Szolnok Megyei Néplap, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-01 / 77. szám
Világ proletárjai. egyesüljetek! SZOLNOK MESYEI | A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A HEGYEI TANÁCS LARíÁ XVI. évfolyam, 77. szám. Ara: 50 fillér 1965. április 1„ csütörtök. . (fs Eltűnt htórpm családi ház III A melasz története Ilii Jogi tanácsadó Mennyit ér ötven fillér? Millió és milliárd — az állami költségvetés természetesen csakis ilyen magas számokkal dolgozhat. Az országgyűlés februári ülésszakán azonban a hétköznapok szerény pénzügyi „gyalogosa”: a fillér is sze>( repelt. méghozzá rangos he-, lyen, nagy erőfeszítést sün-, tő, országos feladat kifeje-l zőjeként. Az idei népgaz-i dasági terv egyik koránt-i sem könnyen teljesíthető előirányzatát így jellemezte a pénzügyminiszteri expozé: „Azzal számolunk, hogy az iparban átlag több mint 50 fillérrel fogják csökkenteni a 100 forint ér. tékű termék előállítási költségeit’’. Mit jelent ez? S miért feltételez sok munkát, erőfeszítést ez a látszatra mérsékelt költségcsökkentés? Célszerű „visszalapozni'’ a legutóbbi tervév költség- csökkentési előirányzatára. A terv 1984-ben azzal számolt, hogy az iparban 1,3 százalékkal csökken a termelési költség. Ez az előirányzat mindössze fele arányban valósult meg, az ipar tehát a tervezettnél drágábban termelt. (Ennek egész sor, azóta már elemzett oka volt; ide sorolható például a létszám- és a bérfegyelem bizonyosmérvű lazulása, az anyagkészletek indokolatlan növekedése stb.) A tervelőirányzattal kapcsolatban, az idei „több mint 50 fillér’’ azt jelenti, hogy a költség-színvonalat mintegy 0,6 százalékkal keil csökkenteni a múlt esztendőhöz mérten. Két bizonyíték jelzi, hogy nem könnyű teljesíteni ezt! Az egyik: tavaly pontosan ennyi volt a tényleges költségcsökkenés. A másik: az idei és a tavalyi 0,6 százalék korántsem fed azonos tartalmat, az 1965. évi nép- gazdasági terv ugyanis szerkezetében, a követelmények minőségében eltér az 1964. évitől. Számottevően csökken (hozzávetőleg a felére) a termelés növekedésének évi üteme, peoig nyilvánvaló, hogy a kisebb terjedelmű termelésből nehezebb a költségeket azonos arányban csökkenteni, mint a nagydobból. További változás: idén sokkal következetesebben ragaszkodtunk ahhoz, hogy az üzemek valóban csak szükséges — tehát belföldi vagy . export rendelésekkel alátámasztott —, korszerű, keresett árukat gyártsanak, s ne olyanokat, amelyek a „saját"* érdek, a vállalati előny, tehát a költségcsökkentés nézőpontjából is kedvezőbbek. Meglehet mindez elvont, szakszerűen gazdasági fejtegetésnek tűnik. De ha most már a hétköznapok nyelvére fordítjuk a „több mint 50 fillér”-ből következő feladatokat, érvekért ismét múlt évi tapasztalatokhoz kell nyúlnunk. Említetniük, hogy 1964-ben nem csökkentek a költségek az előirányzott mértékben. Az okok sorában szerepelnek a (túlzottan magas készletek, s ebből is külön figyelmet érdemelnek az indokolatlanul duzzadó anyagraktárak. Hogy ez valójában mit jelent, azt jól szemlélteti a következő szám: 1963. évi adatok szerint az anyag- költség adta az állami iparban a vállalati termelési érték 62,7 százalékát, s 1964 háromnegyedévi számai szerint, ez az arány hajszálnyit sem mérséklődött. Világosan látszik ebből: ha az összes költségeknek mintegy kétharmada az anyagokra jut, milyen sokat „hozhatna” az üzemek számára akár néhány százalékos megtakarítás is. Ez. a feladat korántsem korlátozódik csak a vezető szakemberekre — mégha ez elsősorban az ő kötelességük is! — ebben minden munkás, minden munkabri. eebéd és megfelelő egérita- gád segíthet, hiszen ha valahol, itt igazán érvényes a „sok kicsi sokr-. megy” elve. Tegyük hozzá azt is: a pénzügyminiszternek és az Országos Tervhivatal elnökének a közelmúltban megjelent, nagyhorderejű rendelkezése, amely erre az esztendőre engedélyezte, 'hogy a szükségtelenül felhalmozódott készleteket, köztük az anyagokat, árengedménnyel, rugalmas piaci módszerek érvényesítésével veszteség nélkül érvényesíthessék a vállalatok. — Ezzel kapcsolatban gyakorlatilag megszüntettek minden adminisztratív akadályt, s jellemző, hogy még az úgynevezett kötött gazdálkodású anyagok is forbalombahoz- hatók. Fontos népgazdasági érdek, hogy minden vállalatnál éljenek e lehetőségekkel! nß indemellett a költsé- geket sok egyéb tényező is befolyásolja. A szükségtelenül, tehát a termelés okvetlen igénye nélkül kifizetett bérek éppúgy. mint a „nagylábon élés” még korántsem leküzdött gyakorlata, a reprezentációs összeg pazarlása, a felesleges adminisztráció, a nyomtatvány-áradat és így tovább. A fillér „szót kapott” hát a parlamentben — de fontos, hogy éppé: ilyen súiy- lyal szerepeljen a vállalati gazdálkodásban is. Mert fillérekből halmozódnak a milliók és a milliárdok! T. A. Felvételek a kozmoszból Claudia Cardinale és Jean Marass új filmje. — Megvásároltuk „A hidi( eímü világhírű alkotást A Magyar Filmátvételi Bizottság több új külföldi alkotást vásárolt meg hazai forgalmazásra. Megvásároltuk a „Moszkva ünnepli az űrtriót” című érdekes színes, szovjet dokumentumfilmet, amely a csoportos űrrepülésről készült, s azokat az egyedülálló felvételeket mutatja be, amelyeket az űrhajósok a kozmoszban készítettek. A nagysikerű „Gombháború” című francia alkotás rendezője, Yves Robert ezúttal is a kedves kisfiút, a hGombháború” főszereplőjét hívta meg az „Egy kis csibész viszontagságai” című munkájának főszerepére. A mozik vásznára kerül Claudia Cardinale legújabb filmje, a „Bube szerelmese” is. Rövidesen megismerhetik a film barátai is Bernhard Wicki nyugatnémet rendező világhírű alkotását „A híd” című filmet, amely vádirat a háború, a fasizmus ellen. Megvásároltuk a „Facto- mas” című színes, szélesvásznú izgalmas francia kalandfilmet is. A film két főszerepét Jean Marais és Myléne Demongeot játssza. A kiszesek is készülnek a felszabadulási ünnepségekre Felszabadulásunk 20. évfordulója alkalmából kiszeseink is ünnepségeket rendeznek a megye városaiban, községeiben. Az alap- szervezetekben ünnepi taggyűléseken emlékeznek meg a húsz év előtti eseményekről és az elmúlt két évtized építőmunkájának eredményeiről. Ezekre a taggyűlésekre veteránokat, volt partizánokat is meghívnak. A felsőfokú technikumok, a szolnoki 605. számú ipari- tanudó intézet, a Tiszaparü- és a Verseghy gimnázium, valamint a Tiszamentl Vegyiművek, a jászberényi Hűtőgépgyár és a martfűi Tisza Cipőgyár fiataljai szovjet komszomaüstákkaj találkoznak. Szolnokon, Jászberényben, Karcagon és Mezőtúron a KISZ-bizottságok megrendezik azoknak a fiataloknak találkozóját, akik egyidősek népünk szabadsagával. Április 3-án ünnepi tanácsülések lesznek. A KISZ és aiz úttörő mozgalom képviselői köszönteni akarjak ezeken az ülések résztvevőit. Több járásban április 4-én rendezik meg a kulturális szemlét és különböző sportversenyeket bonyolítanak le. Az emlékműveknél, a szovjet katonák sírjainál Fiatalok felajánlása április 4 tiszteletére Értékes felajánlást tettek hazánk felszabadulásának 20. évfordulója tiszteletére a Törökszentmiklósi Gépjavító és Gépállomás fiataljai. Vállalták hogy társadalmi munkában elvégzik két MTZ 5-öp erőgép főjavítását társadalmi munkában. Az egyik gépet április 4-re, a másikat május 1-re teszik üzemképessé. Dobi István részvéttávirata a chilei köztársaság elnökéhez Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki részvétét dr. Eduardo Frei Montalva chilei köztársasági elnöknek, a földrengés okozta pusztulások miatti Versenyben a törökszent- miklósiak A mezőgazdasági munkaversenyeknek Törökszent- miklóson nem volt nagy hagyományuk. Ezért a KISZ városi végrehajtó bizottsága és a termelőszövetkezetek vezetői elhatározták, az idén a tehenészek, a sertéstenyésztőik, a baromfitenyésztők és a traktorosok részére közösen versenyt hirdetnek. A versenybizottság már megbeszélte a közös gazdaságok vezetőivel a versenyfeltételeket és a jutalmazás módját. Ennek értelmében kataszt.rális holdanként a tsz-ek két forintot fordítanak a versenyben élenjárók jutalmazására. — Ebből 1.50 forint jut holdanként a szövetkezetek, 50 fillér pedig a városi verseny legjobbjainak. Tervük továbbá, hogy az idén legalább kétszáz fiatalt vonjanak be a munka- * versenybe. ‘ pedig az úttörők és a KISZtagok is elhelyezik a hála és az emlékezés virágait. Felavatták Kilián György szobrát a repülő tiszti Iskolán Kedves kis ünnepséget rendeztek tegnap a Kilián György Repülő Tiszti IskoLán. Ez alkalommal leplezték le névadójuk, Kilián György mellszobrát. Délután három órakor az iskola tisztjei és növendékei felsorakoztak a fehér lepellel borított szobor előtt. A díszőrség parancsnokának jelentése után az iskola parancsnokhedyettese üdvözölte a megjelenteket, majd Busa János honvéd Louis Aragon „Ballada arról, aki dalolva állta a kínszenvedést” című versét szavalta el. Ezután Pillér György tiszt elvtárs beszélt Kilián György életéről, hőstetteiről. A méltató szavak után, a Himnusz akkordjai közben leleplezték a szobrot, s koszorút helyeztek el talapzatára, majd a díszőrség vigyázzmenettoen elvonult a szobor előtt Szolnokra érkezett a Felszabadulási hálastaféta Tegnap este a hirtelen hűvösre fordult idő ellenére is ünnepi hangulatú készülődés uralta Szolnok központját. A zászlódíszbe öltözött Kossuth téren, a munkásmozgalmi emlékmű előtt, a Kilián Repülő Tiszti Iskola növendékeinek szakasza állt díszőrséget. A téren összegyülekezett több- száz főnyi tömeget a MÁV fúvószenekara szórakoztatta, miközben egymásután érkeztek a megye járásainak küldöttei az ünnepségre. Jászberényből, Kun- szentmártonból, majd a szolnoki járásból futottak be a motorkerékpárosok a szalaggal díszített kopjafákkal. Tizenkilenc óra után néhány perccel megérkezett az országos staféta is, — amely Dunántúl különböző Városaiból indulva Budapestről jött Cegléden, Abo- nyon keresztül Szolnokra. A hálastafétát motoros rendőrök sorfala vezette, utánuk a 7-es AKÖV és a Kilián motoros sportolói következtek, végül a melegítőbe öltözött szolnoki fiatalok hozták a mintegy ötven kopjafára kötött sokezemyi díszes szalagot. A város határától a Szolnoki MÁV, a Szolnoki MTE és a szolnoki cukorgyár, maid a Kilián Repülő Tiszti Iskola, végül a középiskolások és az általános iskolások futói váltották egvmást. A hálastaféta megérkezésékor a zenekar a magyar és a szovjet himnuszt játszotta. Ezután Fehér József, a városi KISZ bizottság titkára köszöntötte a befutókat, majd Bodor Mihály, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnök- helyettese mondott ünnepi beszédet. Köszöntötte azokat a fiatalokat, alkik eddig részt vettek a háiasta- fétáiban, majd a hazánkban húsz év alatt elért eredményekről szólt. Hangsúlyozta az ifjúság szerepét a szocializmus építésében, beszélt a Szovjetunió és a hazánk közötti testvéri, baráti viszonyról. Beszéde végén kérte a hálastaféta tagjait, hogy adják át Szolnok megye üdvözletét a szovjet fiataloknak és fejezzék ki köszönet ükét a felszabadító Szovjetuniónak. Az ünnepi beszéd után megyénk városainak, járásainak küldöttei felkötötték az emlékszalagokat a kopjafára. Az ünnepség befejezéseként a zenekar eljátszotta a DlVSZ-indulót. A felszabadulási hálastaféta ma délben 13 órakor a Kossuth térről indul tovább Debrecen irányába és közben Törökszentmiklós, Kisújszállás, Karcag városokban rövid ünnepségeken kötnek újabb szalagot a staféta kopjafáira. Elutazott Bulgáriából Raul Castro Szófia (MTI) Egyhetes bulgáriai látogatásának befejeztével szerdán, a déli órákban elutazott Szófiából Raul Castro Ruz, kubai rniniszrterel- nökhelyettes, a forradalmi erők minisztere, a szocialista forradalmi egységpárt országos vezetőségének tagja. Raul Castrót és kíséretét a bolgár főváros repülőterén a BKP Központi Bizottsága és a miniszter- tanács vezető képviselői búcsúztatták. Bulgáriai tartózkodása alatt a kubai államférfi hasznos megbeszéléseket folytatott Todor Zsivkov- vel, Georsi Trajkowal és más bolgár vezető személyiségekkel a bolgár—kubai kapcsolatok sokoldalú fejlesztéséről. s a két szocialista államot érdeklő máé kérdésekről. . , Az FKP Központi Bizottságának plénuma Párizs (TASZSZ). Saint Denis-ben, Párizs munkáslakta peremvárosában szer. dán reggel megnyílt a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának plénuma. A napirenden szerepei: a községtanácsi választások eredményei és a pártnak az egységfront megteremtése érdekében kifejtett tevékenysége; Raymond Guyot. nak. a Politikai Bizottság tagjának tájékoztatója a kommunista és munkáspártok képviselőinek moszkvai konzultatív találkozójáról; (MTI) Hasznosítják a belvizeket Évente 400 millió köbméter csapadékvizet őriznek meg Mintegy 200 000 holdnyi területre készítettek eddig belvízgazdálkodási iránytervet a vízügyi igazgatóságok. A tervek azokat a műszaki, kultúrtechnikai és agronómiái intézkedéseket foglalják össze, amelyek révén a földeken felgyülemlő csapadékvízből minél többet lehet megőrizni és hasznosítani a mezőgazdasági termelés részére. A vízgazdálkodási társulatok a Duna—Tisza- közén, a Nyírségben és az ország több más vidékén már megkezdték az iránytervek megvalósítását. Bár az idén csak kismértékben léptek fel a belvíz elöntések, egyes helyeken így is fel tudták tölteni a belvízi tározókat, A nagymennyiségű télvégi, tavasz-eleji csapadékból keletkező belvizek kártételének csökkentésére egyébként az utóbbi évtizedekben Igen sok intézkedés és beruházás valósult meg. A szivattyútelepek együttes kapacitása az 1945. évi másodpercenkénti 260 köbméterről 450 köbméter fölé emelkedett, a betvíz-elvezető csatornák hossza pedig 50 százalékkal, kereken 10 ezer kilométerrel lett több. Mindennek eredménye, hogy a káros belvizek levezetésének átlagos ideje a 20 év előtti 30—35 napról 20—22 napra csökkent. A nagyüzemi gazdálkodás lehetőségei és szükségletei nyomán a közelmúltban alakult ki az a szemlélet, hogy a belvíz ellen nemcsak védekezni kell, hanem gazdálkodni kell vele. Ez a gazdálkodás azt jelenti, hogy a felgyülemlő csapadékvíz egy részét a későbbi hasznosítás érdekében visszatartják a talajban, más részét olyan holtmedrekbe, terepmélyedésekbe vagy mesterséges tárolókba vezetik, ahonnan később fokozatosan leereszthetik a mélyebben fekvő vizet igénylő területekre. A hasznosítás jelentőségét mutatja, hogy 1963-ban, a legutóbbi nagyarányú belvízi elöntés idején az év első négy hónapjában csaknem annyi vizet távolítottak el_ a mezőgazdasági területről, mint amennyit a következő négy hónapban öntözés céljából kiemeltek a folyókból; A komplex belvízgazdálkodási távlati terv szerint az átlagos időjárási! években 400 millió köbméter csapadékvizet őriznek meg. Nagyobb részét mintegy 150 000 holdnyi réten és legelőn tartják majd vissza. 150 millió köbméternyit pedig természetes és mesterséges tározókban gyűjtenek össze. A megmentett csapadékvíz tényleges hasznosulását megfelelő agrotechnikai eljárásokkal —» mélyműveléssel stb. — alapozzák meg. , . .
