Szolnok Megyei Néplap, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-04 / 80. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1965. április 4. 4 szolnoki járműjavító 1661 munkása kapott törzs- oárda jelvényt A szolnoki járműjav-'tó- ban tegnap délelőtt röp- gyűléseken emlékeztek meg hazánk felszabadulásának 20. évfordulójáról. — Ez alkalommal jelentették be az osztályok, műhelyek vezetői a dolgozóknak, hogy a vállalat teljesítette idei első negyedévi tervét. A kis ünnepségek bensőséges hangulatát fokozta az a megható esemény, hogy a vállalatnál 10 — 20 — 25 — 30 — 35 — 40 éve dolgozó, összesen 1661 munkást törzsgárda jelvénnyel tüntették ki. A röpgyűlések befejezéseként az első negyedévben kiváló teljesítményt nyújtó dolgozók között 355 ezer forint pénzjutalmat osztottak szét. Sikeres első negyedév az Aprítógépgyárban Jászberényben, az Aprítógépgyárban sokan már nem is emlékeznek rá, utoljára mikor nem volt „adósa” a népgazdaságnak a gyár és, hogy melyik esztendőben teljesítették termelési tervüket. Talán négy évvel ezelőtt. Ne higyjük, hogy azokban az években; mikor mindig csak arról adhatunk hírt, hogy a jászberényi üzem ennyivel, meg ennyivel maradt el a tervteljesítéstől, a munkások külön-külön nem dolgoztak annyit mint azelőtt- Sokszor többet is. Bizonyíték erre a rengeteg túlóra, a sok verejték. Mégsem kísérte siker a munkájukat. Mindig újabb és újabb bajok, nehézségek és hibák ütötték el őket attól, hogy ne kelljen szégyenkezniük gyenge eredményeikért! „Húzott” az ap- rítóban mindenki, de nem úgy, ahogyan kellett volna. Nem egyszerre, nem is egységesen és főleg nem a legtervszerűbben. — Most, az évek távlatából teljesen felesleges lenne a hiba okát keresgélni. A dolgozók erőfeszítései, a vezetésben végbement változások, a gyári kommunisták, valamint a városi pártbizottság segítsége végre is meghozta a várt eredményt. Az Aprítógépgyár kikerült a hullámvölgyből. Teljesítette első negyedéves tervét. A kollektíva nem elbizakodva, de bizakodóan nézhet az év hátralevő hónapjai elé is. Biztosíték erre az a nagy-nagy segítség is, amit az üzem fiataljai nyújtottak egy nagyon jelentős gyártmányfejlesztési téma megvalósításában. Elkészült a hulladékgumi őrlő gépsor első 11 gépegysége. A korszerű gépsor iránt szocialista és tőkés országokban is nagy az érdeklődés- Az egész gépsor sikeres felkészítése hosszú időre biztosíthatja a gyárnak a jó munkalehetőséget. A gépgyár teljesítette első negyedéves exporttervét is, sőt előreláthatóan több mint félmillió forinttal túl is teljesítette. örvendetes az is, hogy a termelékenységi előirányzatukat is túlszárnyalták. — bj — EMLÉKEZTEK ÉS ÜNNEPELTEK „Tódult a nép, s elég az hozzá, hogy az első napon háromszáz föld- igénylő jelentkezett, — másnap estére az ezret is meghaladták, s mire vége lett az egésznek, annyi volt a vállalkozó, hogy ki volt duplán a falu öröksége”. (Kónya Lajos). A húsz év előtti napok, " az események gyors pergésének pontos felidézéséhez segítségül hívom M. Somlyai Magda könyvét, melynek címe: Szabadulás és magvetés. Ebben a következőket írja többek között: „...A Magyar. Kommunista Párt adott először mesz- szirenéző programot az ország gazdasági és politikai helyreállítására. Már 1944. november 30-án a sajtóban megjelent a „Magyarország demokratikus felemelkedésének programja” című javaslata... A mezőgazdasági munkások és cselédek, a Az első Állami-díjasok A Martfűi Tisza Cipőgyár „Petőfi Sándor” szocialista brigádját a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány az Állami-díj III. fokozatával tüntette ki: Gonda András brigádvezetőt, Drávucz Péter cipőipari szakmunkást, Erdős Istvánná cipőipari szakmunkást, Fekete Piroska cipőipari szakmunkást, Kosa István cipőipari szakmunkást, Sárai Ferencné cipőipari szakmunkástAz export termelési tervük túlteljesítéséért, kiváló minőségű munkájukért, anyagtakarékossági eredményeikért és szocialista brigádjuk nevelő szervező, példamutató munkájukért, (megosztott díj) Szombat van, április har- Ezernyi kérdésre felelhetmadika. Ezen a napon a martfűi Tisza Cipőgyár 3Ö/B, műhelyében épp úgy körbejár a futószalag, mint máskor, A Petőfi Sándor szocialista brigád itthon maradt tagjai és a megszokott mozdulatokkal, némán dolgoznak. Tenyerei Joachim elmerülten figyeli a monitor-gépet. A felsőrész pontosan, szépen rásímult a formára. Kezében egy pillanatra megpihen a cipő, nézegeti jobbról, balról, rendben találja s a futósza. lagra teszi. Viszi a kör tovább. A többiek, a brigád alapító tagjai: Gonda András, Drávucz Péter, Kosa István, Erdős Istvánné, Fekete Piroska, Sárai Ferencné ma délután 4 órakor veszik át a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány kitüntetését. az Állami-díj megosztott harmadik fokozatát. Mindenki büszke rájuk, fő. képp a brigád tagjai. Alig várják, hogy hazatérjenek. nek majd. ti Gonda Andrással elutazásuk előtt egy cukrászdában beszélgettem. Ez a szőke, középmagas, tetterős ember a brigád lelke, öt alkalommal vette át a közösség nevében a szocialista cím elnyeréséről szóló oklevelet, jelvényt és a zászlót. Természetesen a magas állami kitüntetésről beszéltünk. — Nagy megtisztelés, meghatódtunk valameny- nyien, amikor megkaptuk a meghívót. — A brigád útja... — Becsületes út volt. jól tettük, amikor ezt választottuk. — Honnan indultak? — kérdeztem. — Nyolcvanhat százaié* . ról. Ez volt a minőségi követelmény akkoriban, öt ev alatt elértük a 94,1 százalékot. Tudom, ezek csak számok. Nem is kérkedni akarok, de én tudom azt is. ami mögöttük van. 1960. Az első vállalás. Nem volt nehéz megfogalmazni. Tanulni, tanulni kelL A brigádtagok zöme betanított munkás volt. ezen kellett először változtatni. A brigád kommunistái jó szóval, meggyőző érvekkel közeledtek a többiekhez. Varga Istvánnal két hete találkoztam először a mű-, helyben. Ugyanerről volt szó. — Senki sem akart lema.’ radni, senki nem bírta volna ki, hogy esetleg miatta ne haladjon a brigád — így mondta. * A cukrászdában szólt a rádióban a tánczene. Gonda András kortyintott a fe- ketés csészéből, s folytatta. — Szaktanfolyamokra, iskolába iratkoztak be a brigádtagok. Szorgalmasan tanultak. Aztán Drávucz Péter mester lett, a másik közülük normás... És az egész brigád szakmunkás lett Megnyertük az első csatát. És megnyerték a többit is. A termelésben mindig élenjártak. Nemcsak jelszó, hanem gyakorlat lett a ..ne add tovább”. Ha valaki hi básan végzett el egy műve. letet az utána következő munkás visszavitte hozzá a a cipőt. Csak ennyit mondott: — Te, ezt itt javítsd ki. A brigád építésére is gondoltak. Ma kétszerany- nyian vannak, mint 1960- ban voltak. Félig a tánczenét hallottam, de emlékezetem a gyárban járt. Hogy is volt? Mit mondott Kifor Jánosné? — Odamentem Gonda Andráshoz. Megkértem én is, szeretnék tag lenni. Erre odaadta a brigádnaplót, abból majd megtudom, mi a követelmény. Olvasgattam. Aztán egy brigádgyűlésen döntöttek a kérésemről. Felvettek. Kifor Jánosné fiatalasz- szony, húszéves. Sűrűn emlegette. hogy milyen jó lesz majd a nyáron, amikor a brigáddal Szegedre utaznak. Ö még sosem látta a szabadtéri játékokat. * — De elgondolkozott — tette vállamra a kezét Gonda. — Kifor Jánosné jutott eszembe. — Nagyon ügyes, lelkiismeretes teremtés. A brigádnapló ott pihent a cukrászdái asztalon. Felütjük az utolsó oldalt. Az egyszerű mondatok a brigád idei vállalásait tartalmazzák. Ilyeneket: „Havi mennyiségi tervünket teljesítjük. Az exporttervet minden hónap 18-ig teljesítjük, így a szállításban nem lesz gond. Egyikőnk cipőipari technikumba jár.” Gonda becsukta a napiot, elnézést kért, de várja a családja. Számok, számo*. Gonda azt mondta, az a fontos, ami mögöttük van; Fábián Péter Í|JF * 's' p.m, «iwr-'w** * MAtörpe- és kisbirtokosok, a magyar nép e legszámosabb és legszegényebb rétegének felemelésére, a magyar demokrácia alapjainak megszilárdítására a legrövidebb határidőn belül, a földigénylők közreműködésével, széleskörű földreformot kell végrehajtani... ...Az Ideiglenes Nemzet- gyűlés az ország talpraál- lítására irányuló szándékát, e szándékának vezérlő elveit 1944. december 21-én elhangzott emlékezetes Szó- zat-ában hozta a magyar nép tudomására- Ebben a parasztság jövőjét így határozta meg: Földreformot akarunk! ...Paraszti küldöttségek hosszú sora kereste fel Debrecenben a kormány tagjait, mindenekelőtt a földművelésügyi minisztert, valamint a Magyar Kommunista Párt, a Nemzeti Parasztpárt vezetőit és sürgették a földreformot. A küldöttséget járók között ott találjuk — 1945. január 20-án — Szolnok megye szegényparasztjainak képviselőit is... ...Március 18-án megjelent a sajtóban „A nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földművesriép föld- hözjuttatásáról szóló rendelet... ...a szegényparasztok — csakhamar betéve tudták a rendelet legfontosabb tételeit... már csak azért is, mert a rendelet a földreform végrehajtását az érdekelt szegényparasztokra bízta: „Községi Földigénylő Bizottság létesítendő minden községben, ahol földigénylők vannak...” ...Még dörögtek az ágyúk, de a romokon már megkezdődött a történelem nagy igazságszolgáltatása. A földkérdésben. — népünk egyik legnagyobb perében megtörtént az ítélethirdetés”. ' Még egy tanú, amely már csak a jászsági emberekről vall, ebből az időből: a Jászsági Szabad Nép című újság néhány száma. 1945. március 28- Nyilatkozik a jászberényi földigénylő bizottság elnöke, Völgyi István: „A földigénylésre 725 gazda jelentkezett, akik családtagjaik száma szerint öt-tizenöt hold földet kaptak. Végeredményben 3498 kataszt- rális hold föld került kiosztásra...” 1945. április 3. Rövidke hír arról, hogy „A járásban a földigénylő bizottságok igen nehéz munkát végeznek és a földosztás nagy részén már túl vannak. Eddig a járásban 2650 földigénylő jelentkezett és eddig igény bevettünk cca. 2800 hold földet, birtokba helyeztünk cca, 1225 igénylőt”. Az 1945. április 15-i újságban pedig így nyugtázza az újságíró a földosztás befejezését: „Az ezer éves per véget ért”. músz év múlt el. Húsz, "munkával, gondokkal, örömökkel telj esztendő. Azok az emberek, akik akkor járták a megyét, alakították a földigénvlő bizottságokat. mérték ki a határt jogos tulajdonosaiknak, bizony megöregedtek. Nagy Józsi bácsi például arról panaszkodik, hogy beteges, — rövidesen nyugdíjba megy. Horváth Béla bácsi bajusza ugyan még mindig hegyesre van pödörye, úgy mint régen, csak éppen megfehére- dett- Nem múlt el nyomtalanul ez a két évtized Halászi Ernő, Csík Kálmán, Szalma Sándor meg a többi ember feje fölött sem, akik a Hazafias Népfront jászberényi járási bizottsága meghívására baráti találkozón vettek részt ezen az áprilisi délutánon. Miért rendezték meg ezt a találkozót, vagy ha úgy tetszik, inkább baráti beszélgetést? Azért, hogy ismét felmérjük, honnét indultunk el 1945-ben, azért, hogy újabb adatok kerüljenek abból az időből napvilágra, s azért, hogy a régi harcosok lássák: a fiatalok nem felejtik munkájukat. £%k pedig sok anekdótá- val, számos történettel szolgáltattak adalékot — míg hörpintgettek egy-egyet az aranyló jászsági borból — népünk történetének eme fejezetéhez. Hogy is történt csak? Hallgassuk egy pillanatra Horváth Béla bácsit: — Március 19-én hármunkat felhívtak a városházára. A Nemzeti Bizottság felhívásának eleget téve. megbíztak bennünket, alakítsuk meg a járás minden községében a földigénylő bizottságot.^ Azonnal induljunk is! Már addig nem. amíg papírt nem kapunk, valami dokumentumot — mondtuk. — Kaptunk is egy írást, amiben utasították a községi jegyzőket, legyenek mindenben segítségünkre. Adjanak szállást, kosztol,, meg lovaskocsit, amivel közlekedhetünk. — Szívesen fogadták ugye mindenhol magukat? Nagy Józsi bácsi válaszol: * — Persze, csak éppen nem mindenki. Jászdózsán például az akkori biró azzal akart kifizetni bennünket. hogy majd ő elintézi a földosztást. Ml nem hagytuk magunkat, vitatkoztunk. A végén olyan jóba lettünk, hogy még pörkölttel is megkínált. — Ügy van — bólint Béla bácsi. — Egy kiskocsmában ettünk, még bort is Ittunk. Pedig annak igen szú- kiben voltunk akkoriban. — Nem ment simán a földosztás, mert az emberek féltek is, különösen a cselédemberek. Azt hitték, rövid ideig tart majd az egész és a földbirtokosok rajtuk verik majd el utólag a port. Emlékszem a Detki- szőlőben az egyik ember nem akart engedni bennünket, hogy a gazda pincéjébe menjünk leltározni. — Jákóhalmán meg azt mondták először. hogy nincs föld. amit kiosszanak. — De kilenc nap alatt a járásban mindenhol megalakult a földigénylő bizottság. mindenhol megkezdődött a földosztás... Aztán meg már sírtak is örömükben az emberek. Áradt az emlékek soka" sága. Folyt, mint a tisztavizú*patak. Ezen a délutánon emlékeztek Jászberényben és ünnepeltek Emlékeztek egy történél, met formáló évfordulóra Ünnepelték azokat az idős embereket, akik' segítettek a magukfajta szegénvpa rasztoknak abban. hogy megtegyék az első lépésekei az emberibb — az emberi élet felé. Varga Viktória Országgyűlési képviselő beszámolója A Petőfi Sándor ötszörös szocialista brigád Bihari Lajos országgyűlési képviselő, a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Technikum igazgatója a közeljövőben három községben tart képviselői beszámolót. Április 9-én 18 órakor örményesen a községi kuitúrházban, április 10-én 18 órakor a tiszatenyöí községi kuitúrházban, április 16-án 18 órakor pedig a kuncsorbai községi kul- túrházban számol be választói előtt.