Szolnok Megyei Néplap, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-11 / 86. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1805. ápriHs U. Az NDK visszautasítja Brandtnak a nyugat-berlini összekötő utak ellen­őrzésére vonatkozó javaslatát A bonni és nyugatberlini vezető körök a Bundestag­ig léssel kapcsolatos, rosszul sikerült nyugat-berlini pro­vokációjuk után igyekez­nek menteni a vesztett fej­sze nyelét — hangoztatják a demokratikus Berlin mér­tékadó politikai körei. A visszavonulást fedező utóvédharcok egyik meg­nyilvánulása Willy Brandt nyugat-berlini polgármes­ternek a nyugat-berlini összekötő utak ellenőrzésé­nek szabályozására előter­jesztett javaslata. Brandt célszerűnek tartotta, hogy most ismét Időszerűnek je­lentse ki régi tervét aNyu- gat-Németországból Nyu- gat-Berlinbe vezető „folyo­sóhoz hasonló útvonalak” forgalmának szabályozásá­ra. Szerinte az utak for­galmát a négy nagyhata­lom, Nyugat-Németország és az NDK képviselőiből álló ellenőrző hatóságnak kellene irányítania: Brandt úgy iparkodik fel­tüntetni javaslatát, hogy az „nagylelkű engedmény” az NDK számára, hiszen eb­ben az új ellenőrző ható­ságban a Német Demokra­tikus Köztársaság is képvi­selve lenne. Ezzel szemben az a valóság, hogy Nyugat Németországot Nyugat-Ber- linnel összekötő utak for­galmát már 1955 óta, te­hát pontosan egy évtizede egyes egyed ül az NDK ha­tóságai ellenőrzik, s az NDK kormánya csupán a három nyugat-berlini meg­szálló hatalom katonai jár­műveinek ellenőrzési jogát engedte át ideiglenesen a szovjet katonaságnak. Ez a gyakorlat természetes is, hiszen ezek az utak Nyu- gat-Németország határától Nyugat-Berlin határáig ki­zárólag az NDK területén vezetnek keresztül. Ha te­hát most az NDK kormá­nya élfogadná Brandt ja­vaslatát, ez annyit jelente­Élesedik a Gibraltár miatti spanyol—angol viszály London (MTI) A Gibraltár miatti spa­nyol—angol viszályt súlyos­bította a Franco-kormány kihívó hangú jegyzéke, amely visszautasította Ang­lia tiltakozását a spanyol hatóságok eljárása ellen. (A spanyolok ugyanis érvény­telennek minősítették a „Gibraltár kormánya” fe- lülbélyegzésű angol útleve­leket, amit az angol kül­ügyminisztérium Anglia szuverinitása megtagadá­sának és Anglia belügyeibe történt tűrhetetlen beavat­kozásnak bélyegzett); A spanyol válasz, amelyet pénteken nyújtott át az an­gol külügyminisztériumban Thomson külügyi állammi­niszternek Santa Cruz spa­nyol nagykövet, kereken ki­jelenti, hogy Spanyolország nem ismeri el a gibraltári útleveleket, mert egyáltalán nem fogadja el Anglia fel­ségjogát Gibraltár felett. ne, hogy ezeket az utakat illetően feladná szuverén jogait és idegen testületre bízná állama egy bizonyos, politikailag rendkívül fon­tos területe feletti ellenőr­zését. Világos tehát, hogy Brandt javaslata elfogad­hatatlan a Német Demok­ratikus Köztársaság számá­ra. Mindez azonban ko­rántsem jelenti azt, hogy az NDK visszautasít min­denféle tárgyalást a nyu­gat-berlini kérdés rendezé­sére, sőt nagyon is fontos­nak és lényegesnek tartja, hogy ezt a problémát a német kérdés általános, bé­kés rendezése keretében minél előbb és minél gyor­sabban meg kell oldani. Az NDK már évekkel ezelőtt kinyilvánította, hogy kész az erre vonatkozó tárgya­lásokra és álláspontja azóta sem változott BERLIN-TOKVO-MOSZKVA iiéytsztifl NEW-YORK-BELGRAD-LONDON PRAGA Szombaton a Kubai Köz­társaságból hazaérkezett Prágába A. Lomsky hadse­regtábornok, csehszlovák nemzetvédelmi miniszter vezette katonai küldöttség. BONN Egy müncheni sajtóérte­kezleten újságírókkal közöl­ték, hogy mind a mai na­pig büntetlenül él Nyugat- Németországban Eberhardt von Tadden, a Ribbentrop- féle külügyminisztérium egykori „zsidószakértője”, valamint az Oradouri gyil­kos Lammerding, a „Reich” SS hadosztály volt parancs­noka. A nyugatnémet ható­ságok a napkoban szabad­lábra helyezték Kari Schul- zot, a mauthauseni koncent­rációs tábor „politika osz­tályának” volt vezetőjét és Anton Streit-Wiesert, a ha­láltábor SS őrségének egyik tagját: LISSZABON Egy lisszaboni bíróság szombaton 12—17 hónapig terjedő börtönbüntetésre ítélt hat egyetemi diákot, akiket felforgató tevékeny­séggel és azzal vádoltak, hogy az illegális Portugál Kommunista Párt tagjai. KAIRO Az arab liga szóvivője szombaton bejelentette: az arab királyok és államfők személyes képviselői ápri­lis 28-án Kairóban talál­koznak, hogy pontos dátu­mot jelöljenek meg az arab miniszterelnökök májusi kairói találkozójára: BERLIN A buchenwaldí egykori náci koncentrációs tábor volt foglyai vasárnap ün­nepük meg a tábor felsza­badításának 20. évforduló­ját: a foglyok az illegális kommunista pártszervezet vezetésével fellázadtak a rabtartó SS-gyilkosok ellen és fegyveres harcban fel­szabadították magukat. Az évforduló megünneplésére számos európai országból küldöttség utazott a Német Demokratikus Köztársaság­ba; A tíztagú magyar kül­döttség Földes László föld­művelésügyi miniszterhe­lyettes vezetésével megér­kezett a berlini Ostbahn­Szerdán temetik Kossá Istvánt Pénteken; súlyos betegség következtében, rövid szen­vedés után 61 éves korában elhunyt Kassa István, a párt- és a munkásmozga­lom régi kipróbált harcosa, a Magyar Szocialista Mun. káspárt Központi Bizottsá­gának tagja, nyugalmazott miniszter, országgyűlési képviselő. Kossá Istvánt a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Szak­tervezőtek Országos Taná­csa, a Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium saját ha­lottjának tekinti; Kossá Istvánt a Kerepesi temetőben a magyar mun­kásmozgalom nagy halottai­nak emlékét megörökítő Panteonban ravatalozzák fel. Búcsúztatása és temetése április 14-én, szerdán 16 órakor lesz. Az elhunyt barátai, elvtársai ég harcos­társai 14 órától róhatják ’e kegyeletüket ravatalánál. hofra. A küldöttséget a pá­lyaudvaron a német parti­zánok egy csoportja és Kár­páti József, hazánk berlini nagykövete üdvözölte, RÓMA Rómában sajtóértekezle­ten jelentették be, hogy a Crusca akadémia megkezd­te az olasz nyelv új, több- százezer szóra tervezett ér­telmező szótárának elkészí­tését. A mű utolsó kötete 2021-ben, Dante halálának 700. évfordulójára készül el; PÁRIZS Az UNESCO párizsi szék­házéban végétért az ENSZ konzultatív bizottságának tanácskozása, amelyen 18 ország szakértői megvizsgál­ták a tudomány szerepét a fejlődő országok létfontos­ságú problémáinak megol­dásában. A bizottság véle­ménye szerint a tudomány erőfeszítéseit elsősorban az éhinség felszámolására, a járványos betegségek leküz­désére és az édesvíz-forrá­sok feltárására kell össz­pontosítani. A szakértők nagy fontosságot tulajdoní­tanak a népességszaporodás korlátozásának is; BERLIN Szombaton befejeződtek a Német Demokratikus Köz­társaság Nemzeti Néphad­serege és az NDK-ban ál­lomásozó szovjet alauklatok együttes hadgyakorlatai. A csapatok magasfokú harcá­szati képzettségről és had­tudományi jártasságról tet­tek tanúságot. A bonyolult időjárási viszonyok között is biztosan és merészen vég- gezték tevékenységüket az ejtőernyős és repülő alaku­latok. Tökéletesítették az NDK és a szovjet hadsereg alakulatainak együttműkö­dését és irányítását. Meg­mutatkozott a két szövetsé­ges hadsereg katonáinak harcos barátsága és a szo­cialista országok határainak megvédésére irányuló tel­jes felkészültsége. LONDON „PortugáT-Guinea és a Zöldfoki-szigetek független­ségi pártjának főtitkára: Amilcar Cabral Londonba érkezett, hogy tájékoztassa az angol kormányt a terü­let jelenlegi helyzetéről. A Times szerint találkozni fog az Angol Külügyminiszté­rium képviselőjével: Cabral közölte az angol sajtó képviselővel, hogy a szabadságharcosok kormá­nyozzák a terület 40 száza­lékát, de a portugálok nem uralják az ország többi ré­szét, hanem csupán a fővá­rost Bissau-t és néhány más várost. A szagbadság- harcosok fegyveres erőit most reguláris alakulatokba szervezik, s már saját egyenruhájuk is van. Eddi­gi sikeres gerilla-taktikáju­kat azonban nem változtat­ják meg, amellyel felmor­zsolják a Dortugálok ellen- i állását Hadihajók magánkereskedelem céljaira Bonyolódik m vietnami hatalomharc A dél-vietnami főváros­ban eUentmondó hírek ke­ringenek Csüng Tan Cang tengernagyról, a haditenge­részet főparancsnokáról. Egyes jelentések szerint a haditengerészet tisztjei által a főparancsnok ellen indí­tott felkelés után csütörtö­kön állásából felmentett és pénteken letartóztatott Csüng Tan Cang ismét a haditengerészet élére került. A felkelésben részt vett több fiatal tiszt e jelenté­sek szerint sietett hűséges­küt tenni a főparancsnok­nak. Más jelentések viszont arról tudnak, hogy a had­erő főtanácsa rövidesen fe­lelősségre vonja az admirá­list, akinek „a hivatali jog­körében elkövetett kóros cselekedeteit” máris a fő­tanács által létrehozott kü­lönbizottság vizsgálja ki. Négy tengerésztiszt a bi­zottság előtt azzal vádolta főnökét, hogy nagy összege­ket sikkasztott és a hadi- tengerészet szállítóhajóit sa­ját, kiterjedt „magánkeres­kedelmi tevékenységéhez” használta fel. A Da Nang-i támaszpont­ra szombaton reggel megér­keztek az első egységei an­nak a háromezer amerikai tengerészgyalogosból álló köteléknek, amelynek Dél- Vietnamba küldését pénte­ken jelentették be. A par­tizánok öt kilométerrel a partraszállás helyétől meg­támadták a partraszálló amerikaiakat fedező dél- vietnami kormánycsapato­kat. A szabadságharcosok ugyancsak támadást intéz­tek a Saigontól 435 kilo­méterrel északkeletre fekvő Qui Nhon városában felál­lított amerikai katonai rá­dióállomás ellen, amelynek berendezésében károkat okoztak. A vietnami néphadsereg­nek a nemzetközi ellenőrző bizottsághoz kiküldött ösz- szekötő bizottsága pénteken erélyesen tiltakozott Nguyen Van Thai és Tran Van Dang délvietnami állampol­gároknak a saigoni bíróság által történt halálra ítélése ellen. Az összekötő bizott­ság ugyancsak tiltakozott a pénteken északvietnami te­rület ellen végrehajtott újabb amerikai légitámadá sok ellen is, amelyek során a Vietnami Tájékoztató Iro­da szombat délelőtti közle­ménye szerint a korábbi je­lentésekkel ellentétben nem nyolc, hanem tizenhárom amerikai repülőgépet lőt­tek le. U Thamt, az ENSZ főtit­kára pénteken hosszabb megbeszélést folytatott Ste­venson amerikai f ődelogá. tussal a Johnson elnök ál­tal szerdán bejelentett tér vezett délkelet-ázsiai se­gélyprogramról. Az ameri­kai ENSZ-küldöttség szóvi­vője szerint Stevenson nem kérte fel a főtitkárt közve títésre a Vietnamról folyta­tandó esetleges tárgyalások, létrehozása érdekében. Az amerikai külügymi nisztérium szóvivője pénte­ken sajtóértekezleten beje­lentette, hogy az Egyesüli Államok kormánya esetle­ges vietnami béketárgyals sokon nem lenne hajlandó elfogadni a vietcong képvi­selőit egyenrangú tárgyaló­félként. Az amerikai kor­mány szerint a tárgyaláso­kon csupán az érdekelt kor­mányok képviselői vehet­nének részt; De Gaulle alkotmány» módosító népszavazást készít elő De Gaulle alkotmány­módosítást tervez, amely lényegesein kiszélesíti a köz­társasági elnök és a mi- niszterelnök jogikörét a par­lament rovására. De Gaulle néhány nap­pal ezelőtt a nemzetgyűlés elnökségének fogadásakor utalt arra, hogy az év vé­gén esedékes köztársasági elnökválasztáskor a francia választéknak nyilatkozniuk A Pravda cikke Johnson elnök beszédéről A Pravda szombati szá­mában G. Ratiani rámutat orra, hogy Johnson elnök balti móre-i beszéde után a washingtoni propaganda el alkarja hitetni, fordulat tör­tént az Egyesült Államok indokínai politikájában. Ez a propagandahűhó azon az állításon alapszik, hogy az amerikai elnök „nem tá­masztott semmiféle felté­telt a vietnami rendezéssel kapcsolatban”. Ezzel szemben — írja Ratiani — a washingtoni kormánynak a 17 él nem kötelezett állam felhívására adott válasza, amelyet a beszéd után következő nap hoztak nyilvánosságra, vi­lágosan leszögezte: az Egye­sült Államok csak akkor hagyja abba a vietnami hadműveleteit, ha megszű­nik a vietnami nép nemze­ti felszabadító harca. Ilyen farmén felvető­dik a kérdés: milyen ala­pon állítják Washington­ban, hogy az Egyesült Ál­lamok nem támasztott sem­milyen feltételt a vietnami rendezéssel kapcsolatban és Johnson elnök beszéde — mint a New York Héráid Tribüné írta — „Nagy és váratlan fordulatot jelen­tett az amerikai politiká­ban?” Ugyan miben rejlik az Egyesiéit Államok „új” álláspontja? — kérdi Ra­tiani — majd leszögezi: — Az amerikai propa­ganda nagy zenebonája sen­ki elől sem leplezheti azt a tényt, hogy az Egyesült Államok vietnami agresz- sziója folytatódik, a hely­zet egyre komolyabbá vá­lik és a békét fenyegeti nemcsak Délkelet-Azsiában, hanem e térségen túl is. Újabb polgárjogi tüntetések Louisiana és Alabama államokban Pénteken ismét több tün­tetésen követelték az ame­rikai polgárjogi harcosok a négerék szavazati jogát. — Pogalusábam péntek reggel mintegy 500 színesbőrű vo­nult rendőri felügyelet mel­lett a városháza elé. A tüntetőket azonban a Ku Klux-Klan egy csoportja megtámadta, s a rendőrség a felvonulókat szétoszlatta. A rendőri beavatkozás tűz­harccal járt, amelynek so­rán négyem megsebesültek, köztük egy FBI ügynök és egy fotori porter. Az alabamai Camden vá­rosában mintegy 550 pol­gárjogi tüntető incidens nélkül vonult a városi bí­róság épülete elé. A cam- deni tüntetőknek most elő­ször sikerült eljutatok a bíróság épületéhez, eddig próbálkozásaik mindig ku­darccal végződtek, mert nem kaptak engedélyt a tüntetésre. kell az „állam jövendő for­máiról”. Hivatalosan ugyan még nem ismertették s tervezett alkotm ányrefor- mot, a francia lapok azon­ban az Elysée-palotából „kiszivárgott hírek” alap­ján feltűnő részletességgel és egybehangzóan közük a köztársasági elnök elképze­léseit. Megfigyelők általában va­lószínűnek tartják, hogy De Gaulle decemberben új­ra jelölteti magát a köztár­sasági elnöki tisztre és vár­ható megválasztása után rendeli el az alkotmány­módosító népszavazást. Elsősorban arról van szó. hogy _ a köztársasági elnök akadályoztatása, vagy az elnöki szék megüresedése esetén a miniszterelnök gyakorolja az államfői jo­gokat. (Az érvényes alkot­mány szerint a szenátus el­nöke hivatott helyettesíteni a köztársasági elnököt. Erre a gyakorlatban sohasem ke­rült sor, mert Gaston Mon- nerviüe, a szenátus elnöke De Gaulle politikai eüen- fele, akivel a köztársasági elnök még a hivatalos érintkezést is kerüli.) A tervezett alkotmánymódosí­tás szerint az ellenzéki pár­tok bástyája, a szenátus egybeolvad a konzultatív jellegű gazdasági tanáccsá!. A második közjogi méltó­sággá előlépő miniszterel­nök (minden valószínűség szerint továbbra is Pom- pidou) így kedvező esély- lyel pályázhat majd De Gaulle örökségére. Az allkotmányreform a köztársaság elnök szemé­lyes hatalmát is megerő­sítené. Jelenleg csak a par­lament válthatja le a mi­niszterelnököt. Ez történt 1962-ben, amikor a nemzet- gyűlés bizalmatlanságot sza­vazott a kormánynak. De Gaulle most azt kívánja, hogy a köztársasági elnök az általa kinevezett kor­mányfőt is visszahívhassa. Az államhatalom letétemé­nyese ugyanis nézete sze­rint nem a parlament, ha­nem a közvetlen szavazással megválasztott államfő. En­nék az elvnek az alkot­mányba történő iktatása tovább csökkentené a nem­zetgyűlés hatáskörét én szentesítené azt a gyakor­latban mái kialakult hely­zetet, hogy a kormány a köztársasági elnöknek fele­lős

Next

/
Oldalképek
Tartalom