Szolnok Megyei Néplap, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-01 / 77. szám

Világ proletárjai. egyesüljetek! SZOLNOK MESYEI | A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A HEGYEI TANÁCS LARíÁ XVI. évfolyam, 77. szám. Ara: 50 fillér 1965. április 1„ csütörtök. . (fs Eltűnt htórpm családi ház III A melasz története Ilii Jogi tanácsadó Mennyit ér ötven fillér? Millió és milliárd — az állami költségvetés természetesen csakis ilyen magas számokkal dolgozhat. Az országgyűlés februári ülésszakán azonban a hét­köznapok szerény pénzügyi „gyalogosa”: a fillér is sze>( repelt. méghozzá rangos he-, lyen, nagy erőfeszítést sün-, tő, országos feladat kifeje-l zőjeként. Az idei népgaz-i dasági terv egyik koránt-i sem könnyen teljesíthető előirányzatát így jellemez­te a pénzügyminiszteri ex­pozé: „Azzal számolunk, hogy az iparban átlag több mint 50 fillérrel fogják csökkenteni a 100 forint ér. tékű termék előállítási költ­ségeit’’. Mit jelent ez? S miért feltételez sok munkát, erő­feszítést ez a látszatra mér­sékelt költségcsökkentés? Célszerű „visszalapozni'’ a legutóbbi tervév költség- csökkentési előirányzatára. A terv 1984-ben azzal szá­molt, hogy az iparban 1,3 százalékkal csökken a ter­melési költség. Ez az elő­irányzat mindössze fele arányban valósult meg, az ipar tehát a tervezettnél drágábban termelt. (Ennek egész sor, azóta már elem­zett oka volt; ide sorolható például a létszám- és a bér­fegyelem bizonyosmérvű la­zulása, az anyagkészletek indokolatlan növekedése stb.) A tervelőirányzattal kapcsolatban, az idei „több mint 50 fillér’’ azt jelenti, hogy a költség-színvonalat mintegy 0,6 százalékkal keil csökkenteni a múlt eszten­dőhöz mérten. Két bizonyíték jelzi, hogy nem könnyű teljesíteni ezt! Az egyik: tavaly pontosan ennyi volt a tényleges költ­ségcsökkenés. A másik: az idei és a tavalyi 0,6 száza­lék korántsem fed azonos tartalmat, az 1965. évi nép- gazdasági terv ugyanis szer­kezetében, a követelmények minőségében eltér az 1964. évitől. Számottevően csök­ken (hozzávetőleg a felére) a termelés növekedésének évi üteme, peoig nyilván­való, hogy a kisebb terje­delmű termelésből nehe­zebb a költségeket azonos arányban csökkenteni, mint a nagydobból. További vál­tozás: idén sokkal követke­zetesebben ragaszkodtunk ahhoz, hogy az üzemek va­lóban csak szükséges — te­hát belföldi vagy . export rendelésekkel alátámasztott —, korszerű, keresett áru­kat gyártsanak, s ne olya­nokat, amelyek a „saját"* érdek, a vállalati előny, te­hát a költségcsökkentés né­zőpontjából is kedvezőbbek. Meglehet mindez elvont, szakszerűen gazdasági fej­tegetésnek tűnik. De ha most már a hétköznapok nyelvére fordítjuk a „több mint 50 fillér”-ből követke­ző feladatokat, érvekért is­mét múlt évi tapasztalatok­hoz kell nyúlnunk. Említet­niük, hogy 1964-ben nem csökkentek a költségek az előirányzott mértékben. Az okok sorában szerepelnek a (túlzottan magas készletek, s ebből is külön figyelmet ér­demelnek az indokolatlanul duzzadó anyagraktárak. Hogy ez valójában mit je­lent, azt jól szemlélteti a következő szám: 1963. évi adatok szerint az anyag- költség adta az állami ipar­ban a vállalati termelési érték 62,7 százalékát, s 1964 háromnegyedévi számai sze­rint, ez az arány hajszál­nyit sem mérséklődött. Vi­lágosan látszik ebből: ha az összes költségeknek mint­egy kétharmada az anya­gokra jut, milyen sokat „hozhatna” az üzemek szá­mára akár néhány százalé­kos megtakarítás is. Ez. a feladat korántsem korlátozódik csak a vezető szakemberekre — mégha ez elsősorban az ő kötelessé­gük is! — ebben minden munkás, minden munkabri. eebéd és megfelelő egérita- gád segíthet, hiszen ha va­lahol, itt igazán érvényes a „sok kicsi sokr-. megy” el­ve. Tegyük hozzá azt is: a pénzügyminiszternek és az Országos Tervhivatal elnö­kének a közelmúltban meg­jelent, nagyhorderejű ren­delkezése, amely erre az esztendőre engedélyezte, 'hogy a szükségtelenül fel­halmozódott készleteket, köztük az anyagokat, áren­gedménnyel, rugalmas piaci módszerek érvényesítésével veszteség nélkül érvénye­síthessék a vállalatok. — Ezzel kapcsolatban gyakorlatilag megszüntet­tek minden adminiszt­ratív akadályt, s jel­lemző, hogy még az úgyne­vezett kötött gazdálkodású anyagok is forbalombahoz- hatók. Fontos népgazdasági érdek, hogy minden válla­latnál éljenek e lehetősé­gekkel! nß indemellett a költsé- geket sok egyéb té­nyező is befolyásolja. A szükségtelenül, tehát a ter­melés okvetlen igénye nél­kül kifizetett bérek épp­úgy. mint a „nagylábon élés” még korántsem leküz­dött gyakorlata, a repre­zentációs összeg pazarlása, a felesleges adminisztráció, a nyomtatvány-áradat és így tovább. A fillér „szót kapott” hát a parlamentben — de fon­tos, hogy éppé: ilyen súiy- lyal szerepeljen a vállalati gazdálkodásban is. Mert fil­lérekből halmozódnak a milliók és a milliárdok! T. A. Felvételek a kozmoszból Claudia Cardinale és Jean Marass új filmje. — Megvásároltuk „A hidi( eímü világhírű alkotást A Magyar Filmátvételi Bizottság több új külföldi alkotást vásárolt meg hazai forgalmazásra. Megvásárol­tuk a „Moszkva ünnepli az űrtriót” című érdekes szí­nes, szovjet dokumentum­filmet, amely a csoportos űrrepülésről készült, s azo­kat az egyedülálló felvéte­leket mutatja be, amelye­ket az űrhajósok a koz­moszban készítettek. A nagysikerű „Gombhá­ború” című francia alkotás rendezője, Yves Robert ez­úttal is a kedves kisfiút, a hGombháború” főszereplő­jét hívta meg az „Egy kis csibész viszontagságai” cí­mű munkájának főszerepé­re. A mozik vásznára kerül Claudia Cardinale legújabb filmje, a „Bube szerelme­se” is. Rövidesen megismerhetik a film barátai is Bernhard Wicki nyugatnémet rendező világhírű alkotását „A híd” című filmet, amely vádirat a háború, a fasizmus ellen. Megvásároltuk a „Facto- mas” című színes, széles­vásznú izgalmas francia ka­landfilmet is. A film két főszerepét Jean Marais és Myléne Demongeot játssza. A kiszesek is készülnek a felszabadulási ünnepségekre Felszabadulásunk 20. év­fordulója alkalmából kiszeseink is ünnepségeket rendeznek a megye városai­ban, községeiben. Az alap- szervezetekben ünnepi tag­gyűléseken emlékeznek meg a húsz év előtti események­ről és az elmúlt két év­tized építőmunkájának eredményeiről. Ezekre a taggyűlésekre veteránokat, volt partizánokat is meg­hívnak. A felsőfokú technikumok, a szolnoki 605. számú ipari- tanudó intézet, a Tiszaparü- és a Verseghy gimnázium, valamint a Tiszamentl Ve­gyiművek, a jászberényi Hűtőgépgyár és a martfűi Tisza Cipőgyár fiataljai szovjet komszomaüstákkaj találkoznak. Szolnokon, Jászberény­ben, Karcagon és Mező­túron a KISZ-bizottságok megrendezik azoknak a fia­taloknak találkozóját, akik egyidősek népünk szabad­sagával. Április 3-án ünnepi ta­nácsülések lesznek. A KISZ és aiz úttörő mozgalom kép­viselői köszönteni akarjak ezeken az ülések résztve­vőit. Több járásban április 4-én rendezik meg a kultu­rális szemlét és különböző sportversenyeket bonyolíta­nak le. Az emlékműveknél, a szovjet katonák sírjainál Fiatalok felajánlása április 4 tiszteletére Értékes felajánlást tettek hazánk felszabadulásának 20. évfordulója tiszteletére a Törökszentmiklósi Gépja­vító és Gépállomás fiatal­jai. Vállalták hogy társa­dalmi munkában elvégzik két MTZ 5-öp erőgép főja­vítását társadalmi munká­ban. Az egyik gépet ápri­lis 4-re, a másikat május 1-re teszik üzemképessé. Dobi István részvéttávirata a chilei köztársaság elnökéhez Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki részvétét dr. Eduardo Frei Montalva chilei köztársasági elnök­nek, a földrengés okozta pusztulások miatti Versenyben a törökszent- miklósiak A mezőgazdasági munka­versenyeknek Törökszent- miklóson nem volt nagy hagyományuk. Ezért a KISZ városi végrehajtó bi­zottsága és a termelőszö­vetkezetek vezetői elhatá­rozták, az idén a tehené­szek, a sertéstenyésztőik, a baromfitenyésztők és a traktorosok részére közösen versenyt hirdetnek. A versenybizottság már megbeszélte a közös gaz­daságok vezetőivel a ver­senyfeltételeket és a jutal­mazás módját. Ennek értel­mében kataszt.rális holdan­ként a tsz-ek két forintot fordítanak a versenyben élenjárók jutalmazására. — Ebből 1.50 forint jut hol­danként a szövetkezetek, 50 fillér pedig a városi ver­seny legjobbjainak. Tervük továbbá, hogy az idén legalább kétszáz fia­talt vonjanak be a munka- * versenybe. ‘ pedig az úttörők és a KISZ­tagok is elhelyezik a hála és az emlékezés virágait. Felavatták Kilián György szobrát a repülő tiszti Iskolán Kedves kis ünnepséget rendeztek tegnap a Kilián György Repülő Tiszti IskoLán. Ez alkalommal lep­lezték le névadójuk, Kilián György mellszobrát. Délután három órakor az iskola tisztjei és nö­vendékei felsorakoztak a fehér lepellel borított szo­bor előtt. A díszőrség parancsnokának jelentése után az iskola parancsnokhedyettese üdvözölte a megje­lenteket, majd Busa János honvéd Louis Aragon „Bal­lada arról, aki dalolva állta a kínszenvedést” című versét szavalta el. Ezután Pillér György tiszt elvtárs beszélt Kilián György életéről, hőstetteiről. A méltató szavak után, a Himnusz akkordjai köz­ben leleplezték a szobrot, s koszorút helyeztek el ta­lapzatára, majd a díszőrség vigyázzmenettoen elvonult a szobor előtt Szolnokra érkezett a Felszabadulási hálastaféta Tegnap este a hirtelen hűvösre fordult idő ellenére is ünnepi hangulatú készü­lődés uralta Szolnok köz­pontját. A zászlódíszbe öl­tözött Kossuth téren, a munkásmozgalmi emlékmű előtt, a Kilián Repülő Tisz­ti Iskola növendékeinek szakasza állt díszőrséget. A téren összegyülekezett több- száz főnyi tömeget a MÁV fúvószenekara szórakoztat­ta, miközben egymásután érkeztek a megye járásai­nak küldöttei az ünnepség­re. Jászberényből, Kun- szentmártonból, majd a szolnoki járásból futottak be a motorkerékpárosok a szalaggal díszített kopja­fákkal. Tizenkilenc óra után né­hány perccel megérkezett az országos staféta is, — amely Dunántúl különböző Városaiból indulva Buda­pestről jött Cegléden, Abo- nyon keresztül Szolnokra. A hálastafétát motoros rend­őrök sorfala vezette, utánuk a 7-es AKÖV és a Kilián motoros sportolói követ­keztek, végül a melegítőbe öltözött szolnoki fiatalok hozták a mintegy ötven kopjafára kötött sokezemyi díszes szalagot. A város ha­tárától a Szolnoki MÁV, a Szolnoki MTE és a szolnoki cukorgyár, maid a Kilián Repülő Tiszti Iskola, végül a középiskolások és az álta­lános iskolások futói váltot­ták egvmást. A hálastaféta megérkezé­sékor a zenekar a magyar és a szovjet himnuszt ját­szotta. Ezután Fehér Jó­zsef, a városi KISZ bizott­ság titkára köszöntötte a befutókat, majd Bodor Mi­hály, a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának elnök- helyettese mondott ünnepi beszédet. Köszöntötte azo­kat a fiatalokat, alkik ed­dig részt vettek a háiasta- fétáiban, majd a hazánkban húsz év alatt elért ered­ményekről szólt. Hangsú­lyozta az ifjúság szerepét a szocializmus építésében, beszélt a Szovjetunió és a hazánk közötti testvéri, ba­ráti viszonyról. Beszéde vé­gén kérte a hálastaféta tagjait, hogy adják át Szol­nok megye üdvözletét a szovjet fiataloknak és fe­jezzék ki köszönet ükét a felszabadító Szovjetuniónak. Az ünnepi beszéd után megyénk városainak, járá­sainak küldöttei felkötötték az emlékszalagokat a kopja­fára. Az ünnepség befejezése­ként a zenekar eljátszotta a DlVSZ-indulót. A felszabadulási hálasta­féta ma délben 13 órakor a Kossuth térről indul to­vább Debrecen irányába és közben Törökszentmiklós, Kisújszállás, Karcag váro­sokban rövid ünnepségeken kötnek újabb szalagot a staféta kopjafáira. Elutazott Bulgáriából Raul Castro Szófia (MTI) Egyhetes bulgáriai láto­gatásának befejeztével szerdán, a déli órákban el­utazott Szófiából Raul Cast­ro Ruz, kubai rniniszrterel- nökhelyettes, a forradalmi erők minisztere, a szocia­lista forradalmi egységpárt országos vezetőségének tag­ja. Raul Castrót és kísé­retét a bolgár főváros re­pülőterén a BKP Központi Bizottsága és a miniszter- tanács vezető képviselői búcsúztatták. Bulgáriai tartózkodása alatt a kubai államférfi hasznos megbeszéléseket folytatott Todor Zsivkov- vel, Georsi Trajkowal és más bolgár vezető szemé­lyiségekkel a bolgár—kubai kapcsolatok sokoldalú fej­lesztéséről. s a két szocia­lista államot érdeklő máé kérdésekről. . , Az FKP Központi Bizottságának plénuma Párizs (TASZSZ). Saint Denis-ben, Párizs munkás­lakta peremvárosában szer. dán reggel megnyílt a Fran­cia Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának plénu­ma. A napirenden szerepei: a községtanácsi választások eredményei és a pártnak az egységfront megteremtése érdekében kifejtett tevé­kenysége; Raymond Guyot. nak. a Politikai Bizottság tagjának tájékoztatója a kommunista és munkáspár­tok képviselőinek moszkvai konzultatív találkozójáról; (MTI) Hasznosítják a belvizeket Évente 400 millió köbméter csapadékvizet őriznek meg Mintegy 200 000 holdnyi területre készítettek eddig belvízgazdálkodási irány­tervet a vízügyi igazgató­ságok. A tervek azokat a műszaki, kultúrtechnikai és agronómiái intézkedéseket foglalják össze, amelyek ré­vén a földeken felgyülem­lő csapadékvízből minél többet lehet megőrizni és hasznosítani a mezőgazda­sági termelés részére. A vízgazdálkodási tár­sulatok a Duna—Tisza- közén, a Nyírségben és az ország több más vi­dékén már megkezdték az iránytervek megva­lósítását. Bár az idén csak kismér­tékben léptek fel a belvíz elöntések, egyes helyeken így is fel tudták tölteni a belvízi tározókat, A nagymennyiségű tél­végi, tavasz-eleji csapadék­ból keletkező belvizek kár­tételének csökkentésére egyébként az utóbbi évti­zedekben Igen sok intézke­dés és beruházás valósult meg. A szivattyútelepek együttes kapacitása az 1945. évi másodpercenkénti 260 köbméterről 450 köb­méter fölé emelkedett, a betvíz-elvezető csa­tornák hossza pedig 50 százalékkal, kereken 10 ezer kilométerrel lett több. Mindennek eredménye, hogy a káros belvizek le­vezetésének átlagos ideje a 20 év előtti 30—35 napról 20—22 napra csökkent. A nagyüzemi gazdálkodás lehetőségei és szükségletei nyomán a közelmúltban alakult ki az a szemlélet, hogy a belvíz ellen nem­csak védekezni kell, hanem gazdálkodni kell vele. Ez a gazdálkodás azt jelenti, hogy a felgyülemlő csapa­dékvíz egy részét a későb­bi hasznosítás érdekében visszatartják a talajban, más részét olyan holtmed­rekbe, terepmélyedésekbe vagy mesterséges tárolókba vezetik, ahonnan később fokozatosan leereszthetik a mélyebben fekvő vizet igénylő területekre. A hasznosítás jelentősé­gét mutatja, hogy 1963-ban, a legutóbbi nagyarányú bel­vízi elöntés idején az év első négy hónapjában csak­nem annyi vizet távolítot­tak el_ a mezőgazdasági te­rületről, mint amennyit a következő négy hónapban öntözés céljából kiemeltek a folyókból; A komplex belvízgaz­dálkodási távlati terv szerint az átlagos idő­járási! években 400 millió köbméter csapa­dékvizet őriznek meg. Nagyobb részét mintegy 150 000 holdnyi réten és le­gelőn tartják majd vissza. 150 millió köbméternyit pedig természetes és mes­terséges tározókban gyűjte­nek össze. A megmentett csapadékvíz tényleges hasz­nosulását megfelelő agro­technikai eljárásokkal —» mélyműveléssel stb. — ala­pozzák meg. , . .

Next

/
Oldalképek
Tartalom