Szolnok Megyei Néplap, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-28 / 99. szám
üö5, április 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁRÓL —- — ......... — 4 kisegítő iskolában Olvasóink írják Telt ház a Nyitóit ablakion A közelmúltban Kenderesen jártak a Szigligeti Színház művészei, műsorukon a Nyitott ablak szerepelt. A három felvonásom bohózat nagy sikert aratott, de a közönség is kitett magáért, mert zsúfolásig megtelt a művelődési A kunszentmártoni • vasútállomáson egy éve alakult meg a „Széchenyi István” szocialista brigád, — melynek munkáját néhány napja értékelte a termelési tanácskozás. Teljesítményüket úgy ítélték meg, hogy megérdemlik a szocialista brigád címet. — Ugyanezen a tanácskozáson Papp István brigádja felvette a „Hámán Kató” nevet, és két éves munkájuk eredményeképpen ők is elnyerték a szocialista briA Néplapban megjelent „A tiszta Szolnokért” című írással kapcsolatban közlöm, hogy az YB 70—66 forgalmi rendszámú teherház, sőt még a pótszékek is előkerültek. A nézők vastapssal köszöntötték a szereplőket. Ezúton kívánunk sok sikert a szolnoki színészeknek. Tapasztó Szabolcs Kenderes, Lenin út 98. sz. gádnak járó vörös zászlót. Az állomás harmadik forgalmi brigádja, a „Kossuth Lajos” is felvette a harcot a szocialista brigád cím megszerzéséért. A brigádvezetők nevében köszönetét mondok az állomásfőnök és az szb-titkár elv- társaknak szervező munkájukért, segítőkészségükért. Kovács Mihály váltóőr, a „Széchenyi István” szocialista brigád vezetője, Kunszentmárton, vasútállomás gépkocsi ellen szabálysértési eljárás lefolytatását kezdeményeztem. Dr. Soós István városi-járási vezető ügyész SsabváEty-ügyben A Szolnok megyei Néplap „Minőségből elégtelen? Avagy a szabványtalan szabvány” címen cikket közölt az alumínium lemezből készült turistadobozról, mely megállapítja, hogy „annak idején, amikor a turistadoboz gyártása megkezdődött, hanyagságból, kényelemszeretetből a Szabványügyi Hivatal nem dolgozott ki új szabványt a dobozra, hanem egyszerűen az alumínium edényekhez sorolta”. A cikkben felvetett problémákat megvizsgáltuk, s úgy véljük, hogy a cikk írója e témában nem volt 'kellően tájékozódva. Közüljük, hogy a szabványok felülvizsgálatát részben az érdekeltek kérésére, részben saját kezdeményezésre — de a technikai-műszaki fejlődésnek megfelelően — folyamatosan végezzük. Ez biztosítja az érvényes szabványok korszerűségét. Tekintettel arra, hogy az alumínium edények és háztartási cikkek gyártásában az alumíniumgyár a profilgazda, az ide tartozó gyártmányok és a vonatkozó szabványok felülvizsgálatát már tervbe vette, ennek befejezési határideje előre láthatólag a folyó év vége. A további szabványosítási munkákat ennek eredményétől tesszük függővé. Dobos Imre osztályvezető Magyar Szabványügyi Hivatal Szerkesztői üzenetek L. László Kunszentmárton, T. N. Jászszentandrás, K. L. Cibakháza: Verseik között nem találtunk közlésre alkalmasat. Sok formalizmus van még bennük, hangzatos szavak az egyszerűen kifejezett érzések közvetlensége helyett. H. János Szolnok: A jó mondanivaló nem elég. Itt a forma nem megfelelő, ezért verse nem közölhető. L. I. Jászberény: Elbeszélése nem mond újat, — egy régi és sokszor megírt témáról. A megírás módja sem teszi alkalmassá a közlésre. Mucza Sándorné Űjszász: Panaszával forduljon a szolnoki MÁV-pályafenn- tartás munkaügyi döntőbi- zotts ágához* így szerveztem az olvasókat Az elmúlt év októberében fiókönyvtárat helyeztek hozzám. Jó kedvvel láttam az olvasók toborzásához, ennek ellenére a hónap vegén még csak öt tagja volt a könyvtárnak. Már azt gondoltam, lemondok az egészről, de aztán másképp láttam a munkához. Első dolgom az volt, hogy a boltban kifüggesztettem egy hirdetést és a közeli iskolában is elmondtam, hogy nálam könyveket lehet kölcsönözni. És a gyerekek jöttek is, mindennap. Mesét mondtam nekik, segítettem megoldani a házi feladatot, könyveket adtam nekik. És meghívókat küldtem velük szüleiknek, hogy jöjjenek el könyvismertetésre. Ez reményen felül sikerült. Azután már jöttek a felnőttek is. Egy ízben a Hámán Kató Tsz-ben tartottam ismeretterjesztő előadást Beszélgettem az emberekkel egész délután, és azt tapasztaltam, hogy ott is szerelik a könyveket, csak érteni kell a módját, hogyan közeledjünk hozzájuk. Meghívtak máskor is. Jelenleg már százkilencvenhét olvasóm van, majdnem mindnyájan felnőttek, háromnegyed részük mezőgazdaságban dolgozik. Sok van közöttük olyan, akinek én adtam először szépirodalmi könyvet a, kezébe. 1965-ben az első negyedév végén már négyszáz kötetre kellett felemelnem a könyvállományt. Vígh Jánosné fiók-könyvtáros Tiszafüred, Debreceni út 49. A szocialista állomásért Panaszok, intézkedések Megkapták a munkabért Tóth Józsefné, jánoshidai olvasónk azt panaszolta, hogy 1964. májua 6—7-én az építőipari vállalatnál dolgoztak, de a két napra járó munkabért nem kapták meg. A panasszal kapcsolatban Redler Károly, az ÉM. Sarának megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója az alábbiakat közölte: Tóth Józsefné és fia, Tóth József jánoshidai lakosok munkájuk elvégzése után munkakönyvüket többszöri kérésre sem adták le, ennélfogva a bérszámfejtés akadályokba ütközött* mivel semminemű adat nem állt rendelkezésünkre. Munkakönyvüket később sem tudták bemutatni; Intézkedésemre nevezettek munkabérét 1965 március hóra számolták el, és április 16- án lakcímükre elküldték; Cikkünk nyomán Szabálysértés Milyen feltételek alapján léphetnek át gimnáziumba szakmunkástanulók Az általános iskolák és * gimnáziumok részére, készült, és az idei oktatási évben érvénybe lépett új rendtartás lehetőséget nyújt arra, hogy szakmunkástanuló iskolába járó fiatalok — a tanév befejezése után — valamelyik gimnáziumban tanuljanak tovább. Ezzel kapcsolatban a Művelődésügyi Minisztérium illetékesei a következő tájékoztatást ad iák az MTI munkatársinak; — A gimnázium első osztályába a szakmunkástanuló iskola igazgatójának ja vaslata alapján jelentkezhetnek a fiatalok — jelentkezési lap kitöltése nélkül. A gimnázium második évfolyamán azok a szakmunkástanuló fiatalok tanulhatnák tovább, akik a gimnázium első évfolyamának tantárgyaiból sikeres különbözeti vizsgát tesznek. Akik a szakmunkástanuló iskoiát legalább 4.5-ös átlaggal végezték el, s a gimnázium első és második osztályának tananyagából összevont sikeres különbözeti vizsga; tesznek, a gimnázium harmadik évfolyamában folytathatják tanulmányaikat. — A dolgozók gimnáziumaiba, vagy közgazdasági technikumaiba akár esti. akár levelező tagozatra felvett tanulók — igazgatói engedély alapján — úgynevezett előrehozott osztályzó vizsgát tehetnek az első osztály anyagálból; Ha az osztályozó vizsga eredménye eléri a 4,7-et, akkor a kővetkező vizsgaidőszakban — decemberben — a második osztály anyagából, majd a tanév végén a harmadik osztály anyagából lehet osztályozó vizsgát tenni. — ! Ehhez természetesen szükséges, hogy a másodikos tanulmányi átlag is legalább 4,7 legyen. A negyedik osztály anyagából csak teljes tanévben át folytatott tanulmányok alapján tehetnek osztályozó vizsgát. — Eszerint tehát mód van arra, hogy a jó tanulmányi eredményt elérő dolgozók a gimnázium, illetőleg a köz- gazdasági technikum négy osztályát két tanév alatt végezhessék eL „Szolnoki Kisegítő Iskola” — így jelzi a felírás a Schönherz Zoltán utcai épületet. Egy fiú készséggel az emeletre, az igazgatói irodához kalauzol. A folyosókon szőnyegek, az irodában új bútorok. — Három éve vagyunk itt, önálló iskolaként — mondja Bach Márta igazgatónő. — A volt Vásáriéra iskola régi épülete volt ez, körülbelül 60 évés, ideköl- tözésünkkor felújították. Most nyáron a tetőt javítják meg, s korszerűsítik a víz-, csatorna-hálózatot. Az igazgatónő 1947 őszétől a Sípos téri iskolában tanított egy csoportot. Rá egy évre Kiss Rszsőné is erre a pályára lépett, ök a gyógypedagógia úttörői Szolnokon. Az ötvenes évek elejétől tíz évig a Költői Anna úti iskolában már két csoportot neveltek, s a következő években más iskolákban is alakultak gyógypedagógiai osztályok. Három éve mintegy százötven gyermekkel költöztek ide. A négy nagy termet kettéválasztották, a tizenö't- huszag csoportoknak nem kell olyan nagy 'hely. Mostanra több mint száz- nyolcvan fiú, lány jár az iskolába. A fiú, aki felkísért, egy-két kérdésemre kicsit vontatottan, de értelmesen válaszolt. Legtöbbjük valamilyen betegségen esett át. Nyelvet nem, de valamelyes csökkentéssel ugyanazokat a tárgyakat tanulják, mint az általános iskolákban. Bach Márta, Kissné és mások is (ma már tizenegy nevelő tanít az iskolában) megszerezték a gyógypedagógiai tanári képesítést. Itt különösen sok türelmet, sze- retetet igényel a gyerekekkel való foglalkozás. Emberek lesznek A gyermekeik jórésze, mintegy fele, a gondos nevelés, oktatás segítségével elvégzi a nyolc osztályt, ők kevésbé betegek, a többiek azonban csak a második- harmadik-negyedik osztályig jutnak el._ Az iskola odahagyása után az előbbiek beilleszkednek a társadalomba, dolgoznak, sokan szépen keresnek. Volt itteni diák dolgozik a járműjavítóban, a városi kertészetben, van köztük pincér és bolti eladó is; — Sokan jönnek vissza hozzánk — mondják a pedagógusok. — Újságolják családi eseményeiket, meghívnak esküvőre, elmesélik életük sorsát. Vezetünk egy Kisújszállási HÁZIIPARI Szövetkezet felvesz bedolgozó varrónőket, kesztyőkötőket, gép hímzőket Jelentkezés: Kisújszállás, Kálvin út 8, Pályázol! hirdetmény A megyei kórház igazgató-főorvosa pályázatot hirdet a megyei kórháznál megszervezésre kerülő főmérnöki állásra. Az állás javadalmazása 2200—3000 Ft között. — Gépészmérnöki oklevéllel rendelkezők — előnyben. Az állásra csak oklevéllel rendelkezők jelentkezzenek. — Pályázati kérelmet önéletrajzzal sze- 1 mélyesen, vagy postán kell a megyei kórház igazgató- j főorvosához benyújtani. — ! Lakást, férőhelyet, stb.-t biztosítani nem tudnak, ‘ naplót, ebbe bejegyezünk mindent, amd történik velük. Most tavasszal is — mint minden évben — a szakfelügyelő és az igazgatónő felkereste az iskolákat. Ez év_ ben egy 1100 tanulós iskolából mindössze két testvért javasoltak átirányítani. Előfordul, hogy egyik-másik szülő nem érti az iskola munkájának célját. Talán megbélyegzésnek veszik, ha ide kell járni a gyermeküknek. Pedig a betegségekhez, képességekhez mérten, megfelelő módszerekkel, itt kaphat legtöbbet a gyermek. Munkára nevelés — sok játék Az önálló iskola negala- kulása óta napközi is működik. Itt ebédelnek mintegy hatvanéin, utána játék, tanulás. — Néha játszani is meg kell tanítani őket — mondja Kissné —, sajnos, sokan azt sem tudnak még, amikor idekerülnek. Az udvaron labdáznak, zsibonganak, játszanak a gyerekek. Napfényes koradélután. A munkára nevelés óra éppen olyan, mint a számtan, olvasás vagy a többi; Már az előkészítő osztályban elkezdik a kézügyesség- fejlesztő kis munkák készítését. A nagyobbak formás holmikat fabrikálnak, a lépcsőforduló három vitriné megtelik velük. Eddig együtt dolgoztak a fiúk és lányok, ősztől külön-küiön helyiségük lesz. Az előtér zöld pázsitját rózsatövek példás sora szakítja meg. — A gyerekek hozták rendbe — mutatja az igazgatónő. — Futórózsák. Szép lesz majd, ha virágoznak. (v. p.) LILI BÁRÓNŐ BEMUTATÓ A SZIGLIGETI SZÍNHÁZBAN KELLEMES CSALÓDÁST okozott a káli bárónő bemutatója, mely a maga nemében jobb volt, mint az évad eddigi zenés műsorainak legnagyobb része. — Ezért könnyebb róla írni is — óriási megkönnyebbülés, hogy nem az a fő gond, hogyan fejézzüük ki udvariasan és nem elkedvetlenítsen rosszalló véleményünket. Ehhez járul még az a szerencsés idő, amikor eljutottunk végre odáig, hogy az operettet nem akarják színházaink az „átfé- süléssel” eszmileg „korszerűsíteni”. Színpadainkon ma az operett a könnyed szórakoztatás. a vidámság, a derű műfaja s ha jól csinálják, ez maga értékes cél. A Szigligeti Színház is ennek megértésével adta eW> Huszka Jenő operettjét. A SZÍNHÁZ EDDIGI zenés (vagy csak „fél-zenés”) produkciódnak egyik legfőbb gyengéje az énekhang elégtelensége volt. Most Hubay Anikó vendégszereplésével széphangú és játékban is szimpatikus primadonnáit kapott a színház. Hangjának nemcsak szép modulációját, hanem a nyugodt, biztonságos intonációt is dicsérhetjük — érezhetően mindig többre lenne képes, de annyit ad magából, ami az adott helyzetben az operett könnyedségében szükséges. — De most azt se mondhatjuk, hogy a vendégművész „mentette meg” az előadást a hangszegénységtől. Gálfy László hangja meglepően sokat fejlődött legutóbbi énekes szerepeihez képest. Különösen a második felvonásban talált magára hangban is a bonviván szerepében* VARGHA D. JÓZSEF Malomszegi báró szerepében valóban charmAnt volt — könnyed derűvel s ahol esetlenséget kellett, kedves esetlenséget játszott. Egy aranyos öreg mackót, azon túlzások nélkül, melyek ma még elég gyakoriak operettszínpadainkon. — Pásztor Erzsi a színésznő szerepét elevenen, mindig az egész színpadot betöltve alakította s ebben a tekintetben kitűnt a legtöbb szereplővel szemben. — Holi István mint táncos komikus ezúttal is méltán aratott sikert. Egyéni játéka elüt az évtizedes sablonoktól, néhány, más produkcióiból ismert, ismétlődő modorosságát azonban nem ártana levetkőznie. TATÁR ENDRE tiszttartója jó volt az első jelenetben, azonban nem tudta a szerepet változatossá tenni. — Eleven, jó hatású színfoltja volt az előadásnak Sebestyén Éva és Bűrös Gyöngyi kettőse a grófkisasszonyok szerepében, A szerep megkívánta harsogó ’ megjelenést az egyes szituációkban finoman kidolgozott változatok és Sebestyén Éva egy-egy hangja, Bűrös Gyöngyi egy-egy mozdulata tették igazán művészi produkcióvá. ISMÉTELJÜK: az előadás az operett könnyed szórakoztató jellegének, vagyis igazi szellemének megértését mutatja. Ez érdeme Makai Péter rendezésének. ugyanakkor azonban nem használta fel a cél érdekében a lehetséges eszközöket. Bátrabban kellett volna húznia a szövegből s helyette több táncot* zenét, éneket szerepeltetni. Különösen az expozícióban volt szinte süket a színpad, amikor a nyitány elhangzása után percekig csak magyarázkodtak egymásnak a szereplők, holott a feléből is mgértettük volna az alaphelyzetet. A cigarettakeringő jelenetének alapvető hibája volt, hogy cigarettáztak s nem keringőztek. Ugyancsak kimondottan rossz volt — ha már a hibáknál tartunk — az estély társas-tánc jelenete, amit a közönség is érzett* mert egyetlen tenyér sem csattant el utána. Jó volt a vadásztánc második része és a párbaj-jelenet. Lehetett volna több keringő és szívesen láttunk volna több szereplését — Holl István egyéni számai mellett — a táncos-komikus párnáik (Holl István és Pásztor Erzsi). Idő lett volna rá egyes fölösleges szövegrészek és „kacagtató” jelenetek kihagyásával. Az operett ugyanis nem zenés bohó2iat, hanem derű, a báj színpadi megjelenítése. Ligeti Mária néhány koreográfiával se- gíthettet volna — igaz* hogy éhhez nagyobb és jobb összjátékra képes tánckar is kellene. A TÁNC ÉS ÉNEK mellett a díszlet és a kosztüm az, ami megteremti az operett színes mesevilágát. — Meglehet, hogy. Makai Péter és Jánoskuti Mária nem kaptak elég anyagi lehetőséget. Azonban így is, legalább változatosabb lehetett volna a színpadkép. A primadonnához egyes jelenetekben jobban illett volna színesebb kosztüm, a tiszttartó szürke szerepét valamivel élénkítette volna, ha legalább egyszer nem „munkaruhában” hanem, ha másban nem, közönséges zakóban jelenik meg. Mindent összevetve a Lili bárónővel a színház viszonylag egyik legjobb előadását produkálta. Ha megtalálja a fejlődés útját ebben az irányban, akkor zenés produkcióival is éppolyan eredményt érhet el» mint prózai előadásaival. Lórin ez Lóráaé
