Szolnok Megyei Néplap, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-17 / 91. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 HÚSVÉTI KÉSZÜLŐDÉS Jó a szövetkezet rossz a jövedelemelosztási mód Tiszainokán Készül a tojáshab a húsvéti süteménybe a kunhegyes! cukrászműhelyben. Szabó Ilona valamenny’ édesszájú” kunhegyes! iocsolkodó érdekében ellenőrzi a minőségét, megfelel-e a piskótatortába. Nem lehet elég korán kezdeni. Ez a kislány még alig ötéves, de máris nagy gonddal készül az ifjú locsolko- dók fogadására. A „mű” minden bizonnyal megnyeri majd valamelyik kisfiú tetszését. Rokoni látogatás — A húsvéti ünnepeket ausztriai magyarok népe3 csoportja tölti az idén hazánkban. Az ober- warti Magyar Könyvtár szervezésében több mint 51.vénén Kőszegre és Szombathelyre látogatnak, rokonaik és ismerőseik körében ünnepük a húsvétot. — A bécsi Magyar Társadalmi Egyesületek rendezésében mintegy 150 Bécsben élő honfitársunk érkezik az ünnepekre Budapestre. Látogatásuk alkalmából a Magyarok Világszövetsége április 17-én baráti találkozót rendez. — A hét végén számos vendég érke zik hozzánk Grázból is. Picinyke, kedves település Tiszainoka. A megye legkisebb falva talán, hiszen lakossága még a kilencszázas lélekszámot sem éri el. Szinte természeies- nek tűnik hát. hogy az ilyen kiosi faíu egy családként forrjon szövetkezetté, olyan hangulat jellemezze, úgy dolgozzanak, úgy boldogul janak. Majdnem egészen így is van. A községet összefogó Szabadság Termelőszövet, kezet sokra vitte az utolso három esztendőben. Három éve még a dotált gazdaságok táborába tartozott, a mostani zárszámadás után viszont tizennyolcezer forintos átlagjövedelmet mutattak ki náluk. Márpedig az évi 18 000 forintos közösből származó jövedelem csak a megye legjobb termelőszövetkezeteire jellemző. A tiszainokai jövedelem azonban nagyon furcsán oszlik meg. Van akinek az átlag sokszorosát éri, s van, akinek jóval kevesebb jutott. A szövetkezet jövedelemelosztási módja ugyanis azokat a gazdákat sújtja, akik a legnagyobb hűséggel kérnek részt a közös munkából. Egyeki József csak 25 munkaegységet teljesített a közösben, s inkább részesen dolgozott. Kómár István bácsi 128 munkaegységet gyűjtött ősz 6ze, szíwel-léüekkel a közös munkában ügyködött. Ám amíg Egyeki József 16 ezer forintot részelt, addig Kómár István bácsinak háromezer forint jutott csupán. De még kiáltóbb ellentétek is vannak. Varga István hagymás 105 ezer forintot, Tóth József kertész 235 forintot vételezett fel a szövetkezetből. De Kovács Zsigmortd 173 munkaegység utáni jövedelme nem érté el a négyezer forintot. Hogyan lehetséges? Ügy, hogy az emberek egyrésze csak részesművelésben dolgozik, a másik csoport részre és munkaegységre, a harmadik pedig csak munkaegységre. Márpedig régi igazság, hogy az ilyen kevert jövedelemelosztási mód azoknak kedvez, akik csak arra „utaznak”, hogy a legjobban fizető részes munkából vállaljanak. Hogy mennyire így van, erre még egy, talán” a legjellemzőbb példa. Liszkai Pál állattenyésztő csak munkaegységre dolgozott. Sőt, még a szövetkezetben munkálkodó család is a családfő egységeit gyarapította. így gyűlt össze 1261 munkaegysége Liszkainak. Hihetetlen nagy szám, nagyon meg kellett ezért gürcölniök. S kaptak rá 25 ezer forintot. Ellenben Szendrei Lajos csak 96 munkaegység erejéig kért részt a közös munkából, de vállalkozott részesművelés re. S így » 96 munkaegysége és a százalékos műveíés 13 ezer forinthoz juttatta. Háztartásában lévő üres boros- palackjait bármely élelmlszei és Italbolt visszaváltja + Pénzt köp érte! Érdemes összevetni: amíg Liszkai majd tizennégyszer annyi munkaegységet szerzett, a jövedelme még a kétszeresét sem éri el a Szendreiének. Nyilvánvaló sértő, igazságtalan aránytalanság ez. Hiszen a szövetkezetben sok olyan munka van, amelyet nem lehet százalékra végezni. Ilyen az állattenyésztés, ilyenek a segédüzemágak. S akik ezekben a munkakörökben dolgoznak, jócskán megrövidülnek. Mert a munkaegység- érték meg eléggé alacsony, a húsz forintot sem érte el Senki nem akar és nem is akarhat természetesen egyenlősdit. De a szocialista elosztás elvét sem szabad így megsérteni. A szövetkezetben van is hajlandóság metszegetni ezeket az egészségtelen kinövéseket. Meg is kezdték a műveletet. Az idén már nem adnak kí részre lucernát, gépesítették betakarítását. Ugyanígy csökkentették a hagyma vetésterületét is. helyett gépesíthető fajtaborsó termesztéssel foglalkoznak majd. S az idén először 100 hold közös vetésű kukorica művelését csak gépekkel végeztetik. Az ellentmondás alapja az ugyanis, hogy kevés a munkatehetős ember Tiszainokán. S ha a szövetkezet kézimunka-igényes növények termesztésével foglal- kozik, ilyen megoldásokba, nagyarányú részesművelte- tési akciókba kell fognia. Eddig ezt az utat járták. Most látják, hová vezet ez az egyoldalúság. Munkaegység és a jól ösztönző premizálás ez a legjobb jövedelemelosztási forma ma. A tiszainokaiaknak is ide kell visszakanyarodniuk. Mert jó szövetkezet az övék. Három év alatt majd 10 ezer forinttal nőtt a dolgozó tagok évi jövedelme náluk. Nagyon nagy dolog. Az emberek szeretik is a közöst. S meg is értik, na megmagyarázzák, miért nem tartható tovább a náluk kialakult elosztási módszer. B. L. Egy hónap előny Kiválóan dolgoznak az építőmunkások A szolnoki papírgyárban 135 millió forint beruházással egy új, nagyteljesítményű papírgépet helyeznek üzembe jövőre. — Egyelőre még az építészeti munkáknál tartanak. Az ÉM. Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat munkásai kiválóan dolgoznak, hiszen a programhoz viszonyítva egy hónapos előnyre tettek szert. A gépcsarnokok és raktárak már állnak, jelenleg a tető- szerkezet készül és a gépalapok kialakításán is dolgoznak. Az import gépek szerelését a jövő év elején megkezdik, az üzembehelyezés a nyári hónapokban várható. A 4. sz. új papírgép megkétszerezi a gyár jelenlegi termelését. Máj usi műszak A szolnoki járműjavító teherkocsi osztályának al- vázlakatos brigádjai május elsejének ünnepére munka- felajánlást tettek. Vállalták, hogy áprilisi darabszámos tervüket maradéktalanul teljesítik, s az egy kocsi javítására utalványozott ráfordítási időt nem lépik túl. A munka jobb szervezésével, a munkaidő jobb kihasználásával négy százalékkal túlteljesítik a termelékenységi előirányzatot. A brigádok tapasztalták, hogy az anyaghiány sokszor visz- szaveti őket a munkában. Felajánlották, hogy az ócska és hulladékanyag felkutatására és felhasználására fokozottabban törekszenek mint eddig. Ezzel egyszerre két célt érnek el: csökken tik az anyaghiány miatti veszteségidőt, — s ugyanakkor az önköltséget is. A brigádok e felajánlásukat „májusi műszaknak” nevezték el. így készülnek az alvázlakatosok a munka ünnepére. • l|# • A törő járási NEB megvizsgálta: (Tudósítónktól.) A Törökszentmiklósi Járási Építő- és Szerelőipari KTSZ tavaly mintegy 150 munkahelyen dolgozott, s részben ez okozta, hogy a vállalt munkák jórésze nem készült el határidőre. A három saját gépkocsi kihasználása is 50 százalékon alul volt. A gépkocsikra szerelt kilométerórák általában nem működnek, bemondás alapján számolják el az üzemanyagot. Hibák az anyaggazdálkodás és a társadalmi tulajdon védelme területén: A kislakások építésénél kimaradt különböző anyagokat nem vételezik vissza és több alkalommal el sem szállítják. A perlit építőanyag tárolásánál a zsákok kiszakadoztak, a cement darabos mésszel keveredett össze, utcákon tárolták a sódert, téglát, s ezek egyrészét a járművek beletaposták a sárba. Előfordult, hogy olyan munkákat is leszámláztak, melyeket az építóbrigád nem végzett el. Magasabb egységárat is alkalmaztak- A NEB megállapította hogy aláfalazásnál 6418 helyett 16 000 forintot, cserépjavításnál 784 helyett 10 500 forintot számláztak. így a KISZ Ifjúsági Ház felújításánál több mint 43 ezer forinttal, a törökszentmiklósi nagymalom igazgatósági lakásának felújításánál pedig (84 ezer forintos végszámlánál) 50 százalékkal többet számláztak, mint amennyi járt volna. A villanyszerelőrészleg tavaly 40 ezer forinttal több munkabért vett, fel, mint amennyi értékű munkát végzett. 1964-ben javult a munka- fegyelem, ám még mindig előfordul, hogy munkaidő alatt szakmunkások is, segédmunkások is italoznak. Tizennyolc esetben kellett fegyelmit lefolytatni a társadalmi tulajdon megkárosítói, italozók, kontárkodók stb. ellen. A NEB javasolta, hogy csökkentsék a munkahelyek számát, s azokat megfele„ Vastagon fog a ceruza" Sok a fegye,mezetleniég a* Építő és Szerelőipari KTSZ-nél lően ellenőrizzék; olyan védelmét és a munkafegye- ügyvitelt vezessenek be, lem megszilárdítását efedmely a társadalmi tulajdon ményezi. Köxgaxdosági kislexikon Társadalmi össztermék nemzeti jövedelem Ha minden terméket amit egy országbah megtermelnek — gépeket, szerszámokat, élelmiszereket, háztartási cikkeket stb. — mind felhalmoznánk egy hatalmas raktárban, az év végén óriási áruhaímaz állna előttünk — a társadalom egy évi termelő tevékenységének eredménye. Ezt a terméktömeget társadalmi összterméknek nevezzük. — Ezt persze még senki nem látta együtt, hiszen minden árut igyekszünk gyorsan használatba venni. — Ha a társadalmi össztermék nincs is együtt soha egy csomóban a pontos nyilvántartás, könyvelés eredményeképpen minden év végén ösz- szeszámolhatjuk. A hosszú listán sok tízezerféle termék szerepel, a neki megfelelő mértékegységben: tonnában, literben, méterben, darabban, kilowattban stb. De egyszerűbben is kiszámolhatjuk a társadalmi összterméket úgy, hogy összeadjuk valamennyi termék árát. így végül is egy pénzösszegben kifejezve megkapjuk az év során megtermelt társadalmi össztermék összértékét. Mire fordíthatja a társadalom ezt a terméktömeget? Vajon felhasználhatja-e az egészet, mint jövedelmét? Nem, az összes termék nem fogható fel jövedelemként, hiszen a termelésben kopnak, használódnak az előző években előállított gépek, és egyéb termelési eszközök- A termelés zavartalansága érdé kében ezeket rendszeresei pótolni kell. Ha egy géj például nyolc év alatt el használódik, a segítségéve termelt áruk árából fokoza tosan félre kell tenni any nyit, hogy a nyolcadik éi végére együtt legyen az el használt gép helyett beállí tandó új, ugyanolyan telje sítményű gép ára. Szükséi van tehát egy pótlási alap ra, amelyből a népgazdasái minden ágában fedezni le hét az elhasznált termelés eszközöket. A társadalm össztermékből tehát le kel vonni ezt a pótlási alapo és csak a megmaradó rész lehet elkölteni, mint jőve delmet. Ezt az összeget ne vezi a politikai gazdaságtai nemzeti jövedelemnek. - Eszerint tehát nemzeti jö vedelem nemcsak pénzbei kifejezett értékösszeget je lent, hanem egy meghatáro zott nagyságú társadalm termék mennyiséget is. — Olyan termékeket, amelye két az ipar, építőipar, me zőgazdaság állított elő é amelyeknek értékét a köz lekedés is növelte azzal hogy a felhasználókhoz szállította. A nemzeti jövedelem nö vekedése és az ország eg? lakosára számított hányad; fő jellemzője egy adott or szag gazdasági fejlettségé nek, s csak ennek növeke dése lehet forrása a szemé lyes jövedelem emelkedésé nek, az életszínvonal szüntelen javulásának. 8. Gr
