a pártszervezet erre vonatkozom? — Határozataink közűi ‘gyet, a takarékosságról -zólót említem elsősorban. Eddig ugyanás elég gyakori volt, hogy úgy értelmeztük a takarékosságot, hogy az mindig csak másokra nézve Kötelező. A műhelymunká­sok is elfogadták például elvként, hogy takarékoskod­ni kell, de ugyanúgy — ahogy mondaná szokás: fu­siztak tovább; Mások itta­san álltak munkába stb. A taggyűléseken ezután is meghallgatjuk, ki kinek, milyen mulasztását mondja el, de azt is kikötjük, hogy a saját dolgairól is ugyan­olyan kritikusan szóljon. Egy-egy ilyen határozat mellett nem könnyű kiállni, kitartani. Sajnos, arra is van példa, hogy akik a sza­vazásnál igent mondanak rá, taggyűlés után már nem támogatják a jó, hasznos döntéseket. Elsősorban azért nem, mert akkor már nemcsak szavazni, hanem gyakorlatilag is tenni kell valamit. Az alapszervezet minden tagja egyetért pél­dául azzal, hogy a gépeket meg kell kímélni, az alkat­részekkel lehetőleg takaré­koskodni kell. Mégig előfor­dul ennek az ellenkezője még párttagokkal is. Még gyakoribb, hogy elnézik ezt másoknak is, inkább, mint hogy vitatkozzanak miatta; Mindezeken változtatni, a határozatok végrehajtását biztosítani, ez az egyik tö­rekvésünk. Ezek szövetkezeti életünk nehézségei voltak tulajdon­Felújították a törökszentmiklósi egészségházat A helyi Építőipari KTSZ mintegy 130 ezer forintos költséggel elvégezte a tö- rökszenjtmiklósd egészsóg- háe felújítását. Átépítették a szociális létesítményeket, fürdőt, laboratóriumot gyermekgyógyászati szak­rendelőt, és zárt folyosót valamint gyermekkocsi tá­rolóhelyiséget alakítottak ki. Különválasztották a be­teg és az egészséges cse­csemők szakrendelőjét; Az átépített egészségház 15-én lesz. képpen. Számításainkból nem lehet azonban azt sem kihagyni, amiben a veze­tőknek kell módosításokat eszközölni. Eddig például az volt a szokás, hogy egy kas szalmáért, is az elnököt kereste mindenki. Az ilyen mindennapos apróságoktól alig jutott komolyabb dol­gok intézéséhez. Taggyűlé­sen szorgalmaztuk annak a gyakorlatnak a meghonosí­tását, hogy az apróbb ügye­ket üzemegységeken belül intézzék el. Az üzemegység vezetőkkel, brigádvezetők­kel pedig azt tisztáztuk: a szövetkezet tagjainak fel­tétlenül vannak, lehetnek indokolt kéréseik. A búza őrletestül, a ház renoválásig nagyon sok minden előadód­hat, amiben mindig körül­tekintően, megértőén, mun­katársaikkal egyetértésben kell intézkedniük. Ez, saj­nos, nem mindig így volt nálunk szokás. — Ez az üzemegységve­zetők, brigádvezetők önálló­ságának növelését jelenti? — Igen, de az csak a dolog egyik oldala. A leg­utóbbi taggyűlésen egyik brigádvezetőnk panaszko­dott, mert nem mentek a rizsgát építéséhez az embe­rek. Végül, mikor az egész esetnek utána kérdeztünk, őt marasztaltuk el, mert röviden szólva nem is hív­ta őket. Az igazsághoz tar­tozik azonban, hogy itt a gazdaságvezetésnek egy in­tézkedés visszavonását is javasolnunk kellett. — A kinn telelt szár betakarí­tásáért ugyanis holdja után 10 munkaegység jóváírását engedélyezte a vezetőség. — Legtöbben oda mentek, mert kubikolással megköze­lítőleg sem olyan könnyű ennyit megkeresni. Ezt az utóbbi példát an­nak bizonyítására is mond­tam, hogy dolgaink, fel­adataink sokszor, sőt leg­többször sokirányúak, sok felé ágaznak. Alapszerve­zetünk vezetőségének, mind a hetven tagjának, sőt a szövetkezet mind a három­száz munkabíró tagjának résen kell lenni ahhoz, hogy az évet jó eredmé­nyekkel, a tavalyinál job­bakkal zárhassuk. B. E. Tizenkétezer hold új szőlőt, 6400 hold gyümölcsöst telepítenek Országszerte meggyorsul­tak a koratavaszi munkák a szőlőkben, gyümölcsösök­ben és a zöldségeskertek­ben, a termelő üzemek jól kihasználják a korai tava- szodás adta lehetőségeket. A szőlők nyitását csak­nem mindenütt befejezték, a metszéssel pedig 70—75 százaléknál tartanak. A gyümölcstelep í lésekre kijelölt területeken a tele­pítés teljes ütemben halad s eddig kereken 4000 hol­don ültették kJ a gyü­mölcsfacsemetéket nagy­üzemi művelésre alkalmas rendszerben. Valószínűnek látszik, hogy a gyümölcs­fa-csemetékből minden igényt ki tudnak elégíteni a lerakatok. Az időszerű munkákkal ugyancsak jói haladnak a gyümölcster­mesztő gazdaságok: minde­nütt befejezték a korona­alakító, illetve koronarit­kító metszéseket és a ko­ratavaszi permetezéseket is. A gyümölcsösökben — a termőrügyek számáról és jó állapotáról ítélve — jó virágzásra számíthatunk. Az előirányzatok szerint az idén 205 000 holdon ter­mesztenek zöldségféléket, ebből a szerződéses terme­lési terv 18' 660 hold. A szerződéskötésekkel jól ha­ladnak, az előirányzott te­rületnek több mint 90 szá­zalékát máris lekötötték, Megemlékezés A Magyar Partizán Szö­vetség és a nácizmus üldö­zöttéinek bizottsága vasár­nap délután a Vasas Szak- szervezet Székházának dísztermében emlékünne­pélyt rendeztt a volt náci koncentrációs táborok fel­szabadulásának 20. évfor­dulója alkalmából. Dezséry László, ae Or­szágos Béketanács főtitká­ra ünnepi beszédében hang­súlyozta, hogy a buchen- waidi példa most is arra tanít, hogy azt a szolidari­tást, amely a haláltábor foglyai felkelésének alapja volt éberen kell tartam, meg kell őrizni, mert ez a biztosítéka annak, hogy a fasizmus soha fel ne éled­jen. A náci koncentrációs tá­borok felszabadulásának 20. évfordulója alkalmából a Magyar Partizán Szövet­ség és a Nácizmus Üldö­zöttéi Bizottságának kép­viselői vasárnap délelőtt megkoszorúzták Budán a Gyorskocsi utca 25 számú épület — a volt Gestapo- fogház — falán elhelyezett emléktáblát. Kiállítások Jászberényben (Tudósítónktól.) Felszabadulásunk 20. év­fordulójának tiszteletére áp­rilis 11-én, vasárnap, három kiállítás nyílt Jászberény­ben. A Hűtőgépgyár és az Ap­rítógépgyár rendezésében a ! Lehel-klub nagytermében a . két nagyüzem legfontosabb j termékeit mutatta be. Az • ízlésesen dekorált helyiség- , ben elhelyezett háztartási és kereskedelmi hűtőgépek, a Heller—Forgó-féle légkon­■ denzációs berendezés mi- I niatűr mása szépen példáz­zák a város ipari fejlődését. A gimnázium rajztermé­ben a jászberényi Járási j Testnevelési Sportszövetség ] nyitotta meg országos ama­tőr sportfotó kiállításét, mélyen mintegy száz mű­vészi felvétel tanúskodik a hazánkban egyre szélesebb méreteket öltő sportmozga­lom eredményeiről. A fény­képek a fotóművészek tér­hódítását, színvonalbeli emelkedését is bizonyítják. A kiállítások közül sor- i rendben a jászsági festők Tavaszi Tárlatának meg­nyitása zárta le a kiállítás- nyitások délelőttjén Petri András, a Hazafias Nép­front városi bizottsága el­nökének megnyitója után a közönség megtekintette Benke László, Gecse Árpád, Makai József, Sáros András és Viucs István műveit a leányiskola emeleti termei­ben rendezett bemutatón. — hartmahn — Myű/tenyésztők Jászberényben' g nyúl te­nyésztő szakcsoport 1963- ban alakult, tíz taggal. A kezdeti lendületnek azon­ban nem volt folytatása, nem működtek alapszabály szerint. Nem keresték és nem is használták ki a kö­zösségben rejlő lehetősége­ket. Mégis, 1200 nyálat ne­veltek fel és értékesítettek. A kezdeti nehézségeket fo­kozatosan leküzdötték, S 1964-ben már alapszabály szerint működtek. Érettségizett szakmunkás Kevesebb tanuló, több tanerő, három új műhely a Vegyipari Szakközépiskolában Tavaly kezdte meg mű­ködését Szolnokon új kö­zépiskolánk, a Vegyipari Szakközépiskola. Az új is­kola a Tisza-parti Gimná­zium épületében, három el­ső osztállyal, összesen száz- huszonkét tanulóval indult. Három tagozata van s ezek különbözősége miatt tulaj­donképpen három új közép­iskoláról beszélhetünk: szer­vetlen vegyész, hőtechnikai műszerész és géplakatos középiskolai A tervek sze­rint 1969-ben kap külön épületet — mostani ottho­nának, a Tisza-parti Gim­náziumnak mását. A fejlő­dést addig is biztosítják új tanerőkkel és az ősszel fel­szerelésre kerülő műhelyek bővítésével. Hogy a műhely- gyakorlatokon eredménye­sebben folyjék az oktatás, a tanulók számát csökken­tik, az új három első osz­tálynak összesen csak száz­nyolc tanulója lesz. Az iskolának jelen­leg csak lakatosműhelye van — de az elsőosztályo­sok oktatásához többre nincs is szükség. A jövő tanévben még három mű­hely várja a fiatalokat: a gépi forgácsoló, a hőtechni­kai műhely az iskolában és a vegyiművekben részük­re berendezett vegyi labo­ratórium. A közismereti tárgyakat a gimnázium szaktanárai tanítják — a szaktárgyak előadói és a műhelygyakor­latok vezetői mérnökök és technikusok. Az érettségi egyben szak­munkás bizonyítvány, a négy éves elméleti és gya­korlati képzés után a vég­zett tanulók érettségizett szakmunkások lesznek. Az iskola „bázis-üzeme” a ve­gyiművek, de az iparosodó megyeszékhely és vidéke üzemeiben egyre újabb le­hetőségek nyílnak az új A MEGYEI köjál az idén is több vizsgalatot tartott egészségügyi intézményeink­ben. KUNHEGYESI ÉS TISZAFÜREDI ÚTJUKRA ETJ í :.'ÉPTE ŐKET LAPUNK FOl^MPORTmE _ ÉS L ENCSEVÉGRE KAPTA AZOKAT A HIBÁKAT. AM " fi NEHEZÍTIK A KÉT INTÉZMÉNY GYÓGYÍ­TÓ MUNKÁJÁT. A 24 ágyas, korszerű kunhegyest szülőotthonban „elfe­lejtettek” helyet biztosítani a sterilizáló berendezés­nek. Jelenleg a konyha előkészítő helyiségét használ- - • ják erre a célra. A tiszafüredi szülőotthonban „univerzális” módszerrel hidalják át a szociális helyiségek hiányát ' mosókony­hát, Öltözőt, fürdőt modernnek éppen nem mondható, szűk helyiségben zsúfolták össze. érettségizett szakmunkások számára. Az _érettségizett szakmun­kás új szakembertípus. Je­lenére és jövőjére fel kell figyelniök — elsősorban a szakmunkásoknak. Röviden: a magyar munkás már egy­re nehezebben „ússza meg” érettségi nélkül... Sőt, egy későbbi fejlődés a maga­sabb képzettségű ipari dol­gozót is a szakmunkás fo­galmába sorolja majd. Igaz, hogy jelenleg sokkal több a jelentkező a szakközépisko­lákba, mint amennyit fel tudnak venni, mégis már most fel kell hívnunk a fi­gyelmet az érettségi fontos­ságára. (Ami a képzés ob­jektív lehetőségeit illeti, megjegyezzük, hogy érettsé­gizett szakmunkás az is, aki érettségi után végzi a szak­munkás tanfolyamot és egy­re több új szakma kívánja meg az érettségit az ipari tanulóképzésben is). Beszéljünk hát az „úszásról”. — öree szakik még az általános iskolát is megúszták — azaz még azok se mind. Egyre többen kénytelenek elvégezni leg­alább a nyolc osztályt, mert ezt kívánják tőlük a fiata­lok, akiket ők buzdítanak tanulásra. De mi lesz azokkal a fia­talokkal, akik már most abbahagyták a tanulást? — Azokról a húsz-harminc éves munkásokról beszé­lünk, akik vonakodnak még a nyolc osztályt is elvégez­ni. Még azt se mondhatják, hogy valami hosszú szak­mai tapasztalat van mögöt­tük. Hogyan állják meg s helyüket az új munkások­kal szemben, akik ipari szakközépiskolát, vagy gim­názium után szakmunkás- képző tanfolyamot, illetve iparitanüló-iskolát végez­tek. A fejlődés útját vilá­gosan mutatja a szakoktatás új rendszere is. A szak­munkásnál magasabb kép­zettséget nyújtó technikum­hoz valamikor a négy pol­gári, utóbb a 8 általános iskolai alapképzettség ele­gendő volt. Ma már meg­szűnőben van a technikum, helyébe lép a felsőfokú tech­nikum, melyhez a szükséges alapképzettség a gimnázium vagy szakközépiskola. A ré­gi technikusi szint ma már a szakmunkás magasabb fo­kozata: érettségizett szak­munkás, U »

Next

/
Oldalképek
Tartalom