Szolnok Megyei Néplap, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-04 / 80. szám

2 SZOLNOK MEGVEI NÉPLAP 1965. április 4. • • Ünnepi együttes tanácsülés a megyeszékhelyen a felszabadulás 20. évfordulója alkalmából (Folytatás <iz 1. oldalról) több mint 2 milliárd fo­rintot tesz ki. Évről évre nő a tsz-tagság jövedelme, — csökken a mérleghiány, a gyenge termelőszövetkeze­tek száma. Megyénk dolgo­zó parasztsága nem bánta meg, hogy a párt hívósza­vára nagyüzemi gazdálko­dásra váltotta fel a kis- parcellát, az elavultat, a légit. Ezután rátért azoknak az adatoknak az ismerte­tésére, amik megyénk — s ezen keresztül az egész or­szág — lakossága életszín­vonalának növekedését bi­zonyítják. — Csupán az elmúlt négy év alatt a kiskereskedelmi áruforgalom a megyében 23 százalékkal emelkedett, s eközben vásároltak me­gyénk dolgozói 20 700 mo­sógépet, 5100 porszívót. 18 ezer televízió készüléket. Kétezerkétszáz személy­gépkocsi tulajdonos van a megyében. s ezek száma évente mint­egy 350—400-al nő. — A takarékbetétállomány jelen­leg mintegy 500 millió fo­rint értékű és ez közel há­romszorosa az 1960. évinek-. 1953-tól napjainkig 21 ezer lakás épült a megyében és ebből 9700 teljesen magán­erőből. Ma már a megyé­nek minden községe villa­mosítva van — Ma lényegében meg­oldódott a lakosság minden rétegének társadalombizto­sítási ellátottsága. Kiter­jesztette kormányzatunk a nyugellátást a szövetkeze­ti parasztságra. Évtizedek­kel ezelőtt a dolgozó, mun­kából kiöregedett paraszt- emberek nyugdíjaztatása csak álom volt. Az egy fő- . re eső különböző szociális,, közvetett juttatások „ évi összege mintegy 500 forin-. tot tesz ki. Ez ugyan nincs a borítékban, mégis jelen­tősen befolyásolja az egyes családok anyagi, szociális helyzetét. — A megyében 85 kultúr­otthon működik, harminc­eggyel több, mint 1952-ben. Ugyanezen idő alatt 460 ezer kötet könyvvel nőtt a megyében a könyvtári könyvek száma. Hangsúlyozta az előadó ezután, hogy mindez csu­pán néhány számadat, de mégis mindegyik azt bizo­nyítja. mire képes egy nép, ha megszabadul elnyomói­tól és kezébe veszi saját sorsának irányítását. El­mondotta azt isr — Természetesen vannak még és lesznek is gondjaink. Ezek azonban más termé­szetűek. mint a húsz-har­minc évvel ezelőttiek vol­tak. Ezek a gondok a fej­lődéssel szükségszerűen ve­lejárók. a szocialista fejlő­dés, a szocialista építőmun­ka gondjai és nehézségei. Az átlagosnál nehezebb a sokgyerekes családok meg­élhetése. A szövetkezeti mozgalom fejlődése nem egyenletes és ezért vannak olyan termelőszövetkezeti családok, amelyeknek meg­élhetése nehezebb és ala­csonyabb a szociális, kul­turális színvonaluk, mint a megyei átlag. Vannak ala­csony fizetésű dolgozó ka­tegóriák; tehát vannak ilyen gondjaink, ilyen ne­hézségeink. Ezek a gond- iaink azonban átmeneti jel­legűek és megoldásuk mód­ja csupán idő kérdése, anya­gi helyzetünktől függ. — Hangsúlyozom, még ma is vannak gondok, de egyszer, s mindenkorra száműztük a magvar nép életéből a kizsákmányolás­ból. az elnyomásból adódó bajokat. Olyan nehézsé­geink vannak. amelyek jobb, fegyelmezettebb és szervezettebb munkával le­küzdhetők. Az ünnepi ülés szónoka ezután arról beszélt, hogy e nagyszerű társadalmi vál­tozásunk alsója a oárt ve­zető. iránvító tevékenysége, amely egészében véve he­lyesen alkalmazta hazánk sajátos körülményeinek megfelelően a marxizmus— lemnizmus elméletet. Meg­mutatta a munkások, a pa­rasztok, az értelmiségiek számára azt az utat, amely- lyel megvalósulhat az em­beriség legszebb álma, vá­gya: a kommunista társa­dalom felépítése. Hangsú­lyozta, hogy a mi népünk akkor ért el mindig legna­gyobb eredményt, amikor a párt helyesen mutatta szá­mára az utat és a kommu­nista párt mindig akkor volt a legerősebb, akkor tudta mindinkább betölteni történelemformáló, irányító szerepét, ha önzetlenül, tán- toríthatatlanul • követte a nép”­Ezután államhatalmi szer­veink munkájáról a követ­kezőket mondotta: — Az elmúlt húsz év. eredményei elválaszthatat­lanok az államhatalom kü­lönböző szinten tevékeny­kedő szerveinek munkájá­tól, a megyei, a járási, a városi, a községi tanácsok tevékenységétől. A tanácstagok betöltötték történelmi hivatásukat, — szerepüket. Ezernyi szállal, kapcsolják össze a lakosságot, szocia­lista államunkkal, a kor­mánnyal, a párital. ' — A megyei, városi, já­rási, községi tanácsokban mintegy 3600 tanácstag te­vékenykedik, vesz részt á nép bizalmából a néphata­lom gyakorlásában. A ta­nácsok a párt politikája ta­laján, a nép érdekeinek megfelelően irányítják, po­litikai, gazdasági, kulturá­lis életünk állami felada­tait. Szakigazgatási szer­veinken keresztül eredmé­nyesen szervezik, a szocia­lista építőttwnkd napi, Az ünnepi együttes ta­nácsülésen felszólalt V. L' Bisztrov, a szovjet küldött­ség vezetője is. Köszöne­tét mondott, hogy lehetővé tették részvételüket ezen ünnepi tanácsülésen. Meg­köszönte a barátságos, me­leg fogadtatást, majd hang­súlyozta, hogy a Szovjet­unió népei is megünneplik Magyarország felszabadulá­sának 20. évfordulóját, — mert a magyar nép nemze­ti ünnepe az ő nemzeti ün­nepük is. Tolmácsolta az egész szovjet nép üdvözle­tét. jókívánságait. Elmondotta, hogy a szov­jet emberek ismerik azokat az eredményeket, amelye­ket hazánk népe az elmúlt húsz esztendő alatt elért. Szólt arról is, hogy ezek az eredmények nem füg­getlenek attól a barátság­tól, amely a szocialista or­szágok népeit összekötik. Utal arra az időre, amikor a Szovjet-Oroszország terü­letén polgárháború dúlt, külső intervenció fenyeget­te a fiatal szovjet állam tétét a Vörös Hadseregben magyar munkások is har­coltak a szovjet emberek szabadságáért. Ezt a szov­jet nép soha nem felejti el. Annak az örömének adott kifejezést, hogy itt, ezen az együttes tanácsülésen kö­szönthet a harcosok közül két veteránt, Kálmán Lász­ló és Márki Gábor elvtár­sat. Részletesen szólt a to­vábbiakban azokról az eredményekről, amelyeket a szovjet nép ért el, és is­mertette azt a munkát, amit annak érdekében vé­gez, hogy felépíthesse a kommunista társadalmat. Beszéde végén ismét kö­szöntötte’: a hazánk felszít-..« konkrét félacíaíáit. Leífes- ’ badulásának huszadik év­Két évtized sikereinek forrása a lenini politika méretesen ihf&ift'"áJ lakos­ság mindennapi ügyes-ba­jos dolgait. Egészében véve a tanácsok elismerésremél- tó munkát végeztek. — A megyei párt-végre­hajtóbizottság nevében ezen ünnepi ülésünk alkalmából forró elvtársi szeretettel, baráti üdvözlettel köszön­tőm a megyei, a szolnoki já­rási és városi tanács tagjait, köszöntőm a megye vala­mennyi államhatalmi szer­vében dolgozó kommunis­tát, valamint pártonkívüli barátainkat, akik felelőssé­get érezve a nép ügyeiért, áldozatot nem sajnálva, fá­radtságot nem ismerve dol­goznak, végzik nagyszerű társadalmi feladataikat. Felszabadulásunk 20. év­fordulója alkalmából el­ismerés és köszönet jár nekik eddig végzett mun­kájukért és kívánjuk, hogy a jövő­ben még lelkesebb, még odaadóbb és önzetlenebb szolgálói legyenek a dol­gozó népnek. — Kedves Elvtársak! — Megyei államhatalmi szerveink, a tanácsok sze­mélyi összetételükben is megtestesítik és egyértel­műen kifejezésre juttatják azt a politikai, társadalmi fejlődést, amely hazánkban az elmúlt 20 esztendő alat' bekövetkezett. Résztvesznek bennük a munkások, a pa­rasztok, az értelmiségiek, a kisemberek képviselői — a társadalom legkülönbözőbb rétegei. Együtt vannak, együtt küzdenek vallási, vi­lágnézeti különbségekre va­ló tekintet nélkül. Van azonban valami, ami közös, ami összeköt és ez a nép érdeke A megyei párt-vég­rehajtóbizottság nevében ez­úton is kívánunk Szolnok megye valamennyi tanács­tagjának eredményes. jó munkát, sok sikert, nagy­szerű társadalmi megbízatá­suk teljesítéséhez. Az ünnepi ülés szónoka ezután beszédében érinte+te mindazokat a tennivalókat, melyek a következő mun­kás esztendőkben reánk várnak. Majd beszédét a szovjet és a magyar nép barátságának éltetésével fe­jezte be. fordulójára rendezett ün­nepi tanácsülés valameny- nyi résztvevőjét —, él­tette a szabad, szocia­lista Magyarországot, a szovjet és a magyar nép megbonthatatlan barátsá­gát, majd a következő jó­kívánsággal fejezte be felszólalását: _ ' — Legyen örökké önök fölött nagy és tiszta ég! Az együttes ünnepi ta­nácsülésen felszólalt G. G. Bugajov alezredes, a ha­zánkban ideiglenesen állo­másozó szovjet alakulatok képviselője, aki a szovjet katonáik nevében köszöntöt­te ünneplő népünket. Fodor Mihály zárszava után az ünnepi együttes ta­nácsülés az Internacionálé hangjaival ért véget. (Folytatás az I. oldalról) társadalmat, képes felépí­teni a szocializmust. Dol­gozó népünk viszont tudja, hogy a forradalmi elmélet­tel rendelkező marxista— leninista párt nélkül, min­den áldozatra kész kom­munisták nélkül a szocia­lizmus, az emberibb, igazsá­gosabb társadalom csak áb­ránd lehetne. Ezután Csáki elvtárs ar­ról szólt ünnepi beszédé­ben, hogy dolgozó népünk együttes ereje volt képes az országformáló munkára. Majd részletesen is emlé­keztetett, milyen volt gaz­dasági helyzetünk a felsza­badulás előtt, mivé lett a háború pusztításai nyo­mán. Emlékeztetett arra is. hogyan válaszolt népünk a kommunistáknak „lesz ma­gyar újjászületés” jelsza­vára. Együtt tervezett, épí­tett, küzdött, alkotott né­pünk. S megküzdöttünk a személyi kultusz okozta hi­bákkal, nehézségűikéi is. Később megyénk, majd Szolnok város gazdasági fejlődéséről szólt. Ismertet­te az ipar, a mezőgazdaság két évtizedes fejlődését. — Majd így folytatta ünnepi beszédét. Hazánk fejlődésének éltető eleme a béke Tisztelt ünneplő közönség! Szabad hazánk 20 éves fejlődésének éltető eleme volt — és a továbbiakban is az marad — a béke. Dolgozó népünket nemcsak a két világháború pusztítá­sa. nemcsak a tengernyi szenvedés, hanem a világ­ról, az emberiség jövőjéről, a szocializmus világméretű győzelmével elérhető had­sereg, fegyverek és háború nélküli világ megteremtésé­ről szóló marxista—leninis­ta tanok vezérelték és ve­zérlik. amikor szilárdan és eltökélten a békéért küzdő erők hatalmas táborába menetel, amikor sorsát örökre és visszavonhatatla­nul a szocializmus, a béke ügyével kötötte össze. A nagy áldozatot köve­telő II. világháború befeje­zése óta élteit két évtized­ben a tőkés nagyhatalmak többször próbálták a világot egy újabb veszélyhez közel sodorni. Két évtized alatt többször alakult ki olyan helyzet,- amikor a >, háború rém? közvetlenül, fenyeget­te az emberiséget. Száza­dunk két világháborúja a sok tízmillió halotton és sebesültön túl mintegy 4 billió dollár értékű anyagi kárt, pusztítást okozott, aminek nagyságát alig le­het értelemmel felfogni. — Ebből a pénzből mintegy 500 millió új lakást lehet­ne' építeni, amibe egyik év­ről a másikra az emberi­ség kétharmada költözhet­ne be, s még mindig ma­radna ahhoz, hogy 3 év­tizedre fedezné az egész emberiség élelmiszer szük­ségletét. A külpolitikai események részletezése után Csáki elvtárs így folytatta: Elvtársaim! Felemelő érzés, hogy sza­badságunk születésének 20. évfordulóját a proletariátus nagy vezérének, a marxiz­mus továbbfejlesztőjének, a világ első kommunista párt­ja megalkotójának, az 1917- es Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom lánglelkű szervezőjének és vezérének, Vlagyimir Iljics Leninnek most felállított szobra előtt köszönthetjük. Most amikor lehullik a lepel, nemcsak képzőművészeti alkotásban lett városunk gazdagabb, hanem még szilárdabbak le­szünk hitünkben, abban a harcban, aminek Lenin egész életét szentelte. A mi pártunk közel fél­évszázados küzdelme alatt sok csapást szenvedett elés sok tragédiát élt át, de a magyar kommunisták min­dig és mindenkor szívük­ben hordozták, tettükben hűséggel követték és köve­tik Lenin elvtárs útmutató, sait. Soraik megritkultak, de még mindig élnek és itt vannak közöttünk olyan elvtársak, akik fe Nagy Ok­tóberi Szocialista Forrada­lomban, az első szocialista állam megteremtésében és védelmében ott voltak mel­lette, közel hozzá a bolse­vikok hatalmas seregében és együtt vívták a nagy csatát, kiömlő vérükkel együtt harcolták ki a győ­zelmet. Hűséggel követjük Lenin útmutatásait Lenin elvtárs az oroszor­szági szocialista forradalom .győzelméért folytatott harc­cal együtt mérhetetlen fi­gyelmet fordított a nem­zetközi munkásosztály küz­delmére, a világforradalom, a szocializmus világméretű győzelme feltételének meg­teremtésére. Nagy kitünte­tés a magyar munkásoknak, a magyar forradalmárok­nak, hogy amikor 1919-ben csapásaik alatt összeomlott a magyar burzsoázia hatal­ma, megszületett a Magyar Tanácsköztársaság, március 22-én a szikratávíró Lenin hangját, Lenin üzenetét, biztatását röpítette ide Ma­gyarországra: „Őszinte üd­vözletem a Magyar Tanács- köztársaság proletár kor­mányának és külön Kun Béla elvtársnak...” Csáki elvtárs ezután ar­ról szólt, hogyan bátorította Lenin a magyar népet, ami­kor 1919-ben védelmezte a fiatal Tanácsköztársaságot: Az elnyomottak háború­ja az elnyomók ellen, a dolgozók háborúja a ki zsákmányolok ellen, háború Koszorúzást ÜHnevséqck a {-elszabadulás évfordulóta alkalmából Április 3-án délután fél kettőkor a szolnokiak szá­zai gyülekeztek a temetői szovjet hősi emlékműnél, hogy virágaikkal róják le hálájukat a Magyarország felszabadításáért elesett és Szolnokon eltemetett hősök sírjánál. Fél hármat mutatott az óra, amikor a Hősök terén felsorakoztak a munkásőr­ség és a helyőrség díszszá­zadai. Brassói Tivadar ezredes, a helyőrség parancsnoka fogadta az egységek pa­rancsnokának jelentését, — majd ellénett a díszegysé­gek előtt. Hazánk felszaba­dulásának 20. évfordulója alkalmából üdvözölte a díszszázadok harcosait és tisztjeit. A tér ünnepélyes csend­jét a díszegységek harco­sainak — Hurrá! — kiál­tása verte fel. Ezután a vasutas zene­kar eljátszotta a magyar és szovjet himnuszt. Első­ként az MSZMP megyei bizottságának képviselői helyezték e] koszorúikat, majd a megyei tanács és a városban tartózkodó szov­jet delegáció képviselői rót­ták le kegyeletüket. —- A tömegszervezetek nevében az MSZBT képviselője he­lyezte el koszorúját. — A honvédség és az ideiglene­sen hazánkban állomásozó szovjet alakulatok képvise­lői után a KISZ megye bi­zottságának. a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsának képviselői tisztelegtek az emlékmű előtt. A város üzemeinek ne­vében a járműjavító, a pa­pírgyár és a cukorgyár kép­viselői helyezték el koszo­rúikat az emlékmű talapza­tán. Az Internacionálé hang­jai után a díszegységek el­vonultak a hófehéren csil­logó és koszorúkkal öve­zett emlékmű előtt. A ko­szorúzás! ünnepség után mindkét emlékműnél a fegyveres alakulatok kép­viselői adnak díszőrséget. Szolnok megye fejlődése a fel- szabadulás után című kiállítás megnyitása — Tegnap délelőtt 11 órakor nyitották meg Szolnokon a Damjanich Múzeum földszinti termei­ben a megyénk húsz éves fejlődését bemutató kiállí­tást. Az ünnepélyes megnyitón jelen voltak felszabadulá­sunk 20. évfordulója alkal­mából Viktor Ivanovics Bisztrov vezérőrnagy ve­zetésével városunkban tar­tózkodó * szovjet küldöttség tagjai, valamint meeielen- tek a megye és a város vezetői és közéletünk szá­mos képviselője. Az ünnepség egyben a II. Szolnoki Kulturális He­tek megnyitója volt. Az ünnepi megnyitót dr. Poló- nyi-Szűcs Lajos, a megyei tanács vb-elnökhelyettese tartotta. A színvonalas, gazdag kiállítás valamennyi láto­gató tetszését megnyerte. a szocializmus győzelméért. Az egész világon a mun­kásosztály minden becsüle­tes tagja a ti pártotokon ül. Minden hónap -özelebb hozza a proletár vilagforra- dalmat — szólt többek kö­zött Lenin üzenete. Ez a lépés — Lenin elv­társ szobrának felállítása — elismerés azokért a küzdel­mekért, amelyet e város dolgozói, a megye lakosai köztük pártunk régi harco­sai az 19I9-es Tanácsköz­társaságért, a két világhá­ború között a kommunista munka folyamatosságáért, a munkásosztály hatalmának újra kivívásáért, a szocia­lizmus teljes felépítéséért folytattak és folytatnak. S az a tény, hogy mától kezd­ve itt áll a szobor, nap mint nap láthatjuk Lenin elvtárs ércbe öntött alakját, új erőt kell. hogy adjon küz­delmeinkhez, új sikerekre kell, hogy lelkesítsen ben nünket. S ha most, amikor itt ál- lünk Lenin elvtárs ércből öntött szobra előtt; amikor köszöntjük szabad életünk születésének évfordulóját.: amikor összegezzük a két évtized küzdelmének ered­ményeit; amikor pártunk VIII. kongresszusa által ki­dolgozott perspektíváról, a nagyszerű távlatokról szó- lünk. legyen most is szá­munkra harcba hívó szó. útmutatás, bátorítás Lenir elvtárs szava: „Legyetek szilárdak, a győzelem a tiétek lesz.” Mégegyszer szívből kö­szöntőm a város lakossá­gai, hazánk felszabadulásá­nak 20. évfordulója alkal­mából. Szabadságunk és szocialista építés új évti­zedének megkezdése alka mából meleg elvtársi szív­vel kíván rajtunk kereszt ti erős kommunista pártur' valamennyiüknek erőt egészséget, a munkában sok sikert. egyéni életükben boldogságot és még na­gyobb eredményekkel járó békés jövendőt. Csáki elvtárs befejező szavainak elhangzásakor lehullott a lepel a szobor­ról. Az ünnepi beszédet kö­vető taps után felszólalt Sz. G. Gorjacsev. az ün­nepségekre megyénkbe ér­kezett szoviet küldöttséf tagja. Méltatta a felsza­badulás óta elér* eredmé­nyeinket. s a népeink között1 barátságot. Maid felcsen­dült a Lenin-dal: „A rablánc a lábon nehéz [volt...” A város lakói nevében Kapás Rezső, a városi ta­nács vb-e’nöke vette át a szobrot Az ünnepség az Inerr.acionálé dallamaival t ért véget.

Next

/
Oldalképek
Tartalom